Sós-karamellás születésnapi torta

Tavalyi nyaralásunkon a Füredi Korzó fagyizóban olyan sós karamellás fagylaltot ettem, amitől még a lélegzetem is elállt. Már akkor tudtam, hogy ezt az ízt tortában is meg kell alkotnom. Megosztó ízkombináció, de akinek bejön az örök szerelembe esik vele.

Sós-karamellás torta

Hozzávalók (16-sm-es tortához)
Teljes kiőrlésű kakaós piskótához:
6 db L-es tojás
12 dkg cukor
6 g sütőpor
5 dkg holland kakaópor
10 dkg teljes kiőrlésű liszt

Fehércsokis sós-karamellás krémhez:
400 ml habtejszín
15 dkg cukor
20 dkg fehércsoki
só (ízlés szerint)

Étcsoki Ganachhoz:
20 dkg étcsoki
1 dl habtejszín

Karamellszósz:
20 dkg cukor
120 ml habtesjszín
14 g vaj
só (ízlés szerint)

Svájci vajkrémhez:
2 db L-es tojás fehérjéje
10 dkg cukor
10 dkg vaj
1 kk vanília kivonat

Díszítéshez:
pattogatott kukorica
csokipálcák


Először is a piskótát sütöttem meg. A sütőt előmelegítettem alsó-felső sütésen 160°C-ra. A tojások fehérjéit a cukorral tejföl keménységű habbá vertem a robotgéppel, amikor már megfelelő volt az állaga alacsonyabb fokozatra vettem a gépet és a tojássárgákat adtam hozzá egyesével. Ezután lekapcsoltam a gépet és a kakaós, sütőporos lisztet már csak spatulával forgattam óvatosan bele. Formaleválasztó sprayvel kifújt 16 cm-es tortaformába öntöttem és kb 40 perc alatt készre sütöttem. amikor elkészült (nyomásra nem zizeg és a tőpróbánál nem ragad), kivettem a sütőből és rácson hagytam teljesen kihűlni.

A karamellkrémhez a tejszínt felforraltam és félretettem. A cukrot egy lábosban elkezdtem melegíteni, amikor teljesen kristálymentes lett hozzáöntöttem a tejszínt, lassan óvatosan (vigyázat nagyon fut). Amikor simára kevertem, levettem a tűzhelyről és hozzákevertem az összetördelt fehércsokoládét és annyi sót hogy kiérződjön a karamell ízén a sósság. Amikor langyosra hűlt betettem egy éjszakára a hűtőbe,  másnap robotgéppel elkezdtem alacsony fokozaton kihabosítani.

Az étcsoki ganachehoz a csokit a tejszínnel a mikróban 400 W-on összemelegítettem, majd félretettem.

A karamellszószhoz a  tejszínt felforraltam, a cukrot egy lábasban melegíteni kezdtem (kevergetni tilos! a lábas mozgatásával lehet elérni a "kevergetést"). Amikor a cukor már kellőképpen barnára karamellizálódott a cukor hozzáöntöttem a forró tejszínt és rövid ideig tovább forraltam (alacsony hőmérsékleten) amíg a megfelelő sűrűséget elérte. Végül levettem a tűzhelyről, hozzáadtam a sót, a vajat és teljesen simára kevertem.

Elkészítettem közben a díszítéshez a svájci vajkrémet.
A tojásfehérjéhez hozzáadtam a kristálycukrot, és gőzfürdő fölött spatulával addig kevergettem, amíg a cukor szemcsék teljesen felolvadtak (10 perc), a cukros tojást átöntöttem a robotgépbe és szép fényes habot vertem belőle, és amikor már épphogy csak langyos volt kockánként hozzáadtam  a szobahőmérsékletnél csak kicsit hidegebb vajat (NEM MARGARINT!), végül a vanília kivonatot adtam hozzá.

A piskótát 4 felé vágtam és megkentem a karamellkrém ötödével, aztán 3-3 ek. karamellszósszal és étcsoki ganacheal, így építettem fel a rétegeket, a külsejét bevontam a maradék karamell krémmel. A Karamellszószból 5 dkg-ot a svájci vajkrémbe kevertem, néhány evőkanállal pedig a egy maroknyi kipattogatott kukoricához forgattam.A torta tetején csoki ganachet és karamellszószt csorgattam, csillagcsővel (Wilton 8B) a karamellás svájci vajkrémből halmokat nyomtam rá, a sós-karamellás pattogatott kukoricával és csokipálcákkal díszítettem.

Hogy milyen lett? Gréta szerint és szerintem valami fantasztikus, Krisztiánnak nem ízlett, a szüleimnek túlságosan gejl lett, a munkatársaim viszont imádták. Szóval tényleg nagyon megosztó édesség, de akinek e sós karamella alapvetően bejön az nem csalódhat benne.