Időbeosztás (nem csak) gyerekes családoknak/anyukáknak

Sokszor írtam már nektek arról, hogy mióta visszatértem a munkába szinte lehetetlen küldetés az időmet beosztanom, nem tudok minden területen nem hogy 100%-osan, de sokszor 50%-osan sem teljesíteni. Úgy érzem szétszakadok, közben a lakás mégis szalad. Mindenképpen megoldás kellett, mert jó-jó fontossági sorrend van, a gyerek a legfontosabb, meg a lakás van értünk, nem mi a lakásért, de azért egy általános rendet, illetve tisztaságot nem árt fent tartani így nekiálltam kutatni és megtaláltam (a számomra) ideális megoldást.
Nem, nem én tojtam a spanyol viaszt, az érdem azoké, akik a rendszer(eke)t kidolgozták. Nem fogok minden renszert kifejteni, az elérési utakat viszont megadom hozzájuk, hiszen ők dolgoztak meg érte az érdem az övék, én csak az általam átdolgozott, magunkra formált változatot osztom meg részletesen veletek.

3 fő, egymásra épülő, egymáshoz kapcsolódó inspirálóm volt:

Marie Kondo: Rend a lelke mindennek

Jónás Anna: Kicsivel könnyebben

Marla Cilley: Flylady programja

1. Először is szükség volt a megvilágosodásra. Ugyan én nem vagyok olyan, mint a nagypapám volt (a II. világháború ideje alatt volt gyerek, és mivel akkor szükséget szenvedtek szinte mindenben, ezért későbbi élete folyamán mindent gyűjtögetett, mert ki tudja mikor jön majd jól, hogy van belőle kint a kamrában/sufniban/stb.), de ha magamba azaz a szekrényekbe, helységekbe nézek, akkor észreveszem, hogy bőven van olyan holmink ami csak porfogó. Nem ezzel nem arra godolok, hogy az olyan kincseket kár őrizgetni, amihez szoros érzelmi szálak fűznek (pl. a nagymamámtól kaptam egy havas házikós nippet, amit még a halála előtt vett a szanatórium melletti kis szuveníres bódéban nekem - ez soha sem lesz kérdés, hogy velem marad e).

De bőven akad nálunk (és szinte teljesen biztos vagyok abban, hogy másnál is) kizárólagosan porfogó, helyfoglaló:

• gyorséttermek szórólapjai - bár soha sem rendelünk semmit,
• ajándékba kapott giccsek, amiket bocsi, de Istenments' hogy  ki is rakjak a polcra
•  a ruhásszekrényben olyan melléfogások, amik nagyon megtetszettek a boltban, de aztán kiderült, hogy rosszul áll, vagy kényelmetlen a viselése,
• és ami rám nagyon jellemző: a kinyúlt, foltos, lyukas, leharcolt ruhák otthoni "játszós" ruhává minősítése (vannak már vállalhatatlan több mint 10 éve ebbe a kategóriába minősített darabok, amiket már otthonra sem hordok, ne kérdezzétek, hogy miért nem dobtam még ki őket, mert én sem tudom),
• azok a konyhai eszközök, amikkel szintén lyukra futottam, és soha sem kerülnek elő a szekrény, kamra mélyéről,
• azok a kozmetikai szerek, amikre azt hittem, hogy szükség van, vagy egyszerűen csak nem váltak be a használat során.
• és még hosszasan sorolhatnám...

(Ezek a nálunk található szanálásra ítélt holmik, de minden lakásban változó az összetétel, amiben biztos vagyok, hogy mindenkinél akad selejtezésre váró holmi).
Ez most nem azt jelenti, hogy őrült módjára mindent dobjunk ki, hanem szelektáljunk, ami ténylegesen kidobásra ítélt azt ne sajnáljuk (pl: én a leharcolt, vállalhatatlan otthoni "játszós" ruhákat). Amit lehet adjunk el (én a jófogáson és a facebookos csoportokban szoktam hirdetni általában minden elkel), eladáson kívül ajándékozhatunk is (ismerősöknek, barátoknak, rokonoknak), vagy jótékonykodhatunk is a még használható állapotú holmikkal.
A lényeg az egyensúly, Jónás Anna ezt nagyon jól megfogalmazta Kicsivel könnyebben c. könyvében: "Ne több legyen, hanem elég." Legyen elég holmink ami hasznos számunkra, segíti az életünket, de ne annyira sok, hogy az már hátráltasson minket (pl: takarításnál ne kelljen csak fél órán keresztül lepakolnunk a nippeket a polcokról csak azért, hogy tisztára törölhessük a polcot, utána pedig pakolhassunk mindent vissza újabb fél órán át...).


       2.   Ha pedig már visszaredukáltuk használati tárgyainkat nem árt olyan rendszerben elhelyezni őket, hogy átláthatóak legyenek, jól hozzáférhetőek, ne kelljen mindent órákig keresgélni és rendrakáskor egyszerűen a helyére lehessen tenni.

• Ebben nagyon hasznosak a fiókos szekrények, dobozok, kosarak. Igényesen el lehet pakolni mindent szem elől (ha mindig ugyanoda tesszük vissza a holmikat akkor nem csak az elpakolás lesz egyszerű és az üres felületeknek köszönhetően a takarítás is pikk-pakk készen lesz, hanem mindent gyorsan meg is találunk). Lehet nagyon igényes kinézetű dobozokat kapni akár természetes alapanyagokból akár műanyagból, netán fémből, de egyszerű kiürült papírdobozokat is be lehet vonni (csomagolópapírral, madzaggal, fonallal, vagy akár le is festhetjük, ez tisztán ízlés kérdése).
•  Hasznos lehet a dobozok, kosarak felcímkézése is, ha nem mi magunk rakunk rendet, vagy keresünk valamit, hanem pl. életünk párja, vagy az éppen nálunk gyerekcsősz szerepébe bújt nagyi.
• Polcos szekrényekbe előszeretettel tudom ajánlani az ún. fiókrendező dobozokat, amiket ugye nem csak fiókoba tehetünk.
• A kamra átláthatósága érdekében érdemes beruházni (jó)néhány műanyag dobozra. Nem csak az átláthatóság miatt, hanem mert így megkíméljük magunkat attól a kellemetlenségtől, hogy molyok, bogarak és kukacok költözzenek a boltból hazahordott zacskókból, csomagokból az otthon betároltakba (így ezzel tulajdonképen hosszútávon csak spórolunk).
• Nálunk még a fürdőszoba szekrényben is kis kosarak, dobozok vannak (egy a hajgumiknak, csatoknak, egy a kéz-, láb- és köröm ápoló holmiknak, egy a körömlakkoknak).
• A gyerekszobában szintén dobozolunk (külön van legós, építőkockás, babás és kézügyességi játékos doboz, a következő a babakonyhás játékoknak fog készülni).

A ruhák hajtogatást mutatja be Marie Kondo

Itt pedig az alsóneműkét

Forrás

Forrás

Forrás

     3.  És ha már minden a helyén van következik a számom(unk)ra legoptimálisabban átformált időbeosztási rendszer.

A flylady (Finally Love Yourself - végül szeresd magad) rendszer lényege a rutin kiépítése. Ugyanis ha felosztjuk a feladatokat és nem egyszerre akarunk belekapni mindenbe, akkor nem fenyeget az a veszély, hogy a nagy kapkodásban semmi sem készül el.
Ehelyett jó beosztásban, apró részfeladatokra osztva a munkát minden elkészülhet és ezért nem kell órákon át a robotolnunk.
Először is az apró dolgok: reggel felkelés után, mosakodás, fogmosás, fésülködés, (bőr rutin: hidratáló, fényvédő, smink) , öltözködés, beágyazás, villámgyors rendrakás a konyhaasztalon, reggelizés (ez soha sem marad ki), Gréta ébresztése, öltöztetése, és indulás munkába/bölcsibe.
Hogy elősegítsük a másnap reggeli gyors és zökkenőmentes készülődést Krisztián szokta legyártani a másnapi reggeli szendvicseket (így csak elő kell venni a hűtőből őket, ha reggeli készek vagyunk), ezzel sem kell már húzni az amúgy is kevés időt .
Este mindig kikészítem Gréta másnapi "bölcsibemenős" ruháját, a hátizsákját, amibe azok a holmik kerülnek amit másnap reggel be kell vinni a bölcsődébe, a saját ruháimat, a táskámat illetve ha szükséges akkor papírokat, iratokat és bekeverve a hűtőbe teszem a másnap reggeli kakaót (ha nem magától ébred Gréta akkor már csak a gyorsan megmikrózott kakaójával ébreszthessem, ha pedig magától kel akkor még fontosabb a gyorsaság, mert akkor rögtön kéri a neki járó ébresztős kakaót).
Amit újabban bevezettem az az esti mosogatás, így üres a mosogatótálca, jobb érzés ha hazaérek munkából, hogy nem azt látom, hogy még az is rám vár.

Ezek apró dolgok, mindössze pár percet vesznek igénybe, mégis hatalmas előny, ha nem reggel kell keresgetni az aznapi ruhákat, előtúrni a bölcsibe bevivős játszós pólókat, vagy akkor elkezdeni bekeverni a kakaót, amikor már ordít a gyerek, hogy kell neki.

(A saját rutinotok kialakításához itt kaphattok segítséget.)

És akkor következzék az én időbeosztásom heti menetrendje.
Minden napra jut valami, nem akarom egyetlen nap alatt kitakarítani az egész lakást (ez ugyan gyerek nélkül még ment, de ha most megjelenik Gréta, hogy "Anya gyeje! erre nem mondhatok nemet, akkor bizony fel kell függesztenem a munkát így teljesen esélytelen, hogy az egész lakást "végignyaljam" egyetlen nap alatt). Ehelyett egyetlen feladatra koncentrálok. pl. csütörtökönként kitakarítom a hálónkat. letörölgetek, összeszedem és lefűzöm a még papír alapon érkező számlákat, porszívózok. Emellett a zónázást (avagy ha így jobban tetszik a nagytakarítást) is abban a helyiségben végzem el. Én a negyed éves nagytakarítást választottam , így a nagytakarítást 12 hétre azaz 12 részmunkára osztottam (így van lehetőségem egyszer akár a halasztásra is mert átlag 13 hét a 3 hónap), fölöslegesnek tartom és nálunk kivitelezhetetlennek is a havi zónázást.

Ez a hálóban ez így néz ki:
1. Az ágyunk feletti falon lévő polcról lepakolás, a könyvek kiporszívózása, a polc teljes áttörlése.
2. Az íróasztal kipakolása, áttörölgetése, kívül-belül
3.Az íróasztal fölötti polcok lepakolása, a dvd-k áttörölgetése, a polcok teljes áttörlése.
4. Az ággyal szemben lévő falon lévő polcról lepakolás, a könyvek kiporszívózása, a polc teljes áttörlése.
5. Vitrin kipakolása, az emléktárgyak portalanítása, áttörlése, a vitrin teljes külső-belső áttörlése.
6. Az alsó szekrény kipakolása, a könyvek kiporszívózása, és teljes külső-belső áttörlése.
7. A gardrób bal oldalának kipakolása, teljes külső-belső áttörlése.
8. A gardrób jobb oldalának kipakolása, teljes külső-belső áttörlése.
9. A mennyezeti lámpa portalanítása, átmosása.
10. A radiátor és a fűtés csövek átmosása.
11. Ablakpucolás, függöny mosás, ajtó lemosása.
12. Fotelhuzatok, ágytakaró, díszpárnahuzatok kimosása.

A gyerekszobában:
1. A komód feletti pocok lepakolása, mesekönyvek kiporszívózása, a polcok teljes áttörlése.
2. A komód kipakolása, a kinőtt gyerekruhák szortírozása, a komód teljes külső-belső áttörlése.
3. A polcos szekrény kipakolása, a játékok szortírozása, teljes külső-belső áttörlés.
4. A polcos szekrény fölötti fali pocok lepakolása, letörése.
5. A gardrób jobb oldalának kipakolása, a kinőtt ruhák szortírozása, (sajátok dobozolása méret szerint, kölcsönkapottak összekészítése visszaadáshoz), a szekrény külső-belső kitörlése.
6. A gardrób középső részének kipakolása, a kinőtt ruhák szortírozása, (sajátok dobozolása méret szerint, kölcsönkapottak összekészítése visszaadáshoz), a szekrény külső-belső kitörlése.
7. A gardrób bal oldalának kipakolása, a szekrény külső-belső kitörlése.
8. A gardrób tetején lévő dobozok átszanálása, kitörlése, a gardrób tetejének letakarítása.
9. A felnőtt ágy ágyneműtartójának kipakolása, áttörlése.
10. A csillár letakarítása.
11. Ablakpucolás, függöny mosás, ajtó lemosása.
12. Plüssállatok, ágytakaró, díszpárnahuzatok kimosása.

Fürdőszobában:
1. A külső polcok lepakolása, áttörlése, kozmetikumok szanálása.
2. A tükrös szekrény belső polcainak lepakolása, letörlése, kozmetikumok szanálása.
3. A tükrös szekrény tetejének lepakolása, letörlése, a fürdőszobai lámpa letakarítása.
4. A mosdó alatti részátpakolása, kitakarítása.
5. A mosógép tetején tárolt lavórok, fürdős játékok lepakolása, letörlése.
6. Csempék átmosása.
7. A mosógép átmosása, kitakarítása.
8. A törölközőtartó lepakolása, a törölközők felfrissítése, a polc letörlése.
9. A tisztítószeres polc lepakolása, szanálása, letörlése,
10. Ablakpucolás, ajtó lemosása.
11. Fürdőszobaszőnyegek kimosása.
12. Radiátor, és fűtéscsövek áttörlése.

Konyhában:
1. A hűtő tetejének lepakolása, a szakácskönyvek kiporszívózása, a hűtő tetejének letörlése.
2. Hűtő nagytakarítás, belső áttörlés, "eltemetett" kőkori maradékok eltávolítása.
3. Fagyasztó leolvasztása.
4. Mosogató alatti szekrény kitakarítása.
5. Mosogató feletti szekrény kitakarítása.
6. Fiókos szekrény kitakarítása.
7. Üvegajtós felső szekrény kitakarítása.
8. Sarok felső szekrény kitakarítása.
9. Sarok alsó szekrény kitakarítása.
10. Főzőlap-sütő  kitakarítása
11. Csillár áttörlése.
12. Ablakpucolás, függöny mosás.

Előszobában (itt nincs annyi teendő, úgyhogy nem 12 hetes a ciklus, hanem csak 4):
1. Előszobafal áttörlése.
2. Cipős szekrény külső-belső áttörlése.
3. A bejárati ajtó és kamra ajtó áttörlése.
4. Mennyezeti lámpa áttörlése.


Így részfeladatokra osztva még a nagytakarítás sem olyan nagy feladat. Szóval az általános rendrakás és takarítás mellett minden héten csinálok valami nagytakarítós mellékfeladatot.

És akkor lássuk a heti táblázatomat:

Hétfő	Kedd	Szerda	Csütörtök	Péntek	Szombat	Vasárnap
fürdőszoba takarítás, zónázás	gyerekszoba takarítás, zónázás		háló takarítása, zónázás	fürdőszoba villámtakarítása
				előszoba zónázás		konyha zónázás
járólapos helységek felseprése		járólapos helységek felseprése	járólapos helységek felmosása		járólapos helységek felseprése
mosás		mosás			mosás
	száraz ruhák elpakolása		száraz ruhák elpakolása			száraz ruhák elpakolása
		főzés			főzés	főzés

 Láthatjátok, hogy napra leosztva nem sok, a folyamatos mindennapos takarítás következménye, hogy ugyan nem patyolat a lakás, de egy váratlanul beeső vendég esetén is teljes mértékben vállalható.

Remélem tudtam segíteni nektek, hogy könnyebb legyen az idő és munkabeosztás.
Nektek hogyan néz (nézne) ki a beosztásotok?

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

Kalandok a Csibéknél 16.10.23.

A múlt héten nem sikerült megírnom az összefoglalót, kicsit besokalltam a munkából, úgyhogy most megpróbálom az elmúlt 2 hetet tömören, röviden összesűríteni.

Szóval múlt héten kedden visszavittem Grétát a gyerekorvoshoz, mert csak nem múlt a köhögése, az orra ugyan nem folyt, de fekve még mindig hallatszott hogy durván szörcsög. Nem is baj, hogy visszavittem, mert kezdődő hörghurutja lett, de így időben elkapva még nem volt vészes a dolog. Anyukám vigyázott rá 2 napig, aztán én maradtam itthon vele. A zörej szerencsére megszűnt, hétfőtől már újra járhat bölcsibe. Most sem 100%-osan egészséges, újra folyik az orra és hajnalban még mindig köhög, a javulást majd csak a nyárelő fogja meghozni és az még nagyon-nagyon-nagyon messze van.
Persze fel lehet fogni úgy is a dolgot, hogy ez most egy intenzív immuntréning és mire óvodába kerül már messzire el fogják kerülni a betegségek - hát elég nehéz így rá gondolni.

Megvallom most minden nagyon nehéznek tűnik vele. Lassan 2 hónapja, hogy pokol lett minden este a fürdetés, emellett az éjszakai ébredések is megsűrűsödtek. Esküszöm már szinte folyamatosan úgy érzem, hogy egy hegyi troll ül a mellkasomon. :(
Mivel az esték egyre durvábbak lettek a héten felkerestünk egy gyerekpszichológust. Nem tudjuk, hogy mi lehetett az ami ezt az iszonyú stresszt kiváltotta Grétából, de abban egyet értünk, hogy megoldást kell találnunk, hiszen rettegett azóta minden fürdetéstől (nem, ez nem hiszti), de segítenünk kell feldolgozni neki. Ugyan kivárhatnánk, hogy egy idő után elhagyja az üvöltést, de ezzel nem oldódna meg a probléma gyökere, hiszen feladná, tudná, hogy nem kap segítséget a segélykiáltására, de a stressz feldolgozatlanul ott maradna benne.
Szóval elmentünk Krisztiánnal, nagyon kedves volt a hölgy mindenről kérdezgetett minket, szokások, bölcsőde, változás az életünkben, kötődés az emberekhez, egyéb félelmek, stb.
Végül egy kosárnyi jó tanáccsal jöttünk el tőle és majd november elején kell felhívnom, hogy hogyan haladunk. Természetesen beszámolok majd nektek a haladásról (nagyon remélem, hogy napról napra közelebb jutunk a megoldáshoz).

A másik sarkalatos probléma az alvás, nem tudni, hogy rosszat álmodik, esetleg a sötétségtől fél, vagy engem hiányol, de ha felébred onnantól kezdve az ágy mellett ülve, a kezét fogva, vagy a hátát simogatva kell töltenem az éjszakát (szinte minden éjszaka kevesebb, mint 4 órát  sikerül aludnom).
Apukámtól kapott csütörtökön egy adapterről működő éjjeli fényt, hogy ha a sötétség lenne a problémája akkor legyen egy kis megnyugtatása. Eddig sajnos még nem tapasztaltam javulást.

Emellett természetesen tombol a dackorszak nálunk, olyan akár egy hurrikán, jön és mindent elsöprő erővel letarol minket és mindenkit a környezetében. Lefekszik a földre (leginkább a sárba és a koszba szereti belevágni magát), toporzékol, teli torokból üvölt, mint egy sakál, dobál mindent ami a keze ügyébe akad, ha rá merek szólni megüt, megcsíp, karmol. Teljesen kifordul önmagából, olyankor teljes mértékben kezelhetetlen, nem használ a jó szó, az elterelés, a határozott fellépés, várni kell, hogy kissé kitombolja magából a dolgokat (aztán átölelni és nyugodtan higgadtan beszélni hozzá, úgy lassan - tényleg nagyon lassan lecsitul).

Az idő nem kedvez nekünk, kültéri programokra nincs lehetőségünk, így a héten gyurmát készítettünk és családosan gyurmáztunk (Gréta imádja).
Most már képes akár fél, háromnegyed órát is egyedül eljátszani, babázik, főzőcskézik, legózik, vagy éppen szerepjátékot játszik. Persze csak akkor, ha van kedve :P
A múltkor amikor beteg volt odahúztam neki a konyhapulthoz a fellépőmet, hogy együtt süthessünk kekszet, nos az az egy alkalom elég volt hozzá, hogy a sütés-főzőcskézés belopja magát a szívébe (anyja lánya :D ). Azóta rengetegszer jön a konyhába és már húzza is a konyhapulthoz a fellépőt, hogy együtt főzőcskézzünk. Jó lenne , ha az ilyen boldog, időszakokból több lenne...

Hamupipőke a hamuból válogatta a lencsét, ő pedig a megfelelő méretű spagetti tésztát válogatja

Apa oktatást tart gyurmázásból

 

Apa (minden) este mesét olvas

Kalandok a Csibéknél 16.10.10.

Az igazi őszi hideg időnek, szélnek és esőnek hála nem igazán tudtunk kimozdulni itthonról, azaz ez csak félig igaz, mert kénytelen kelletlen kedden le kellett vinnem Grétát a gyerekorvoshoz, annyira csúnyán elkezdett köhögni. Már múlt héten is említettem, hogy nagyon begyűrűzött nálunk a betegség spirál, ez sajnos továbbra is fent áll. Gréta múltkori megfázásából visszamaradt némi orrváladék, amit hiába szívtunk nem jött ki (rendesen besült szegénykémnek) ettől viszont egyre ugatóbbá, fuldoklóbbá vált a köhögése, mert minden váladék garat felé távozott. Kapott orrcseppet, hogy segítse a váladék fellazulását, ez elég jól be is jött azóta rendületlenül töröljük és szívjuk az orrát, annyira megindult kifelé a cucc. Mivel a köhögése nem javul ezért holnap újra leviszem az orvoshoz, biztos ami tuti inkább nézzen rá feleslegesen, mint hogy ne vegyünk komolyan egy betegséget.
A második kiruccanásunk a legnagyobb esőben sikeredett, anyukám épp Tatabányán járt, úgyhogy besegített a logisztikázásban és Gréta lefoglalásban. Egyébként pedig csak itthoni programjaink voltak (azaz nekem, mert Krisztián és Gréta általánosan kirakóztak, kockáztak, babáztak és Tom és Jerryt néztek délutánonként).

Lujzi (becsületes születési nevén Judit) húgomnak a héten volt a születésnapja, a kívánsága pedig az volt, hogy egy vintage stílusú csokitortát szeretne. Kaptam hozzá néhány inspiráló képet, de a kinézet végleges megálmodása rám volt bízva. Délutánonként a fondant díszítéssel foglalatoskodtam, csütörtökön krémet készítettem, pénteken piskótát sütöttem, szombat délelőtt pedig összeállítottam a szülinapi tortát a délutáni ünneplésre. (Ízre ugyanazt kérte Lujzi húgom, mint amilyet Gréta kapott a 2. születésnapjára, így legalább nem volt lutri az íze). Volt nagy meglepetés, amikor meglátta, így teljesült egy kívánság és mindenki örült.

Sajnos a fürdések nem változtak :( Gréta amint meghallja, hogy hívom, készülődjön már akkor elkezd sírni, kapaszkodik a ruháiba nem akarja engedni, hogy levetkőztessem, kapaszkodik a nyakunkba, lábunkba, bárminkbe, csak ne tegyük be a kádba. Szó szerint remeg, retteg, mi pedig újabb és újabb ötletekkel próbálkozunk elterelni a figyelmét, megnyugtatni, vagy bármivel kizökkenteni a hisztérikus állapotból (eddig sikertelenül). Amint apa kiveszi a kádból megszűnik minden probléma, újra boldogság van. Félelmetesek a fürdéseink, ezt a legrosszabb ellenségemnek sem kívánnám.

Emellett extraként megnyertem újra a kemény éjszakázást. Már egy hete végigaludta Gréta az éjszakákat, amikor felborult minden. Nagy valószínűséggel rosszat álmodik, hív engem és onnantól egészen reggelig fogni kell a kezét, mert különben fél és sír. Ezt nagyon kellemetlen tud leni, amikor 2 kor jön a lidérces álom.
Amikor a családalapítás szóba került közöttünk sejtettem, hogy sok éjszakázás lesz (az elején), de a legvadabb álmomban sem gondoltam volna hogy a több, mint 2 éves gyerek és munka mellett még mindig virrasztani fogok. Remélem ezen hamarabb túl lesz, mint a szeparációs szorongáson, mert ha ez is olyan sokáig eltart nála akkor hamarosan jönnek értem a fehér köpenyes kedves emberek és hoznak nekem egy kényelmes és csinos vigyordzsekit és elvisznek pihenni.

4. blogszületésnap

Minden évben teljesen kimegy a fejemből, de idén kivételesen eszembe jutott, hogy most van a blog 4 születésnapja.
Te jó ég már 4 éve írok ide a Csibekalandokra. Rendesen kinőtte magát, hiszen csak a magam szórakoztatására kezdtem el írni és szinte senki sem olvasott az első fél évben, aztán lettetek egyre többen ti barátok, ismerősök, ismeretlenül is ismerősök, az olvasóim és én igyekeztem mindig is a lehető legtöbbet adni magamból.

Még most is megdöbbent, hogy a világ szinte minden pontjáról akadnak olvasóim: Magyarországon kívül Ausztria, Románia, Szerbia, Ukrajna, Oroszország, Szlovákia, Írország, Hollandia, Franciaország, Kína, Izland, Chile, USA, Kanada, Új-Zéland, és még hosszan sorolhatnám (néhányukról tudom, hogy kicsoda és honnan olvas, pl. az egyik évfolyam társam a gimnáziumból az Egyesült Királyságból - Puszillak Juli!- az egyik volt osztálytársam Németországból, és van olyan is aki nagyon kedves üzenetet írt 2 éve, hogy ő bizony az Egyesült Arab Emirátusokból olvassa az írásaimat), ismerősen, ismeretlenül is köszönöm nektek, hogy hűségesen visszajártok és követitek a Csibekalandokat.

Ugyan a legtöbbet olvasott posztok az újrahasznosításról, a háztartási praktikákról és a tipegő hálózsák varrásáról szólnak, mégis amit a legjobban szerettetek azok a személyes jellegű témák (mint pl. a kismama aztán pedig a baba naplóm).

Ezért arra gondoltam, hogy legyen ez egy rendhagyó bejegyzés amolyan "ezt még nem tudtátok rólam, rólunk".

• Kislányként balerina, középiskolásként újságíró akartam lenni. Újdonsült felnőttként csak arra vágytam, hogy feleség és anya lehessek (ebből legalább az egyik teljesült), most pedig ugyan imádom a munkám, de ha most megkérdezné valaki hogy mit szeretnék csinálni azt mondanám cukrász lennék és különleges süteményeket sütnék és desszerteket készítenék.
• Rend és tisztaság mániás voltam Gréta kb. 1 éves koráig. Akkor feladtam a küzdelmet, nem, nem esz meg minket a kosz, de már nem izgat, hogy 2-3, na jó van hogy 4 napig is fotelben vannak a szárítóról leszedett hajtogatásra váró ruhák, hogy nem sikerül nap végéig elmosogatni és a gyerek játékai nincsenek szín, méret és fajta szerint csoportosítva - na jó az utolsó csak vicc volt :D
• Sokan megkérdezik, hogy Gréta miért lett vörös, hiszen Krisztián sem az és én sem. Nos igazuk is van, meg nem is, ugyanis gyerekkoromban erőteljesen vöröses árnyalatú volt a hajam (nem ennyire mint Grétának) és ha apa nem borotválkozik pár napig szinte teljesen vörös a borostája, szóval a géneknek csak össze kellett adódniuk ;)
• Imádunk olvasni, tudom ezt már említettem egy párszor, Krisztián gyorsan falja a könyveket, neki több ideje van, én lassabban idő szűke miatt. Rengeteg műfajból válogatjuk össze a mini "könyvtárunkat" mindkettőnk álma egy családi ház és abban egy "könyvtárszoba" olvasósarokkal. Grétát is nagyon érdeklik a könyvek, érdekesség, hogy amikor megtudtuk, hogy útban van mi nem gyerekruhát hanem mesekönyvet vettünk neki először.
• Gréta szinte egyáltalán nem hasonlít rám külsőleg, egy az egyben tiszta Krisztián, a szeme, a szája, a haja (mennyisége), az ujjai, a körmei, az alkata, stb. (egyedül az anyajegyeket nem örökölte idáig, mert még egyetlen darab sincs neki), a személyisége, jelleme viszont  olyan, mint amilyen anyjáé (vagyis az enyém)... nehéz eset :D
• Szeretnék jó szülő lenni, de tudom sokszor én (is) "szaranya" vagyok. Mert már nincs türelmem egy éjszakai műszak, munka után, hazafelé hisztiző , útonelfekvős gyerekkel miközben fel vagyok pakolva mint a málhás szamár, a fülemről is szatyor, kismotor, homokozószett, a másnapi ebédhez bevásárolt alapanyagok lógnak na meg persze majd bepisilek... 
• Igen Gréta szokott mesét nézni, tudom ez is amolyan "szaranyás" dolog, mert káros, egy ennyi idős gyerek játszon, ne a TV-ben nézzen mesét, stb. ez van, nem a mese nézés a nap fő pontja, ha lehet leginkább a kinti programokat preferáljuk, de nincs itthon betiltva a mese.
• Ehhez kapcsolódó (a többi egyidős gyerekkel ellentétben) Gréta nem szereti a Bogyó és Babócát, kövezzetek meg, de inkább néz Merida a bátort, Aranyhajat, Dínókalandot, Jégvarázst, Tom és Jerryt vagy Kacsameséket, a lényeg, hogy minimum jó legyen a főcímdal, előnyt élveznek azok a mesék amikben énekelnek is, mert arra lehet táncolni is.
• Nem vagyunk sport emberek, a terhesség előtt eljártam heti egyszer spinning edzésre, de azóta sem sikerült visszajutnom, sem tornára, sem spinningre, és még futni se. :( Bicskanyitogatónak találom az olyan kijelentéseket, hogy azok az anyák akik nem mennek el edzeni, futni, kondizni azok tulajdonképpen szimplán csak lusták.  De nagyon szívesen biciklizünk, akár együtt akár külön és nagyokat sétálunk, ha jut még erre idő hétvégén.
• Nagyon erős akaratú vagyok, akárcsak Krisztián (vajon a gyerek honnan örökölhette a dacolást és az ellenszegülést? :D), nem adom fel a dolgokat, amiket igazán akarok, van hogy elbukom, mert én is elbukom nem is olyan ritkán, de újra felállok és folyatom onnan ahol vereséget szenvedtem.
• 9 éves korom óta szemüveges vagyok (volt idő, amikor ugyan nem hordtam), mára már el sem tudom nélküle képzelni az életemet, a kontaktlencse nem jött be, pedig azzal is megpróbálkoztam, így én már megmaradok a szemüvegeknél (hiszen ez is öltözet ;) )
• Szeretnék egyszer saját szakácskönyvet írni és ki is adni, saját receptekből (abból is van néhány, de ritkábban szoktak ide felkerülni és ehhez kapcsolódóan nem ártana megtanulnom legalább egy kicsit jobban fényképezni, hogy normális fotók készülhessenek a receptekhez. (Érdekelne titeket "Barbi receptgyűjteménye"?)

Remélem élveztétek a rendhagyó összefoglalót, és továbbra is velem tartotok a Csibekalandokon.

Kereshettek itt, emailben, a Facebookon, a Pinteresten és az Instagramon is.

Még egyszer köszönöm, hogy vagytok!

Hatalmas ölelés és puszi Mindenkinek!

Kalandok a Csibéknél 16.10.03.

Hétvégén már nem sikerült írnom, de szerencsém van, mert ma este Krisztián épp nem akart írni, így kölcsönkaphattam a laptopját. Ezt pedig érdemes kihasználni, mert nem kell 1,5 percenként azon mérgelődnöm, hogy elment a wifim és ugyanennyi időnként nem kell újraindítanom a gépemet.

Szóval valahogyan nem nagyon tudunk kikeveredni a betegség spirálból, múlt hét hétfőre Krisztián dőlt ki teljesen (bakteriális felső légúti fertőzés azaz hétköznapi nevén férfinátha ütötte fel nála a fejét) a hetet itthon is töltötte betegállományban.
Grétát hétfőtől reggelente is én vittem bölcsibe, ami megvallom nem volt egyszerű. Gyalogoltunk, hogy jobban szokja a gyaloglást, de hogy is mondjam még alakulgat, mert minden kavicsnál megáll, megszámolja a bogarakat a fűben, előre 2 m megy, hátra viszont 4 m-t. Konkrétan lefáradtam mire a bölcsihez értünk a sok terelgetéstől. Hétfő reggel sírt, amikor elköszöntem ez betudható a hétfőnek, annak hogy anya vitte és anyától mindig nehezebb elválni és annak is hogy az egyik új kisfiú torka szakadtából üvöltött, visított épp akkor is.
Hétfőn délután elkísért nőgyógyászhoz, ami nehezített menet volt, mert érkezési sorrend van az orvosomnál és tekintve, hogy előző héten szabadságon volt most még a szokásosnál is többen voltak nála. Így mit volt mit tenni a rendelő ajtóval szemben lévő játszótéren voltunk amíg világos és jó idő volt, amikor bementünk már csak kb. 5en voltak előttünk. Sokáig tartott a várakozás, Gréta türelmetlen és a fáradtságtól hisztis is volt már, aznap este nagyon gyorsan el is aludt, kifárasztotta szegénykémet a nehéz, hosszú nap.
Másnap már nem sírt a böliben az elválásnál, puszit adott, elköszönt és besétált a csoportszobába. Délutánra újabb programot szerveztem, elsétáltunk Grétának megvenni az őszi-téli lábbeliket (Szamos, Superfit és játszósnak Deichmannos sportcipő és hótaposó mindezt 7.000 Ft-ért, nagyon büszke voltam magamra :D ).
Szerdán vásárolni mentünk délután a Vértes Centerbe, hazafelé jövet nagyon jó élményben volt részünk. Egy idősebb hölgy sétáltatta a kutyáját, Gréta meglátta és nagy hangon elkezdett kiabálni az örömtől "Utyus! Utyus!", a hölgy odajött hozzánk és felajánlotta, hogy Gréta megsimogathatja a kutyust, mert nagyon szelíd és szereti a gyerekeket.
(Ennek annyi az előzménye, hogy kb. egy éve Gréta odament egy kutyához, hogy megsimogassa, szintén a gazdi unszolására, de a kutyus annyira izgatott volt és örült hogy elkezdett ugatni. Ekkor Gréta már kartávolságon belül volt és olyan nagyon megijedt, hogy azóta sem mert odamenni egyetlen kutyához sem, hiába szereti őket, fél. A legtöbb kutyagazdi invitálni szokott minket kutyasimogatásra, elmondják, hogy az ő kutyájuk szelíd és imádja a gyerekeket - ebben soha sem kételkedtem, sőt én Grétát is szívesen odaengedném - de Gréta fél, a hátam mögé bújik és a combomba kapaszkodik. Nem igazán szokták megérteni, ha azt mondom, hogy odaengedném a gyereket, de ő nem akar menni. Erőnek erejével nem fogom a rettegő csemetét odavonszolni, mert azzal még sokkal jobban elmélyíteném a félelmét, ez pedig nem célom.)
Elmagyaráztam a hölgynek, hogy Gréta ugyan szereti a kutyusokat, de kizárólag messziről, és nem meri megsimogatni őket. És ahelyett hogy újra elmondta volna, hogy de nem fogja bántani, mert szereti a gyerekeket olyat tett ami azt hiszem egy lépéssel közelebb vitte Grétát ahhoz, hogy egyszer majd legyűrje a félelmét: odaadta a póráz végét Gréta kezébe (és az enyémbe). Egészen hazáig kísértek minket és olyan boldogságot szereztek Grétának ami szinte leírhatatlan. Nagyon hálás vagyok a hölgynek, és Luca kutyájának! :)
Ami a héten és az előző héten egy igazi rémálom volt az a fürdés. Valamiért Gréta retteg a fürdéstől, nem történt semmi, ami más lett volna mint eddig, ami megijeszthette volna, mégis ha szóba kerül, hogy menni kell fürdeni vigasztalhatatlanul elkezd sírni, remeg és láthatóan retteg. A kádban nem nyúl egyetlen játékhoz sem, csak bambul maga elé, odáig még nincs semmi gond, amíg a fogát megmosom, de amikor a testét elkezdem bevizezni és mosdatni úgy visít, ordít, mint akit nyúznak, hívja apát és tőle reméli, hogy kimenti a gonosz fürdőkád karmai közül.
Az első alkalom után azt hittük fázik azóta igazi trópusi klímát varázsolunk neki, de sajnos a helyzet nem lett jobb. Vettem már neki teljesen műanyag testű babát, visszük minden este a kádba, hogy közösen megfürdethessük, hogy lássa nem rossz dolog a fürdés, de eddig ez sem hozott pozitív változást. Ha valakinek van esetleg valami tuti félelem elűző tippje a fürdéshez ne tartsa magában?
Szombat délután elvitték magukhoz a szüleim 4 órára. Nagyon szereti őket, szeret náluk. Már csütörtök óta mantrázta nekünk az ajtó előtt állva, hogy "Mami, Papi, Ujzi". Elmentek a Cseke-tóhoz, etettek kacsákat, játszótereztek és néztek vonatokat is.
Vasárnap pedig vonatra ültünk és Almásfüzitőre mentünk a Dédihez. Az az öröm, ami Gréta arcáról leolvasható volt az megfizethetetlen. Imádja a vonatokat, most pedig, hogy hosszabb kihagyás után újra ülhetett rajta teljesen felvillanyozta. A múltkori látogatásunk alkalmával matrica módjára rám tapadt, de most szerencsére nagyon nyitott volt, mindenkinek osztott puszit (mamának, papának, dédinek) felfedezte a lakást, mondókázott, jött-ment és egyfolytában magyarázott. Megtörtént a 4. születésnapi köszöntés és rögtön örök barátság kötődött Zsófi baba és Gréta között.

Tartsatok velem a facebookon is, ott igyekszem minden nap friss hírekkel szolgálni a Csibék kalandjairól. ;)

Kalandok a Csibéknél 16.09.25.

Végre, hogy Gréta meggyógyult és hétfőn már mehetett bölcsibe, vasárnap estére rajtam tört ki a vírus. Az éjszakát a fajansz ölelgetésével töltöttem, reggelre bedagadtak a szemeim a kialvatlanságtól, a gyomrom még mindig kavargott, a fejem mintha üvegszilánkokkal lett volna teletöltve, szóval totálisan munkára képtelen voltam. Reggel segítettem apának és Grétának az elindulásban, aztán visszamásztam az ágyba. Csak szerdán mentem először dolgozni, kellett egy kis regeneráció, mert hétfő estére újra visszaestem, pedig egész nap nemhogy kajára nézni, de még gondolni sem tudtam.
Kedden, amikor hazahozta Grétát apa a bölcsiből már egymerő takony volt, nem szépítem, a szájáig lógott a két "cipőfűző" az orrából, amit ha nem voltam elég gyors akkor vagy a ruhája ujjába törölt, vagy kidugta a nyelvét és megnyalogatta - brrrr! ettől még a hideg is kiráz. Szóval kedd óta kúrálom a náthát, csütörtök estére már láng vörös volt a torka és elkezdett köhögni is, úgyhogy az orrszívás mellé reggel és kora délután Ambroxolt adtam neki, reggel-kora délután-este Tantum Verde sprayt használok neki és lefekvés előtt Sinecod cseppet kap, hogy az éjszaka folyamán csillapítsam a köhögését. Mostanra elég jó sikerült gatyába ráznom, az orra már alig folyik, szívni is már csak minimálisat tudunk neki belőle, köhögés is már csak minimálisan van, úgyhogy szerencsére ennyivel ezt most sikerült megúszni. Sajnos nem engedhetem meg magamnak, hogy 2 nap közösség után újra itthon legyek vele állományban, úgyhogy meg kell oldanom az ilyen helyzeteket.
Úgy veszem észre, hogy újra sikerült beleesni a hétközbeni kialvatlanságba (sok az új gyerek, mire beszokik valaki jön a következő, így bölcsiben alvás megint nehezített pálya, de október végére beszokik az összes új gyerek, úgyhogy onnantól talán csitul a helyzet és jobb lesz az alvás is).
Egyelőre a délutános elviselhetetlenek, visítás, ordítás, hiszti hegyek, a semmin (csütörtök délután pl. egymás után többször azért kezdett neki az áriának, mert kiesett a kezéből a teniszlabda). Pénteken a bölcsiben megtartották a születésnapját (és rajta kívül még 3 szeptemberi kisgyerekéét). Volt szülinapi süti (sajnos az ÁNTSZ miatt nem lehet házi készítésű bármit bevinni, csak mindenből bolti, zacskós, csomagoltat, ezért a bölcsi konyháján szoktak 2 hetente péntekenként sütit sütni, hogy ünnepelni tudjanak a csoportok). A héten az összes fürdetés visítósra sikeredett (a kádban nem akar játszani, ellenben artikulálatlan hangon visít, mintha vízbe akarnám fojtani). Na ilyenkor már alig várom, hogy végre aludjon... a porszívó látványától továbbra is kiakad és zokog, de kérés nélkül sírva jön és beleül az ölembe, hogy ki tudjam szívni az orrát. Csütörtökre apa is beteg lett, így a heti betegség ráta teljes lett. De jó dolog is történt, Gréta egész héten minden alkalommal szól , amit kaki kerül a pelusba, így minden erőltetés és kényszer nélkül elkezdett haladni az ügyünk a szobatisztasághoz vezető úton. Továbbá új és amellett hogy nagyon cuki, tagadhatatlanul nagyon idegesítő szokást vett fel. Még messze vagyunk (azt hiszem legalább is) a "miért/de miért?" korszaktól, addig viszont előzetesként megkaptuk az "Anya mi ez?" korszakot. Nincs is gond azzal, hogy ég benne a tudásvágy és kíváncsi mindenre, hiszen ebben a korban (is) ez a dolga, az sokkal inkább idegesítő, hogy a kérdés feltételekor nem néz, mutat semmire csak bambul bele a nagyvilágba, ha visszakérdezek, hogy mire kíváncsi akkor csak újra megismétli a kérdést így minden alkalommal elsorolhatom a közelünkben lévő összes tárgyat. Szórakoztató tud lenni (neki) :D
Szombaton a szüleimhez mentünk Tatára, ezt Gréta mindig nagyon élvezi, és egész héten már erre készül (nagyon sokat emlegeti őket Mama/Mami, Papa/Papi, Ujzi). Vasárnap a szüleim reggel elvitték, így volt időm helyrerántani a lakást, főzni, mosni, hajtogatni, takarítani és tulajdonképpen mindenre amit hét közben csak halogatni tudok.
Jó lenne, ha a jövő héten már meggyógyulna mindenki, mert jövő hétvégén már jó lenne a dédit is meglátogatni.

Tartsatok velem a facebookon is, ott igyekszem minden nap friss hírekkel szolgálni a Csibék kalandjairól. ;)

Újabb változások a Csibekalandokon

Sajnos eljött ez az idő is, újabb változásokra van szükség a bolgon.
Már sokszor írtam nektek róla, hogy elég nehéz összeegyeztetnem az írást a munkával, háztartással és Grétával (arról már nem is beszélve, hogy önmagamra hogyan fordítsak időt, hogy munkaidőn kívül ne "csakis" anya legyek - remélem értitek mire gondolok). Hiába múlt el 2 éves még mindig elég gyakori vele az éjszakázás, így az esti írásnak nagyon is korlátai vannak, nem írhatok addig ameddig akarok, mert éjszaka kelni kell, és ha Gréta nem kelt fel korábban akkor 6-kor fixen csörög az ébresztő, hogy keljek és induljak dolgozni. Munka után Grétáért megyek, és ha nem kell főznöm, akkor vele foglalkozom egészen az elaltatásáig, hiszen naponta csupán ez a pár óránk van együtt.
Nem is tudom, hogy mások hogyan képesek 2-3 vagy több gyerek mellett még magukra is időt fordítani. Valamit rosszul csinálhatok , mert nekem nem megy 1 gyerek mellett sem. (Aki tud jó tippet adni az ne tartsa magában, szívesen fogadom a jó tanácsokat ;) )

Ezzel eszem ágában sincs azt mondani, hogy a blog megszűnik. Nem, abba kicsit én is belehalnék, ha így lenne. 2 hét múlva tölti a blog a 4. születésnapját, 4 éve csak a magam szórakoztatására kezdtem el írni, de az idő múlásával egyre többen kezdtetek el olvasni, egyre több visszajelzést kaptam (nagyon hálás vagyok nektek érte, ez sokat segített).

De a jelenlegi forma most nem működőképes több okból:
- a fent már említett idő- és alváshiány,
-a másik ok technikai jellegű: az én jó öreg kis netbookom az utóbbi hónapokban sokat rendetlenkedik (hardveres jellegű lehet a probléma) egy olyan kis rövid, pár perces poszt megírása alatt mint pl. a bögresütik minimum háromszor kell újraindítanom a gépet, mert elmegy a wifim.

Krisztián már megnézte, újratelepítette az egész gépet, de sajnos nem lett jobb a helyzet. A telefonról írás sajnos nem jött be, kétszer is előfordult már, hogy több órányi munkám veszett el visszavonhatatlanul a telefonos írási kísérlet során így ezzel többet nem kacérkodom.
Már régebben említettem, hogy nálunk az írás amolyan családi "dili", én blogot, Krisztán pedig regényt ír.  Szerintem nagyon ügyes, és ha szerencsénk van egyszer még ti is olvashatjátok nyomtatásban a munkáját. Szóval hiába van 2 gép a családban, amikor lehetőség van az írása ő is dolgozik, hiszen Gréta mellett ő sem tud írni ezért csak nagyon kivételes esetben kaphatom meg az ő gépét.

Egy szó, mint száz eléggé ellehetetlenült így a dolgom. Ugyan nem tudtam az utóbbi időben túl sokat írni, de minimum 1 rendszeres poszt volt havonta (Gréta havi összefoglalója).  Nem ígérhetem, több lesz a poszt ezentúl, de nem szeretnék senkit olvasnivaló nélkül hagyni, így olyan megoldásra jutottam, hogy amennyit sikerül ide a blogra írnom, annyit olvashattok itt, a Csibekalandok facebookos oldalán viszont rendszeresebben fogok jelentkezni, hasznos tartalmakat próbálok veletek megosztani, minden témából ami titeket és engem érdekel. (Az arculat is hamarosan átalakul.)
Ha eddig még nem tettétek iratkozzatok fel a Facebookos oldalra is, így biztosan nem maradtok le semmiről. ;)
A múlt héten játszottatok és megírtátok, hogy mik azok a témák, amikkel foglalkozzak, ami igazán érdekel titeket. Ezek lennének azok:

1.  Munka-háztartás-gyerek kombináció avagy hogyan oldjunk meg mindent anélkül, hogy bediliznénk (Szó lesz róla, de még kutatok hozzá, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban kivitelezni ;) ).

2. Hasznos időtöltés otthon a gyerekekkel.

3. Immunerősítés a gyerekeknél - viaminok vs. homeo/gyógynövényes készítmények (Sajnos a témában nem vagyok szakértő és nem szeretnék hamis információkat leírni, ezért megkeresem a hiteles forrásokat, amiket megosztok veletek zárójelesen pedig megírom a saját véleményemet.)

4. Receptes posztok (lesz még sütés főzés ígérem, ugyan mostanában nem volt sok újdonság, de a téli időszak más lesz, ilyenkor nem tudunk játszóterezni, több időt töltünk itthon és Grétát is lassan be tudom vonni a sütés-főzésbe, tehát lesznek gyerekkel együtt készíthető recept ötletek is.)

5. Karácsonyi készülődés (Lesz, ígérem, de nem szeretném túl hamar elkezdeni, mert ha most szeptember közepén nekikezdek akkor konkrétan mindenkinek herótja lesz az ünnepektől mire Szenteste odakerül a családdal a fa alá. Így majd csak novemberben kezdek neki a kézi készítésű ajándékoknak, bőven lesz idő, hogy minden időben szépen becsomagolva a fa alá kerüljön. Személyes jó tanács: ugyan a karácsony nem a pénzköltésről, a költekezésről és a mérhetetlen ajándékozásról szól, de bizony megterhelő tud lenni az ember pénztárcájának ezért ha vásárolni szeretnétek az ajándékokat, főleg ha tudjátok hogy ki minek örülne akkor azt a legjobb az év folyamán, pl. a második felében megtenni fokozatosan, így a karácsonyi dömping alatt nem fogunk koldusbotra jutni.)

6. Házi praktikák (Ó igen, ilyesmiből is van még a tarsolyomban, és általában ezek a legnépszerűbb bejegyzéseim az újrahasznosítással egyetemben, igyekszem nektek is megkönnyíteni az életeteket kis praktikákkal, amik nagyon is sokat számítanak.)

7. Élet a Csibéknél (Többen írtátok, hogy szerettétek a Grétáról és az életünkről szóló összefoglalókat, de Gréta havi összefoglalóit lezártam, mert nem láttam értelmét a hónapok további összefoglalójának. Viszont helyette a tervem a heti családi összefoglaló, amiben mindenről szót ejtek, nem csak Grétáról, így ez rendszeresebb lesz elviekben és rövidebb, mint eddig.)

8. Gyerekszáj azaz napi Gréta (Lesz ilyen is, amint Gréta beszéde olyan szintre fejlődik, egyenlőre 2 szavas mondatokról beszélünk nála, pl. "Anya sidíts!" vagy "Anya szejetek!" -amiktől elolvadok mert a legédesebb mondatok, amiket eddig hallottam, de még nem kifejezetten tartoznak gyerekszáj vicces a kategóriájába)

9. Diétás heti menü (Elég nehézkes a főzésem, mert ezt az időt délutánonként Grétától kell elvennem, ezért kompromisszumokra kényszerültem, 2-3 napig eszem ugyanazt az ebédet, ami nálam nem gond, mert elég jó a monotonitás tűrésem, így maximum csak heti háromszor kell főznöm, de nektek ha több időtök van rá mint nekem, akkor egyszerű átrendezéssel akár napi menüt is ki lehet belőle hozni, szóval ilyen is lesz.)

Mit gondoltok? Jó lesz így? Van esetleg egyéb javaslatotok? Tartsatok ezután is a Csibékkel.
Legyen szép napotok! :)

Csokicseppes bögresüti

Utolért engem is Gréta hányós vírusa, az éjszakát a fürdőben, nem túl kényelmes pózban, a wc-t ölelgetve töltöttem, ma kényszerpihenőn vagyok itthon, ezért van időm írni. Folytatom a villámgyors bögresüti sorozatomat, ha gyorsan elkészülő 1 személyes édességre vágytok. A következő egy egyszerű csokicseppes változat (a csokicseppes keksz mintájára).

Recept innen

Csokicseppes bögresüti

Hozzávalók:

4 ek liszt
2 ek barna cukor
1/4 tk sütőpor
3 ek tej
1/8 tk vanília kivonat
1/2 ek olaj
2 ek  csoki csepp

A hozzávalókat csomómentesre összekevertem (a csoki cseppet kivéve) egy bögrében.  Hozzáadtam a csoki csepp felét és elkevertem, majd a másik felét a tetejére szórtam. Az eredeti recept szerint 1 perc szükséges neki 800W-on  a mikróban, de az igazság az, hogy ez kevésnek bizonyult, 1 perc 50 másodperc alatt lett tökéletes.
Egyetlen dologgal lehet tönkretenni a bögresütiket, mégpedig a túlmikrózással ez nekem már sikerült, ehetetlenül száraz lett a végeredmény. Ha erre vigyáztok tökéletes végeredményt érhettek el.
Kinek van kedve kipróbálni? ;)

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

24. hónap

 Kor:

24 hónap meg egy kicsi

Súly: 

13,4 kg-nak mérte a védőnő a 2 éves státuszvizsgálaton (pelenkában, pólóban és zokniban)

Fogak: 

16 db (már csak a második tejőrlők hiányoznak, és az alsóknak már fehérlik az íny alatt a hegye)

Egészség/betegség: 

Most hogy elindult az őszi szezon a bölcsiben immunerősítőt kezdtem el adni Grétának, hogy ha lehet elkerüljük vagy legalább csökkentsük a betegségek előfordulását (Broncho waxomot irattattam fel a gyerekorvosunkkal). Ez csak a felső légúti megbetegedésekre hatásos, így nem volt meglepő, hogy a bölcsiben terjengő hányós-hasmenős vírusba belefutottunk. 3 nap alatt túl volt rajta, az első nap hajnaltól estig végighányta a napot, enni nem evett egy falatot sem, inni is csak kortyonként kaphatott, mert amint nagyobb mennyiséget kortyolt azonnal azonnal jött vissza az összes cucc. (Még jó hogy nem volt még pénzünk teljes egészében leszőnyegezni a szobánkat, a parkettát könnyebb volt takarítani. Persze, az ágynemű sem úszta meg, de már megtanultam, hogy ilyenkor nem kapom fel a gyereket és kezdek el rohanni vele a fürdőbe, mert akkor 3 helyiséget intézek el egyszerre, inkább intézze el a dolgot egy helyre).

Magasság: 

93 cm

Ruha, pelenka: 

Ruhákból már mindenből áttértünk a 98-as méretre, de már jószerével akad 104-es méretű ruhája is a szekrényben. Pelenkákból 5-ös Toujourt hord, hiába jó méretre a 4-es, mostanában olyan iszonyat nagy mennyiséget iszik megint, hogy kénytelenek voltunk feljebb váltani. A 23-as szandált és gumicsizmát hord, őszi cipőből 24-est vettem neki (kicsit nagy még rá, de már nem mertem 23-ast venni a 22,5-es lábára, mert gyorsan nő a lába is és nem szeretnék az őszi szezonra kétszer venni cipőt).

Kedvenc ételek: 

Az étkezése hullámzó. De átlagosan elmondható, hogy jó az étvágya, szereti a gyümölcsöket, a főzeléket, a husikat, imádja az édességet és a csokit (ez az amiből csak nagyon mértékkel kap csak akkor ha eszébe jut, magunktól nem adunk neki), és citromot nyalogatni. Mostanában nagy favorit az alma is, egészben kéri el és teljesen elrágcsálja :D

Beszéd: 

A beszéde nagyon beindult szerencsére. Egyre több mindent mond. Ismétli amit mi mondunk helyesen használja a szavakat és próbálja rövid (2-3 szavas) mondatokba fűzni. Az R és a G hangzókat egyáltalán nem használja, sokszor nem mondja szó eleji hangokat, egyszerűen elharapja, azokat pl. kutyus - utyus, nyuszi - uszi, Gréta - éta, hinta-palinta -hinta-alinta, kukurikú - ukojikú.

Kedvenc játékok:
Abszolúte kedvenc a születésnapjára kapott babakonyha, főzőcskézik, megetet-megitat minket. Nagyon tetszik neki a mesekocka (6 különböző képet lehet kirakni a kockák különböző oldalaiból), sokszor segít megkeresni melyik oldalon van pl: a kutyus, kacsák, tyúkok. Anyukám az első születésnapjára vett neki tanuló puzzlet amik összesen két darabból állnak (összesen 8 kép), akkor eltettük, mert csak rágcsálta őket, de most nagyon ügyesen megtalálja a párokat és össze is illeszti. Szintén még tavaly a névnapjára kapott a szüleimtől egy (gumi fejű, -kezű, -lábú, puha testű) babát ő lett Luca baba. Sokat dajkálja, játékcumisüvegből meigitatja, altatja (csicsíjja dadája) és lefekteti aludni. Ezenkívül sokat nézegeti a képeskönyveket (néha már a vékony papíros mesekönyveket is).

Kedvenc elfoglaltságok: 

Hiú kismajom, amint cofit csinálok a hajába, vagy új ruhát kap rögtön rohan a tükör elé, hogy megnézze magát, illegjen-billegjen. Újra motorozik , emellettt homokozik, csúszdázik, hintázik (már a nagy hintán is biztonságosan).

Amit nagyon nem szeret: 

Ha össze kellene foglalnom akkor egyszerűen csak annyit mondanék, hogy alapvetően szót fogadni.

Összefoglaló:

Ahogy a nagy bölcsis társai szeptember elsejével elmentek óvodába másfél hétig egyedül volt Gréta délutánonként, azaz az új gyerekek érkeztek néhány órára délelőttönként, majd idővel ott is ebédeltek, de teljesen egyedül aludt Gréta a csoportban, így végre normalizálódott a bölcsődei alvása, kipihenten hozzuk el azóta (volt olyan nap, hogy fél 4-ig!!! aludt). Itthon sokat emlegeti a gondozónénijei nevét és néhány új bölcsis társáét (Terike-Ejite, Csilla-Csila, Lilla, Zoé-Zoi, Nóri-Óji, Hanna-Hana, Jázi-Ázi). Újra nagyon anyás, ragaszkodó minden problémájára csakis anya a megoldás.
A bölcsiben nagyon tetszett neki, hogy a nagyok mind szobatiszták voltak és a kis wc-be végezték a dolgukat, ezért a bölcsiben is és itthon is szól, hogy rá akar ülni (pisi!), de még nem pisil bele, csak ráül, max. 10 másodperc amit hajlandó rajta tölteni, papírt kér, töröl, miután leszállt/levettem lehúzza a wc-t és kezet mosunk. Ha sikerül egyszer végre bele is pisilnie már közelebb leszünk a szobatisztasághoz, mert akkor már össze fogja tudni kötni a kettőt. A bilitől viszont fél, így azt teljesen el is tettük. Nem erőltetek semmit, majd ennek is eljön az ideje, ha érett lesz hozzá.
Megint kissé agresszív lett (nem értem mi váltotta ki, pedig már szinte teljesen leszokott róla) most megint verekszik, csíp és engem néha még meg is harap. Az indulatok váltják ki belőle, ha nem tudja, hogyan levezetni (de előfordult már a játszótéren, hogy ok nélkül, ha a személyes komfortzónájába került egy gyerek azt is elkezdte "kalapálni". Sokan rosszallóan néznek, mert nem ütök vissza, ha gyerek megüt és nem csapok rá, ha agresszívvá válik, mert látom, hogy ez nem megoldás. Az erőszak erőszakot szül és ez hatványozottan igaz Grétára (volt, hogy ráütöttem a kezére, amire ő nem szomorodott el, és büntetésnek sem vette, hanem indulatokat gerjesztett benne és visszaütött, innentől kezdve tudom, hogy ez az út nem járható). Minden alkalommal elmondom, hogy ez nagyon rossz és csúnya dolog, fáj annak akit bánt és neki is nagyon rossz lenne ha őt bántanák, bocsánatot kell kérni és nem szabad többet ilyet csinálni. Eddig mindösszesen annyit értem el vele, hogy bocsánatot kér, simogat, puszit ad. De, ha olyanja van sajnos újra üt :(
Most először raktam neki a konyhapulthoz a fellépőmet, először segített nekem a sütésben (Ő keverte össze a tésztát aztán segített a tészta gombócolásában), nagyon tetszett neki, hogy Ő is aktívan részt vehetett a dologban. Esténként továbbra is apa mesél miközben ő megissza az ágyában a kakaóját, aztán apa elköszön, kimegy én lekapcsolom a lámpát, aztán ha már kellőképpen befészkelte magát a kisasszony én is elindulok kifelé. Ez van, hogy sokáig tart, de szeretném rászoktatni, hogy egyedül aludjon el (sírni nem hagyom, ha jelez azonnal visszamegyek hozzá, megnyugtatom és újra kijövök).

Nagy lány lett... eltelt 2 év. Önállóan eszik, iszik, öltözködik, és nagy többségében már érthetően érthetően ki is fejezi magát. Igazi egyéniség!

Ez az utolsó havi összefoglalóm Gréta növekedéséről, fejlődéséről. Hiányozni fog, de most megint átalakul a blog, mert az életünk változásaival szükséges itt is a megújulás, hamarosan erről is írok, hogy mikre számíthattok ezután. Remélem továbbra is velünk tartotok :)

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

2. születésnap

2 hete voltam orvosnál és a sok kismama között megrohantak az érzések (félreértések elkerülése végett nem, nem lesz kistesó, nem várunk babát).
Visszaemlékeztem rá, hogy már azelőtt tudtam, hogy babát várok, mielőtt az aktuális piros betűs napokak el kellett volna érkezniük. Elmondhatatlan volt az az érzés, egy olyan "titok" ami akkor még csak csakis az enyém volt. Volt izgazom és egy kis félelem is, hogy minden rendben legyen, a teszt tényleg pozitív legyen, minden rendben legyen az első ultrahangon, de azt a boldogságot semmi sem tudta elnyomni bennem. Volt nehézsége a terhesség 9 hónapjának én mégis egy igazán fantasztikus időszakként emlékszem vissza rá.
Aztán 2 évvel ezelőtt megtörtént a csoda, megszületett a mi gyönyörű szép, édes pici babánk és innentől felgyorsultak az események.
Most pedig már 2 éves és kicsit sem lehet babának titulálni, mert igen is Ő egy igazi, vérbeli kislány, a mi szemünk fénye, életünk igazi GYÖNGYszeme!

Isten éltessen sokáig édes kicsi Grétánk!

Vasárnap tartottuk meg a szülinapi zsúrt (a szüleimnél töltötte a hétvégét, és a vasárnapi alvás után hozták haza). Képes beszámoló következik a jeles és izgalmas délutánról.

  

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

Születésnapi csokoládétorta vajkrémmel

Eljött ez a nap is. Gréta 2. születésnapjára először formatortát terveztem (mostanában odavan a cicákért), de aztán rájöttem, hogy az idei valószínűleg az utolsó év, hogy még én dönthetek aztán innentől jönnek majd a kívánságok, óhajok-sóhajok (amit természetesen a lehetőségeimhez képest mindig teljesíteni fogok),de most még utoljára megkönnyítettem a dolgomat és csak egy „egyszerű” csokitortával lepem meg.

A történethez hozzátartozik, hogy mivel mióta dolgozom külön időzsonglőrködés kell a sütögetős műveletekhez (délutánonként sem tudom kivitelezni, mert szinte minden nap estig játszóterezünk), ezért anyukám segített és elvitte magukhoz Grétát szombaton, hogy mindent meg tudjak gyorsan oldani a nagy gyerekzsúrig (nagytakarítás, nagymosás, főzés, sütés). Így tényleg zavartalanul bevethettem magam a teendőimbe, nem utolsó sorban a sütésbe. 

És igen… most is egy amerikai receptre esett a választásom Sweetapolita azaz Rosie igazi tortakölteményeket készít, és még soha sem csalódtunk egyetlen torta receptjében sem. Most egy születésnapi csokoládétortára eset a választásom (ami tulajdonképpen a Nutellás muffin receptjére épül nutella nélkül).

Csokoládés születésnapi torta

Hozzávalók:

190 g finomliszt

300 g cukor

60 g holland kakaópor

7 g (kukorica) keményítő

7 g szódabikarbóna

7 g sütőpor

8 g só

160 ml natúr joghurt (író híjján)

120 ml forró kávé (koffein mentes)

90 ml kókuszolaj

2 db tojás

15 ml vanília kivonat

Csokoládés vajkrém:

450 g lágy vaj (készítés előtt min. 30 perccel vegyük ki a hűtőből)

380 g átszitált porcukor

20 ml vanília kivonat

250 g 60%-os étcsokoládé

30 ml tej

A sütőt bekapcsoltam alsó felső sütésen 180°C-ra, a 22 cm-es tortaforma alját kibéleltem szilikonos sütőpapírral, az oldalát kikentem vajjal és kakaóporral szórtam be.

Egy tálban összekevertem a lisztet, a kakaóport, a cukrot, a keményítőt, a sütőport, a szódabikarbónát és a sót. Egy közepes tálkában a joghurtot, a kávét, az olajat, a tojást és a vanília kivonatot kevertem simára. Végül összekevertem a száraz és a nedves hozzávalókat. A tésztát 3 részre osztottam (mérleggel kimértem, pontosan 350 g lett egy adag) és egymás után tűpróbáig sütöttem őket, majd rácson hagytam teljesen kihűlni mindhárom lapot.

A krémhez a vajat és az átszitált porcukrot tálas mixerbe tettem és alacsony fokozaton teljesen homogénre kevertem (kb. 1 perc). A csokoládét mikróban megolvasztottam és hagytam kicsit visszahűlni, majd a vajas krémhez adtam. A fordulatot felvettem magasra és kb. 2 perc alatt simára kevertem vele. Legvégül adtam hozzá a vanília kivonatot és a tejet, majd újabb 1 percig kevertem alacsony fokozaton.

Tortakartonra tettem 1 kakaós piskótalapot (nagyon fontos, hogy teljesen kihűlt legyen különben a vajkrém nemes egyszerűséggel megolvad és lefolyik róla), majd erre került a vajkrém negyede, erre újabb piskóta, majd megint a krém negyede, végül az utolsó piskóta és a krémmel teljesen bevontam a torta külsejét. A tortát hűtőbe tettem fél órára, hogy a vajkrém megdermedjen (a krémet betenni mellé szigorúan tilos! különben nem lehet majd vele dolgozni az maradjon továbbra is szobahőmérsékleten), aztán újra áthúztam a torta külsejét még egy adag krémmel , a maradékot habzsákba töltöttem, a torta oldalát #22-es csillagcsővel, a tetejét #32-es csillagcsővel díszítettem.

A tortát vasárnap délutánig a hűtőben tartottam, aztán az ajándékbontáskor kivettem a hűtőből, mert a vajkrémes tortákat fogyasztás előtt minimum fél órával szobahőmérsékleten kell tartani, különben nem igazán élvezhetőek. Ha viszont kivárjuk a „lágyulási” időt, akkor egy hihetetlenül krémes, szinte már habos krémmel töltött tortát majszolhatunk.

És hogy milyen volt az összhatás? A piskóta a szokásos amcsi piskótákhoz hasonlóan lágy „nedves”, gazdag és kicsit sem édes volt. A krém édes, gazdagon csokoládés, lágyan babos volt, de kiérezhető volt a vanília íze is. Tökéletesen passzolt a piskótához. Gréta az utolsó morzsáig bepuszilta tányérjáról és másnál sem volt rá panasz.

Kipróbáljátok ezt a tulajdonképpen nagyon is egyszerű csokitorta receptet?

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

Tripla kókuszos bögresüti

Folytatódik bögresüti sorozatom, most egy tripla kókuszos sütivel. Hihetetlenül egyszerű és gyors, mint az összes többi bögresüti, egy embernek pont elég és még csak mosogatni sem kell sokat utána.

Gréta kapta tízóraira  és az utolsó morzsáig bepuszilta az egészet, szóval feltételezem, hogy olyan rossz nem lehetett.

Tripla kókuszos bögresüti

Hozzávalók:

1,5 ek kókuszzsír

2,5 ek tej

2 ek kókusztej

6 ek finomliszt

4 tk cukor

0,5 tk sütőpor

1 ek kókuszreszelék

Egy bögrében a kókuszzsírt 30 mp alatt megolvasztottam a mikróban, majd hozzáöntöttem a tejet, a kókusztejet, a sütőport, alaposan összekevertem, végül a cukorral, a liszttel és a kókuszreszelékkel is simára kevertem.  1,5 percig max fokozaton (800 W-on) mikróztam. 1-2 perc várakozás után tejszínhabbal és kókuszreszelékkel díszítettem (bár ezt Gréta még nem igazán értékelte :D az összhatást viszont annál inább) .

Ha tetszett a recept és szeretitek a kókuszos sütiket mindenképpen próbáljátok ki! ;)

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)