Nehezen készült el ez a poszt, rengeteg dolgom volt és nem is éreztem magam túlságosan jól az utóbbi héten, úgyhogy hanyagoltam egy időre a blogolást, remélem nem bánjátok.
Idén nagyon nehezen tudtam eldönteni, hogy milyen tortát süssek a születésnapomra. Hogy őszintén megmondjam nem is érdekelt az egész hacacáré (fontosabb a többieké, mint az enyém). Aztán ahogyan közeledett a nap csak-csak el kellett döntenem, hogy mi legyen. Akkor választottam Marina csokoládés madártej tortáját, ami nem éppen cukorbetegeknek ajánlott, valamit csak akkor érdemes belefogni az elkészítésébe, ha az ember egy szakajtónyi tojást halmozott fel a hűtőben amivel nem tud már mit kezdeni (a méretét le is csökkentettem 20 centisről 16 centisre, mert így 5 tojást tudtam spórolni). Nem állítom, hogy olyan tökéletes lett az enyém, mint Marináé, de hihetetlenül finom volt még a bakik ellenére is.
Csokoládés madártej torta
Hozzávalók (16 cm átmérőjű tortához):
Kakaós piskótához:
40 dkg cukor (rengetegnek tűnik, de ebből a mennyiségből 2 piskóta fog készülni)
3 g só
5 dkg holland kakaópor
4 g szódabikarbóna
180 ml forrásban lévő víz
180 ml olaj
1 ek vaníliáscukor (házi)
1,5 instant kávé
165 g finomliszt
3 tojássárgája
1 egész tojás
180 ml tejföl
Tejsodóhoz:
20 dkg cukor
240 ml tej
10 tojássárgája
30 dkg vaj
1 ek vaníliáscukor (házi)
Díszítő krém:
kb 1 csészényi a tejsodóból (2,4 dl)
3 dl felvert tejszín
Ganache:
1 dl tejszín
10 dkg étcsoki (Tibi)
2,5 ek kukoricaszirup (ez nálam kimaradt)
Először a tejsodót készítettem el, a tojássárgákat, a cukrot, és a vaníliáscukrot és egy kisebb nyeles lábasba tettem, alaposan összekevertem majd a tejet is hozzákevertem. Alacsony hőmérsékleten folyamatosan kevergetve sűríteni kezdtem (nem szabad abbahagyni a kevergetést, mert a magas tojástartalom és a hő együttesen rántottát eredményezhet), addig amíg a fakanál hátán végighúzva az ujjamat a krém már nem futott össze. Ekkor beleraktam a vajat, és addig kevergettem amíg teljesen elolvadt. Ekkor folpakkal lefóliáztam (így nem tud bebőrösödni a teteje) és szobahőmérsékleten hagytam kihűlni.
Amíg a krém hűlt nekiálltam a piskótának (és bekapcsoltam a sütőt 180°C-ra alsó-felső sütésen), a tojást, a tojássárgákat összekevertem a tejföllel és félretettem. Az instant kávét a forróvízzel elkészítettem, majd cukrot, a kakaóport, a sót és a szódabikarbónát hozzákevertem és a tűzhelyen melegítve addig kevertem, amíg a lehető legsötétebb színt el nem érte. Hagytam 10 percet hűlni, aztán gépi habverővel 3-4 percig alacsony fordulaton vertem, hogy a maradék hő is távozzon a masszából. Amikor teljesen kihűlt hozzáadtam az olajat, a vaníliáscukrot, és ezekkel is simára kevertem. A liszttel is összedolgoztam és végül a tojásos keveréket is hozzákevertem.
A 16 centis tortaforma alját kibéleltem sütőpapírral, az oldalát kikentem vajjal és körbeszórtam kakaóporral, kívülről az alját pedig alufóliával burkoltam be, mert a piskótamassza nagyon folyékony így az illesztésnél hajlamos kiszökni mielőtt még megsülne, így viszont a helyén tudtam tartani. A massza felét a formába öntöttem és betettem a sütőbe (eredeti recept szerint 25-30 percig kellene sütni, de azt már régen megtapasztaltam, hogy ez sose jön be az amcsi sütiknél, mindig tovább kell sütni őket) és tűpróbáig sütöttem. Gyors mosogatás, újra sütőpapírozás, vajazás, kakaóporozás után a formába öntöttem a maradék tésztát (nem felejtettem el most sem alufóliával kívülről bevonni a formát) és szintén tűpróbáig sütöttem a második adagot is.
Amikor kisültek a piskótalapok kiborítottam őket a formából, lehúztam az aljukról a sütőpapírt és rácson hagytam őket teljesen kihűlni. A piskótalapokat egyszer keresztben félbevágtam így lett összesen 4 lapom.
Tortatálcára tettem egy réteg piskótát, köré raktam a tortaforma oldalát és a madártej krémből ráhalmoztam egy nagy adagot, majd jött a következő réteg piskóta, a rétegezést addig folytattam amíg rá nem került az utolsó piskótalap is a torta tetejére. Amikor végeztem folpakkal leborítottam és egy egész délutánra a hűtőbe tettem dermedni.
Este aztán levettem a tortáról az oldalsó gyűrűt, a maradék madártej krémhez hozzáforgattam a felvert tejszínt és a 2/3-ával bevontam kívülről a tortát.
Elkészítettem a ganachet, az apróra vágott csokoládéhoz hozzáöntöttem a tejszínt és mikróban kiolvasztási fokozaton 2 perc alatt felolvasztottam a csokit (2 evőkanálnyit kivettem belőle és egy kisebb uzsonnás zacsiba tettem). Hagytam hogy a csokiöntet kihűljön, és a torta tetejére öntöttem az öntetet és spatulával a szélek felé simítottam, hogy a torta oldalán le tudjon csorogni (valószínű nem vártam eleget, mert a torta tetejéről vitte magával a tejszínes madártej krémet is, sebaj, ez csak esztétikai bibi, az ízén nem változtatott).
A megmaradt tejszínes madártej krémet csillagcsöves habzsákba tettem és a torta tetejére dundi halmokat nyomtam, teljesen befedtem a tetejét velük, valamit a torta aljának az oldalát is körbenyomtam a habos krémmel.
A félretett csokiöntetes zacsi sarkára kicsi lyukat vágtam és a torta tetejére csorgattam belőle a maradék csokiöntetet.
Felvágásnál kiderült, hogy a torta belsejébe töltött madártej krémet teljes egészében felszívta a piskóta (jó lett volna úgy is megkóstolni, hogy a piskóta rétegek között marad), de így is nagyon finom volt, megérte a pepecselést.
Mit szóltok? Lenne kedvetek kipróbálni, megkóstolni? Ideje volt egy kis változtatás 2 évnyi vörös bársony torta után (erre most Krisztián kért a születésnapjára vörös bársony tortát 😂 ).
Isten éltessen nagyon sokáig! Szép tortát készítettél magadnak! Valahogy én is így szoktam lenni hogy a család többi tagjának hamarabb kiötlöm és nagyobb bevetéssel készítem a tortát, talán azért mert szeretünk másoknak örömet szerezni?:-) Szívesen megkóstolnám a tortádat az biztos!
VálaszTörlésNagyon szépen köszönöm Éva!
TörlésIgen, adni, olyan nagy öröm, amivel semmi sem tud felérni. :)Emellett tényleg eltörpül, hogy magamnak mi készüljön.
Nagyon guszta lett, szívesen megkóstolnám én is :)
VálaszTörlésPedig sajnos a kinézete nem igazán tudta visszaadni azt, hogy milyen jó lett összességében.
Törlés