Balatonfüredre esett a választásunk, ezen belül pedig a Flamingo Hotelre. Akik régebb óta olvastok tudjátok elég kritikus tudok lenni, de ez esetben semmi rosszat nem tudok elmondani a szállásunkról. Abszolút a legjobban sikerült választanunk.
Szóval a szállásunkról:
Egy 3 épületből álló komplexum közvetlenül a Balaton partján helyezkedik el saját partszakasszal, stranddal és hajókikötővel, 6 beltéri és 2 kültéri medencével, saját játszótérrel, wellness részleggel. A személyzet udvarias és segítőkész volt, a svédasztalos reggelinél és vacsoránál nagy volt a választék, finomak voltak az ételek és külön hangsúlyt fektettek az étel allergiásokra (külön csomagolt GM pékáruval, laktózmentes és különböző magtejekkel készültek minden nap).
A szobánk jól felszerelt kellőképpen tágas (Standard szoba balkonnal), igényes.
Ár-érték arányban is nagyon megfelelő volt a balatoni viszonylatokhoz mérten 7 nap 6 éjszaka félpanziós ellátással, mindezt főszezonban 210.000 Ft-ba került.
 |
| Ez az amin Krisztián egy hét alatt nem tudott elsülni - telefon a wc mellett |
Programok:
Igyekeztünk élvezetessé, emlékezetessé tenni Gréta számára ezt az egy hetet, de valljuk be ez nem volt annyira egyszerű. Kerestünk helyi játszóteret, el akartuk vinni kalózhajós kirándulásra (de ez sajnos még nem indult ebben a "kora" nyári időpontban, így szimplán csak egy körhajókázásra mentünk el, átlátogattunk Tihanyba, kirándultunk a balatonfüredi vadasparkban és a Koloska völgyben. Ám Gréta igényeihez nehéz volt igazodni, a legtöbb esetben "uncsinak" titulálta a programokat. Sokat sétáltunk a Tagore sétányon, ahol minden alkalommal megpróbált vetetni valamilyen játékot magának a bazárosoktól. Nem nagyon járt sikerrel, ezért, amikor vásárfiát keresünk a családnak hatalmas lelkesedéssel adta elő:
"A Mama szerintem ennek a babának örülne a legjobban!" 😂
A legjobban talán a vadasparki, Koloska völgyi kiránduláson érezte magát (ugyan összesen 2 állatot láttunk - muflont és dámszarvast -, ez az ő kedvét egy kicsit sem vette el). Egyfolytában magyarázott, halandzsázott, volt hogy énekelt és mondókázott is. Nagyon ügyesen jött végig a túraútvonalon mind a 2 órán keresztül, pedig még a fák árnyékában is dögletes volt a hőség. Szerettünk volna elmenni a füredi csúszdaparkba is, de Gréta víziszonya miatt erről le kellett tennünk.
Történt ugyanis, hogy a szálloda kültéri gyerekmedencéjében (vízmélység 20-50 cm) Gréta úszógumiban játszott míg én mellette belülről ültem a medence szélén tőle egy méterre. Egy nagyobb kislány Gréta mellől ugrott be a vízbe ezzel kicsit meglökve Grétát. Szegénykém előreborult a neki derékig érő vízben, hasát fogta az úszógumi, viszont arccal a vízbe borult. Elfelejtette a nagy ijedtségben, hogy fel tudna állni. 2 másodperccel később amikor felhúztam szegénykém önkívületi állapotban sírt, mert "belefulladt" a vízbe. Egyszer Krisztiánnal bement a Balcsiba (Grétának derékig) ez is összesen egy 1,5 perces begyaloglást jelentett.
Emellett felszerelkeztünk mesekönyvekből, Boris füzetekből, vittünk mini plüssállatot, puzzle-kat csomagoltam simítózáras tasakokba, foglalkoztató füzeteket (ezekről majd készül egy videobejegyzés), színes ceruzákat és papírt a rajzoláshoz.
Ezek nagyon jó szolgálatot tettek, sokkal könnyebb volt így folyamatosan fenntartani az érdeklődését (nem kellett folyamatosan hallgatni, hogy mennyire unatkozik).
Étkezés:
Én azon a nézeten vagyok, ha már egyszer nyaralunk, akkor én nem főzök, nem loholunk bevásárolni, hogy utána még pepecseljek, főzzek belőle. Ezt teszem az év 358 napján, a nyaraláson pedig én is pihenni szeretnék nem pedig egy másik helyen dolgozni. A félpanziós ellátásunk mellett az ebédről kellett gondoskodnunk amit minden nap különböző helyeken oldottunk meg. A szállodai étkezéssel tökéletesen elégedettek voltunk. A menü minden nap változatos volt, nem csak néhány féle ételt tettek ki a svédasztalokra, hanem tényleg hatalmas volt a választék és folyamatosan töltötték is a fogyó készleteket. Még egyszer megemlítem, hogy ténylegesen gondoltak az ételallergiásokra, így senki nem maradt náluk éhen.
Első nap Kellén Grillteraszon ebédeltünk, itt átlagos gyorsételek és frissensültekből lehetett választani, az árai átlagosak voltak nem érződött rajta, hogy a Balaton partján vagyunk.
Másnap a Terasz étterembe tértünk be, ami még hangulatosnak is nevezhető a kert aszalok, a burjánzó növényzet, a halastavacska és az árnyékot adó napernyők sokaságától, de leginkább az jött le az egészből hogy minden vastagon zsíros és pókhálós volt. Az étel középszerű és borzalmasan drága, főleg egy másodosztályú étteremhez és még csak nem is kiemelkedő ételekhez képest!
Harmadnap Tihanyban a Kecskeöröm Csárdában ebédeltünk, aminek tényleg nagyon hangulatos udvara volt, az étel nagy adag volt és finom, de a limonádét inkább nem kommentálnám az borzalmas volt. Összességében a számla átlagosnak volt mondható nem árazták túl az ételeket.
Negyedik nap a Koloska völgyi kirándulást követően jól elfáradva a Koloska csárdába tértünk be. Itt az udvaron ültünk le és kicsit elfogott a félsz a kinézet alapján, hogy "Úristen hova is jöttünk???". Rettegtem tőle hogy ez is az a pókhálós bogaras, zsírban tocsogós hely, ahonnan alapvetően élből kifordulnék. Szerencsére tévedtem, de mekkorát, az ételek valami fantasztikusak voltak, nagy adagok, változatos volt az étlap, az árak nem voltak elszálltak és meg kell jegyeznek, hogy itt ittuk a nyaralásunk alatt a legjobb limonádét (tudjátok, azt amibe belekortyoltok és kifejezetten "kellmég" íze van 😄). Ötödik nap, hogy legyen egy kis változatosság és Gréta ne csak folyton sültkrumplit egyen rántott csirkemellel beültünk a Selki pizzériába. Nagyon finom igazi kövön sütött vékony tésztás pizzát ettünk nagyon korrekt áron.
Ami még életem nagy felfedezése volt az a Füredi korzó fagyizó! Állítom, hogy életem legfinomabb fagylaltjait itt ettem. De komolyan! Tartózkodom a tejet vagy tejszármazékot tartalmazó ételektől, de ezért még a mindennapos hasmenést is bevállaltam, mert valami mennyeiek voltak a fagylaltjaik, olyan ízkombiációkban, amiket eddig máshoz még sehol sem láttam. Ha arra jártok mindenképpen térjetek be és nyaljatok egy fagyit, egy életre szóló élményben lesz részetek 😉 (Árulnak tej és gluténmentes fagyikat is.)
Összességében nagyon jól éreztük magunkat, nagy szükségünk volt már erre fajta pihenésre és kikapcsolódásra. Grétával az elején ugyan nem volt egyszerű, de aztán ő is ráérzett a nyaralás lényegére. Ügyesen ment az alvás is így hogy velünk egy szobában aludt (pedig ettől egy kicsit féltem).
Most nagy lelkesedéssel mesél a nyaralásról és sokat kérdezgeti, hogy legközelebb mikor megyünk.
Mi pedig igyekszünk úgy alakítani a jövő nyári programokat teendőket és a pénzügyeinket, hogy jövőre is elmehessünk egy kis kikapcsolódásra.
Remélem tetszett nektek ez a kis összefoglaló és ti is kedvet kaptatok egy Balatonfüredi kiránduláshoz, nyaraláshoz 😉
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése