Nem nagyon reklámoztam, de a néhány rólam közszemlére kitett fotóról azért a vak is láthatta, hogy Gréta születése óta igencsak küzdök a rajtam maradt és pluszban felszedett kilókkal. Ugyan folyamatos harcban álltam ebben a 3,5 évben (hol kisebb, hol nagyobb elánnal), de a várt eredmény nem jött el. Nem is akarom menteni magam, volt benne bűnöm jócskán nekem is, hiszen nem mindig voltam 100%-os, sőt volt, hogy 50 %-os sem, el tudtam szállni én is, de akadt nehezítő körülmény is bőven. Időközben a semmiből csapott le a tej érzékenységem (nem vizsgáltattam ki, hiszen a saját bőrömön tapasztaltam, ki hogy tartózkodnom kell a tejtermékektől (hacsak nem akarok kínkeserves görcsök közepette 2-3 órát a wc-n eltölteni). Felborult a hormonháztartásom, aztán a fogamzásgátló, amit kaptam, hogy helyreálljanak a dolgok feltette az i-re a pontot és még legalább 5 kg-ot dobott az amúgy is túlterhelt mérlegre.
Nem szépítem a helyzetet, én tényleg tudom magamról hogy kövér vagyok (még akkor is ha a legcukibb barátnőim, azt emlegetik csak, hogy túl szigorú vagyok magamhoz), de nem, csupán józan az ítélőképességem és nézek tükörbe (de minek...).
Nem kis dilemma ez, hiszen anyaként már nem várhatom el magamtól, hogy olyan alakom legyen, mint 20 évesen (nem is akarom). 9 hónapon át egy kis életet hordoztam a testemben, óvtam védtem míg bennem növekedett, ugyan szerencsés alkat vagyok, mert a striákat elkerültem, de tagadhatatlan "anyatestem" lett és kötényhasam.
Nem én vagyok az egyetlen aki megküzd ezekkel az érzésekkel (nem kell hozzá 20-30-40 kg-os túlsúly). Miközben barátkozzunk meg a helyzettel, hogy már nem csak nők, hanem családanyák vagyunk, fogadjuk el önmagunkat, amellett valamelyest újra nőnek szeretnénk érezni magunkat, az anyaság nem indok arra, hogy elhagyjuk magunkat.
Nagy a nyomás, tökéletes anyák akarunk lenni aki erejétől mérten a legtöbbet foglalkozik a gyermeké(ei)vel, rendesen vezeti a háztartást, finom és egészséges ételeket készít a családnak amelyeket a legmegbízhatóbb (no meg persze egyben legolcsóbb) helyről szerez be, a lakás/ház tiszta és "rendezett" (már amennyire egy vagy több gyerek mellett ez lehetséges), a családi házban lakóknak még ott van a kert és esetleg az állatok is, emellett nagy a nyomás, hogy a nő mielőbb visszaálljon a munkába (ami mellett ugye minden eddigi tennivalója is ugyanúgy megmarad, csupán kevesebb ideje lesz mindenre). Később a gyerekeknek jönnek a különórák, foglalkozások, amire vinni kell őket és a lakásban élőknek plusz számolni kell a játszóterezéses órákkal is hiszen nem csak kiküldik a gyerekeket az udvarra, hogy foglalják el magukat, amíg mi megfőzzük a másnapi ebédet, vagy kitakarítunk.
Vannak dolgok amik alól nincs felmentés: kell a tiszta ruha, a tiszta lakás, és étel az asztalra, csak úgy mint a gyerek(ek)kel töltött időt sem lehet a fogyás mögé sorolni, úgy kell kalkulálni az időt, hogy csak ezek után foglalkozhatunk magunkkal.
Tatabánya hiába megyeszékhely, azért mégsem Budapest itt még egyetlen konditeremben és fittnesz stúdióban sincsen gyerekfelügyelet, ez óriási hiba (itt jelezném minden befektetni vágyónak, hogy aki betömné a vidéki városokban ezt a piaci űrt, az jelentősen megszedhetné magát).
2 megoldás maradt csak a számomra, az otthoni torna a túlzsúfolt lakásban és a futás hajnalban amikor még mindenki alszik, vagy este, amikor már lefektettük Grétát. Ugyan vannak kétségeim, de valamit valamiért, áldozat nélkül sikert sem várhatok.
Az étkezés sem egyszerű magamnak már legalább 2 éve külön főzök, a tejérzékenység miatt rengeteg étel lekerült az étrendemből. A 160 grammos szénhidrát diéta megbukott, nem reagál rá úgy a szervezetem ahogyan korábban, többet kell már tennem azért, hogy tényleges fogyást érjek el.
Képtelen vagyok már ugyanazt a monoton étrendet csinálni mint korábban, igyekszem változatosan enni.
Az étkezéseim jórészt fehérjére épülnek, tojás, csirke, marha, sertés hús és hal, emellett rengeteg zöldség, nagyon minimális gyümölcs. Néha egy kevés kókusztej, ez ritkaság, annyira megszoktam már a tejmentességet, hogy az alternatívája sem hiányzik. Néha a chia pudinghoz viszont elengedhetetlen a tej kiváltására. Sütés, főzéshez, saláta készítéshez oliva és kókuszolajat valamint kacsazsírt használok. Bizonyos ételeket teljesen kiiktattam pl. liszttel, cukorral, rizzsel, krumplival készült ételeket, a pékárut minimalizáltam napi 1 teljes kiőrlésű magos zsemlére.
Nem mondom, hogy könnyű, mert majd megpusztulnék egy jó zsíros kenyérért lilahagymával, vagy egy jó paprikáskrumpliért, na és ha nem lenne ilyen gázos a helyzet simán lecsúszna egy Manhattan hamburger is a Vegas burgerből...😋😂
Komolyra 3 hete fordítottam a dolgokat, akkor szigorítottam be az étrendemet a mai szintre.
Nem mérem magam, kicsit félek is attól hogy mit mutat 😜 de tulajdonképpen nem is lényeg, hogy hány kiló megy le rólam, az összkép jobban érdekel.
Innentől beszámolok nektek mindenről: a nehézségekről, a sikerekről, a heti étrendemről, a futásról és a tornáról, és ha látom a változást akkor fotókat is töltök fel.
Ez engem is nagyobb kitartásra ösztönöz, és remélem segíteni is tudok vele másoknak, akiknek szintén egy kis lökésre, inspirációra, támogatásra van szüksége.
Ehhez kellett a legnagyobb bátorság, kérlek ne savazzatok nagyon....
Hát igen látszik hogy nagy a baj van itt kapaszkodóháj, óriási has (akár 6 hónapos terhesen- nem, nem vagyok újra terhes), de tulajdonképpen felfedezhető a teljes elzsírosodás, tokától bokáig 😜
Ha nem rettentetek el a látottaktól és az olvasottaktól, akkor figyeljetek és olvassatok továbbra is, mert állandósítom a rovatot a blogon.
További itt nem biztos, hogy megjelenő tartalmakért keressétek a Csibekalandok Facebook és Instagram oldalát.
Hajrá, kitartás sok sikert!
VálaszTörlés