Szállást a Hungest Hotel Pelionban foglaltunk. A szálloda külseje régebbi időket idéz, a külső dizájnra nem fordítottak pénzt a 90-es évek óta. De a kicsit sem mai külső nem rejtett elhanyagolt belsőt. A karbantartásra igen sokat adtak, és kicsit sem mondható el a szállodáról, hogy lepukkant állapotú lenne.
Megérkezésünk után csobbantunk még a kültéri medencében, mert tudtuk, hogy másnap érkezik a front és nem lesz lehetőségünk többet kültéren fürdeni. Grétából igazi vizicsibe lett a nyáron, nagyon élvezte a pancsolást, alig akart kijönni. Vacsora után még egy jó nagyot sétáltunk a városban, a Malom-tó kifejezett kedvencünk lett, nem győztünk gyönyörködni benne és minden nap visszatértünk ide.
Eljött Gréta nagylányos ideje is. A felújítás ideje alatt is már olyan ágyban kellett aludnia amire nem tudtunk leesésgátlót szerelni, de akkor még nagyon kipárnáztuk, most viszont egy fotelágyat kapott amit egyik oldalról sem tudtunk kipárnázni. Sikeresen debütált és jókat aludt, bár az elalvása nem volt könnyű, mert mi akkor még rendszerint kislámpánál olvastunk, és kissé frusztrálta a helyzet, hogy mi még fent lehetünk, neki viszont aludnia kell.
Az étkezés kifejezetten jónak számított, bár nem mindig volt egyszerű üres asztalt találni, a hatalmas méretei ellenére szinte mindig tömve volt. Reggel és este is volt frissensültes pult minden nap változó kínálattal (azért így is sikerült elcsípnünk Grétánk két reggel is frissen sült amerikai palacsintát csokiszósszal). Az italos pultoknál minden reggel felsorakoztattak laktózmentes tejet, rizs-, szója- és mandulatejet a laktóz ill. tej érzékenyekre, allergiásokra. A gluténérzékenyek pedig reggeli és esti gm. étlapról válogathattak.
Másnap a szigligeti várat vettük be, szikrázó napsütést és zavartalanul kék eget kaptunk erre a délelőttre (ennek eredményeként sikeresen leégtem, szerencsére Grétára adtunk napkalapot). A várromból csodálatos kilátás nyílik a környékre, és a vár egyes részeit renoválták. A várudvarban íjászkodásra volt lehetőség, valamint kulturált mosdó és büfé is helyet kapott itt.
A belépő jegyünkért cserébe kaptunk egy kupont amit az Eszterházi pincészetben lehetett beváltani fejenként 1 pohár borra vagy házi bodzaszörpre (mi ez utóbbit választottuk - nagggyon finom volt és jéghideg, ami kifejezetten jól jött azon a meleg napon). A pincészetet nem volt egyszerű megtalálni, már majdnem visszafordultunk, mert azt hittük eltévedtünk, a jegyen 800 m volt feltüntetve, de ez inkább dupla táv volt.
Harmadnap délelőtt elég borús időnk volt, Keszthelyre mentünk a Festetics-kastélyhoz. A kastélyban lévő kiállításra nem mentünk be, viszont azon kívül mindent bejártunk és megnéztünk. A pálmaházzal kezdtünk, majd a madárparkba mentünk. Bámulatos szépségű volt, próbáltam megörökíteni, de a fotók csak kis részét adják vissza a valóság szépségeinek. Megnéztük a kocsi múzeumot, a modellvasút kiállítást és a vadászmúzeumot. A modellvasút kiállításnál már Gréta kicsit elfáradt és kezdte unni a helyzetet. Viszont hatalmas volt a fejlődés az előző évhez képest, amikor már az indulás pillanatában unt mindent.
A következő nap délutánján a Tapolcai-tavasbarlangba foglaltattunk időpontot. Szerencsére a hotel vendégeinek a recepción foglalnak időpontot, így nem kellett több órát sorban állnunk a jegyekért. A látogatás egy interaktív idegenvezetéssel kezdődött, ahol Magyarország domborzatának földrajzi sajátosságokon kívül a Tapolcai-tavasbarlang felfedezéséről is hallhattunk. Az idegenvezetőnk egy tinédzser nagyon elkötelezett és lelkes fiú volt még a gyerekek is élvezték az előadását. Maga a barlangi tó csodaszép volt, de kicsit nagyobbra számítottunk. Krisztián ült elöl a csónakban mert a kormányzás miatt orrnehéznek kellett lennie, Gréta középen, én pedig hátul. Szerettem volna fényképezni de a szűk járatok miatt inkább Krisztiánnak kellett segítenem a csónak kormányzásába, ami megvallom így hogy ketten csináltuk így sem volt túl egyszerű. Ha Tapolcán jártok mindenképpen látogassatok el ide, megéri mindenképpen (de előre foglaljatok időpontot).
Gréta fényképezett minket, nem állítom, hogy egy fotóművész, de erről végre már nem maradt le a fejünk 😂 |
Hatalmas szél volt aznap délután, Gréta haján láthatjátok is |
Az utolsó egész napunkon Nemesvitára a Westernparkba autókáztunk. A park igazi családi élményparadicsom - gokart pálya, labirintus, foci minigolf, patkódobás, trambulin, célba dobás, íjjjászat, kötélpálya, lovaglás, aranyomás biztosítja a változatos programot, az élményt pedig csak növeli a napi 3 bemutató (mi csak a bankrabláson vettünk részt, mert igazodtunk Gréta alvásához így ebéd után mindig visszamentünk a szállásra, hogy aludhasson).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése