Csirkemellcsíkok paradicsomos krémsajt mártásban

Krisztián néhány hónapja elkezdett azon nyűglődni, hogy nem tud már választani a jól bevált menülistából, mert már túl unalmas, hogy mindig csak ugyanazt az 5 ételt eszi (ami részben igaz is, de csak azért mert a listába szedett 30 elő és főétel közül mindig ugyanarra az ötre koncentrált és választotta, a többi mintha ott se lett volna).
Ezért, hogy végre vége legyen a hisztinek elkezdtem körülnézelődni és még 15 étellel bővítettem a választható ételek listáját.
A következő recept is az egyik újdonság (nekünk), nagyon-nagyon-nagyon finom (olyan ínycsiklandozó, hogy majdnem én is elcsábultam).

Recept innen

Csirkemellcsíkok paradicsomos krémsajt mártásban

Hozzávalók:

1 egész csirkemellfilé
20 dkg koktélparadicsom
1 ek olivaolaj
4 ek balzsamecet
1 dl zöldségalaplé
0,5 dl főzőtejszín
10 dkg krémsajt
1 tk majoranna
1 tk bazsalikom
só
bors

A csirkemellet megmostam, csíkokra vágtam és forró serpenyőben olajon megpirítottam. Amikor elkészültek kivettem őket a serpenyőből és a félbevágott koktélparadicsomokat tettem bele párolódni a helyükre. Amikor már szottyosak lettek hozzájuk öntöttem a balzsamecetet (ennél a pontnál azt hittem, hogy kudarc lesz ez az étel, mert Krisztián akárhányszor megérzi a balzsamecet "szagát", rögtön felfordul a gyomra). Miután visszaredukáltam azaz elpárologtattam az ecetet, a paradicsomokhoz kevertem a fűszereket: a majorannát, a borsot, a bazsalikomot és megsóztam őket. Felöntöttem a zöldségalaplével, a tejszínnel és amikor már jól összerotyogtak hozzá kevertem a krémsajtot és a már előre lepirított csirkemell csíkokat. Csak egyet rottyantottam az egészen és már kész is volt.
Az illata mennyei, az íze még annál is jobb, szóval képzelhetitek hogyan csorgott a nyálam - nem, nem bele az ételbe ;)
Párolt rizzsel tálaltam és annak ellenére, hogy nem kevés balzsamecet volt benne Krisztiánnak nagyon ízlett szóval csak ajánlani tudom mindenkinek ezt a könnyű kis receptet - a siker biztos lesz vele.

Póréhagymás-baconos rizottó

Ismét egy Good Food-os próbálkozás, ami olcsó, egyszerű és nem mellesleg gyorsan kész. Mivel elterveztük, hogy amíg az őszi idő engedi minden hétvégén kirándulunk valamerre, ezért szükség van egy kis kompromisszumra a főzés terén. Hiszen egy napba kell belezsúfolnom a hétvégi takarítást, mosást, bevásárlást és főzést, így valószínű, hogy nem bélszín lesz Wellington módra és Rigó Jancsi (ahogyan Marcy készítette a Rém rendes családban Steve-nek, miután összetörte a kocsiját).
Még mindig az újítások projektnél tartva a 2012-es márciusi első számot lapozgatva néztem ki ezt a receptet, és megtetszett, hogy nem kell ott állni a lábas mellett, és folyamatosan kevergetni, mert ez el szokta venni a kedvem a rizottótól. Ami még plusz: ez még Krisztián húsmentes menüjébe is belefér (tudom-tudom van benne bacon, de neki minden húsmentes, amibe nem kerül bele legalább fél kiló hús nyersen a főzési-sütési folyamat elején).

Sült póréhagyma baconos rizottóval

Hozzávalók:
1 ek olivaolaj
6 szelet bacon szalonna
2 db póréhagyma
25 dkg Arborio rizs (ennek híján fényezetlen jázminrizs került bele)
7 dl forró zöldségleves alap
17,5 dkg zöldborsó (fagyasztott)
3 ek reszelt parmezán
1 citrom reszelt héja

A sütőt bekapcsoltam hőlégkeverésre 180°C-ra, a póréhagymákat hosszában félbevágtam és vékonyan felszeleteltem, a bacont pedig vékony csíkokra vágtam. Az olajat egy fém nyelű lábosba öntöttem, beletettem a bacont és kisütöttem a zsírját. Hozzáadtam a póréhagymát és kevergetve addig sütöttem amíg megpuhult, ekkor beleöntöttem a rizst és ezzel is pirítottam még 1-2 percig (folyamatosan kevergetve még mindig).
Lehúztam a tűzhelyről a lábost, hozzáöntöttem az alaplevet, átkevertem, lefedtem egy fedővel és betettem a sütőbe 20 percre. 10 perc elteltével kivettem , átkevertem az egészet (hogy oldódjon a rizsszemekből a keményítő), letakarva visszatettem még további 10 percre. Amikor ez is letelt újra átkevertem és hozzáforgattam a borsót, letakarva még 5 percet pároltam.
Az idő leteltével kivettem a sütőből hozzákevertem a reszelt parmezánt, a tetejére reszeltem a citrom héját és már tálaltam is.
(A sót nem felejtettem ki a receptből, a szalonnától és a zöldség alaplétől nekünk éppen eléggé sós lett).

