Gasztoajándékok 2014 - vaníliás-citromos és tejeskávés macaronok

Az idei adventi időszak kicsit zűrösebbre sikeredett, mint azt előre gondoltam, de még így is (nagy nehezen) szakítottam időt arra, hogy a családunkat idén is meglephessük gasztroajándékokkal.
Tavaly hatalmas sikere volt az első macaronomnak, ezért idén is felkerült a listára azzal a változtatással, hogy új ízekkel készültem, valamint mézeskalácsok is készültek az utolsó pillanatban (szenteste, amikor letettem Grétát aludni még a díszítésükkel foglalatoskodtam).
Jöjjön most az idei év két macaronjánk a receptje aminek az ötletét és a töltelékét Sütidoboz oldaláról hoztam.

Vaníliás-citromos macaron

Hozzávalók:

11 dkg mandulaliszt
20 dkg porcukor
9 dkg pihentetett tojásfehérje
2,5 dkg kristálycukor
1 csomag Burbon vaníliáscukor
csipet só
csipet por állagú sárga ételfesték

Krémhez:

1 db citom
5 dkg cukor
1 db tojás
0,6 dl kifacsart citromlé
8 dkg vaj

Mivel tavaly Cuppcake receptje nagyon bevált ezért az alap macaron receptjén nem változtattam, és inkább Sütidoboz receptét igazítottam hozzá a már kipróbálthoz. A nagy fennforgásban idén nem volt időm pihentetni a tojásfehérjét  (ami pedig nagyon fontos, mert a végeredmény sikerét befolyásolja a tojás nedvességtartalma), ezért a gyors és egyszerű megoldást választottam és betettem a mikróba 700 W-on 5 másodpercre.
Ugyanúgy betartottam minden apró pontos részletet, mint az előző évben, alaposan átszitáltam a darált mandulát, kikészítettem mindent a pultra, hogy ne kelljen készítés közben kapkodnom, a sütőpapírok aljára felrajzoltam 2 cm távolságra az 50 Ft-nagyságú köröket és fél órára rábíztam Krisztiánomra Grétát, hogy legalább addig ne csimpaszkodjon rajtam az én kis majmócám, amíg a kis "habcsókokat" kinyomom a sütőpapírra.

A mikrózott tojásfehérjét a habüstbe öntöttem, egy csipet sót adtam hozzá és a legkisebb fokozaton elkezdtem verni (gépi mixerrel) amíg habos nem lett a teteje. Ekkor elkezdtem fokozatosan hozzáadni a kristálycukrot és a vaníliáscukrot és a legmagasabb fokozaton addig vertem amíg a tálat kicsit oldalra megbillentve nem akart kicsusszanni a hab a tálból. Ekkor hozzáöntöttem az átszitált darált mandulát és porcukrot, meg az ételszínezéket és spatulával óvatosan körkörös mozdulatokkal homogén masszává kevertem. Amikor már ez megvolt még 20-at kevertem körkörös mozdulatokkal a macaron masszán és habzsákba töltöttem a végeredményt.
Ha jól sikerült akkor szinte magától csusszan ki habzsákból a tészta, majdnemhogy nyomni sem kell. Az előrerajzolt körökbe nyomtam a masszát (kinyomás után egy icipicit még terül) és egy órára pihenni hagytam, hogy "talpat" növeszthessenek és megbőrösödjenek a macaronok. Amikor a pihentetésből letelt már 45 perc bekapcsoltam a sütőt alsó-felső sütésen 150°C-ra (fontos, hogy semmiképpen sem szabad hőlégkeveréses funkciót választani, mert az tönkreteszi minden addigi erőfeszítéseket). Az egy óra leteltével betettem egyesével a sütőlemezeket és 13 percig sütöttem őket.
A másik fontos dolog, hogy amíg melegek a puszedlik addig nem szabad megpróbálni leszedni a sütőlemezről, mert úgy sem válnak le, de ezzel a lendülettel tönkre is mennek, viszont amint kihűltek egyszerűen lepattinthatók róla mindenfajta sérülés nélkül.
Igazi türelem játék ez a macaron készítés :)

A krémhez a tojást fém tálba ütöttem, hozzá reszeltem az alaposan megmosott citrom héját, hozzácsavartam a levét és hozzáadtam a cukrot. Gőz fölött kézi habverővel folyamatosan kevergetve puding sűrűségűre főztem (nem szabad magára hagyni, mert egyetlen óvatlan pillanat és a krémből rántotta lesz). Amikor a krém langyosra hűlt hozzáadtam a vajat és botmixerrel simára turmixoltam.

Az ajándékozásig a macaronokat lezárható műanyag dobozban tartottam a hűtőben és csak közvetlenül az ajándékozás reggelén töltöttem meg mindegyiket egy kávéskanálnyi krémmel.

Tejeskávés macaron

Hozzávalók:

11 dkg mandulaliszt
20 dkg porcukor
9 dkg pihentetett tojásfehérje
2,5 dkg kristálycukor
csipet só
1 kk instant kávé garnulátum

Krémhez:
10 dkg (Tibi) étcsokoládé
2 dkg vaj
1 dl habtejszín (minél magasabb zsírtartalmú)
2 kk instant kávé granulátum
4 ek mascarpone
1 ek porcukor

Hasonlóan a vaníliás-citromos macaronhoz itt is a tavalyi receptet vettem alapul és Sütidoboz receptjéből csak a krémet használtam fel. Most sem volt időm a tojásfehérje pihentetéséhez ezért az ebbe valót is ugyanúgy 700 W-on 5 másodpercig mikróztam.
Az instant kávé granulátumot papírtörlőn kanállal apró szemcsésre porítottam és az átszitált darált mandula-porcukor keverékhez adtam.
A tojásfehérjét habüstben alacsony fokozaton egy csipet sóval alacsony fokozaton elkezdtem verni, amikor habos lett a teteje apránként hozzáadtam a kristálycukrot és a habverő legmagasabb fokozatával addig vertem amíg a tálat kissé oldalra megdöntve a hab már nem akart kicsusszanni belőle. Ekkor hozzáadtam a mandulalisztes, porcukros, kávés keveréket és spatulával óvatos, körkörös mozdulatokkal homogén masszává kevertem. Miután ez megvolt mégy 20-at kevertem rajta, habzsákba töltöttem és az előre rajzolt sütőpapírra nyomtam a tésztát.
Magukra hagyva egy órát pihentek a sütőlapon, hogy "lábasak és bőrösek" legyenek :)
45 percnél bekapcsoltam a sütőt 150°C-ra alsó-felső sütésen és miután letelt a pihenő idő 13 perc alatt megsütöttem őket. A sütőpapíron hagytam kihűlni a macaronokat, csak azután pattintottam le őket amikor már teljesen hidegek voltak.

A krémhez a csokoládét apróra tördeltem és egy szuflés pohárban a vajjal betettem a mikróba 150 W-on 3 percre (közben többször megállítottam, kivettem, átkevertem). Amikor már teljesen megolvadt a csokoládé hozzáöntöttem a tejszínt és a papírtörlőn kanállal apró szemcsésre tört instant kávét. Betettem a hűtőbe, hogy a vajtól és a csokoládétól visszadermedjen és jól kezelhető legyen a macaronok töltéséhez.
Egy kis tálkában kikevertem a mascarponét és a porcukrot.
Szintén az ajándékozás reggeléig a puszedliket jól záródó műanyag dobozba tettem és a hűtőben tartottam. A töltésnél egy macaronra tettem egy kávéskanálnyi csokis kávékrémet arra egy kávéskanálnyi mascarponét, végül pedig egy macaronnal lezártam.

Az ajándékozottak és Krisztián egybehangzó véleménye szerint nagyon finomak lettek különösképpen a tejeskávés vett le mindenkit a lábáról.

A gasztro ajándékdobozok letölthetők innen.

Majonézes burgonyasaláta

Idén a karácsonyi hal repertoár mindösszesen rántott lepényhalból állt szenteste napján. A pontyért nem igazán vagyunk oda és már említettem Krisztián szálka fóbiáját ami megnehezíti a hal választás kérdését. Nagy nehezen ráakadtunk a lepényhalra ami filéként teljesen megállja a helyét nálunk.

Ami köretként elmaradhatatlan hozzá az a majonézes burgonyasaláta. Tökéletes lesz tőle az ízek harmóniája. De vigyázat csak mértékkel, mert durva hasfájást tud okozni , ha az ember eltúlozza az adagot.

Majonézes burgonyasaláta

Hozzávalók:

1-1,5 kg főzni való krumpli
1 közepes fej vöröshagyma
só
cukor
ecet (10%-os)
1 tojás sárgája
1 ek cukor
1 ek mustár
1/4 citrom leve
csipet só
bors
2,5 dl olaj
1 nagy doboz tejföl (450 g)

A krumplikat megmostam és sós vízben héjastól feltettem főni. Közben a hagymát megpucoltam, felkockáztam és egy nagy salátástál aljába tettem. Besóztam és hagytam állni 10 percet. Utána felengedtem kb. fél liter hideg vízzel és cukor, ecet hozzáadásával egy egyszerű ecetes salátalevet készítettem belőle.
Amikor a krumpli megfőtt, hideg vízzel átmostam és még melegen megpucoltam, felkarikáztam őket. A krumplikarikákat az elkészített hagymás salátalébe tettem kihűlni, hogy közben jól magába szívhassa a salátalé ízét.
Amíg a krumpli hűlt elkészítettem a majonézes salátaöntetet.
A tojás sárgáját egy magas falú tálba tettem , hozzáadtam a cukrot, a mustárt, a citromlevet, a sót és a borsot, majd az olajat vékony sugárban csorgattam hozzá miközben kézi habverővel folyamatosan kevertem. Kb. fél perc alatt össze is állt a majonéz, ehhez már csak a tejfölt kellett hozzáöntenem és kész is volt a salátaöntet.
Amikor a krumplikarikák kihűltek az ecetes lében egy szűrő segítségével leöntöttem róluk a levet és óvatosan hozzájuk forgattam a majonézes öntetet.
Jól behűtve az igazi. Mi így szeretjük. :)

Buche de Noel avagy a klasszikus francia fatörzs

Idén nem vittem túlzásba a karácsonyi sütemény sütést, mert alig láttam a fáradtságól és bőven elég, ha kétféle sütiből válogathatunk, hogy ne együk túl magunkat édességekből sem.
Krisztián kívánsága szerint mint minden évben most is készült egy tepsi zserbó, de hogy más süti is kerüljön az asztalra kerestem egy igazán karácsonyi édességet. A francia fatörzsre esett a választásom (és ezt nem is bántam meg), talán jövőre is felkerül a sütilistára.
Rengeteg receptet találtam, és egyik sem egyezett meg (valószínű ez olyan náluk mint nálunk a beigli meg a zserbó, hogy minden családnak, városnak, tájegységnek megvan a maga eredeti, tökéletes receptje), pedig autentikus receptet szerettem volna. Ami viszont minden francia receptben benne volt az a rum. Így végül egy olyat választottam aminek a krémje a leginkább megtetszett.

Buche de Noel a klasszikus francia fatörzs

Hozzávalók:


Piskótához:
6 db tojás
12 dkg cukor
7 dkg rétesliszt
3 dkg kakaópor
3 ek rum
1/2 kk szódabikarbóna

Krémhez:
3 db tojás
15 dkg cukor
3 dkg kakaópor
1 narancs reszelt héja
20 dkg vaj

A piskótához a tojások sárgáját a cukorral habosra kevertem, a fehérjéket pedig csipetnyi sóval keményre vertem. A cukros tojásokhoz hozzákevertem a lisztet, a kakaóport és a szódabikarbónát, majd a tojásfehérje habot óvatosan beleforgattam. A piskótát sütőpapíros sütőlemezre simítottam és 180°C-ra előmelegített sütőben (alsó-felső sütésen) 10 perc alatt megsütöttem.
Amikor elkészült kivettem, leválasztottam a sütőpapírról és egy másik sütőpapírra borítottam, amire előzőleg kakaóport szitáltam. A piskótát meglocsoltam a rummal és a keskenyebbik oldalából levágtam egy 3 centis csíkot (azt félretettem), a maradékot pedig a hosszabbik oldala felől szorosan feltekertem és így hagytam kihűlni.

A krémhez habüstbe ütöttem a tojásokat, hozzájuk adtam a cukrot, kakaóport és egy alaposan megmosott narancs lereszelt héját. Gőz fölött folyamatosan kézi habverővel kevergetve puding sűrűségű krémet főztem belőle, majd félretettem hűlni.
Amikor kihűlt hozzáadtam a lágy vajat és botmixerrel simára turmixoltam (ettől Gréta babám sírva fakadt :( ).
A félretett piskótacsíkból 3 centis pogácsaszaggatóval piskóta korongokat szaggattam ki (ezek lettek a fatörzs görcsei). A kihűlt piskótatekercset kibontottam, gurigattam és megkentem a krém felével, majd újra feltekertem. Kívülről bevontam a maradék krémmel, elosztottam rajta a piskóta korongokat vagyis a görcsöket és a krémet villával kéregmintásra varázsoltam.
Behűtve isteni finom volt, bár megegyeztünk Krisztiánnal, hogy ő azért mégiscsak megmarad a jól bevált zserbójánál :)

Újházi tyúkhúsleves

Kész agyrém volt ezt a december, annyira leterheltek voltunk, hogy egyszerűen nem tudtam odáig eljutni, hogy leüljek írni (pedig felüdülés lett volna a szívemnek). Most hogy túl vagyunk a karácsonyon nem kell már semmit intézni, kapkodni, rohangálni esténként talán le tudok ülni és behozni az elmaradásaimat.
Nálunk karácsonykor nem szokás halászlét főzni (Krisztián betegesen fél a szálkáktól), ezért a tavalyi év kivételével mindig Újházi tyúkhúslevest főzök.
Idén jó előre leadtam a rendelést a hentesünknél, hogy a karácsonyi menüből ne hiányozzon semmi sem.

Újházi tyúkhúsleves

Hozzávalók:

fél tyúk
10 db szemes bors
3 gerezd fokhagyma
20 dkg sárgarépa
10 dkg petrezselyemgyökér
1 kisebb zellergumó
1 db paradicsom
1 db tv paprika
1 db közepes vöröshagyma
10 dkg kelkáposzta
10 dkg zöldborsó
20 dkg karfiol
10 dkg csiperke gomba
cérnametélt

23-án már nekiálltam, mert a húsleves úgy a legfinomabb, ha van ideje összeérni az ízeknek. Reggel a fél tyúkot megmostam, kitépkedtem azt a maradék kósza tollpihéket, amik rajta maradtak és a legnagyobb fazekamban hideg vízben feltettem főni. Teatojásba tettem a szemesborsot és a kicsit megtört fokhagymagerezdeket és bedobtam a tyúk mellé. Amikor a víz felforrt, levettem a legkisebb fokozatra a főzőlapot, hogy a víz éppen csak gyöngyözzön és hozzáadtam a negyedekbe vágott paradicsomot, a kicsumázott paprikát, a vöröshagymát (egészben), az összekötözött kelkáposztát és tovább főztem a tyúkot. Kb 2 óra múlva hozzáadtam a megpucolt felkarikázott répákat, és a zellert.
Addig főztem tovább amíg a tyúk szinte már teljesen megpuhult és a villa olyan könnyen csusszant bele, mint a puha vajba. Ekkor adtam hozzá a borsót, a kis darabokra felaprított karfiolt és a megpucolt, felszeletelt gombát.
Amikor megpuhultak a zöldségek el is készült a leves, kihűtöttem és eltettem a hűtőbe másnapig, hogy tökéletes legyen az ízhatás. Szenteste csak ki kellett főznöm hozzá a cérnametéltet és a csontról lebontanom, apró darabokra vágnom a tyúkhúst.
Krisztián nagy örömére idén is volt (sőt még van is) illatozó, gőzölgő tyúkhúsleves, hogy igazán ünnepi hangulatot varázsoljon a konyhaasztalra.

Advent 2014

Nem éppen így képzeltem el az idei adventünket (én naív). Azt hittem most, hogy nem dolgozom és itthon vagyok lesz időm mindenre. Arra hogy ünnepi díszbe öltöztessem a lakást, adventi koszorút készítsek, ajtódíszt, jó előre elkezdjem az ünnepi menü megtervezését, sütögessek és elkészítsem emlékbe Gréta első karácsonyi üveggömbjét. Hogy is szokták mondani: "Ember tervez, Isten végez".
Szóval mondanom sem kell, hogy semmi sem úgy alakult ahogy azt korábban elképzeltem.
Azáltal, hogy Gréta ilyen korán elkezdett fogzani felborult minden. Sokat nyűgös, nem alszik olyan jól mint előtte, ha le is teszem aludni rövid időn belül sírva ébred fel (nehéz megnyugtatni, szüksége van a közelségemre) így nem nagyon tudok semmibe sem belekezdeni, mert még az ebédet is több részletben órás csúszásokkal tudom csak megenni.

De most megembereltem magam és egyik este miután Grétát lefektettem aludni bekucorodtam az ágyba egy papírral, tollal és a netbookkal, hogy ötleteljek, keresgéljek, listát állítsak össze és a végére járjak a karácsony előtti teendőim összeírásának.

Végül megszületett a karácsonyi menü:
Újházi tyúkhúsleves
Sült hízott kacsacomb, párolt vörösboros lilakáposzta, pirított hagymás törtkrumpli
Rántott lepényhal, majonézes krumplisaláta
Mákos guba

A sütést idén nem viszem túlzásba, anyu elkérte a bejgli receptemet, idén ő fogja megsütni úgyhogy én csak egy tepsi zserbót fogok sütni Krisztiánnak és egy igazi Bruch de Noelt azaz francia fatörzset.

Gasztro ajándéknak idén mézeskalácsot és vaníliás-citromos - és tejeskávés macaront fogok készíteni. Erre esténként biztosan lesz időm, amikor a kisasszony már alszik.

Idén már biztosan nem lesz adventi koszorúnk és ajtódíszünk sem, már felesleges nekiállnom, de az üveggömbről nem mondok le, a kreatív hobbi boltban megígérték hogy rám telefonálnak, ha megérkezik a gömb és ha kell még az utolsó pillanatban is el tudom készíteni.

Az ajándékok nagy részét már megvettem, valamelyik este majd be is csomagolom őket, szóval a nagy lemaradásból talán lassan kimászok és minden kapkodás és idegbaj nélkül elkészülök még szenteste előtt és az ünnepek alatt már csak nyugalom, békesség, szeretet és "pihenés" marad nekünk.

3. hónap

Súly: Péntek délelőtt mérte a védőnő, 5840 g a kisasszony jelenlegi súlya.

Evés: A múlt hónapban felemelte a védőnő az adagját 120 ml-re, de mivel sokat visszabukott belőle ezért maradtunk a szokásos 90 ml-nél, csak éjszakára kapott 120-at, hogy ne éhezzen meg idő előtt. Végül 1 hete emeltem vissza az adagját 120-ra, mert már nem bírta kivárni a 2 etetés közötti 4 órát. A tejem sajnos egy hete teljesen elapadt, úgyhogy lassan előkerülhetnek a fagyasztóba eltett anyatejes zacsik.

Alvás: Az éjszakákat teljesen átalussza (néhány kizökkenés kivételével) este fél 9 től reggel negyed 7 - fél 7 ig alszik. Nappal kétszer alszik rövidebb időtartamot (reggel és délután 3/4-1 órát) egyszer pedig hosszabbat (akkor két evés közötti 4 órát teljesen végigalussza).

Egészség/betegség: Most hogy túl vagyunk a hasfájáson és a náthán eljött az a pillanat amit a legkevésbé vártunk. Grétának jön a foga (pénteken megnézte a védőnő is és kiderült hogy egyszerre 6 fogacska indult meg kifelé: az alsó 2 metsző, a felső 2 metsző és a felső 2 szemfog). 

Napirend: Reggel negyed 7 és fél 7 között szokott felkelni, betolja a tápszert és nézelődik, "beszélget" velem aztán ringatva, sétálva vele lecsitul és visszaalszik. Fél 11 kor eszi meg tízóraiját és mire végez vele úgy kimerül, hogy alszik egészen ebédig, fél 3 ig. Ebéd után szoktam kivinni általában sétálni, akkor a babakocsiban még alszik (ameddig mozog a kocsi, mert ha 3 percnél hosszabb időre megállok vele arra felébred). Fél 6 kor eszi meg az uzsi tápszert ami után már nem nagyon díjazom, ha visszaalszik, mert akkor este nem tud rendesen elaludni. Ilyenkor tornáztatjuk, beszélgetünk hozzá, énekelek és mondókázok neki. Este 8 kor van fürdetés, bármennyire nyűgös is napközben ezt mindig nagyon szereti és élvezi. Fürdés után már csak a vacsora van hátra aminek a végére (jó esetben) teljesen beájul és már csak át kell vinnem a szobájába, hogy reggelig aludhassa az igazak álmát :)

Mérföldkövek: A védőnő szerint aktív érdeklődést kellene mutatnia a kezecskéi iránt, de ezt Gréta pont letojja, hogy a "nagykönyv" szerint neki mit és hogyan kellene csinálnia. Ehelyett az egész ökle szinte folyamatosan a szájában van. A fogacskák megindulása is igencsak meglepett minket, főleg hogy a szemfogai szinte már teljesen áttörték az ínyét, míg a metsző fogak még csak fehér pontokként sejlenek az ínyében. Rengeteget magyaráz, élvezi hogy a rengeteg nyállal a szájában gurgulázni tud.
Megkapta élete első fülbevalóját, igazi kis hős volt, hamar megnyugodott a belövés után, azóta pedig már igazán csajos a kinézete.

Ruhák: Péntek délelőtt mérte meg a védőnő Grétát: 64 cm. Még mindig 68-as méretet hord, de szerintem mire betölti a 4 hónapot válthatunk is a 74-es méretre mert olyan gyorsan nő ez a gyerek, mint a gomba.

Pelenka: Egy hónapos kora óta mosható pelust használunk Grétánál. (Erről itt írtam bővebben.) Eljött a pillanat most 3 három hónaposan hogy a legkisebb méretről át kellett, hogy patentoljam pelusokat a középső méretre. Napi 5 pelenkát használunk átlagosan, minden etetés előtt cserélem neki, így napközben max. 4 óránként van cserélve éjszaka pedig 10 órát van rajta. (Hamarosan töltök fel videót a pelusokról, a használatukról és a tisztításukról, amint lesz egy kis időm.)

Sírás: Már lényegesen kevesebb a hiszti, rájöttem, hogy mikor szeretné csak azt hogy "rázva legyen a feneke", ilyenkor elterelem a figyelmét, és túl is vagyunk rajta. Most a fogacskái miatt sokat nyekereg (mintha nem lenne eléggé beolajozva), aztán ha nem javul a helyzet akkor jön a kétségbeesett telitorokból ordítás. De igyekszem enyhíteni a fájdalmát (Chamomilla Vulgaris 15 CH homeopátiás golyóval és Dologéllel kenegetem az ínyét ami után mindig megkönnyebbül egy kicsit és az ordítás is abbamarad egy rövid időre).

Anya kedvenc pillanata(i): Most a kedvencem az amikor "beszélget" velem. Gurgulázva mondja a magáét és ha mondok neki valamit válaszol :) Valamint elkezdtünk kukuccsolni, imádom ahogy felkacag amikor elveszem az arca elől a tetra pelust :D

Anya legkevésbé kedvenc pillanata(i): Amikor látom, hogy szenved a fájdalomtól és csak próbálkozni tudok, hogy enyhítsem a kínjait.

Amerikai extra csokitorta

Már sokszor írtam róla, hogy Krisztián kedvence a csokoládé torta. Minden évben próbálom kissé változatossá tenni a szülinapi torta repertoárt (lúdláb, dobos, stb.). Idén is valami újjal akartam előrukkolni ezért már jó előre elkezdtem kutakodni. És meg is találtam a tökéletes, durván csokis receptet néhány héttel a nagy nap előtt.
Az utóbbi egy évben jobban hajlunk az amerikai piskóták felé, mert lehet, hogy nem olyan levegősek, mint a magyar klasszikus piskóta, amibe csak tojás, cukor és liszt kell, de sokkal ízletesebbek. (Egyetlen dolog van csak amit nem nagyon szeretek az amerikai recepteknél, hogy elég körülményes átfordítgatni a mértékegységeket, de hát valamit valamiért.) Nem szárazak és az elkészítésük is egyszerűbb mert nem kell különválasztani a tojás fehérjét-sárgáját. Nem kell azon aggódni, hogy össze ne törjön a nehezen felvert tojásfehérje a keverésnél, mert akkor összeesik a piskóta és még sorolhatnám az előnyöket.
Ezért esett a választásom egy extrán kakaós piskótára, hozzá egy tejszínes csokoládé krémre és mindennek a megkoronázásaként a tetejére csokoládé bevonatra. A végeredmény egy extra magas kakaó, csokoládé tartalmú torta, ami nem túl édes, de nagyon csokis. Függőknek kötelező kipróbálni! ;)

Amerikai extra csokitorta

Hozzávalók (16 cm-es tortához):

Piskótához:
19 dkg liszt
6 dkg kakaópor
1 tk. szódabikarbóna
1/4 tk. sütőpor
2 db tojás (szoba hőmérsékletű)
9 dkg cukor
135 g majonéz
80 ml víz

Krémhez:
20 dkg 60%-os étcsokoládé (Tibi)
4 dl habtejszín (minél magasabb zsírtartalmú)

Bevonathoz:
10 dkg 60%-os étcsokoládé (Tibi)
1 ek olaj

Végigolvasva a hozzávalókat van egy dolog ami biztos, hogy nagyon furcsán hangzik: mit keres egy tortában majonéz?
Tényleg elég furcsán hangzik, de megvan a szerepe, hogy miért kell bele. Teljes egészében meg van oldva vele a tészta zsiradéktartalma és a tojás egy részét is pótolja. Viszont az ízén utólag nem lehet megérezni, hogy majonéz is került bele.

A sütőt alsó-felső sütésen bekapcsoltam 180°C-ra.
A szárazanyagokat (liszt, kakaópor, szódabikarbóna, sütőpor) összekevertem egy tálban.A tojásokat és a cukrot tálas mixerben magas fordulatszámon addig kevertem amíg kifehéredett habos, lágy és könnyű lett. Ekkor levettem alacsonyabbra a fordulatszámot és hozzáöntöttem a majonézt.
A lisztes keveréket és a vizet felváltva, kis adagokban kevertem hozzá a tojásos-majonézes masszához.
Az elkészült piskóta keveréket kivajazott, kakaóporozott kapcsos tortaformába öntöttem (ha a kakaós piskótáknál nem lisztezzük, hanem keserű kakaóporral vonjuk be a forma belsejét akkor a megsült piskóta oldala nem lesz fehér, lisztes, hanem gyönyörű szép barna marad). Az eredeti recept azt írta, hogy fél óra alatt megsül, de ez valahogy soha sem jön be. 45 perc múltán néztem meg, de akkor még mindig folyós volt a közepe ezért átkapcsoltam hőlégkeverésre és még fél órát sütöttem.
Végül a piskóta korongot rácsra tettem hűlni.

A krémhez a csokoládét apróra vágtam, egy tálba tettem, hozzá öntöttem 1 dl tejszínt és mikróban 200 W-on megolvasztottam, percenként megállítottam és átkevertem. Amikor teljesen felolvadt hozzáöntöttem még 1 dl tejszínt és betettem a hűtőbe hogy lehűljön.
Amikor már kicsit sem volt langyos, akkor hozzáöntöttem a maradék 2 dl tejszínt és kemény habbá vertem.
A piskótát széltében ketté vágtam, megtöltöttem a krémmel és vékonyan behúztam a tetejét és az oldalát is.

A bevonathoz a csokoládét összetördeltem, ráöntöttem az olajat és a mikróban szintén 200 W-on gyakori kevergetéssel megolvasztottam és a torta tetejére öntöttem. Spatulával körkörösen eloszlattam, és az oldalán lecsorgó csokipatakokkal körbekentem.

Krisztián nagyon örült és nem mellesleg ízlett is neki :)

Recept innen

Már megint vörös bársony torta - a klasszikus

Nagyon elcsúsztam a posztokkal, sajnos késő este, amikor végre csend és nyugalom van, Gréta végre alszik, elpakoltam, előkészítettem mindet a reggeli ébredéshez, etetéshez már nincs túl sok erőm és kedvem leülni írni. De most összeszedtem magam és amíg alszik igyekszem bepótolni a lemaradást.
Tavaly sütöttem először vörös bársony torát, akkor nem a klasszikus változat készült, hanem sajttorta volt a töltelék. Idén úgy gondoltam, hogy kipróbálom a klasszikus krémsajtos töltelékkel amihez a receptet a Pinteresten találtam meg.

Klasszikus vörös bársony torta

Hozzávalók (16 cm-es tortához):

Piskótához:
24 dkg liszt
4 dkg kakaópor
1 tk sütőpor
1 tk szódabikarbóna
1/2 tk por állagú piros ételfesték
1/4 tk só
16 dkg vaj (lágy, felkockázott)
32 dkg barna nádcukor
2 db tojás (szoba hőmérsékletű)
288 ml tej
7 ml citromlé

Krémhez:
40 dkg krémsajt
20 dkg vaj (lágy)
20 dkg cukor (az eredeti recept szerint 63 dkg, de úgy ehetetlenül édes lenne)

Az eredeti recept szerit ebbe a sütibe is író kellene, de ez (legalább is itt nálunk) beszerezhetetlen, így egy szintén amerikai recept szerint házilag szoktam előállítani. A tejhez hozzákevertem a citromlét és pihenni hagytam 10 percet.
A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra alsó felső sütésen. Közben a szárazanyagokat: a lisztet, kakaót, sütőport, szódabikarbónát, ételfestéket és sót átszitáltam és alaposan összekevertem.
Tálas mixerbe tettem a vajat és a barnacukrot és addig kevertettem amíg habos, lágy és könnyű lett. Csökkentettem a sebességet és hozzáadtam darabonként a tojásokat. Kis részletekben hozzáadagoltam a száraz hozzávalókat és felváltva az írót.
A tésztát két részletben sütöttem ki (eredeti recept szerint fél óra alatt meg kellett volna sülnie, de a valóságban nem így történt akkor még folyós volt a belseje, így átkapcsoltam hőlégkeverésre és még 20 percet sütöttem) így lett tökéletes állagú a tészta.
A két piskóta korongot rácson kihűtöttem.

A krémet eredetileg brutálisan sok cukorral kellene készíteni, de ez általában jellemző az amerikai süteményekre, hogy túlságosan is édesek és rettentően sok bennük a cukor. Ezért bőven elégséges (sőt...), ha csak harmadannyi cukorral készül, mint az eredeti recept írja. Valamint amit még érdemes változtatni az az, hogy az eredeti receptben a krémsajtot és a vajat kellene 10 perc alatt habosra, levegősre keverni, de ilyen hosszantartó keveréstől a krémsajt teljesen szétesne, így érdemes a vajat a cukorral habosra keverni és csak a végén hozzáadni a krémsajtot, hogy éppencsak elkeveredjen.

A kihűlt piskótakorongokat széltében ketté vágtam így összesen 4 korongom lett. Betöltöttem őket a krémmel, behúztam a torta tetejét és oldalát, végül a maradék krémet habzsákba töltöttem és a torta tetejét és alját díszítettem vele.
A piskótalapok szétvágásából maradt morzsákat összegyűjtöttem és a torta oldalát "tapasztottam" be vele.

Ismét imádtuk, nem csoda, hogy ez az egyik kedvenc amerikai torta receptünk.

Recept innen .

2. hónap

Nem győzöm kapkodni a fejem, már megint eltelt egy hónap?!

Súly: Ma délelőtt mérte a védőnő, 5120 g a kisasszony jelenlegi súlya.

Evés: 4 óránként evett eddig 90 ml tápszert, ma megemelte ezt az adagot is a védőnő, már kaphat 120-at. Plusz az az egy-két korty anyatej, amit még szopizni tud.

Alvás: Eddig éjszaka egyszer kelt fel fél 4 környékén, aztán az óraátállítás kicsit összekuszálta a dolgokat, volt hogy fél 2, fél 3, fél 5, fél 6-kor, az utóbbi napokban pedig már teljesen átalussz az éjszakát (este 9-tól reggel 7-ig). 

Egészség/betegség: Lekopogom, de úgy néz ki, hogy túl van a hasfájáson. A gyerekorvos Lactase Comfort cseppeket írt fel neki (etetés előtt min. fél órával a tápszerbe keverve lebontja a tejcukrot), onnantól kezdve, hogy elkezdtük használni, már nincsen fájdalmas tekergőzés, ordítás. Szóval repes a szívünk a boldogságtól. 
Gréta most egy picit náthás, de tengervizes baba orrsprayt használunk és este orrszi-porszit. Egész jó tűri a dolgokat, bár a végén nagyon megszeppent az arcocskája :)

Napirend: Az ébredéstől függ. A tisztába tételek, etetések után fent van 2 órát, majd alszik a következő etetésig. Délutánonként sétálunk, délután/este amikor Krisztián hazajön a munkából apás program van. Este 8-kor van fürdetés, fél 9-kor vacsora tápszer, 9-re pedig teljesen beájul a csajszi.

Mérföldkövek: 7 hetesen nyomta ki magát az alkarjára támaszkodva először úgy, hogy percekig megtartotta magát és nézelődött. Azóta már megfordult hasról hátra (hasra tettem le ebéd után aludni, és hanyatt feküdt a kiságy szélén amikor délután bementem érte), de valószínű, hogy csak véletlen lehetett, mert azóta sem történ ilyen.
Ha valami tetszik neki hatalmasakat kurjongat. Elkezdett gügyögni, próbálgatja a hangokat, az e után már próbálhatja a h, ü, j, g, r hangzókat is.

Ruhák: Ma délelőtt mérte meg a védőnő Grétát: 61 cm. Miután betöltötte az 1 hónapot áttértünk a mosható pelusokra és ezzel eggyel nagyobb ruhaméretre kellett váltanunk (62), mert a hatalmas puttony miatt a fenekén mindig egy mérettel nagyobb ruhát kell ráadni. Mostanra belenőtt a 62-es ruhák kéz, ill. lábhosszába (ha eldobható pelust használnánk még egy ideig jó lenne ez a méret), de tegnap váltanunk kellett 68-as méretre, mert a bodyknak már nőies dekoltázsuk volt, szinte kint volt az egész mellkasa. Most tökéletes a váll-ülep közötti hosszúság, de a kezeire lábaira még nagyok a ruhák.

Pelenka: Végre mosható pelust használunk. (Erről itt írtam bővebben.) Jelenleg a legkisebb méretűre vannak patentolva a pelusok, de mivel Grétának hurkás combijai vannak ezért a comb részt nem a legkisebbre szoktam állítani, mert akkor nagyon belevágna a husijába. (Hamarosan töltök fel videót a pelusokról, a használatukról és a tisztításukról.)

Sírás: Miután elmúlt a hasfájós sírás, ordítás kezdődött a hiszti. Igen hiszti, akár hiszitek akár nem, a leányzó kézben egészen pontosan vállon akar lenni. Amint letesszük vízszintesbe belekezd a hisztis sírásba (nem éhes, nem szomjas, nem fázik, nincs melege, nem fáradt, de még a testi kontaktus az összebújás sem hiányzik neki), egyszerűen csak a magasból sokkal érdekesebb a világ, többet lehet nézelődni.

Anya kedvenc pillanata(i): Nagyon szeretem a fürdetés előtt perceket. Befűtök a szobába levetkőztetem a csajszit, kibontom a pelenkából és össze-vissza puszilgatom, masszírozom, tornáztatom, miközben ő össze-vissza ficereg, hatalmasakat kurjongat (imád nudizni a gyerek).
Valamint amikor megállok vele a tükör előtt és észrevesz a tükörben akkor nagyon megörül és majd kiugrik a bőréből (szinte szó szerint).

Anya legkevésbé kedvenc pillanata(i): A hiszti nem tartozik a kedvenc tevékenységek közé.

A tökéletes gofri

Tavaly karácsonyra Krisztiántól egy gofri és szendvicssütő csodamasinát kaptam ajándékba. Azóta kerestem-kutattam a tökéletes receptet, amit annó a strandon vagy a tó partján ettünk. Rengeteg receptet kipróbáltam a nagyon tojásostól, a belga élesztős tésztáig, de mindegyikben csalódtam.
A legtöbb sütőporos recept egyszerű kevert tészta, aminek a végeredménye belül puha ( és sajnos kívül is) gofri. Amikor eszerint készítettem én le sem tudtam ülni az asztalhoz, menet közben kellett enni, mert ha lekerült a tányérra akár csak 10 másodpercre a külseje is teljesen felpuhult és odalett az a csodálatos kívül roppanós, belül puha lágy gofri tészta. Az élesztős belga waffel változatnál tökéletes volt a külső roppanós állag, de a belseje túlságosan tömör és nehéz volt.
De nem adhattam fel, kutakodtam a tökéletes recept nyomában, végül pár hete a Pinteresten belefutottam az igaziba, sőt nemcsak a gofrira leltem rá, de egy fantasztikus csokiszószra is mindez megkoronázásaként.
Megosztom most veletek is milyen a tökéletes kívül roppanós, belül lágy gofri (percek, sőt akár fél óra-óra múlva is ugyanolyan roppanós marad a külseje), és jó kis csokiszósszal.

A tökéletes gofri

Hozzávalók:

- 1 db tojás
- 17 dkg liszt
- 2 dl tej
- 8 dkg olvasztott vaj (NEM margarin)
- 1 ek sütőpor
- 6 dkg cukor
- 7,5 dkg tejföl
- csipetnyi só

Csoki szósz

Hozzávalók:

- 1,3 dkg holland kakaópor
- 10 dkg cukor (cukrozott sűrített tej esetén erre nem lesz szükség)
- 12 dkg sűrített tej (3/4 tubus)
- 2,5 dkg vaj
- 5 ml tej
- csipetnyi só

Először a csokiszószt készítettem el. A hozzávalókat és kislábosba mértem, jól összekevertem és alacsony hőmérsékleten, néha megkeverve összemelegítettem. Kb. 2 percet forraltam, utána levettem a főzőlapról, ezzel a szósz már el is készült. (Ez jó nagy adag, még ki is marad belőle, amikor a gofri már régen elfogyott.)

A gofrihoz a tojást kézi habverővel habosra kikevertem, aztán a lisztet és a tejet felváltva, fokozatosan hozzákevertem (szép sűrű, homogén masszát kaptam). Amikor ezzel megvoltam hozzáöntöttem az olvasztott vajat, a sütőport, a cukrot és a tejfölt. Ezekkel is simára kevertem, majd a felforrósított gofrisütőben kisütöttem. Ebből a mennyiségből 9 db gofri lett nálam.

Források:
Gofri
Csokiszósz

Indiana Jones legújabb kalandjai

Régen volt már, hogy utoljára Indikéről írtam. Nos őt sem felejtettük el (hiszen ő is a "mi kutyánk kölyke", ahogyan az én nagyikám mondta volna), de jelentős változások nem történtek a mi Grétánk születéséig.
A két gyerekünk egy szobán osztozik, ezen sokat gondolkodtunk még a szülés előtt, hogy vajon hogyan fogják bírni egymás társaságát (sünike nagy éjszakai lakberendező, és képes egész éjjel teperni a forgóban). Végül úgy voltunk vele, hogy a gyakorlatban majd meglátjuk, hogy hogyan alakul.
Nos hazahoztuk Grétust a kórházból és az első 2 hétben még nem volt olyan jó éjszakai alvó, mint mostanában, még ugyanúgy 3 óránként kelt enni, mint napközben.
Nagy nehezen amikor sikerült elaltatnom a csajszit, épphogy visszalopakodtam a szobánkba szinte rögtön mehettem is vissza, mert Indike, olyan heves forgózásba kezdett, hogy Grétit rögtön fel is ébresztette.
Mielőtt elhoztuk Indit a tenyésztőtől beszereztünk minden szükséges felszerelést neki, és az ajánlott ufótányéros forgót vettük, hogy lefuthassa éjszakánként a kilómétereit.
De azt senki sem mondta, hogy sünike súlya alatt ahogyan a műanyag folyamatosan súrlódik ki fog kopni és ezáltal billegni fog a tányér, sünike pedig a tüskéivel neki fog koccanni a plexi ajtólapnak.
Ennek olyan brutálisan erős hangja volt, hogy nem csodálom, hogy szegény kislányunkat felébresztette.
Döntenem kellett: ugyan Indike is a család tagja, de elsősorban az újszülött lányunk érdekeit kellett néznem, így kivettem a forgótányért a  sünilakból.
Ez viszont nem lehetett végleges helyzet, hiszen sünikének hatalmas a mozgásigénye (éjjelente akár 7-8 km-t is futnak a sünik), Krisztián leült a számítógép elé és megkereste a legjobb megoldást: egy hangtalan forgót.
Alig vártuk, hogy megérkezzen Ausztriából a csomag, azóta jelentem, hangtalanul tud Indike teperni, már Gréti sem ébred fel rá (anya szíve pedig nagyon örül). :)

És mi változott még azóta? A mi kis drága sünikénk már nem félős, ijedős, ha felkapcsoljuk a villanyt és nem spurizik rögtön a zsákjába, már nem zavarja a hirtelen jött fény. Már zavartalanul folytatja amit elkezdett, akár evésről, forgózásról, vagy egyéb szükségleteinek kielégítésén foglalatoskodik éppen.
Mivel most minden éjjel átjárok etetni, szoptatni Grétát ezért a sólámpa nem túl erős fényénél látom, hogy mit is művel a mi kis drágánk.
Nem hazudtolja meg a nevét, még most is keresi a kalandokat, fel le rohangál a két szint között, és két forgózás között próbálja megtalálni a rést a pajzson, hogy hogyan tudna kiszökni és körbekalandozni a lakást. (Úgy, mint annak idején, amikor még nem oldottuk meg a plexi tolóajtók zárhatóságát. Most a saját szememmel láthattam, hogy az orrával hogyan próbálja eltolni az ajtólapokat.)
A legjobb játéka továbbra is a hosszában elvágott wcpapír guriga, amit a fejére húz és azzal rohangál fel-alá a sünilakban.
De bármit is csináljon mi úgy szeretjük ahogyan van (ahogyan Mark Darcy mondaná Bridget Jonesnak :) ).

A szuper új hangtalan forgó

Egyik gyerekünk sem fotogén, Indike inkább elvonult a fotózás elől a házikójába

Moshatók a babapopón

Eljött az idő, most már 3 hete használjuk csak és kizárólagosan a mosható pelusokat éjjel-nappal. Az elején 3 kisebb balesettől eltekintve (akkor még ügyetlenebb voltam) teljesen zökkenőmentesen ment az átállás.

Már a terhesség alatt sokat hezitáltam, gondolkoztam, olvasgattam különböző mosható pelusos weboldalakat és fórumokat, hogy hogyan tudnánk kímélni a pelenkás időszak alatt a környezetünket, hogyan támogathatnánk a születendő babánk egészségét és nem mellesleg, hogyan lehetne ezt minél pénztárcakímélőbben megoldani.

Végül Sohan Zsuzsitól a Mosható Pelenka Kuckóból rendeltünk egy 18 db-os mikroszálas pelus készletet (amihez kaptunk ajándékba egy bambuszos pelenkát is).

Ezek a pelenkák kb 4 kg-os testsúlytól jók egészen a szobatisztaságig, patentokkal állítható a pelenka nagysága. Gréta 3490 grammal született, de a kórházban sokat fogyott 3260 grammal hoztuk haza, így amíg elérte a 4 kilós súlyt eldobható pelenkát használtunk nála, 1 hónapos kora után tudtunk elkezdeni hasznáni. 

Amikor elfogytak az eldobhatók átmenet nélkül egyszerűen váltottunk a moshatóra, mint említettem volt 3 kisebb balesetünk, (2x pisi, 1x a babakaki), de végül belejöttem a feladásba így azóta már nem volt gond. 

És a tapasztalataim:

- A feladása ugyanolyan egyszerű, mint az eldobható pelenkának.

- Mivel száradás után a betéteket és a kakifogó papírt rögtön beleteszem a pelenkákba, így a feladásnál, már nem kell semmit pepecselni vele, csak kiveszem a fiókból és már adhatom is fel Grétára.

- Már kiismertem a kisasszony emésztési szokásait (rögtön a reggeli tápszer után szokott meglepni egy hatalmas és szagos csomaggal, amit aztán rögtön le is veszek róla), ezért megkímélem magam attól hogy a reggeli előtt feladott pelust rögtön reggeli után cserélhessem, így a reggelit Gréta még az éjszakai pelusban szokta elfogyasztani és csak azután cserélem ki, hogy ténylegesen "telerakta".

- A 18 db pelus ténylegesen 3 napra elég, de vennünk kell még 6  db-ot, hogy 3 naponta tudjak mosni. A jelenlegi készlettel minden másnap kell mosnom, mert 1 napig tart a száradás, így tulajdonképpen a 3 naponta történő mosáshoz 4 napi adag kell.

- Grétus nagy részben tápszeres baba így az etetéseken kívül vizet és teát kap folyadékpótlásra, hogy ki ne száradjon. A kisasszony nagy ivó, a tápin kívül napi 5-6 dl folyadékot legurít. Éjszaka tökéletesen bevált a bambuszos pelenka, ami akár 12-14 órát is bír csere és átázás nélkül (a 6 db extra pelusból 3 biztosan bambuszos lesz, ha rendelünk).

- Nem szoktam felébreszteni a gyereket, hogy egyen ő úgy is érzi, hogy mikor van itt az idő. Amikor kiürül a pocak ébred és reklamál, hogy hol a kajcsi. Ezért előfordul, hogy nem 4 hanem, 5-6 óránként eszik és ezzel együtt a pelenkázási idő is kitolódik. A mikroszálas pelenkák nagyon jól bírják ezt az időtartamot is.

- Mióta ezt használjuk nincsen szükség (nemhogy popsikenőcsre), de még sheavajra sem, egy ici-picit sem piros a popsija.

- Kakifogó papírt kezdetben még minden pelenkába tettem, de amikor beállt az emésztési ciklusa, már csak a reggeli pelenkába kellett betennem.

Összességében nagyon örülök, hogy így döntöttünk, nem bántam meg egy percig sem, hogy belevágtunk a moshatózásba.

És íme néhány kép :)

A pelenkás fiók

a tiszta készlet (a többi a mosásban van)

a pelenkás vödör

csak úgy falja a használt pelusokat :)

a többi pedig szárad

(Amennyiben igény van rá készítek videót a használatukról és kezelésükről.)

Hasznos, haszontalan

A terhesség alatt csak tippelni tudtunk, hogy mi lesz majd hasznos az életünkben, ha megszületik a mi kis Gréta babánk. A valóság viszont az, hogy a mindennapokban derült ki, mi is a ténylegesen hasznos, és mi a haszontalan amit felesleges volt megvenni.

Most egy kis csokorba szedtem, hogy mi melyik csoportba tartozik.

Kezdjük a ruháknál: Nem tudom, hogy hogyan csinálja az az anyuka, aki mondja hogy elég mindenből 2-3 db. 2-3 naponta mosok, de így is volt hogy necces volt a tiszta ruha készlet kitart e addig amíg megszáradnak a kimosottak. Sajnos a pelenkákkal már többször volt balesetünk, ha éjszaka ázott át akkor nemcsak a teljes ruházatát kellett lecserélni, mosni, de az ágyneműt is. Ráadásul Gréta mostanában van, hogy evés után 1-2 órával bukik, így volt már nagy meglepetésünk is ebből kifolyólag (a tápszernek is eleve rossz szaga van, a tápszeres bukásnak meg méginkább). Szükség volt mindenből a minimális 7-8 darabra.

Cumik: Azt hittem jót teszek amikor fogszabályzós cumit vettem Grétának. Mivel a fogszabályzás előtt nekem is nagyon kiálló fogaim voltak, nem akartam, hogy a kislányunknak is ezzel a problémával kelljen majd megküzdenie. De aztán akárhogy is szerettem volna, sehogyan sem akarta elfogadni (mert egy kicsit sincsen cici formája ezeknek a cumiknak). Aztán végül a védőnő tanácsára cseresznye formájú cumit vettünk, hogy amíg megtanul cumizni addig legyen "cici formája" a cuminak, utána majd átváltunk a fogszabályzósra, ha már tudja, hogy hogyan tartsa bent a szájában.
A cumisüveggel is ugyanígy jártam. Mivel alapvetően szoptatni akartam ezért csak egyetlen olcsó cumisüveget vettem a biztonság kedvéért. Nos ezt a cumisüveget még véletlenül sem volt hajlandó elfogadni a kisasszony. Mivel kicsi volt a feje, ezért tövig be akart kapni, amitől aztán fuldokolni kezdett, végül a fejét rázva köpte ki.
Két fajta cumi vált be (mindkettő szelepes, hogy kevesebb levegőt nyeljen evés közben). Az egyik a Nuby, a másik pedig a Tommee Tippee. Ami még nagyon pozitív, hogy mindkettő az anyamellet formázza ezért Gréta nem cumizavaros, és azt a kevés anyatejet ami van a természetes forrásból tudja elfogyasztani.

Ami nem tetszett Grétának

és amit hajlandó elfogadni

Amit kifejezetten utált

és amiket elfogadott

Pelenkák: A Rossmann saját márkás Babydream pelenkáival kezdtünk, amik ugyan egy kicsit merevek voltak, de jól illeszkedtek, és elég sokat bírtak. Aztán elhasználtunk egy csomag Liberot, amitől konkrétan az agybaj kerülgetett engem is, meg Krisztiánt is, mert 2 órát nem nagyon bírt ki átázás nélkül. Amikor végre el tudtam altatni a hasfájás miatt már egy órája síró gyereket, akkor fél óra múlva szintén ordítva arra ébredt hogy mellkasig úszik minden ruhája a pisiben...
Szerencsére már elfogyott és már csak moshatózunk, ami igazi megnyugvás neki is meg nekem is. Bővebben majd később írok a tapasztalatainkról.

Pihenőszék: Komolyan mondom egy igazi áldás! Tudom ilyen kis korban nem tesz túl jót a babák gerincének, de mentségemre legyen szólva, hogy 10 percnél többet még nem töltött benne Gréta. Viszont ösztönösen mindig akkor kezdődik a sírás, ordítás, hisztéria amikor leülnénk enni és az első falatot a számhoz emelem. A székben elnézelődik, ellazul a rezgéstől és hallgatja a dalokat, amíg anyarabszolga villámgyoran belapátolja a flamóját.

Babaőr: 3 napig használtuk mindösszesen, aztán eltettük a szekrény mélyére. Mióta Gréta megszületett az amúgy is rossz alvókám mégrosszabb lett, a hallásom kiélesedett, minden apró nyöszörgését meghallom az éjszaka közepén a legmélyebb álmomban is. (Azóta már össze is hangolódtunk, mielőtt ő megébred negyed órával, 10 perccel kipattan a szemem és már ébren várom az ő jelzését.)
De még a szüleimnél a későbbiekben jó hasznát vehetjük, mivel egy kertes háznál jóval nagyobb távolságra lehetünk a picúrtól, ha le van téve aludni.

Mellszívó: Nagyon próbálkoztam, hogy kizárólagosan anyatejjel táplálhassam a babánkat, fejtem is éjjel-nappal, hogy szaporítsam a tejem, de sajnos nem jött össze így sem. Egy olcsóbb kézi mellszívót vettem, ami a funkcióját tökéletesen ellátta, de mivel a palackra tekerhető cumit Gréta szintén nem akarta elfogadni ezért végül a lefejt tejet lefagyasztottam, hogy a későbbiekben még legyen mihez nyúlni. Már nem fejek, mert a mennyiség nem szaporodik, beállt állandó 10-20 milire (ha megfeszülök se tudok többet elővarázsolni)), ezt pedig a pici lány jobban szereti a természetes forrásból elfogyasztani, mint cumisüvegből meginni. Ha újra kezdeném akkor sem vennék elektromosat egy vagyonért mert az én adottságaimmal teljesen felesleges, de talán mást típust választanék.

Amit nem vettem, de aztán most érzem igazán a szükségét az a zenélő forgó az ágya fölé. Grétus már nagyon figyel, sokat nézelődik, és mivel szeretném rászoktatni, hogy délelőttönként foglalja le magát az ágyában, amíg én főzök, ezért végül én csináltam neki (ez ugyan nem zenél, és nem is forog, de legalább nézelődhet a csajszi és lekötheti magát vele).

Amit szintén utólag kellett beszereznünk az a hálózsák. Ugyan éjszaka mindig hason altatjuk Grétát, mert sokat mozgatja a kezeit, lábait álmában, amivel rendszerint fel is kelti saját magát idő előtt, ráadásul a hason alvás a pocakfájásán is segít. De nappal nagyrészt hanyatt alszik, így viszont folyamatosan lerúgta magáról a plédet, takarót. Amíg a fűtés szezon nem kezdődött el a lakás viszont  elég hűvös volt egy babának főleg, hogy takaró nélkül aludjon. Szerencsére a vaterán gyorsan és hihetetlenül olcsón be tudtam szerezni, egy szinte teljesen új darabot.

2. blogszületésnap

Forrás

Az az igazság, hogy újdonsült, kezdő, gyakorló... (és még hosszan sorolhatnám) anyukaként teljesen meg is feledkeztem róla, hogy immár 2 éve írom a csibekalandokat.
Nagyon gyorsan elment ez a 2 év és közben, ha lehet ezt még fokozni a blog is egyre jobban a szívemhez nőtt. Ugyan az utóbbi 1 hónapban ritkábban tudok csak írni és receptes poszt sem készült már jó ideje, még mindig ugyanúgy a szívem csücske, de a mi kis hasfájós Gréta lányunk mellett nem olyan könnyű leülni írni.

Nem untatok most senkit a statisztikákkal, hogy az eltelt idő alatt hányan fordultatok meg nálam és a világ mely pontjairól követitek a kalandokat.
A lényeg az hogy velem vagytok kitartóan. Nagyon sok kedves, bíztató üzenetet kaptam tőletek, ami roppant jól esik, mert látom, érzem, hogy velem vagytok. :)
Ezúton köszönöm most ezt mindannyiótoknak!
És ez alkalomból köszöntelek Titeket is, hiszen nélkületek lehet hogyár régen ellaposodott, és meg is szűnt volna a blog.

Röviden csak köszönöm. Remélem ezután is visszatértek hozzám, hogy megtudjátok mi lesz a csibekalandok folytatásában.

Millió puszit és ölelést küldök mindenkinek!

1. hónap

Hihetetlenül gyorsan megy az idő, már eltelt egy hónap, és a szülés is már csak egy távoli emléknek rémlik. Rohannak a napok, Gréta pedig nő mint a gomba. Igyekszünk minden egyes napot 100%-osan megélni, mert ezek a pillanatok már nem térnek vissza többé. És mi történt ezalatt az idő alatt most összegyűjtöttem egy csokorba.

Súly: Kedden reggel mértük, akkor volt 4120 g a kisasszony, tehát mióta hazahoztuk a kórházból majdnem egy kilót gyarapodott (azóta szerintem már át is léptük az 1 kilót).

Evés: Nagyon szerettem volna kizárólagosan szoptatni Grétát, ezért be is vetettem a létező összes praktikát és készítményt, hogy szaporodjon a tejem, de nem vált be semmi. Ugyan nem apadt el teljesen, de pár kortynál nem tudok többet adni a kislányunknak, ha megfeszülök akkor sem. Ezért az étkezése már kizárólagosan tápszer alapú, az anyatej már csak desszert szokott lenni az evések végén, mert akkor igényli a közelséget, megnyugtatást. A védőnő szerint viszont az a pár korty is elég ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű immunanyagot megkapja tőlem.
Kezdetben 2,5-3 óránként evett, most már csak 3-4-5 óránként eszik nappal , éjszaka pedig 7-8-9, de volt már, hogy 11 órát is aludt az esti és a reggeli etetés között.

Alvás: Egyre jobban alszik a kis hölgy. az első 3 hétben 3, maximum 4 óránkét felébredt, de most már egyre többet alszik éjszaka egyhuzamban ébredés nélkül. Először meg is ijedtem amikor hajnali kettőkor felébredtem és a gyerektől még mindig nem jött egy hang sem. Akkor nagyon gyorsan bementem a szobájába hallgatózni, hogy szuszog e még. De semmi gond nem volt nagyon szépen aludt.

Egészség/betegség: Az egészségével nincsen gond, de nagyon hasfájós Gréta. Hiába az Espumisan cseppek, de próbáltuk a BioGaia probiotikumot is, már 3x váltottunk tápszert is, hátha az enyhülést hoz, meleg sópárnát tettünk a pocakra, masszírozzuk(tuk), tornáztatjuk(tuk), de nem segít semmi. Néhány napja feladtam az elveimet miszerint én semmit sem fogok a gyerek fenekébe dugdosni és vettem szélcsövet a patikában. Így ugyan még mindig fáj a kisasszony hasa, de legalább gyorsan enyhülést tudunk hozni neki, látszik az arcán a megkönnyebbülés amikor leeresztjük, mint egy lufit. Mindenki nyugtat, hogy majd kinövi a gyerek, de addig is szörnyű látni a szenvedését :(

Napirend: Kifejezett napirendünk még nincsen. Hajnalban Gréta 5-6 óra felé ébred eszik 90 ml tápszert és cicire kéretszkedik, hogy megnyugtassa és ezzel egyetemben vissza is altatja magát. 8-9 ig alszik akkor megint eszik és alszik 12-13-14 óráig. Újra eszik, cicin megnyugszik és alszik 16-17-18 óráig Általában ezután az ébredés után kezdődik a hasfájós (először) sírás, (majd a lélegzet vétel nélküli, szó szerinti) ordítás (mintha nyúznánk a gyereket). Változó, hogy mikor megyünk ki sétálni függ Gréta kedvétől és az időjárástól. Ami fixen egy időpontban van az 18:45-19:00 között a közös fürdetés. Utána eszik, ha a hasfájás miatti nagy sírás-ordításban ki nem fárad túlságosan, mert  akkor már a vacsija előtt bealszik (ilyenkor nem szoktam felkelteni, ő majd úgy is jelez, ha éhes). Van, hogy még felkel 22-23 órakor enni, de olyan is volt már párszor, hogy csak hajnalban ébredt legközelebb.

Mérföldkövek: Már egy naposan felemelte és megfordította a fejét, most már nagyon stabilan és hosszan tartja. Hasra fektetve kezdi kitámasztani magát a kezével és magasra kiemeli a fejét. Lassacskán átalussza az éjszakákat, vagy maximum egyszer ébred fel. Az erős színű, kontrasztú tárgyakat imádja bámulni. Hatalmasakat nevet teli szájjal.

Ruhák: 52 centivel született és az első havi státusz vizsgálaton a védőnő 56 centisnek mérte. Azok az 56-os ruhák, amik kezdetben kicsit nagyok voltak most tökéletesen jók rá.

Pelenka: Elhasználtunk egy csomag 1es Babydream pelenkát, 1 csomag 2es Babydream pelenkát és most jelenleg 2es Liberot használunk. Szerencsére napokon belül elfogy, mert csak csupa rosszat tudok róla elmondani. A rossmannos pelenkák ugyan kicsit merevebbek voltak, de ezerszer különbek, mint a "minőségi" Libero. Ebből kifolyik minden (pisi, kaki), és folyton le akar szakadni a tépőzárja. Szerencsére elérte a 4 kilót Gréta így már a moshatót is kipróbáltuk (egyszerűen szuper!) és alig várom, hogy  már csak azt használhassuk. De erről majd bővebben írok egy külön bejegyzésben.

Sírás: Ha nem lenne hasfájós, nem is lenne sírós baba. Ha éhes azt először egy kis "énekléssel" jelzi. Ha erre nem figyelnék fel akkor nyüszög egyet, ha nem érek oda még ekkor sem akkor egy perc múlva akkor sír fel, de akkor sem lesz belőle folyamatos sírás, csak jelzés értékkel kiereszti a hangját, hogy tudjam: Ő még nem kapott enni.
A hasfájása rendszerint a délutáni órákban csúcsosodik ki 5-6 óra felé. Ilyenkor már nem egy szolidan nyöszörgő kislány, ahogyan szenved, tekereg a szelek miatt úgy kezd el először panaszosan sírni, aztán amikor a nagy erőlködések árán sem sikerül előcsalogatnia a babapukikat akkor kezdődik az ordítás. Ha valaki nem tudná, hogy fáj a hasa a gyereknek akkor biztosan ránk hívná a gyámügyet, hogy bántjuk a babát, pedig erről még csak véletlenül sem lehetne szó.

Anya kedvenc pillanata(i): A legszebb perceink reggel vannak amikor bemegyek hozzá a gyerekszobába,ő pedig mosolyogva fogad. Akkor szó szerint elolvad a szívem a gyönyörűségtől.

Anya legkevésbé kedvenc pillanata(i): A legrosszabb, ha nem tudok rajta segíteni amikor szenved, akkor megszakad a szívem.

Gréta születésének története

Én ugyan nem számolhatok be arról, hogy milyen csodálatos érzés természetes úton megszülni egy gyereket. Vannak akik azt mondják, hogy a császár nem is igazi szülés, mert nem kell előtte x órán keresztül vajúdni, nincsenek tolófájások, egyszerűen csak kiemelik a gyereket és kész.
Nos az élet így hozta, hogy a mi Grétánknak császármetszéssel kellett a világra jönnie, nem én kértem meg az orvost, hogy egy kis plusz zsebpénz ellenében így szülhessek.
A statisztikák szerint a terhességek mindösszesen 1%-nál fordul elő ferde ill. haránt fekvés. Természetes, hogy a mi pici lányunk a különcök közé akart tartozni, így esélyem sem volt a normál szülésre, pedig eredetileg arra készültünk.
Kicsit furcsa dolog a programozott császár, tudni azt, hogy mikor születik meg az az apró kis emberke akit 9 hónapig a pocakban hordoztam.

2 nappal a 39. hét előtt felgyorsultak az események, az első CTG vizsgálat után az orvosom megultrahangozott, megvizsgált és közölte, hogy gyorsan menjek az aneszteziológushoz, mert másnap reggel be kell feküdnöm a kórházba és 2 nap múlva megcsászároz.
Gyorsan elintéztem még otthon mindent amit csak tudtam: bevásárlást, főzést, mosást, takarítást és végül átnéztem a kórházi csomagot.
Másnap reggel apu és Krisztiánom bevittek a kórházba,  a nővérek felvettek a szülészeti osztályra és bekísértek a császáros őrzőbe, mert másnap úgy is oda fognak kivinni a műtét után.
Nem igazán értettem, hogy miért is kellett egy nappal korábban befeküdnöm, mert egy délutáni CTG kivételével nem csináltak velem semmit, koplalni pedig otthon is tudtam volna (délben ehettem utoljára inni pedig éjfélig volt lehetőségem). Délután áttettek egy másik szobába, mert hirtelen olyan sok császáros szülés történt, hogy tele lett az őrző.
Este aztán egy kicsit rám ijesztettek, amikor mondták, hogy fogjam a papírjaimat, bújjak köntösbe és egy guriga wc papírral vonuljak át a a szülészeti előkészítőbe.
Én bolond azt hittem, hogy borult a terv és nem várják ki a reggelt a császárral. Aztán kiderült, hogy az a rutin, hogy a tervezett császármetszéseknél előző este borotválnak és adnak beöntést és másnap reggel kötik be a branült, és helyezik fel a katétert.

Már a terhesség alatt sem aludtam jól, de ez a kórházi éjszaka kifejezetten álomtalanul telt. Félni nem féltem, de már nagyon izgatott voltam.
Hajnalban aztán visszaköltöztettek a császáros őrzőbe, reggel hatra pedig át kellett sétálnom újra a szülészeti előkészítőbe.
Megkaptam a branült, és a katétert, rám kötötte az éjszakás szülésznő az első palack infúziót és a CTG-t. Összesen 2, 5 palack infúzió csepegett le háromnegyed nyolcig, akkor jött értem a beteghordó, hogy átvigyen a műtőbe. Közben kiderült, hogy véletlenül kiküldte a szülésznő Krisztiánomat a folyosóról, úgyhogy megkértem, hogy engedjék vissza, mert megegyeztünk ha már nem lehet apás szülés (Ő amúgy sem akarta), akkor legalább láthassa, megfoghassa a lányunkat miután megmosdatták, megvizsgálták.
Én pedig átgurultam a műtőbe ahol egy egész kis csapat várt. Miután áttettek a műtőasztalra bemutatkoztak és az aneszteziológus doktornő elmondta, hogy mi fog történni. Rám tették a vérnyomásmérőt, új palack infúziót kaptam és megkaptam az epidurális érzéstelenítést.
Hát igen, nem volt valami kellemes, de a sok rémtörténet ellenére nekem rögtön az első szúrásra sikerült beadni. Aztán lefektettek (akkor már melegedtek a lábaim), leszíjaztak (ekkor már csak zsibbadtam), letakartak és kaptam oxigénmaszkot is, mert a babának szüksége van rá.
Ekkor kezdődtek a problémák, az érzéstelenítő miatt leesett az amúgy is extra alacsony vérnyomásom, szédültem, hányingerem lett, így szúrtak még egy branült a kézfejembe is, hogy a vérnyomásomra is kaphassak infúziót.
Ami nagyon kellemetlen volt, hogy a jobb kezemet úgy szíjazták az asztalhoz, hogy teljesen a vállamig lezsibbadt.
Maga a baba kiemelése nagyon gyors volt, talán csak 7-8 perc telt el onnantól kezdve, hogy az orvosom bejött a műtőbe. Kicsit furcsa volt ahogyan gyomorszáj tájékon ránehezedtek a hasamra, amikor kiemelték. Az anesztes közvetített nekem, a babának megvan mindene, kivéve a kukaca, merthogy kislány :)

Elvitte a csecsemős nővér a babát a újszülött kezelőbe, kb 10 perc múlva hozta be hozzám a szülésznő, hogy én is láthassam, az arcomhoz emelte, hogy adhassak egy puszit neki mielőtt beteszik az inkubátorba melegedni (nálunk minden baba bekerül 2 órára születése után az inkubátorba).
Gréta kiemelése után még sokáig voltam a műtőben, jó 20-25 percig kínlódtak velem (végig hallottam a szívást, a műtét közben derült ki, hogy vérzékeny a méhem, nehezen tudták csak elállítani a vérzést). Ahogyan nyomkodták a hasam és a mellkasom, hogy minél több vért préseljenek ki belőlem alaposan összezúzták a jobb bordakosaram, 3 napig nem tudtam arra az oldalamra fordulni, mert a fájdalmon kívül nem kaptam még levegőt sem.
A varrás már gyors volt, nem vacakoltak vele, Gréta 8:17-kor született én pedig 8:45 és 9:00 között kerültem be a császáros őrzőbe. Pont időben, mert amikor a szülésznő megnyomkodta a hasamat a sebnél akkor már éreztem.
Amikor kifelé toltak még láthattam Krisztiánt, aki még mindig "transzban" volt, azóta, hogy láthatta, sőt megfoghatta az ő gyönyörű szép kislányát.
Hiába mondták el, hogy nem szabad a fejem megemelni, ha csak nem akarok egy szörnyű fejfájást, én ezt már a műtőben elfelejtettem és megemeltem, amikor behozták megmutatni a kislányunkat viszont nagy szerencsémre nem lett belőle egy pici fejfájás sem.
A műtét után kaptam még egy palack oxitocinos infúziót (egyet még a császár előtt adtak, hogy a baba fel tudjon készülni a születésére), aztán szerencsére egy fájdalomcsillapítót is.
Amikor hatkor a szoptatás után elvitték a babákat már felkeltem. Nem akartam elhagyni magam és tudtam, hogy minél hamarabb talpra állok annál könnyebb lesz a felépülésem.
A tejem csak a szülés utáni 3. napon lövellt be, de előtejem legalább addig is volt. Az a 3 nap viszont elég volt ahhoz hogy 270 grammot fogyjon Gréta.

A tapasztalataim nagyon pozitívak (de egyben vegyesek is) nekem volt fogadott orvosom, figyeltek rá, hogy én a főorvos betege vagyok, nem kaptam ugyan semmi extra figyelmet, csak az alapvető dolgokat, de nem is vártam volna el, hogy körül legyek ugrálva. Emellett ami szerintem nagyon fontos, tudtam kedvesen kérni és mindent megköszönni, hiszen elég kiszolgáltatott az az állapot amikor az ember lánya teljesen be van csövezve, infúziózva, mozdulni sem tud és meztelenül fekszik az ágyon úgy hogy még a vizes palackot sem éri el.
Kedvesek voltak velem, figyeltek rám, én pedig őszintén nagyon hálás voltam nekik. Láttam viszont azt is, hogy akiknek nem volt fogadott orvosa, az ügyeletesnél szültek azok milyen odafigyelésre, ellátásra számíthattak.
Ha újra kezdeném akkor is fogadnék orvost, a tapasztalatokból kiindulva ezen nem éri meg spórolni.
És ez volt ami kissé elszomorított.
A kötelezően bent töltött idő alatt egy császáros anyukának se néztek rá a műtéti sebre. A vizitek (ha egyáltalán voltak) abból álltak hogy bejött egyetlen ügyeletes orvos aki fennhangon megkérdezte, hogy lázasnak érezzük e magunkat. Volt anyuka akinek 3 nap után vették le a nyomókötését, és a hazamenetelekor vették észre, hogy elfelejtették kivenni a barnült a kezéből.
A szülésznők rendesek, de kemények voltak (mondjuk erre szükség is volt, mert sokan elhagyták volna magukat és ki sem keltek volna az ágyból , ha nem álltak volna ott felettük, hogy muszáj).
A csecsemős nővérek is nagyon kedvesek és segítőkészek voltak mindenkivel.
Szerencsém volt, mert a szülést követő 5. napon kivette az orvosom a varratokat, onnantól pedig már kész élmény volt a mozgás (a többieknek 7 nap után kellett visszamenni varratszedésre).

Abban is szerencsésnek mondhatom magam, hogy nem viselt meg egyáltalán a szülés, mostanra teljesen visszanyertem e régi erőnlétemet és önmagamat (na jó egyenlőre még egy mérettel nagyobb nadrágokat hordok, mint a terhesség előtt, de idővel majd ez is alakul).
Viszont most még úgy gondolom, hogy (egy darabig) nem vállalkozom arra, hogy Grétának kistestvére legyen.
Ő a legnagyobb boldogság és öröm az életünkben, kívánni sem kívánhattunk volna szebbet, jobbat, tökéletesebbet! :)