 |
| Apa, ovass nekem! |
Kor:
16 hónap
Súly:
10,9 kg
Fogak:
8 db (útban vannak az alsó-felső első őrlők, de még nem bújtak ki)
Egészség/betegség:
A Mikuláskor összeszedett hányós-hasmenéses vírust rögtön követte egy durva nátha, aztán ugató köhögés. Karácsony előtt még levittem gyerekorvoshoz, tuti ami tuti ne pont az ünnepek alatt legyen gond. Azt mondta a helyettesítő doktornő, hogy a mivel 8 foga jön egyszerre ez legyengítette az immunrendszerét, ettől van az orrdugulása és a köhögése is. 6 napig kapott Fenistil cseppeket (amitől hihetetlenül jól aludt), aztán utána 5 napig Calcimuscot. A kúra végére elértük azt, hogy már csak felkelés után "ugat" egy párat.
Magasság:
83 cm (most már állva mérve januárban szeretnék készíteni egy magasságmérő lécet amin folyamatosan jelölgethetjük, hogy hogyan nő a kicsi Csibe)
Ruha, pelenka:
Ruhákból 86-os, pelenkákból 4+-os méretet hord
Kedvenc ételek:
A hányós vírus óta a kaja igazi mumus. Miután túlesett a víruson 6 napig csak a reggeli, esti tápszert itta meg, azon kívül csak 1-2 szem kekszet vagy kölesgolyót volt hajlandó megenni egész nap és ennyi. Aztán pár napig evett újra, de utána megint sztrájkba kezdett. A reggeli (vagyis hajnali) tápszert mindig megissza, reggelire max. 2-3 katona kenyeret fogad el vajjal és felvágottal, vagy virslit eszik van, hogy egy felet, van hogy csak 1-2 karikányit. Délelőtt már nem eszik semmit, aztán ebédre ha szerencsém van lecsúszik 3-4 (baba)kanálnyi főt étel, ha pedig extra szerencsés vagyok akkor negyed babatálkányit termel be. Vacsorára vagy megeszik 1-2 virslit vagy semmit és sajnos az is előfordul, hogy az esti tápszerből is 1-2 kortyot iszik csak (úgy hogy nem ebédelt és nem vacsorázott). Szerencsére nagy gond nincsen, mert így is hízik. Már azt eszi amit mi, de továbbra is tápszert kap 2 éves koráig. Kap már olyan ételeket, amik tejjel készültek, de tejet nem adunk még neki.
A folyadékfogyasztása a karácsonyi időszakban meghaladta a 3 litert (tápszer nélkül), most az új évben szerencsére kezd visszaállni 1,5 literre.
Beszéd:
Ezen a térten semmi változás, továbbra sem áll be a szája, de nagyrészt halandzsul mondja. Vannak ugyan értelmesnek hangzó szavak, de nincs mögöttük, tartalom, nem tudja, hogy mit "beszélt".
A tudatosan értelmes szavai: aja (ez lennék én), deje/gyere, erre, ott és a legújabb Iddi/Indi (Indiana Jones a sünink). Mostanában újra elkezdte mondogatni bababa és új a mamama, nanana, de ezeket is még tartalom nélkül mondogatja.
Kedvenc játékok:
Luca babát, fogja, viszi magával, ölelgeti. A fa kirakósát legfőképp széthajigálja, a darabokat módszeresen tömködi be a szekrény alatti résbe, de van, hogy igyekszik a táblára rakosgatni természetesen rossz helyre. Karácsonyra kapott egy tanuló kutyushugit, aminek nagyon örült, szeretgeti, nyomkodja a szívet, amíg amíg az "ici-pici pókot" elkezdi énekelni, arra aztán rázza a popsiját és tapsol. Ami pedig abszolút kedvenc babatelefonjai és a távirányító, mert ő mindennel tud telefonálni, legtöbbször egyszerre kettővel is. Nekünk is odaadja és kötelező jelleggel telefonálnunk kell.
Kedvenc elfoglaltságok:
Dínókaland nála abszolút kedvenc (nekünk pedig már az agyunkra megy). Most karácsony után kaptam egy tippet, hogy próbáljuk meg a Jégvarázst és bejött (köszi az ötletet Timi!) sikongat és tapsol a zenékre, énekere. Egész nap jön meg, van amikor kifejezetten fel-le rohangál eszeveszetten sikongatva az egész lakáson keresztül. No meg persze a pakolás véget nem érő folyamata is tőle származik (ha rendet teszek a szobánkban mire végzek totális a káosz a konyhában, az előszobában és a szobájában). Igazi kis káosz királynő! Továbbá mindennel játszik, ami nem játék, a szilikon muffin formákat ellopkodja a fiókból, ki és bepakol a mosógépbe, próbálkozik kinyitogatni a szekrényeket (ez legalább nem megy neki, mert mindenhol fent van a szekrényzár). A bujkálásból mostanra igazi bújócska lett, függöny mögé, hintaszék mögé, konyhapult alá bújik. Ilyenkor nagyon "megijedek", hogy hol van ez a gyerek miközben hallom, hogy kuncog, majd nagy nevetve előjön, hogy bizony nem veszett el.
Amit nagyon nem szeret:
A NEM még mindig a legtöbb hiszti forrása. Ha apa mond nemet neki, fut hozzám és "panaszkodik", ha én mondok nemet, akkor egy 1-2 másodperces ordítás után mászik az ölembe és odabújik hozzám vigaszért.
Összefoglaló:
Karácsonykor a Fenistil cseppektől úgy aludt mint az álom, volt 3 totálisan végigaludt éjszakánk is. Aztán amikor le kellett állni vele, az durva volt, 3 napig alig aludtam, egyfolytában hozzá rohangáltam (nagy nehezen visszaaltattam, letettem az ágyába, visszaosontam a szobánkba, betakaróztam és 5 max. 10 percen belül futhattam vissza). Aztán szilveszter előtt hihetetlen változáson ment keresztül Gréta alvása. Kitoltuk a lefekvést (3/4 9-9-re), mert hajnalok hajnalán kukorékolt és nem volt hajlandó 5 után már visszaaludni, így kénytelen voltam lépni ez ügyben, így most felkel jó esetben egyszer hajnalban, megissza a tápszerét, visszaaltatom és alszik 1/4 8-8-ig. Le is kopogom gyorsan, nehogy visszaromoljon a helyzet.
A szeparációs szorongás még mindig nagyon durván jelen van az életünkben , úgyhogy egyelőre kivárunk és közben biztosítjuk Grétát arról, hogy mi mindig itt vagyunk neki és számíthat ránk.
A szeparációs szorongás még mindig nagyon durván jelen van az életünkben , úgyhogy egyelőre kivárunk és közben biztosítjuk Grétát arról, hogy mi mindig itt vagyunk neki és számíthat ránk.
Továbbra is imádja a gyerekeket, jól érzi magát közösségben. Nagyon cuki, mostanában megkínál minket mindenből legyen az cumisüveg, a vacsi kenyér katonái vagy akár a játékai.
Kezd igazán kinyílni az értelme, megérteti magát, ha szeretne valamit, valamint ha mondunk neki valamit már abban is biztosak lehetünk, hogy tudja mit mondunk. Kérésre , ha van kedve (általában van) bármit odahoz, odaad, megcsinál nekünk, amit kérünk tőle.
Megpróbálkoztunk vele, hogy amikor mutogatja mit szeretne, mondjuk neki, hogy mondja mit akar, mert nem értjük, na ilyenkor dührohamot kapott, úgyhogy egyelőre hanyagoljuk a beszéltetést.
Kezd megmutatkozni, hogy a pici kis gyerektestben egy igazi nőci lakozik, lopkodja a ruháinkat és öltözködik.
Eddig örültem, azt hittem, amiért ilyen rövidek a lábai csak nagy sokára fog majd elkezdeni a bútoron felfelé mászni. Nos tévedtem, kezdődött a konyhai fellépőmmel, aztán következett a fotel, a hintaszék, a játéktartó doboz....
A karácsony nagy élmény volt Grétának, bár azt hittem a karácsonyfa jobban el fogja bűvölni, de csak a díszek érdekelték, azokat többször megpróbálta kisebb-nagyobb sikerrel lelopkodni.
Ellátogattunk Füzitőre a dédihez és a szüleimhez Tatára, mindenhol nagyon élvezte a felhajtást, no meg hogy ő lehetett a középpontban, futkosott és magyarázott. A szilvesztertől kicsit (ááá dehogy, nagyon is) féltem, mert egy három oldalról épületekkel zárt térre néz a lakásunk összes ablaka, gondolhatjátok mennyire visszhangzik a tér amikor eldurrantanak egy petárdát, vagy fellőnek egy sorozat tűzijátékot. Kétszer ébredt Gréta, mindkétszer csak ivott és utána vissza tudtam altatni (először 5 perc alatt, másodszorra már 3/4 óra kellett hozzá), de valószínű egyik alkalommal sem a hangzavar keltette fel.
Január elsején leesett a tél első hava, így lementünk a ház elé jártunk egy kört. Megfogta, megízlelte azt a fehér, nedves, hideg valamit, de nem tetszett/ízlett neki. Jó nagyot sétáltunk nagyon cuki kis pirospozsgás volt amikor feljöttünk a lakásba.
Már csak egy szánkót kellene szereznem valahonnan, hogy teljes legyen a boldogság.
Kezd igazán kinyílni az értelme, megérteti magát, ha szeretne valamit, valamint ha mondunk neki valamit már abban is biztosak lehetünk, hogy tudja mit mondunk. Kérésre , ha van kedve (általában van) bármit odahoz, odaad, megcsinál nekünk, amit kérünk tőle.
Megpróbálkoztunk vele, hogy amikor mutogatja mit szeretne, mondjuk neki, hogy mondja mit akar, mert nem értjük, na ilyenkor dührohamot kapott, úgyhogy egyelőre hanyagoljuk a beszéltetést.
Kezd megmutatkozni, hogy a pici kis gyerektestben egy igazi nőci lakozik, lopkodja a ruháinkat és öltözködik.
Eddig örültem, azt hittem, amiért ilyen rövidek a lábai csak nagy sokára fog majd elkezdeni a bútoron felfelé mászni. Nos tévedtem, kezdődött a konyhai fellépőmmel, aztán következett a fotel, a hintaszék, a játéktartó doboz....
A karácsony nagy élmény volt Grétának, bár azt hittem a karácsonyfa jobban el fogja bűvölni, de csak a díszek érdekelték, azokat többször megpróbálta kisebb-nagyobb sikerrel lelopkodni.
Ellátogattunk Füzitőre a dédihez és a szüleimhez Tatára, mindenhol nagyon élvezte a felhajtást, no meg hogy ő lehetett a középpontban, futkosott és magyarázott. A szilvesztertől kicsit (ááá dehogy, nagyon is) féltem, mert egy három oldalról épületekkel zárt térre néz a lakásunk összes ablaka, gondolhatjátok mennyire visszhangzik a tér amikor eldurrantanak egy petárdát, vagy fellőnek egy sorozat tűzijátékot. Kétszer ébredt Gréta, mindkétszer csak ivott és utána vissza tudtam altatni (először 5 perc alatt, másodszorra már 3/4 óra kellett hozzá), de valószínű egyik alkalommal sem a hangzavar keltette fel.
Január elsején leesett a tél első hava, így lementünk a ház elé jártunk egy kört. Megfogta, megízlelte azt a fehér, nedves, hideg valamit, de nem tetszett/ízlett neki. Jó nagyot sétáltunk nagyon cuki kis pirospozsgás volt amikor feljöttünk a lakásba.
Már csak egy szánkót kellene szereznem valahonnan, hogy teljes legyen a boldogság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése