Már megint ezt kell írnom, hogy rohan az idő, de tényleg így van. Gréta vasárnap lett 2,5 éves. Nagyon sokat változott az utóbbi időben. Szépen egész mondatokban beszél, értelmes, okos és ügyes gyerek (más kérdés, hogy vannak olyan dolgok, amiket nem akar megérteni, és nem hajlandó tudomásul venni, de ez már csak dac kérdése).
Szóval Gréta felgyógyult a legutóbbi betegségből, még mielőtt visszament volna a bölcsődébe beadattuk neki a bárányhimlő elleni védőoltás első szérumát (nem kockáztatunk).
Ugyan keddi kezdés után szerda délutánra újra tiszta nátha volt nem engedtem a bölcsődei nyomásnak és nem maradtam újra otthon vele (egy hét alatt el is múlt neki).
Rávettem Krisztiánt, hogy mivel megjöttek a jó idők, így újra el lehetne felejteni a babakocsit, járjanak kismotorral reggelente (így ő is jól jár, mert Gréta imád motorozni) villám gyorsan a bölcsibe érnek - vigyázni is kell vele mert pont beköszöntött nála az a korszak, hogy nem akarja meghallani, ha kiabálunk neki, hogy lassítson vagy álljon meg így a balesetek elkerülése végett, ha nem fogad szót elvesszük tőle a motort akármenniyre sír, ezt meg kell tanulnia a saját éppsége érdekében. Hazafelé már nehézkesebb, a reggeli 8 perces út hazafelé több, mint 45 perc, mert mindenhol leszáll a motorról, pocsolyákban ugrál, botokat gyűjt a kutyusoknak, akikkel útközben találkozunk és persze kiköti, hogy mennünk kell a "bótba".
Igazi nő imád vásárolni, ráadásul általában nem is elég neki, ha bemegyünk az abc-be, esetleg a pékségbe, zöldségesbe tovább folytatná és hisztizve szoktunk hazaérni, mert ő bizony még több boltba akart volna menni.
Otthon sok minden leköti, ugyan még most is szeret mesét nézni (jelenleg Shrek a nyerő), de leginkább azt szereti, ha az ölünkbe ülhet és olvasunk neki, vagy ő lapozgatja a mesekönyveket és "olvas" magának, legózik, épít, rajzol, kirakózik, főzőcskézik. Többnyire hív minket hogy hogy együtt játszunk, de már vannak olyan rövidebb időszakok, amikor egyedül akar játszani, ilyenkor ki is küld minket a szobájából.
Hétvégente, közös programként együtt szoktunk sütni, mert a süti meg a csoki minden mennyiségben jöhetne. Így hétvégente amellett, hogy együtt ügyeskedik velem (odatolja a konyhapulthoz a székét feláll rá, méricskél, önt és kavar) utána jólesően fogyasztja az általa készített sütit.
Az étkezése egyre kiszámíthatatlanabb, sokat válogat és az ízlését is inkább érdekesnek mondanám.
Amit a bölcsődében állítólag habzsol azt otthon meg se hajlandó kóstolni, ellenben a Krisztiánnak készített húsgombócot chilis, fűszeres paradicsomszósszal és tésztával kétpofára tömte magába. Imádja a töpörtyűt, a főtt tojást (főként a fehérjét), a rántottát, a sajtokat, a szalámit (egyéb felvágott nem igazán jöhet szóba). A nyers zöldség evése otthon nulla, a bölcsődében állítólag megeszi a paradicsomot és az uborkát. A süti és a csoki jöhetne minden mennyiségben, de ezt korlátozzuk igen rendesen. Volt 2 durva hetünk amikor megivott napi 3 liter teát (nem nem tudtam kevesebbet adni, mert ha csak fél decit, decit öntöttem neki azonnal ordított, hogy ez nem elég. De megelégeltem, hogy minden reggel úszott a pisiben, és mást se csináltam, mint pizsamát mostam, így megszüntettem az ízesítést (se méz, se cukor, csak c vitamin kerül bele) így végre normalizálódott a helyzet.
Lekopogom most épp nem beteg, viszont az ekcémája elhatalmasodni látszik 😢
Az egész testén és az arcán foltokban jön elő, száraz, hólyagos, vörös, viszket az meg csak apróság mindezek mellett, hogy csúnya. Kenem a gyógyszertári kikevert krémmel, amit a doktornő írt rá, de nem látszik, hogy javulna sőt, így vissza kell mennünk hozzá. Bőrgyógyászatra sajnos nem jutunk el, mert 3 hónapos a várólista, így mire bejutnánk a addigra a nyári hónapokra amúgy is elmúlna neki (tavaly én jártam így, tavasszal kértem időpontot, amikor burjánzott a kezemen az ekcéma, nyárra kaptam is időpontot, de mivel nyáron amúgy is elmúlik, megvonták a vállukat és közölték, hogy majd akkor menjek vissza amikor újra kijön a bőrömön... 😩).
Szóval most a következő projektem az lesz, hogy kivezessem az étrendjéből a tejtermékeket, mert az is csak ráerősít bár itt még lesz egy harcom a bölcsődével is, mert a tünetek enyhüléséhez arra is szükség van, hogy ott se kapjon tejet, kávét, kakaót.
A magassága úgy néz ki, hogy (lehet csak kis időre, de) megállt 99 cm magas -őrület, hogy mennyire megnyúlt. A súlya csak kis mértékben nő, most 14,5 kg. Szóval egy átlagos 3 éves méreteivel rendelkezik.
Most hogy jobb idők lettek a Papa összeszerelte neki a kerti műanyag kisházát, előkerült a tatai kismotor, és tricikli is (a pedálokkal nem tud mit kezdeni, hiába mutatjuk, magyarázzuk neki, hogy tegye rá a lábát és nyomja a pedálokat, hiába segítünk egy fél fordulat után csak lelógatja és várja a csodát... korai még neki a pedálozás). Jártunk a Cseke-tónál etetett a papával kacsákat utána pedig még vonatokat nézni is elmentünk, mert ez nagy szerelem Grétánál.
A múlt héten voltam kineziológusnál, hogy megoldjuk a fürdés problémáját, mert bizony már fél éve húzódik és amellett, hogy ez már mindenkit kikészít, tarthatatlan, hiszen jön a jó idő, a meleg meg a kinti játszóterezések homokozások ideje, amikor is napi 2 kg homokot szállítunk majd haza a ruhájában, a testén és a hajában, addigra ennek meg kell oldódni, akkor már nem játszható meg a heti 1 fürdés.
Sok jó tanácsot kaptam, plusz stressz oldó gyakorlatokat is magamnak, mert most a legfontosabb az előrelépéshez az én lelki egyensúlyom, hogy Gréta is ebbe tudjon kapaszkodni, ne pedig a félelmeimbe és az aggályaimba.
Apa készített neki egy kis naptárt, amit kiragasztottunk a komódja fiókjára, neki szemmagasságba, készített matricákat, meg én is veszek még jó pár csomaggal. Minden sírásmentes fürdésért jár egy matrica, minden bilibe, vagy wc-be pisilésért jár egy matrica, valamint minden reggel, ha száraz pelenkával ébred, akkor azért is jár egy matrica.
Beszámolok majd a fejleményekről, hogy, hogyan haladunk. Sőt lehet, hogy majd egy külön bejegyzést is szentelek ennek a témának.
Múlt héten voltam bent a bölcsődében alvásidőben fogadóórán a mi gondozónéninknél. Sajnos ő már csak a héten lesz bent, mert nyugdíjba megy, de mielőtt leadja a hozzá tartozó 6 kisgyerket, minden szülővel szeretett volna beszélgetni a fejlődésükről. Összességében ezeket tudtam meg Grétáról, a bölcsődében töltött 1 évéről:
nagyon erős személyiség, irányító, nagy hangú, erélyesen lép fel azokkal akik nem úgy csinálják, ahogyan ő elképzelte (ebben semmi új infó nincsen ezt már mi is tudtuk róla nagyon régóta)
Az alkalmazkodás - a csoporttársakhoz - is egyre jobban megy neki, bár még akad hajhúzás, odacsapás, de rengeteget magyarázva neki megérti, hogy ilyet nem szabad csinálni és csendesen lehiggad
nagyon sokat fejlődött a beszéde tavaly ilenykor minden őőő, eeee, meg cicccc volt, most pedig tényleg eljutottunk az egész mondatokig, mondókázik, énekel, rengeteget beszél a gondozónéniknek és a társainak is. Terike megemlítette, hogy látszik, hogy sokat foglalkozunk vele, mert már nem csak "babás" nyelven beszél, hanem sok felnőtt szót is használ - nem, nem káromkodik! 😜 😂
Nagyon ügyesen megtanult egyedül enni, pedig sokat küzdöttünk az elején a a kanalazással (napi 5 váltás koszos ruhát vittem haza az első fél évben), mostanra általában előkét sem adnak rá, maximum2-3 havonta hozok haza egy maszatos pólót
Míg kezdetben nem nagyon érdekelték a mesék, addig mostanra minden alkalommal lekucorodik a szőnyegre és el nem mozdul a mese végéig, sőt "még egyszer" felkiáltással újra mondatná az egészet
Az ének és a tánc a mindene a bölcsődében is, ha éppen nem énekel a csoport ő akkor is rákezd, amikor eszébe jut egy dallam, ez a fő erőssége.
Az alkotás....hát hogy is mondjam. Minden szülő (szeretné, ha) úgy gondolja, hogy az ő gyereke e legszebb, a legjobb, a legokosabb, a legügyesebb... Valójában látni, hogy miben kiemelkedően ügyes, mi az amiben egy szinten van a többiekkel és mi az amiben kicsit hátrébb jár. Nos Grétánál ez az alkotás (rajz, színezés, festés, ragasztás) - A bölcsődei fényképeknél is már észrevettem, hogy minden gyerek leül az alkotósarokban az asztal köré, kivéve Grétát - ő mindig áll. A művet megnézve látszik az, amit a gondozónéni mondott: nincs türelme pepecselni ilyesmivel legtöbbször csak odamegy ténfereg tesz vesz, de ha valami egy picit is érdekesebbnek tűnik rögtön otthagyja az egészet és szinte kilő a helyéről 😄
De ez nekünk lényegtelen, minden ira-firka becses nekünk és sose várnánk el tőle, hogy csodagyerek legyen, és mindenből kitűnően teljesítsen, Ő pont úgy jó ahogyan van. Nem egy kisangyal, nem egy törpe zseni, csak egy nagy szájú, nagyon határozott személyiségű kisgyerek, aki szeret irányítani, egyfolytában csacsogni, sokat futkározni, motorozni, szeret a konyhában velem sertepertélni, imád énekelni és táncolni, szeret cicaként hozzánk bújni, de már most szüksége van a szabad térre, nagyon tud szeretni, de hamar méregbe gurul és akkor egy kis puffancs. Ő a mi kicsi lányunk aki a maga tökéletlenségében, nekünk tökéletes gyerek!
Mi eközben dolgozunk, próbáljuk megszervezni a nyári szünidőt és tovább haladni a lakás felújítással korszerűsítéssel. Erről majd még olvashattok később bővebben.
