A nagymamám csodálatosan sütött főzött (bár emlékszem egy lakalomra amikor meg szerette volna lepni az anyukáját, az én dédnagymamámat képviselőfánkkal és olyan borzalmasan sikerült, hogy még Morzsi kutya sem akarta megenni, de ezen kívül kivételesen tökéletesre sikerült minden amit készített).
A vegák jobb ha elkattintanak, mert ez nem egy zöldséges poszt lesz.
Szép nagy kertjük volt, gyümölcsfákkal, szőlőtőkékkel, egy kisebb fóliasátorral, sok zöldséget termesztettek, állataik voltak, tyúkok, kacsák, egészen kis gyerekkoromban még disznót is hízlaltak, ami viszont annyira nem volt átlagos, azok a galambok és a nyulak voltak. A nagypapám szenvedélyesen szerette a galambokat (ha Győrbe utaztunk mindig vittünk magunkkal postagalambot, ott elengedtük és mire visszavonatoztunk a galambunk is hazaért) de nem csak tartotta őket, ettük is - betegségre semmi sem olyan jó mint a galambhúsleves.
A nyuszikat nagyon szerettem, volt olyan év amikor olyan sok nyuszi született, hogy a nagypapám "nyúlóvodát" nyitott a régi disznóólban. Sose fordult meg a fejemben (sem a húgoméban), hogy rossz dolog lenne, hogy megesszük az állatokat. Az élet természetes része volt, hogy azért tartják őket a nagyszüleim, hogy végül megegyük őket.
A mama fantasztikus vadast készített, bizony nyúlhúsból. Azt az ízt azóta ís érzem a számban, amikor csak rá gondolok. 😋
Én már csak ritkán jutok nyúlhúshoz ezért nálunk javarészt marhából készül a vadas, majdnem úgy ahogyan a mama készítette gyerekkoromban. És Gréta éppúgy imádja ahogyan én 💝
Vadas marha
Hozzávalók:
70 dkg marhacomb
70 dkg sárgarépa
30 dkg petrezselyem
20 dkg zeller
3 db szemes bors
1 kis pohár tejföl
1 ek mustár
1 tk citromlé
2 ek liszt
2 babérlevél
só
Krumoligombóc
Hozzávalók:
3 nagyobb krumpli
1 tojás
só
annyi liszt amennyit felvesz és nem lesz ragacsos
Rengeteg receptet olvastam és mind másként közelíti meg a vadas készítését, valaki csakis vadhúsból készíti, valakinek - éppúgy mint a nagymamámnak - a legmegfelelőbb hozzá a nyúlhús, a legtöbben a marhára esküsznek, de láttam már csirkehúsos receptet is, az elkészítés módja és a hozzávalók is teljesen eltérőek, egyedül a leturmixolt sárgarépa az egyetlen közös támpont mindegyikben. Ezért nem állítom teljes bizonyossággal, hogy az általam készített recept az igazi, viszont ez hozza vissza a gyerekkoromat, ez az ami nekünk az IGAZIT jelenti.
Gyerekbarát verzióban készül nálunk, nem szeletelem, hanem kockázom a húst és felteszem föni a szemes borssal. Megvátam hogy felforrjon a víz, lehaboztam, visszavettem a hőmérsékletet (lassan, gyöngyözve 2-es fokozaton főztem tovább) és beletettem a felaprított zöldségeket. 5 órán át főztem, a húst és a zöldségeket kiszedtem belőle, a levét leszűrtem. A zöldségeket visszatettem a lábasba és leturmixoltam őket a húsleves lével együtt, a tejföllel és a liszttel behabartam, ízesítettem a mustárral és a citromlével, beletettem a babérleveleket, sóztam és az egészet átforraltam. (A nagymamám a mártásba mindig tett 2 ek cukorból készített karamellt is, azt mondta ez megadja a színét, de én ezt már nem teszem bele.)
A krumoligombóchoz meghámoztam és összevágtam a krumplit, majd sós vízben puhára főztem. Leszűrtem és miután kihűlt összetörtem, hozzáadtam a toját, a sót és a lisztet - annyit hogy egy rugalmas, nem ragacsos tésztát kapjak. 8 cm átmérőjű gombócokat formáztam belőle. Sós-olajos lobogó vízbe tettem őket és miután feljöttek a víz tetejére még 10 percet főztem őket.
A krumpligombócot nem csak a vadassal szeretjük, de feldarabolva, zsíron kisütve savanyúsággal egyszerűen mennyei! Ezért is történhetett, hogy mire fotóztam volna a krumpligombóc teljesen elfogyott és már csak tésztát tudtam adni a vadashoz.
Lehet hogy nem pont így ismeritek, szeretitek - 1-2 napig pácoljátok, a húst szalonnával tűzdelve kisütitek, karalábét, krumlit és hagymát főtök bele vagy éppen borókabogyóval ízesítitek, de ha belekóstolnátok a gyerekkorom féltett emlékeibe , ízeibe akkor próbáljátok ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése