Kicsit furán érzem magam, mert a héten amikor átmentünk Tatára aput megköszönteni véletlenül meghallottam egy beszélgetést a család nőtagjai és Krisztián között. Kiderült hogy nem kicsit néznek hülyének (inkább nagyon), mert szerintük átestem a ló túlsó oldalára és már nem tudok józanul , objektíven ítélkezni gondolkozni. Ecsetelték, hogy biztosan félek valamitől, azért ügyelek ennyire kínosan arra, hogy egészségesen éljek.
Nos ezen elgondolkoztam egy kicsit. Mi számít fanatikusnak?
Az hogy nem eszem zacskós kaját, készételeket, nem kenek magamra kétes eredetű és összetételű kencéket, nem vegyszerezem agyon a lakást?
Nagyon könnyű naívnak lenni. Mi már a média által teljesen befolyásolt világban nőttünk fel. Mire elértük az iskolás kort megtörtént a rendszerváltás, hirtelen minden elérhetővé vált, amiért addig maximum csak sóvárogtunk (bár gyerek fejjel, nem éreztem úgy, hogy bármi hiányzik az életemből) abban az életkorban, -helyzetben nem vágytam többre mint amink úgy is megvolt, hozzáteszem ez nem volt valami sok. De mindig volt a nagyszülők kertjében megtermelt zöldség, gyümölcs, friss hús került az asztalra. A nagyszülők csirkéket, nyulakat, kacsát, galambokat és olykor még disznót is tartottak. Minden állat házi takarmányon nőtt, és a vágás is családi rituálé volt. Belőlem nem lenne jó vegetáriánus, én azt tanultam gyerekkoromban, hogy ezeket az állatokat azért tartják, hogy aztán megegyük őket, nem kell sajnálni, amikor levágják (az már egy másik kérdés, hogy én személy szerint egyiket sem tudnám megölni). Viszont azóta se riadnék vissza, ha csirkét kellene kopasztani, belezni, darabolni, vagy sertést, felvágni, darabolni (a hentes teljesen el is képedt, mikor mondtam neki, hogy nem kell kicsontznia a tarját, én majd otthon megcsinálom). Ezzel most egy picit el is kanyarodtam szóval visszatérek az eredeti gondolatmenetemhez.
Aztán a megszokott szocreálos évek után "betört" a nyugat egyik napról a másikra, elárasztottak minket a csilli-villi reklámokkal és elhitették velünk, hogy nekünk mindenre szükségünk van, amit csak meglátunk.
Ez talán még nem is lett volna olyan nagy baj, ha nem az olcsón előállított, (legtöbbször) veszélyes adalékanyagokkal telepumpált, nulla tápértékkel rendelkező élelmiszereket akarták volna ránk sózni, a kőolaj kitermelés olcsó melléktermékeit szintetikus illatanyagokkal megbolondítva kenik ránk, hogy aztán még többet fogyasszunk.
Tudjuk mi valójában azt, hogy mit fogyasztunk? Mit eszünk meg, mit kenünk, magunkra, mivel spricceljük be az otthonunkat, és mit pacsmagolunk szegény kis csecsemők gyerekek testére?
Vagy megelégszünk azzal, hogy szép a csomagolása, tetszetős, jó az illata, kiváló eredményeket ígér a reklámja?
Eszünkbe jutott-e egyetlen egyszer is hogy elolvassuk (és persze fel is fogjuk!) mi szerepel az összetevők listájában?
Én sem éltem mindig úgy ahogyan most, aztán valami megváltozott, és azóta is változik bennem. Nem akarom, hogy reklám szakemberek mondják meg nekem, hogy mit kell vennem a nagy bevásárlások alkalmával.
Én akarok dönteni a saját életemben. Hiszek a változásban.
Amíg én mindent megteszek, tudom azt hogy apró lépésekkel a környezetemet is változtathatom, kizárólagosan példaként, és nem erőszakosan tukmálva.
Ugyan nem lehet mindent megváltoztatni, tömblakásban élünk, így biztosan nem fogunk bio zöldségeket, -gyümölcsöket termeszteni, nem fogunk állatokat tartani (itt sajnos bio piac sincsen). Viszont tejet a tejesautóról veszünk (igazi etyekit, tojást Szákszendről, zöldséget, gyümölcsöt termelőtől, vagy zöldségestől, húst pedig csakis a hentestől, a
múltkori affér után, a Sparban már nem is próbálkozunk vele).
És hogy egy pár sor erjéig kitérjek konkrétabban a kemikáliákra is, leírok néhány példát saját tapasztalataimból. Gyerekkorom óta súlyos asztmám van, amit a tisztítószerek csak erősítettek (a legtöbb hétvégi nagytakarítás után órákig tartó fulladási, illetve köhögési rohamaim voltam, amit semmilyen gyógyszer nem tudott enyhíteni). Aztán úgy döntöttem változtatnom kell ezen is, mert ideje korán még a végén "belehalok" a takarításba akármilyen mókásan is hangzik ez. Így került a vízkőoldó helyére ecet, a wc-be citromsav, és teafaolaj a fertőtlenítéshez. Tisztításhoz, felmosáshoz
narancsos-enzimes tisztítószer, mosáshoz pedig
öko mosószer, ezen kívül a rég elfeledett, ámde igen hatásos tisztítószerek, mint pl. a mosószóda, a bórax, és a trisó.
Ami a kozmetikumokat illeti, áttértem a tusfürdőről a natúr szappanra, a krémekről, testápolókról a sehavajra (csodákat tett az évek óta helyrehozhatatlanul pikkelyesre száradt bőrömet "babapopsi" puhaságúvá tette, úgy hogy nem tette függővé a bőrömet és nem kell minden áldott nap kenegetnem magam), fluoridos fogkrém helyett teafa kivonatosat vettünk, és folyamatban van a leszokás a hagyományos golyós dezodorról (a mi családunkban fokozottan nagy a mellrák előfordulása).
Szóval amiben lehetséges változtatok, tartom magam a nézeteimhez, de nem vagyok elvakult (olykor még előfordul, hogy iszom egy kólát, eszünk valami gyorskaját bár ez kb évente max. kétszer ha előfordul).
Hosszú, egészséges és teljes életet szeretnék, élni és nem akarok azon sopánkodni 10-15 év múlva, bárcsak korábban tettem volna valamit, hogy jobb legyen az életminőségem.
Ésszerű, vegyes, kiegyensúlyozott táplálkozással, a mérgek elkerülésével és rendszeres testmozgással olyan élhető egészséges életet alakíthatunk ki, ami biztosíthatja az egészséges, hosszú életet.
Ti mit gondoltok erről? Mit tesztek a saját egészségetekért? Érdemes átgondolni az eddigi megszokott rutint?