Sütőtök krémleves bacon chips-szel

Néha megpróbálkozom új zöldséges ételeket megetetni (vagy legalább is megkóstoltatni) Krisztiánnal. Most hogy itt ősz és a sütőtök szezon, kell tennem egy újabb próbát. Hátha krémleves formájában "le tudom nyomni a torkán", mert a krémlevesek jöhetnek neki minden mennyiségben és bármilyen zöldségből. A sütőtököt meglátva viszont idáig csak fintorgott, és meghagyta nekem.
Most direkt azért, hogy közelítsek az ő ízléséhez nem édesen hanem sós változatban készítettem, nagyon reménykedve a sikerben, hátha a spenót után a sütőtököt is sikerül megszerettetnem vele.

Sütőtök krémleves bacon chips-szel

Hozzávalók:
1 kisebb sütőtök (kb. 1 kg-osat vettem)
10 dkg bacon szalonna
1 tk méz
kb. 1 l zöldségalaplé
1,5 tk só
0,5 kk őrölt bors
0,25 kk őrölt szerecsendió
1,5 dl tejszín

A sütőtököt felvágtam a magjait kikapartam , sütőpapíros sütőlemezre tettem, villával megszurkáltam és betettem a sütőbe. Alapjáraton 180°C-on kb. 30-40 percig sütöttem volna alsó-felső sütésen, de mivel már úgy is bent csücsült a marharagu 120°C-on hőlégkeverésen, ezért ezzel együtt sütöttem 2 órát. Közben a bacon szeleteket 3-4 cm-es darabokra vágtam és száraz serpenyőbe téve zsírjára sütöttem. Amikor puhára és édesre sült a sütőtök kivetem a sütőből, kikapartam a húsát egy kanállal a héjából és a bacon sütéséből visszamaradt zsíron a mézzel átpirítottam. Sóztam, borsoztam, és megszórtam őrölt szerecsendióval, felöntöttem zöldségalaplével és közepes hőmérsékleten 10 perc alatt összefőztem. Hozzáöntöttem a főzőtejszínt és simára turmixoltam. Ezzel tulajdonképpen el is készült a leves, a tálalásnál megszórtam sült bacon darabkákkal.

Nagyon jól nézett ki, nagyon finom lett (szerintem), de sajnos Krisztiánnal így sem tudtam megszerettetni. Sebaj, próbálkozom tovább, hátha megtalálom azt a formáját a sütőtöknek, amit önszántából jóízűen betöm majd a pocakba.

Marharagu tormás gombóccal

Néha nem árt egy kis újdonságot csempészni a mindennapokba, és az ételeinkbe. Nem mintha nálunk állandó lenne a húsleves, rántotthús, sültkrumpli kombó, de arra mindig figyelek, hogy időnként kerüljön valami új, eddig ki nem próbált a tányérunkra. Ez alkalommal a Good Food-okat lapozgattam és nyaggattam Krisztiánt bólintson rá arra, ami a képek alapján megtetszik neki. A 2013-as januári számban találtam ezt a marharagu receptet, amire rögtön igenlő választ és nyálcsorgatást kaptam. Így megoldódott a fagyasztóban árválkodó marhalábszár sorsa is, a hellyel úgy is mindig küzdök, így legalább be tudtam rakni a helyére két csomag meggyet anyu szülinapi tortájához.

Marharagu tormás gombóccal (2 személyre)

Hozzávalók:
50 dkg marhalábszár
2,5 dkg liszt
1 ek olaj
13 dkg mogyoróhagyma (helyett nálam vöröshagyma)
kb 4 dl zöldség alaplé
1,5 tk só
1,25 tk őrölt bors
3,5 dkg marhafaggyú (helyett mangalicazsír)
1,5 dkg frissen reszelt torma
8,5 dkg liszt
4 g sütőpor
42 ml jéghideg víz
csipetnyi só

A marhalábszárt kockákra vágtam beletettem egy fagyasztós zacsiba, rászórtam a lisztet, a sót, a borsot, befogtam a zacskó száját és jól összeráztam. A vöröshagymákat megpucoltam, gerezdekre vágtam, majd azokat még keresztben is felszeltem. Egy közepes lábasban (aminek a füle is fém, mert később sütőbe is kell tenni) felforrósítottam az olajat, beletettem a húst és a hagymát és magas hőmérsékleten folyamatosan kevergetve addig sütöttem, amíg a hús kérget kapott és barnulni kezdett. Ekkor felöntöttem a zöldségalaplével, rátettem a fedőt és 120°C-ra előmelegített légkeveréses sütőbe tettem. 2,5 órán át lassan rotyogott és puhult a ragu, ekkor készítettem el a gombócokat, a tormát lereszeltem (és alaposan megsirattam), hozzámértem a sütőporral elkevert lisztet, a zsírt egy csipetnyi sót és ráöntöttem a vizet. Sima tésztát gyúrtam belőle, és 3-4 cm átmérőjű golyókat készítettem. A ragut kivettem a sütőből levettem a fedőt, a lébe beleültettem a gombócokat és fedő nélkül visszatettem a sütőbe. 200°C-ra emeltem a hőmérsékletet, és fél órát sütöttem még.
Hihetetlenül jó illata lett, a hús puha és porhanyós, szinte szétomlik és maradt alatta jó kis sűrű szaft. Egy dologra figyelek csak jobban legközelebb: tálalásnál nem fogom meg a lábas fülét megfeledkezve arról, hogy a sütőben való készítés miatt az is 200°C-os lett.

És már megint leves... - zellerkrémleves

Ahhoz képest, hogy megírtam, hogy nem rajongok a levesekért és nem készítek túl gyakran, mostanában mégis elég sűrűn van terítéken. Na nem azért mert megszerettem, valahogyan így alakult, ma speciel a fiúknak főztem volna, mert ma került volna sor a kisszobai bútorok összeszerelésére, de Krisztián elkapott egy vírust (tegnaptól hasmenés mától már hányás is), úgyhogy a szerelés megint jegelve lesz.Viszont ehhez vásároltam be, és hiába az én Drágám kedvence (, aki ugye most csak főtt krumplit és háztartási kekszet ehet egyenlőre) most mégis nekem kell elpusztítani.

recept innen

Zellerkrémleves

Hozzávalók:
40 dkg zellergumó (egy nagyobb darab)
3 db nagyobb krumpli
1,5 l alaplé
1,5-2 dl tejszín
2 ek liszt (most, hogy csak én eszem belőle teljes kiőrlésű rozsliszt)
8 dkg vaj
só
őrölt bors

Tálaláshoz:
aprított petrezselyem zöld
pirított kenyérkocka

A zellert és a krumplit megpucoltam, felhasáboltam és a vajon feltettem egy lábosban pirítani. Sóztam, borsoztam és addig sütöttem fedő alatt, néha megkevergetve, amíg a krumpli és a zeller megpuhult (kb. negyed óra). A zöldségekre szórtam a lisztet, elkevertem, és felöntöttem az alaplével. 10-15 perc alatt összefőztem, botmixerrel összeturmixoltam és beleöntöttem a tejszínt.  Ebben a pillanatban le is kapcsoltam a tűzhelyt és hagytam, hogy a lassan kihűlő kerámialapon összemelegedjen. Tálalás előtt megszórtam aprított petrezselyemmel és pirított kenyérkockával. Azt hiszem nekem ezen kívül már nem is kell más, hogy tele legyen a pocak.

Behavazott március 15 - brokkolikrémleves

Őszintén szólva nem is emlékszem mikor volt utoljára ilyen ítélet idő március közepén, voltak olyan telek amikor összességében nem esett ennyi hó mint most ez alatt a két nap alatt. A rendőrség a városhatáron visszafordítja azokat a vakmerő autósokat, akik kimerészkedtek és nem volt intő jel nekik, hogy tegnap délután óta már rengeteg ember vesztegel elzárva mindentől a hó fogságában. Milyen véletlen, mi is pont mára szerveztük volna a bútorok átszállítását Tatáról, de látva tegnap az időt még délután lemondtuk az egészet. (A szülők még kicsit viccelődtek is rajta, hogy nosztalgiázunk, felelevenítjük a tavalyi beköltözésünk körülményeit, amikor szintén egy nap alatt leesett 30 cm hó.) Szóval most, hogy a lakás fogságába estünk és látjuk az ablakból hogyan fújja a havat, tépázza a fákat a szél kellett valami kis lélekmelengető. Tegnap vettünk két fej brokkolit, sok választás nincs ilyenkor brokkoli krémlevest kell készíteni, mert az Krisztián egyik kedvence.

Brokkolikrémleves

Hozzávalók:
- 2 közepes fej brokkoli
- 3 szem nagyobb krumpli
- 1 db vöröshagyma
- 4 gerezd fokhagyma
- 2 l alaplé (most zöldségleves, de szoktam húslevesből is)
- só
- őrölt bors
- őrölt szerecsendió
- 1 ek liszt
- 3 dl főzőtejszín
- sajt (most trappista volt itthon)
- pirított zsemlekocka

A zöldségeket megmostam, megpucoltam, feldaraboltam, egy nagyobb fazékba tettem őket és felöntöttem az alaplével. 25 perc alatt puhára főztem a zöldségeket, botmixerrel összeturmixoltam az egészet, majd 1 merőkanálnyi levest kimertem és kikevertem a liszttel. A habarást visszaöntöttem a levesbe, felöntöttem a tejszínnel, sóztam, borsoztam, belereszeltem egy kevés szerecsendiót és újraturmixoltam az egészet. Hagytam, hogy még egyet rottyanjon az egész, és már tálaltam is reszelt sajttal és pirított zsemlekockával megszórva. Krisztián mindig, de annak ellenére, hogy egy cseppet sem vagyok leveses még én is kétszer mertem.