Tavaly kicsit csalódott voltam, mert bár az volt számomra az első anyák napja, nem lett sehogyan megtartva. Krisztián akkor nem is gondolt rá, hogy neki kellene megemlékeznie a dologról, hiszen "nem az Ő anyja vagyok". Nálunk ez gyerekkoromban mindig apukám privilégiuma volt, hogy anyák napja reggelén virágboltba ment és velünk együtt felköszöntötte a anyukámat és a nagymamákat.
Gondolkoztam rajta, hogy idén szólok Krisztiánnak róla, de aztán úgy döntöttem, hogy csendben maradok. Végül mégis nagy meglepetésben volt részem, apa nem a szokványos virágos felköszöntés mellett voksolt, hanem egyedivé szerette volna mindenképpen tenni az alkalmat, így kaptam egy oklevelet anyai teljesítményem elismeréseként Gréta nevében. Igazán nagyon örültem neki, ha hasonlóan kreatív lesz a következő években is csuda különleges anyák napjákban lesz még részem.
Mi pedig a nagyiknak üdvözlőlapot készítettünk Gréta kézlenyomatával, mert a nagymamák is anyukák, róluk sem szabad megfeledkezni. Grétát is erre tanítjuk, hogy a nagyik is annyira szeretik őt, mint Anya (csak náluk mindent szabad).
A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése