Kalandok a Csibéknél 16.09.25.

Végre, hogy Gréta meggyógyult és hétfőn már mehetett bölcsibe, vasárnap estére rajtam tört ki a vírus. Az éjszakát a fajansz ölelgetésével töltöttem, reggelre bedagadtak a szemeim a kialvatlanságtól, a gyomrom még mindig kavargott, a fejem mintha üvegszilánkokkal lett volna teletöltve, szóval totálisan munkára képtelen voltam. Reggel segítettem apának és Grétának az elindulásban, aztán visszamásztam az ágyba. Csak szerdán mentem először dolgozni, kellett egy kis regeneráció, mert hétfő estére újra visszaestem, pedig egész nap nemhogy kajára nézni, de még gondolni sem tudtam.
Kedden, amikor hazahozta Grétát apa a bölcsiből már egymerő takony volt, nem szépítem, a szájáig lógott a két "cipőfűző" az orrából, amit ha nem voltam elég gyors akkor vagy a ruhája ujjába törölt, vagy kidugta a nyelvét és megnyalogatta - brrrr! ettől még a hideg is kiráz. Szóval kedd óta kúrálom a náthát, csütörtök estére már láng vörös volt a torka és elkezdett köhögni is, úgyhogy az orrszívás mellé reggel és kora délután Ambroxolt adtam neki, reggel-kora délután-este Tantum Verde sprayt használok neki és lefekvés előtt Sinecod cseppet kap, hogy az éjszaka folyamán csillapítsam a köhögését. Mostanra elég jó sikerült gatyába ráznom, az orra már alig folyik, szívni is már csak minimálisat tudunk neki belőle, köhögés is már csak minimálisan van, úgyhogy szerencsére ennyivel ezt most sikerült megúszni. Sajnos nem engedhetem meg magamnak, hogy 2 nap közösség után újra itthon legyek vele állományban, úgyhogy meg kell oldanom az ilyen helyzeteket.
Úgy veszem észre, hogy újra sikerült beleesni a hétközbeni kialvatlanságba (sok az új gyerek, mire beszokik valaki jön a következő, így bölcsiben alvás megint nehezített pálya, de október végére beszokik az összes új gyerek, úgyhogy onnantól talán csitul a helyzet és jobb lesz az alvás is).
Egyelőre a délutános elviselhetetlenek, visítás, ordítás, hiszti hegyek, a semmin (csütörtök délután pl. egymás után többször azért kezdett neki az áriának, mert kiesett a kezéből a teniszlabda). Pénteken a bölcsiben megtartották a születésnapját (és rajta kívül még 3 szeptemberi kisgyerekéét). Volt szülinapi süti (sajnos az ÁNTSZ miatt nem lehet házi készítésű bármit bevinni, csak mindenből bolti, zacskós, csomagoltat, ezért a bölcsi konyháján szoktak 2 hetente péntekenként sütit sütni, hogy ünnepelni tudjanak a csoportok). A héten az összes fürdetés visítósra sikeredett (a kádban nem akar játszani, ellenben artikulálatlan hangon visít, mintha vízbe akarnám fojtani). Na ilyenkor már alig várom, hogy végre aludjon... a porszívó látványától továbbra is kiakad és zokog, de kérés nélkül sírva jön és beleül az ölembe, hogy ki tudjam szívni az orrát. Csütörtökre apa is beteg lett, így a heti betegség ráta teljes lett. De jó dolog is történt, Gréta egész héten minden alkalommal szól , amit kaki kerül a pelusba, így minden erőltetés és kényszer nélkül elkezdett haladni az ügyünk a szobatisztasághoz vezető úton. Továbbá új és amellett hogy nagyon cuki, tagadhatatlanul nagyon idegesítő szokást vett fel. Még messze vagyunk (azt hiszem legalább is) a "miért/de miért?" korszaktól, addig viszont előzetesként megkaptuk az "Anya mi ez?" korszakot. Nincs is gond azzal, hogy ég benne a tudásvágy és kíváncsi mindenre, hiszen ebben a korban (is) ez a dolga, az sokkal inkább idegesítő, hogy a kérdés feltételekor nem néz, mutat semmire csak bambul bele a nagyvilágba, ha visszakérdezek, hogy mire kíváncsi akkor csak újra megismétli a kérdést így minden alkalommal elsorolhatom a közelünkben lévő összes tárgyat. Szórakoztató tud lenni (neki) :D
Szombaton a szüleimhez mentünk Tatára, ezt Gréta mindig nagyon élvezi, és egész héten már erre készül (nagyon sokat emlegeti őket Mama/Mami, Papa/Papi, Ujzi). Vasárnap a szüleim reggel elvitték, így volt időm helyrerántani a lakást, főzni, mosni, hajtogatni, takarítani és tulajdonképpen mindenre amit hét közben csak halogatni tudok.
Jó lenne, ha a jövő héten már meggyógyulna mindenki, mert jövő hétvégén már jó lenne a dédit is meglátogatni.

Tartsatok velem a facebookon is, ott igyekszem minden nap friss hírekkel szolgálni a Csibék kalandjairól. ;)

Újabb változások a Csibekalandokon

Sajnos eljött ez az idő is, újabb változásokra van szükség a bolgon.
Már sokszor írtam nektek róla, hogy elég nehéz összeegyeztetnem az írást a munkával, háztartással és Grétával (arról már nem is beszélve, hogy önmagamra hogyan fordítsak időt, hogy munkaidőn kívül ne "csakis" anya legyek - remélem értitek mire gondolok). Hiába múlt el 2 éves még mindig elég gyakori vele az éjszakázás, így az esti írásnak nagyon is korlátai vannak, nem írhatok addig ameddig akarok, mert éjszaka kelni kell, és ha Gréta nem kelt fel korábban akkor 6-kor fixen csörög az ébresztő, hogy keljek és induljak dolgozni. Munka után Grétáért megyek, és ha nem kell főznöm, akkor vele foglalkozom egészen az elaltatásáig, hiszen naponta csupán ez a pár óránk van együtt.
Nem is tudom, hogy mások hogyan képesek 2-3 vagy több gyerek mellett még magukra is időt fordítani. Valamit rosszul csinálhatok , mert nekem nem megy 1 gyerek mellett sem. (Aki tud jó tippet adni az ne tartsa magában, szívesen fogadom a jó tanácsokat ;) )

Ezzel eszem ágában sincs azt mondani, hogy a blog megszűnik. Nem, abba kicsit én is belehalnék, ha így lenne. 2 hét múlva tölti a blog a 4. születésnapját, 4 éve csak a magam szórakoztatására kezdtem el írni, de az idő múlásával egyre többen kezdtetek el olvasni, egyre több visszajelzést kaptam (nagyon hálás vagyok nektek érte, ez sokat segített).

De a jelenlegi forma most nem működőképes több okból:
- a fent már említett idő- és alváshiány,
-a másik ok technikai jellegű: az én jó öreg kis netbookom az utóbbi hónapokban sokat rendetlenkedik (hardveres jellegű lehet a probléma) egy olyan kis rövid, pár perces poszt megírása alatt mint pl. a bögresütik minimum háromszor kell újraindítanom a gépet, mert elmegy a wifim.

Krisztián már megnézte, újratelepítette az egész gépet, de sajnos nem lett jobb a helyzet. A telefonról írás sajnos nem jött be, kétszer is előfordult már, hogy több órányi munkám veszett el visszavonhatatlanul a telefonos írási kísérlet során így ezzel többet nem kacérkodom.
Már régebben említettem, hogy nálunk az írás amolyan családi "dili", én blogot, Krisztán pedig regényt ír.  Szerintem nagyon ügyes, és ha szerencsénk van egyszer még ti is olvashatjátok nyomtatásban a munkáját. Szóval hiába van 2 gép a családban, amikor lehetőség van az írása ő is dolgozik, hiszen Gréta mellett ő sem tud írni ezért csak nagyon kivételes esetben kaphatom meg az ő gépét.

Egy szó, mint száz eléggé ellehetetlenült így a dolgom. Ugyan nem tudtam az utóbbi időben túl sokat írni, de minimum 1 rendszeres poszt volt havonta (Gréta havi összefoglalója).  Nem ígérhetem, több lesz a poszt ezentúl, de nem szeretnék senkit olvasnivaló nélkül hagyni, így olyan megoldásra jutottam, hogy amennyit sikerül ide a blogra írnom, annyit olvashattok itt, a Csibekalandok facebookos oldalán viszont rendszeresebben fogok jelentkezni, hasznos tartalmakat próbálok veletek megosztani, minden témából ami titeket és engem érdekel. (Az arculat is hamarosan átalakul.)
Ha eddig még nem tettétek iratkozzatok fel a Facebookos oldalra is, így biztosan nem maradtok le semmiről. ;)
A múlt héten játszottatok és megírtátok, hogy mik azok a témák, amikkel foglalkozzak, ami igazán érdekel titeket. Ezek lennének azok:

1.  Munka-háztartás-gyerek kombináció avagy hogyan oldjunk meg mindent anélkül, hogy bediliznénk (Szó lesz róla, de még kutatok hozzá, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban kivitelezni ;) ).

2. Hasznos időtöltés otthon a gyerekekkel.

3. Immunerősítés a gyerekeknél - viaminok vs. homeo/gyógynövényes készítmények (Sajnos a témában nem vagyok szakértő és nem szeretnék hamis információkat leírni, ezért megkeresem a hiteles forrásokat, amiket megosztok veletek zárójelesen pedig megírom a saját véleményemet.)

4. Receptes posztok (lesz még sütés főzés ígérem, ugyan mostanában nem volt sok újdonság, de a téli időszak más lesz, ilyenkor nem tudunk játszóterezni, több időt töltünk itthon és Grétát is lassan be tudom vonni a sütés-főzésbe, tehát lesznek gyerekkel együtt készíthető recept ötletek is.)

5. Karácsonyi készülődés (Lesz, ígérem, de nem szeretném túl hamar elkezdeni, mert ha most szeptember közepén nekikezdek akkor konkrétan mindenkinek herótja lesz az ünnepektől mire Szenteste odakerül a családdal a fa alá. Így majd csak novemberben kezdek neki a kézi készítésű ajándékoknak, bőven lesz idő, hogy minden időben szépen becsomagolva a fa alá kerüljön. Személyes jó tanács: ugyan a karácsony nem a pénzköltésről, a költekezésről és a mérhetetlen ajándékozásról szól, de bizony megterhelő tud lenni az ember pénztárcájának ezért ha vásárolni szeretnétek az ajándékokat, főleg ha tudjátok hogy ki minek örülne akkor azt a legjobb az év folyamán, pl. a második felében megtenni fokozatosan, így a karácsonyi dömping alatt nem fogunk koldusbotra jutni.)

6. Házi praktikák (Ó igen, ilyesmiből is van még a tarsolyomban, és általában ezek a legnépszerűbb bejegyzéseim az újrahasznosítással egyetemben, igyekszem nektek is megkönnyíteni az életeteket kis praktikákkal, amik nagyon is sokat számítanak.)

7. Élet a Csibéknél (Többen írtátok, hogy szerettétek a Grétáról és az életünkről szóló összefoglalókat, de Gréta havi összefoglalóit lezártam, mert nem láttam értelmét a hónapok további összefoglalójának. Viszont helyette a tervem a heti családi összefoglaló, amiben mindenről szót ejtek, nem csak Grétáról, így ez rendszeresebb lesz elviekben és rövidebb, mint eddig.)

8. Gyerekszáj azaz napi Gréta (Lesz ilyen is, amint Gréta beszéde olyan szintre fejlődik, egyenlőre 2 szavas mondatokról beszélünk nála, pl. "Anya sidíts!" vagy "Anya szejetek!" -amiktől elolvadok mert a legédesebb mondatok, amiket eddig hallottam, de még nem kifejezetten tartoznak gyerekszáj vicces a kategóriájába)

9. Diétás heti menü (Elég nehézkes a főzésem, mert ezt az időt délutánonként Grétától kell elvennem, ezért kompromisszumokra kényszerültem, 2-3 napig eszem ugyanazt az ebédet, ami nálam nem gond, mert elég jó a monotonitás tűrésem, így maximum csak heti háromszor kell főznöm, de nektek ha több időtök van rá mint nekem, akkor egyszerű átrendezéssel akár napi menüt is ki lehet belőle hozni, szóval ilyen is lesz.)

Mit gondoltok? Jó lesz így? Van esetleg egyéb javaslatotok? Tartsatok ezután is a Csibékkel.
Legyen szép napotok! :)

Csokicseppes bögresüti

Utolért engem is Gréta hányós vírusa, az éjszakát a fürdőben, nem túl kényelmes pózban, a wc-t ölelgetve töltöttem, ma kényszerpihenőn vagyok itthon, ezért van időm írni. Folytatom a villámgyors bögresüti sorozatomat, ha gyorsan elkészülő 1 személyes édességre vágytok. A következő egy egyszerű csokicseppes változat (a csokicseppes keksz mintájára).

Recept innen

Csokicseppes bögresüti

Hozzávalók:

4 ek liszt
2 ek barna cukor
1/4 tk sütőpor
3 ek tej
1/8 tk vanília kivonat
1/2 ek olaj
2 ek  csoki csepp

A hozzávalókat csomómentesre összekevertem (a csoki cseppet kivéve) egy bögrében.  Hozzáadtam a csoki csepp felét és elkevertem, majd a másik felét a tetejére szórtam. Az eredeti recept szerint 1 perc szükséges neki 800W-on  a mikróban, de az igazság az, hogy ez kevésnek bizonyult, 1 perc 50 másodperc alatt lett tökéletes.
Egyetlen dologgal lehet tönkretenni a bögresütiket, mégpedig a túlmikrózással ez nekem már sikerült, ehetetlenül száraz lett a végeredmény. Ha erre vigyáztok tökéletes végeredményt érhettek el.
Kinek van kedve kipróbálni? ;)

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

24. hónap

 Kor:

24 hónap meg egy kicsi

Súly: 

13,4 kg-nak mérte a védőnő a 2 éves státuszvizsgálaton (pelenkában, pólóban és zokniban)

Fogak: 

16 db (már csak a második tejőrlők hiányoznak, és az alsóknak már fehérlik az íny alatt a hegye)

Egészség/betegség: 

Most hogy elindult az őszi szezon a bölcsiben immunerősítőt kezdtem el adni Grétának, hogy ha lehet elkerüljük vagy legalább csökkentsük a betegségek előfordulását (Broncho waxomot irattattam fel a gyerekorvosunkkal). Ez csak a felső légúti megbetegedésekre hatásos, így nem volt meglepő, hogy a bölcsiben terjengő hányós-hasmenős vírusba belefutottunk. 3 nap alatt túl volt rajta, az első nap hajnaltól estig végighányta a napot, enni nem evett egy falatot sem, inni is csak kortyonként kaphatott, mert amint nagyobb mennyiséget kortyolt azonnal azonnal jött vissza az összes cucc. (Még jó hogy nem volt még pénzünk teljes egészében leszőnyegezni a szobánkat, a parkettát könnyebb volt takarítani. Persze, az ágynemű sem úszta meg, de már megtanultam, hogy ilyenkor nem kapom fel a gyereket és kezdek el rohanni vele a fürdőbe, mert akkor 3 helyiséget intézek el egyszerre, inkább intézze el a dolgot egy helyre).

Magasság: 

93 cm

Ruha, pelenka: 

Ruhákból már mindenből áttértünk a 98-as méretre, de már jószerével akad 104-es méretű ruhája is a szekrényben. Pelenkákból 5-ös Toujourt hord, hiába jó méretre a 4-es, mostanában olyan iszonyat nagy mennyiséget iszik megint, hogy kénytelenek voltunk feljebb váltani. A 23-as szandált és gumicsizmát hord, őszi cipőből 24-est vettem neki (kicsit nagy még rá, de már nem mertem 23-ast venni a 22,5-es lábára, mert gyorsan nő a lába is és nem szeretnék az őszi szezonra kétszer venni cipőt).

Kedvenc ételek: 

Az étkezése hullámzó. De átlagosan elmondható, hogy jó az étvágya, szereti a gyümölcsöket, a főzeléket, a husikat, imádja az édességet és a csokit (ez az amiből csak nagyon mértékkel kap csak akkor ha eszébe jut, magunktól nem adunk neki), és citromot nyalogatni. Mostanában nagy favorit az alma is, egészben kéri el és teljesen elrágcsálja :D

Beszéd: 

A beszéde nagyon beindult szerencsére. Egyre több mindent mond. Ismétli amit mi mondunk helyesen használja a szavakat és próbálja rövid (2-3 szavas) mondatokba fűzni. Az R és a G hangzókat egyáltalán nem használja, sokszor nem mondja szó eleji hangokat, egyszerűen elharapja, azokat pl. kutyus - utyus, nyuszi - uszi, Gréta - éta, hinta-palinta -hinta-alinta, kukurikú - ukojikú.

Kedvenc játékok:
Abszolúte kedvenc a születésnapjára kapott babakonyha, főzőcskézik, megetet-megitat minket. Nagyon tetszik neki a mesekocka (6 különböző képet lehet kirakni a kockák különböző oldalaiból), sokszor segít megkeresni melyik oldalon van pl: a kutyus, kacsák, tyúkok. Anyukám az első születésnapjára vett neki tanuló puzzlet amik összesen két darabból állnak (összesen 8 kép), akkor eltettük, mert csak rágcsálta őket, de most nagyon ügyesen megtalálja a párokat és össze is illeszti. Szintén még tavaly a névnapjára kapott a szüleimtől egy (gumi fejű, -kezű, -lábú, puha testű) babát ő lett Luca baba. Sokat dajkálja, játékcumisüvegből meigitatja, altatja (csicsíjja dadája) és lefekteti aludni. Ezenkívül sokat nézegeti a képeskönyveket (néha már a vékony papíros mesekönyveket is).

Kedvenc elfoglaltságok: 

Hiú kismajom, amint cofit csinálok a hajába, vagy új ruhát kap rögtön rohan a tükör elé, hogy megnézze magát, illegjen-billegjen. Újra motorozik , emellettt homokozik, csúszdázik, hintázik (már a nagy hintán is biztonságosan).

Amit nagyon nem szeret: 

Ha össze kellene foglalnom akkor egyszerűen csak annyit mondanék, hogy alapvetően szót fogadni.

Összefoglaló:

Ahogy a nagy bölcsis társai szeptember elsejével elmentek óvodába másfél hétig egyedül volt Gréta délutánonként, azaz az új gyerekek érkeztek néhány órára délelőttönként, majd idővel ott is ebédeltek, de teljesen egyedül aludt Gréta a csoportban, így végre normalizálódott a bölcsődei alvása, kipihenten hozzuk el azóta (volt olyan nap, hogy fél 4-ig!!! aludt). Itthon sokat emlegeti a gondozónénijei nevét és néhány új bölcsis társáét (Terike-Ejite, Csilla-Csila, Lilla, Zoé-Zoi, Nóri-Óji, Hanna-Hana, Jázi-Ázi). Újra nagyon anyás, ragaszkodó minden problémájára csakis anya a megoldás.
A bölcsiben nagyon tetszett neki, hogy a nagyok mind szobatiszták voltak és a kis wc-be végezték a dolgukat, ezért a bölcsiben is és itthon is szól, hogy rá akar ülni (pisi!), de még nem pisil bele, csak ráül, max. 10 másodperc amit hajlandó rajta tölteni, papírt kér, töröl, miután leszállt/levettem lehúzza a wc-t és kezet mosunk. Ha sikerül egyszer végre bele is pisilnie már közelebb leszünk a szobatisztasághoz, mert akkor már össze fogja tudni kötni a kettőt. A bilitől viszont fél, így azt teljesen el is tettük. Nem erőltetek semmit, majd ennek is eljön az ideje, ha érett lesz hozzá.
Megint kissé agresszív lett (nem értem mi váltotta ki, pedig már szinte teljesen leszokott róla) most megint verekszik, csíp és engem néha még meg is harap. Az indulatok váltják ki belőle, ha nem tudja, hogyan levezetni (de előfordult már a játszótéren, hogy ok nélkül, ha a személyes komfortzónájába került egy gyerek azt is elkezdte "kalapálni". Sokan rosszallóan néznek, mert nem ütök vissza, ha gyerek megüt és nem csapok rá, ha agresszívvá válik, mert látom, hogy ez nem megoldás. Az erőszak erőszakot szül és ez hatványozottan igaz Grétára (volt, hogy ráütöttem a kezére, amire ő nem szomorodott el, és büntetésnek sem vette, hanem indulatokat gerjesztett benne és visszaütött, innentől kezdve tudom, hogy ez az út nem járható). Minden alkalommal elmondom, hogy ez nagyon rossz és csúnya dolog, fáj annak akit bánt és neki is nagyon rossz lenne ha őt bántanák, bocsánatot kell kérni és nem szabad többet ilyet csinálni. Eddig mindösszesen annyit értem el vele, hogy bocsánatot kér, simogat, puszit ad. De, ha olyanja van sajnos újra üt :(
Most először raktam neki a konyhapulthoz a fellépőmet, először segített nekem a sütésben (Ő keverte össze a tésztát aztán segített a tészta gombócolásában), nagyon tetszett neki, hogy Ő is aktívan részt vehetett a dologban. Esténként továbbra is apa mesél miközben ő megissza az ágyában a kakaóját, aztán apa elköszön, kimegy én lekapcsolom a lámpát, aztán ha már kellőképpen befészkelte magát a kisasszony én is elindulok kifelé. Ez van, hogy sokáig tart, de szeretném rászoktatni, hogy egyedül aludjon el (sírni nem hagyom, ha jelez azonnal visszamegyek hozzá, megnyugtatom és újra kijövök).

Nagy lány lett... eltelt 2 év. Önállóan eszik, iszik, öltözködik, és nagy többségében már érthetően érthetően ki is fejezi magát. Igazi egyéniség!

Ez az utolsó havi összefoglalóm Gréta növekedéséről, fejlődéséről. Hiányozni fog, de most megint átalakul a blog, mert az életünk változásaival szükséges itt is a megújulás, hamarosan erről is írok, hogy mikre számíthattok ezután. Remélem továbbra is velünk tartotok :)

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

2. születésnap

2 hete voltam orvosnál és a sok kismama között megrohantak az érzések (félreértések elkerülése végett nem, nem lesz kistesó, nem várunk babát).
Visszaemlékeztem rá, hogy már azelőtt tudtam, hogy babát várok, mielőtt az aktuális piros betűs napokak el kellett volna érkezniük. Elmondhatatlan volt az az érzés, egy olyan "titok" ami akkor még csak csakis az enyém volt. Volt izgazom és egy kis félelem is, hogy minden rendben legyen, a teszt tényleg pozitív legyen, minden rendben legyen az első ultrahangon, de azt a boldogságot semmi sem tudta elnyomni bennem. Volt nehézsége a terhesség 9 hónapjának én mégis egy igazán fantasztikus időszakként emlékszem vissza rá.
Aztán 2 évvel ezelőtt megtörtént a csoda, megszületett a mi gyönyörű szép, édes pici babánk és innentől felgyorsultak az események.
Most pedig már 2 éves és kicsit sem lehet babának titulálni, mert igen is Ő egy igazi, vérbeli kislány, a mi szemünk fénye, életünk igazi GYÖNGYszeme!

Isten éltessen sokáig édes kicsi Grétánk!

Vasárnap tartottuk meg a szülinapi zsúrt (a szüleimnél töltötte a hétvégét, és a vasárnapi alvás után hozták haza). Képes beszámoló következik a jeles és izgalmas délutánról.

  

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

Születésnapi csokoládétorta vajkrémmel

Eljött ez a nap is. Gréta 2. születésnapjára először formatortát terveztem (mostanában odavan a cicákért), de aztán rájöttem, hogy az idei valószínűleg az utolsó év, hogy még én dönthetek aztán innentől jönnek majd a kívánságok, óhajok-sóhajok (amit természetesen a lehetőségeimhez képest mindig teljesíteni fogok),de most még utoljára megkönnyítettem a dolgomat és csak egy „egyszerű” csokitortával lepem meg.

A történethez hozzátartozik, hogy mivel mióta dolgozom külön időzsonglőrködés kell a sütögetős műveletekhez (délutánonként sem tudom kivitelezni, mert szinte minden nap estig játszóterezünk), ezért anyukám segített és elvitte magukhoz Grétát szombaton, hogy mindent meg tudjak gyorsan oldani a nagy gyerekzsúrig (nagytakarítás, nagymosás, főzés, sütés). Így tényleg zavartalanul bevethettem magam a teendőimbe, nem utolsó sorban a sütésbe. 

És igen… most is egy amerikai receptre esett a választásom Sweetapolita azaz Rosie igazi tortakölteményeket készít, és még soha sem csalódtunk egyetlen torta receptjében sem. Most egy születésnapi csokoládétortára eset a választásom (ami tulajdonképpen a Nutellás muffin receptjére épül nutella nélkül).

Csokoládés születésnapi torta

Hozzávalók:

190 g finomliszt

300 g cukor

60 g holland kakaópor

7 g (kukorica) keményítő

7 g szódabikarbóna

7 g sütőpor

8 g só

160 ml natúr joghurt (író híjján)

120 ml forró kávé (koffein mentes)

90 ml kókuszolaj

2 db tojás

15 ml vanília kivonat

Csokoládés vajkrém:

450 g lágy vaj (készítés előtt min. 30 perccel vegyük ki a hűtőből)

380 g átszitált porcukor

20 ml vanília kivonat

250 g 60%-os étcsokoládé

30 ml tej

A sütőt bekapcsoltam alsó felső sütésen 180°C-ra, a 22 cm-es tortaforma alját kibéleltem szilikonos sütőpapírral, az oldalát kikentem vajjal és kakaóporral szórtam be.

Egy tálban összekevertem a lisztet, a kakaóport, a cukrot, a keményítőt, a sütőport, a szódabikarbónát és a sót. Egy közepes tálkában a joghurtot, a kávét, az olajat, a tojást és a vanília kivonatot kevertem simára. Végül összekevertem a száraz és a nedves hozzávalókat. A tésztát 3 részre osztottam (mérleggel kimértem, pontosan 350 g lett egy adag) és egymás után tűpróbáig sütöttem őket, majd rácson hagytam teljesen kihűlni mindhárom lapot.

A krémhez a vajat és az átszitált porcukrot tálas mixerbe tettem és alacsony fokozaton teljesen homogénre kevertem (kb. 1 perc). A csokoládét mikróban megolvasztottam és hagytam kicsit visszahűlni, majd a vajas krémhez adtam. A fordulatot felvettem magasra és kb. 2 perc alatt simára kevertem vele. Legvégül adtam hozzá a vanília kivonatot és a tejet, majd újabb 1 percig kevertem alacsony fokozaton.

Tortakartonra tettem 1 kakaós piskótalapot (nagyon fontos, hogy teljesen kihűlt legyen különben a vajkrém nemes egyszerűséggel megolvad és lefolyik róla), majd erre került a vajkrém negyede, erre újabb piskóta, majd megint a krém negyede, végül az utolsó piskóta és a krémmel teljesen bevontam a torta külsejét. A tortát hűtőbe tettem fél órára, hogy a vajkrém megdermedjen (a krémet betenni mellé szigorúan tilos! különben nem lehet majd vele dolgozni az maradjon továbbra is szobahőmérsékleten), aztán újra áthúztam a torta külsejét még egy adag krémmel , a maradékot habzsákba töltöttem, a torta oldalát #22-es csillagcsővel, a tetejét #32-es csillagcsővel díszítettem.

A tortát vasárnap délutánig a hűtőben tartottam, aztán az ajándékbontáskor kivettem a hűtőből, mert a vajkrémes tortákat fogyasztás előtt minimum fél órával szobahőmérsékleten kell tartani, különben nem igazán élvezhetőek. Ha viszont kivárjuk a „lágyulási” időt, akkor egy hihetetlenül krémes, szinte már habos krémmel töltött tortát majszolhatunk.

És hogy milyen volt az összhatás? A piskóta a szokásos amcsi piskótákhoz hasonlóan lágy „nedves”, gazdag és kicsit sem édes volt. A krém édes, gazdagon csokoládés, lágyan babos volt, de kiérezhető volt a vanília íze is. Tökéletesen passzolt a piskótához. Gréta az utolsó morzsáig bepuszilta tányérjáról és másnál sem volt rá panasz.

Kipróbáljátok ezt a tulajdonképpen nagyon is egyszerű csokitorta receptet?

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

Tripla kókuszos bögresüti

Folytatódik bögresüti sorozatom, most egy tripla kókuszos sütivel. Hihetetlenül egyszerű és gyors, mint az összes többi bögresüti, egy embernek pont elég és még csak mosogatni sem kell sokat utána.

Gréta kapta tízóraira  és az utolsó morzsáig bepuszilta az egészet, szóval feltételezem, hogy olyan rossz nem lehetett.

Tripla kókuszos bögresüti

Hozzávalók:

1,5 ek kókuszzsír

2,5 ek tej

2 ek kókusztej

6 ek finomliszt

4 tk cukor

0,5 tk sütőpor

1 ek kókuszreszelék

Egy bögrében a kókuszzsírt 30 mp alatt megolvasztottam a mikróban, majd hozzáöntöttem a tejet, a kókusztejet, a sütőport, alaposan összekevertem, végül a cukorral, a liszttel és a kókuszreszelékkel is simára kevertem.  1,5 percig max fokozaton (800 W-on) mikróztam. 1-2 perc várakozás után tejszínhabbal és kókuszreszelékkel díszítettem (bár ezt Gréta még nem igazán értékelte :D az összhatást viszont annál inább) .

Ha tetszett a recept és szeretitek a kókuszos sütiket mindenképpen próbáljátok ki! ;)

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

23. hónap

 Kor:

23 hónap meg egy kicsi

Súly: 

13 kg körülinek saccolom, a biztos csak az, hogy egyre nehezebb (szeptember 5-én megyünk a 2 éves státusz vizsgálatra, ott majd kiderül, hogy mennyit nyom valójában)

Fogak: 

16 db (már csak a második tejőrlők hiányoznak, és az alsóknak már fehérlik az íny alatt a hegye)

Egészség/betegség: 

Egy szombati napon reggeltől estig lázas volt, lázcsillapítástól lázcsillapításig húztuk, más nem volt vele, és másnapra nyomtalanul elmúlt az egész. Ezen kívül egy hete megfázott, mert folyton kitakarózik éjszaka, ha nem csavarom be elég jól este a takarójába, szerencsére semmi komoly nem történt idáig. Most pedig elkezdjük az immunerősítő kúrát, hogy kicsit megtámogassuk az immunrendszerét a bölcsődés betegségekkel teli őszi-téli időszak előtt.

Magasság: 

92 cm

Ruha, pelenka: 

Ruhákból már mindenből áttértünk a 92-es méretre, de akad 98-as és 104-es pólója és pizsamája is . Pelenkákból 4-es Toujourt hord, éjszakára 5-ös  Babyloveot adok rá, mert annyit iszik éjszaka is, hogy már nem bírta a 4-es méret). A 23-as szandált hord, most pedig következik az őszi cipő és gumicsizma beszerzés, meglátjuk, hogy mekkora méret kell majd neki ezekből.

Kedvenc ételek: 

Az étkezése hullámzó. reggelire szó szerint semmit nem fogad el. Tízóraira megeszik egy péksütit, az ebéd általában lecsúszik, bár van, hogy 2-3 kanálnál nem akar többet enni este pedig jól bevacsorázik: 2 virsli, főtt, tojás, gyümölcs, és fél kiflit elnyel a bababendő. Átlagosan elmondható, hogy jó az étvágya, szereti a gyümölcsöket, a főzeléket, a husikat, imádja az édességet és a csokit (ez az amiből csak nagyon mértékkel és elvétve kap csak), és imád citromot nyalogatni :D

Beszéd: 

Már csak az új szavakat írom, mert szerencsére egyre több mindent mond: Lujzi (így hívjuk a húgomat), Zoli (anyukám öccse), busz, csoki, segíts (sidíts), csicsíjja babája (csicsíjja dadája), hinta-palinta, gyí te paci, szervusz, pápá, cipő (cipó), szandi (szaddi), sapi.

Kedvenc játékok:
Rengeteget duplózunk itthon, előkerültek újra a fa építőkockák amikből vagy ő maga épít tornyot vagy az általunk épített"művet" rombolja le módszeresen. Nagyon tetszik neki a mesekocka (6 különböző képet lehet kirakni a kockák különböző oldalaiból), sokszor segít megkeresni melyik oldalon van pl: a kutyus, kacsák, tyúkok. Anyukám az első születésnapjára vett neki tanuló puzzlet amik összesen két darabból állnak (összesen 8 kép), akkor eltettük, mert csak rágcsálta őket, de most nagyon ügyesen megtalálja a párokat és össze is illeszti. Szintén még tavaly a névnapjára kapott a szüleimtől egy (gumi fejű, -kezű, -lábú, puha testű) babát ő lett Luca baba. Sokat dajkálja, játékcumisüvegből meigitatja, altatja (csicsíjja dadája) és lefekteti aludni. Ezenkívül sokat nézegeti a képeskönyveket (néha már a vékony papíros mesekönyveket is) és természetesen "megetet" minket a játék zöldségeivel avagy "megitat" a játékcsészékből kávéval, teával.

Kedvenc elfoglaltságok: 

Hiú kismajom, amint cofit csinálok a hajába, vagy új ruhát kap rögtön rohan a tükör elé, hogy megnézze magát, illegjen-billegjen. A motorozás most lekerült a palettáról, helyette inkább homokozik, csúszdázik, hintázik (már a nagy hintán is biztonságosan).
 

Amit nagyon nem szeret: 

Ha össze kellene foglalnom akkor egyszerűen csak annyit mondanék, hogy alapvetően szótfogadni.

Összefoglaló:

Két hétig bölcsi szünet volt, így ezt az időt együtt töltöttük, pár napig még Krisztián is otthon tudott maradni velünk, aztán a szüleimmel is többször találkoztunk. A szüleimmel beiktattunk egy rövid strandolást, először félt a víztől, aztán annyira belejött, hogy alig tudtuk kihozni (akkorra már hideg volt a pacsálástól az egész teste). Járt nálunk Maggie barátnőnk és kislánya Lilly Angliából, a csajok nagyon jót játszottak, ugráltak együtt (bár a szobahintán volt egy kis vita), de alapvetően nagyon szerették egymást. Ellátogattunk az Ikeába is, és el kell mondanom, hogy Gréta is legalább annyira szereti az Ikeát, mint mi :D
Hogy nem kellett mennie bölcsődébe átlagosan tovább aludt reggel, délután 3-3,5 órát aludt így teljesen kipihent volt, meg is látszott a délutánokon, hogy nem kap mindenen hisztirohamot, úgyhogy ez nagy előny volt nekünk ebben az időszakban. Visszalépés volt, hogy újra csak akkor aludt el, ha fogtam, simogattam a hátát és ez esténkét volt hogy eltartott 3/4 - 1 órán keresztül is. Aztán múlt hétfőn elkezdődött újra a bölcsőde és amellett hogy ez előnyökkel is járt bizony újra van súlyos hátránya is. Kezdjük az előnnyel, hiszen álljunk hozzá pozitívan. Újra egyszerű az elalvás, nem kell akár egy órát ott ülnöm az ágy mellett, meseolvasás után puszit ad apának és elköszön tőle, apa lekapcsolja a lámpát és kimegy a szobából. Ekkor Gréta még helyezkedik, aztán iszik még egy kis vizet, megvárom, hogy nyugisan feküdjön (ez kb. fél perc) és szép csöndben kijövök, úgy, hogy akkor ő még nem alszik.
A hátrány már megint a délutáni alvás, mert maximum (de tényleg maximum) 2 órát alszik, ami valójában átlagosan 3/4-1 és 1/2 óra csupán a számára normális 3-3,5 óra helyett. Ettől aztán szó szerint egész délután szenved,sehogyan sem jó neki (se ülve, se állva, se fekve, se kézben, sem a babakocsiban, sem a hintában, sem a csúszdán, sem a homokozóban, sem a játszótéren, sem otthon, tömören sehogyan sem jó), ilyenkor mindenen kiborul, hisztérikusan visít és megnyugtatni sem lehet.
Alaposan belecsaptunk a dackorszakba, ha valami nem úgy van, ahogyan Gréta kisasszony elképzelte akkor toporzékol, csapkod, elfekszik a földön és torka szakadtából visít ordít. Ez lehet, hogy kívülről sokszor viccesnek, hat, de ezt megélni vele mindenkit biztosíthatok, hogy kicsit sem az. Nagyon tehetetlennek érzem magam, mikor a bölcsiből hazafelé jövet 2 méterenként leül, elfekszik az út közepén és a világért sem hajlandó felkelni. A kezemből kifeszíti, kilöki magát, a babakocsiból minden szíjazás ellenére is kimászik, ha pedig megfogom a kezét, hogy sétálni kell akkor elhagyja magát és tehetetlenül lóg a kezemben. A motort nem használja bölcsin kívül szívesen (most éppen), 2 m motorozás után leszáll róla onnantól én cipelhetem a motort is és végül őt is. A legtöbbször nem működik semmiféle figyelem elterelés. Néha viszont bejön pl, hogy "nézzük meg a téren sétál e most éppen kutyus", vagy "szagoljuk meg ott azokat a virágokat", vagy "fussunk versenyt a szökőkútig", vagy "nézzük meg hol laknak Szofiék". Még mindig sokat mutogat, de jó, hogy egyre többet beszél, mert jobban megértjük. Mondókák, énekek első sorait mondja, baba nyelven énekel, mert énekelni nagyon szeret. Otthon játék cumisüvegből megeteti Luca babáját, megböfiztetni (a böffentést is utánozza), aztán elaltatja (ringatja és közben mondja neki "csicsíjja dadája"), aztán lefekteti az ágyába és betakargatja. Bizonyos játékokkal játszik csak, de azokkal egymás után, újra és újra, mert minden csak rövid időre köti le a figyelmét. Rossz időben, esőben bekapcsoltuk a tv-t, Merida a bátor első látásra szerelem lett (tisztára mint Gréta: vörös kócos, vadóc, és nagyon engedetlen :D ). Látszik, hogy már nem csak az élénk színek és a zene köti le, henem elkezdte érteni a mese lényegét, a vicces részeknél nevet, a szomorú részeken, pedig sírva fakad (amúgy is nagyon empatikus gyerek, ha egy gyereket lát/hall sírni az neki is úgy fáj, annyira elszomorodik tőle, hogy rögtön sírva fakad). De nem szoktatjuk rá a mese nézésre, jó időben továbbra is irány a játszótér, szaladgáljon, csúszdázzon, hintázzon, mászókázzon, homokozzon  csak.
Változás, hogy esténként már nem a mi szobánkban issza meg az esti kakaóját és hallgat esti mesét, hanem a saját kiságyában. Átalakítottuk a babaszobát gyerekszobává, rengeteg helyet felszabadítottunk és átvittük a játékait az ő szobájába. Most már az ő szobájában játszunk vele és a mi szobánk megmarad nekünk játékmentesen.Természetesen van, hogy fog egy két játokot és áthoz, de együtt visszavisszük. Megfigyeltük ebben a csapadékos időjárásban, hogy akkor alszik igazán jól és akkor alussza át az egész éjszakát, ha éjszakai vihar van, dörgéssel, villámlással, égszakadással. Ha idő szempontjából nyugis az éjszaka, akkor minimum 1x fent van. Reggelente legtöbbször arra leszünk figyelmesek, hogy nyílik a szobája ajtaja és fut át hozzánk széles vigyorral a kis cuki. Most újra nagyon anyás lett, anya a minden, csak ő kell. Apát szegényt nagyon megviseli, hogy nem akar neki köszönni, sem puszit adni, odabújni pedig végképp nem akaródzik neki.
Megtanult cuppanós puszit adni, ugyan azt még nem figyeli, hogy az arcunkon cuppanjon, sokszor odatartja nekünk az arcát és a levegőbe cuppant (jaj olyan kis finom puha puszikat ad, hogy teljesen elolvadok tőle).
Úgy volt, hogy levágatom Gréta haját, hogy kicsit erősödjön, meg ne izzadjon annyira, de aztán rájöttem, hogy nagyon jól össze lehet már coffozni neki oldalt 2 csurkába, így a hajvágás elmarad, lesz helyette Harisnyás Pippink :)

  

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

Snikerdoodle bögresüti

Forrás

Kénytelen vagyok nagyon szigorúan venni a ch diétát, mert csak így van eredménye. Nem csábulok el semmire, de ez nem jelentheti azt, hogy ha én nem ehetek, akkor Gréta és Krisztián sem ehet.
De ha csak 1-1 ember eszik, akkor miért is készítsek egy egész tepsivel? Akkor a nagy része megmarad, megszárad, megromlik és kidobásra lesz ítélve, pazarolni pedig semmiképpen sem szeretnék.
Így jönnek a bögresütik. Éppen csak akkora adagok, hogy egy embernek elég legyen és szerencsére nem kell sokat vacakolni sem, pikk-pakk elkészülnek és nem hagynak maguk után hatalmas mosogatnivaló halmot sem.

Elsőnek egy amerikai cukros-fahéjas keksz mintájára Snikerdoodle bögresütit készítettem Grétának tízóraira, az ízét nem tudom elmesélni, mert ugyebár csak Gréta evett belőle, de ő az utolsó morzsáig bepuszilta. Most pedig következzék az első bögre süti recept.

Cukoros-fahéjas (Snikerdoodle) bögresüti

Hozzávalók:
1/4 csésze + 2 ek liszt
2 ek cukor
1/4 tk sütőpor
1/4 tk fahéj
1/4 csésze tej
2 ek vaj

Tetejére :
1/2 tk cukor
1/8 tk fahéj

Egy magas bögrében összekevertem a lisztet a cukrot , a sütőport és a fahéjat. Egy másik bögrébe öntöttem a tejet és beledobtam a vajat, aztán mikróban 400 W-on 10 másodperc alatt összeolvasztottam. A tejes keveréket a lisztes keverékbe öntöttem és homogén masszává kevertem, a tetejét megszórtam cukorral és fahéjjal, majd mikróba tettem (800 W) és 1,5 perc alatt elkészítettem. Gréta nehezen bírta kivárni, hogy kicsit kihűljön jóízűen elnyammogta. 

Van kedvetek tenni egy próbát vele Nektek is?

Legközelebb tripla kókuszos bögresütit fogok készíteni  ;)


A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

Cukor helyettesítő édesítőszerek összefoglalója

Ha arra a pontra jutottunk, hogy elhagyjuk a cukrot az étkezésünkből több lehetőségünk is van a kiváltásra.
Két nagyobb csoportba oszthatjuk a lehetőségeket:

• Természetes édesítőszerek,
• Mesterséges édesítőszerek.

Akkor vegyük sorban a lehetőségeket, kezdjük a természetes édesítőkkel. Már a nevükben is szerepel, hogy természetes eredetűek.

1. Fruktóz (más néven gyümölcscukor):természetes formájában a gyümölcsökben és a mézben található meg. A szénhidrát értéke azonos a cukoréval, glikémiás értéke alacsony így a cukorbetegek fogyaszthatják (napi maximum 30 grammot a nap folyamán elosztva), de fogyókúrázóknak semmiképpen sem ajánlanám (nem jobb a cukornál).
2. Méz: sokan gondolják, hogy ha már elhagyják a cukrot akkor legalább legyen egészséges, a szénhidrát tartalma 100 grammonként 82 g-ot tartalmaz, a glikémiás indexe pedig 55, még épphogy belefér az alacsony tartományba. Diétázóknak szintén nem ajánlom.
3. Juharszirup: ugyan nálunk annyira nem elterjedt, de páran talán már próbálták (amerikai palacsintához isteni). 100 g-jában 67 g szénhidrát van, glikémiás indexe 54,szintén épphogy belefér az alacsony kategóriába. Diétázóknak ez sem jó választás.
4. Nádcukor: nos ez az egyik legnagyobb buktató, hiszen rengetegen hiszik, hogy elengedhetetlen egy jó fogyókúrához, de a valóság az, hogy egyetlen hajszálnyival sem jobb, mint a kristálycukor. Szénhidrát tartalma 100 g-ban 99,6 g!!!, glikémiás indexe pedig 68, azaz már a magas gyorsan felszívódó tartományba tartozik. Messziről kerüljétek el!
5. Kókuszvirág cukor: leginkább divathóbortnak tudnám említeni, tulajdonképpen 79-90%-ban szahazóz azaz répacukor (vicces nem :P ) Glikémiás indexét 35 nem adják meg, de tekintve szaharóz tartalmát  ezt kötve hiszem, úgyhogy ne dőljetek be neki, ne költsetek rá fölöslegesen vagyonokat.
6. Agavé szirup: szintén túlmarketingelt divathóbort. nagy részben fruktóz tartalmú, tehát egy kicsivel sem jobb a cukorénál. Szénhidrát tartalma 100 grammban 70 g, glikémiás indexe 30, azaz alacsony. Így teljes mértékben egy kalap alá vehetjük a fruktózzal. Lásd fent.
7. Nyírfacukor, más néven Xillit: először nyírfacukorból állították elő innen az elnevezés (azóta már kukoricacsőből és a papírgyártás során visszamaradt cellulózból állítják elő). Édesítő ereje megegyezik a cukoréval, szénhidrát tartalma 100 g-ban 100 g viszont a glikémiás indexe alacsony 7-es így legalább lassan szívódik fel. A szájban élő baktériumok nem tudják lebontani ezért nem okoz fogszuvasodást. Viszont sajnos legtöbbször puffadást és hasmenést okoz, így érdemes vele csínnyán bánni. Sem fogyókúrázóknak sem IR-eseknek nem ajánlanám szívvel (leginkább a szénhidrát tartalma miatt).
8. Szorbitol: az édesítőereje 60%-a a cukorénak, glikémiás indexe 9. Nem ajánlanám cukorbetegeknek, mert a sejtekbe bekerülő glükóz első lépésként szorbitollá bomlik, és cukorbetegekben sokáig így is maradhat a károsodott szénhidrát-anyagcsere miatt. Ez a jelenség hosszú távon és előrehaladott diabéteszben a perifériás idegek és erek károsodását okozza. 
9. Maltitol: glikémiás indexe 36, a maltit-szirup GI-je pedig akár 52 is lehet (ez már szaharózt is tartalmaz), így sajnos nem sokkal jobb a répacukornál. Sok diétás csokit ezzel édesítenek, mert tulajdonságaiban nagyon hasonló a cukorhoz, így a csokoládé is ugyanúgy használható.
10. Eritrit(ol): Ennek a legkifejezettebb a hűsítő hatása, édesítőereje kb. 70%-os a répacukorhoz képest. (Én ugyanannyit szoktam használni belőle, mintha cukrot használnék.) Nem emeli a vércukorszintet, mivel változatlanul ürül a szervezetből (a vesén át), így a glikémiás indexe 0. Nem okoz sem puffadást, sem hasmenést. Vízben nehezebben oldódik, és vízmegkötő képessége is csekély, így az eritritollal édesített sütemények hamar kiszáradhatnak. Tapasztalat, ha túl sokat használunk belőle kellemetlen torokkaparó érzést kelt, mintha jeges lenne minden falat. 150°C felett lebomlik, ezért maximum ezen a hőfokon süssünk vele. Cukorbetegeknek, diétázóknak és IR-eseknek kifejezetten javaslom.
11. Stevia: egy Dél- Amerikában őshonos növény (Jázminpakóca) leveléből készítik. Levelei 30-szor édesebbek a répacukornál, kivonatai pedig akár 300-szor is édesebbek nála. Szénhidrát és glikémiás értéke 0, tehát cukorbetegek, diétázók és IR-esek is fogyaszthatják, ha meg tudnak barátkozni az erős mellékízzel. Puffasztó és hashajtó hatása nincsen.
12. Taumatin: ezt a fehérjét egy afrikai gyümölcsből izolálják. Ma már megtalálható a legtöbb folyékony édesítőszerben. Akár 2000x is édesebb lehet a cukornál, de jellegzetes ízű, ezért használják ezt is keverékekben. Hő- és saválló.

Az édesítők között létezik ezek keveréke is pl: 1:4 édesítők (negyedannyi-ugyanannyi). Ezt házilag is el lehet készíteni 1 kg eritritolhoz 4 csapott evőkanál por állagú steviát kell keverni (4 kg répacukornak fel meg kalória és szénhidrát tartalma is egyaránt 0! és az utóízek is megszűnnek)

Mesterséges édesítők:

Az ide sorolt anyagok egyáltalán nincsenek hatással a vércukorszintre, így a fogyasztásukat nem kell beleszámolni a napi szénhidrát bevitelbe. Kifejezett édesítő erejük miatt nagyon keveset kell használni belőlük, ezért hígított formában kerülnek forgalomba szilárd porként és oldatként is, hogy könnyebb legyen az adagolás. Nem mindegyik hőálló, így meg kell gondolni, mit teszünk a süteménybe, hogy készen is édes legyen. Ezeket az anyagokat vegyi kísérletek során véletlen melléktermékként fedezték fel őket.

1. Aszpartám: az egyik legelterjedtebb és legtöbbet vitatott édesítőszer. Nem, nem rákkeltő, és nem okoz más szörnyű kórokat, ez a híre egy 1998-ban elindult internetes hoaxnak, városi legendának köszönhető, cáfolatára az OÉTI is közleményt adott ki. Az aszpartám egyébként nem hőálló, így nem lehet vele süteményt sütni, főleg por alapú édesítőszerekben fordul elő szorbitollal keverve.
2. Szuklaróz: a szukralóz egy újabb mesterséges édestőszer: ’90-es évek óta vált egyre népszerűbbé. Maga a vegyület a szukrózból áll, vagyis a répacukor molekulát módosították úgy, hogy a szervezetünk nem képes azt lebontani, így nincs hatással a vércukorszintre, és 600x édesebb is.
   A szukralóz hőálló is, így nyugodtan használhatjuk sütéshez-főzéshez.
3. Nátrium-ciklamát: voltak viták egy kísérlet miatt, amiben patkányokat “kezeltek” ezzel a szerrel, és ezután az állatok 3%-ában húgyhólyagtumorokat találtak. A kísérletről annyit, hogy ha humán dózisra akarnánk fordítani a dolgot, akkor a patkányok annyit cikalmátot kaptak, mintha mi 350 dobozos üdítőt innánk meg egy nap alatt. Emiatt az USA-ban betiltották, de a világ 55 országában engedélyezett, köztük az EU-ban is. 30-50x édesebb a cukornál, és hőstabil és olcsó, ezért kerül belőle valamennyi a folyékony édesítőszerekbe. 2003-ban publikáltak egy követéses vizsgálatot, vagyis éveken át figyelték, hogy mi történik azokkal a férfiakkal, akik ciklamátot fogyasztanak, és azt találták, hogy ez nem károsítja reproduktív egészségüket, vagyis nem lesznek meddőek tőle, mint ahogy az korábban felröppent hírként a cikalmátról. (Forrás)
4. Nátrium-szacharinát (szaharin): a szacharin az első mesterséges édesítőszerünk. Ezzel kapcsolatban is volt ijedtség, mert patkányoknak túladagolva húgyhólyag-tumorokat okozott. Idővel kiderült, hogy a patkányok veséje és vizelete más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a mienk, és ezek a körülmények a rágcsálókat kiemelten veszélyeztetik.
   Mégis alkalmas emberi fogyasztásra, de nem hőstabil. Enyhe fémes utóízének elfedésére, általában 10:1 arányban keverik nátrium-ciklamáttal.
5. Aceszulfám-k:  hőstabil mesterséges édesítőszer. Ezzel szemben is merültek fel egészségügyi aggályok. Állatkísérletekben nem bizonyult rákkeltőnek, de felvetették, hogy inzulinválaszt válthat ki. (De amint édes ízt érzünk a szánkban rögtön beindul az inzulintermelés így ez igaz minden édesítőszerre.) 

Én eritritol párti vagyok, az 1:4 édesítők is szóba jönnek És ti melyiket választjátok?

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

22. hónap

Kor:

22 hónap (igazából lassan már 23 hónapos, de ennek a postnak a megírása folyamatosan akadályokba ütközött)

Súly: 

13 kg-ra saccolom (a bölcsödében ebben a hónapben nem mérték meg a gyerekeket)

Fogak: 

16 db (már csak a második tejőrlők hiányoznak, amik már beindultak, magukkal hozva a nyugtalanságot, ömlő nyálat, szájban turkálást, náthát, köhögést és az újbóli éjszakázást)

Egészség/betegség: 

Június vénén sikerült beújítani egy "jó kis" hörghurut gyulladást, iszonyat ugató köhögés, láz... 3 napot voltam vele otthon, anyukám pedig 2 napra tudta vállalni, az antibiotikum tudta csak helyrehozni és a köptető, mert tényleg nagyon durván sikerült belelndülnie. Aznap amikor a betegség kitört rajta sikerült leesnie a lépcsőről anyukáméknál. Olyan gyorsan szaladt ki az ajtón, hogy mire krisztián utolérte leborolt 3 lépcsőfokot. Szegénykém rendesen megzúzta az orrát és az orrcimpától a takonycsatornáig fel is hasadt a bőre. Hát igen nem kíméli magát, most is tele van bibikkel, mert nagyon kajla, nem figyel, nem hallgat ránk és olyan gyors, hogy van hogy nem tudjuk időben lekapni.

Magasság: 

91 cm

Ruha, pelenka: 

Ruhákból már mindenből már áttértünk a 92-es méretre, de akad 98-as és 104-es pólója és pizsamája is . Pelenkákból 4-es méretet hord, éjszakára 5-ös  Liberót adok rá, mert annyit iszik éjszaka is, hogy már nem bírta a 4-es méret). A lába megdöbbentő mértékben elkezdett nőni, kinőtte a 22-es szandit, amit a szüleim vettek neki, úgyhogy rendeltem neki egy 23-as DD Stepet.

Kedvenc ételek: 

A bölcsiben állítólag nagyon jól eszik. Délutánonkét játszóterezünk, akkor lecsúszik némi péksüti, pufi, keksz, nápolyi, vagy valami nasi, hogy legyen energiája a rohangáláshoz. Este mostanában küzdünk a vacsival, mert míg a főtt tojás, a felvágott, a sajt, a virsliből egy kevés lecsúszik (ez tényleg kevés, értsétek úgy hogy 2-3 db 1x1 cm-es darabkát), addig a kenyérhez, pékáruhoz hozzá sem akar szagolni, maximum a vajat nyalja le róla (ezért nem is lakik jól és az éjszaka közepén éhesen ébred, nekünk viszont fogalmunk sincsen, hogy hogyan vehetnénk rá, hogy egyen valami laktatót). Újra megszerette a friss gyümölcsöket, nagy kedvenc a banán, az alma, a kivi az őszi és sárgabarack, a feketeszeder. Vizet kap otthon, a bölcsiben fogalmam sincs mennyit iszik, amikor érte megyek viszek neki vizet, hazáig elfogy 2,5 dl. Reggel, 1,5 deci kakaót/tejeskávét kap még otthon (a bölcsiben is van tej/kakaó/tejeskávé minden nap a reggelihez), este pedig átlagosan 3 decit iszik meg lefekvés előtt.

Beszéd: 

Egyre nagyobb az előrelépés. Köszön, szépen tisztán mondja, hogy SZIA. Ami még megy ezen kívül: ANYA, APA, MAMA, PAPA, BABA, HAPCI, HÁPI, CICA, GYERE, ADDIDE, VU-VU (a kutyus), NÍNÓ (minden szirénázó autó), HINTA, TESSÉK (amikor odaad valamit nekünk), CSÜCCS, DEJÓ!, OTT. és Ha valamit nem akar, akkor nemcsak rázza a fejét, hanem mondja is hogy NE/NEM. Nagyon sokat magyaráz babanyelven gyakorolja a hangzókat és értelmetlen szavakból igazi kismonológokat nyom le nekünk és saját magának. Igenlegleges választ még nem ad, csak bólogat.

Kedvenc játékok:
Esős napokon hazaérve rögtön kiborítja a Duplós dobozt és nekiáll építeni. Nagyon jók a finommototros képességei, az összerakós, illesztős játékokkal jól boldogul.
 Leül a kis asztalához próbálgatja a ceruzákat és mindenfélét irkafirkál a papírra vagy kéri, hogy mi is rajzoljunk neki. Most el kellett tennünk a ceruzákat, mert a mi kis Picassonk vasárnap alvás előtt összefirkálta a szobája falát (TIPP: ha hasonló helyzetbe kerülnétek ajánlom a nedves popsitörlőt, nálunk remekül vizsgázott és szinte teljesen el tudtam tüntetni az árulkodó nyomokat). Vettem neki egy kiskosarat benne műanyag zöldségekkel, már minden zöldséget ismer, megmutat. Mivel a bölcsiben nagyon szereti a babakonyhát itthonra beszereztem egy kis teás készletet, így most önti a kancsóból a képzeletbeli teát a csészékbe, megkavargatja a kiskanállal és odaadja nekünk, hogy igyuk meg, vagy ő tesz úgy, mintha meginná.

Kedvenc elfoglaltságok: 

Hiú kismajom, amint cofit csinálok a hajába, vagy új ruhát kap rögtön rohan a tükör elé, hogy megnézze magát, illegjen-billegjen. Nagy kedvenc lett a kismotorozás, ha megemlítem neki, hogy ha hazaérünk motorozhat, akkor felcsillan a szeme, vigyorra húzódik a szája és vadul bólogat, hogy menjünk már haza, otthon pedig amint fordul a kulcs a zárban rögtön rohan a mocijáért

Amit nagyon nem szeret: 

Reggel befejezni az ágyban nyújtózkodást-héderelést, ha valamit nem kaphat meg,  és ha ki kell szállni a fürdőkádból, ha haza kell indulni a játszótérről, ha el kell tenni a motorját aznapra.

Összefoglaló:

Bevallom őszintén nagyon kemény a helyzet. Benne vagyunk a dackorszakban nyakig. Dacol velünk, dafke sem teszi azt, mit kérünk tőle. Mindennapos a hiszti, az az igazi kemény, amikor minden apró cseprő bolondság miatt úgy visít, mint akit nyúznak. A figyelme nem terelhető el semmivel, ilyenkor kénytelen vagyok kivárni, hogy kiüvöltse magát és lehiggadjon. Kemény lelki terror amikor a délutánok jó része ezzel telik. Ha jól le tudja foglalni magát (kint a játszótéren), akkor szinte alig van vele probléma. Nagy problémát jelent az is, hogy a bölcsődében nem alussza ki magát (nagyon erős a gyanúm, hogy kényelmi szempontokból felkeltik a gondozónők, ez pedig tovább ront a délutáni esti helyzeten). Délután sétálunk, vásárolunk, játszóterezünk, Krisztián sokat segít mostanában a vásárlásban, így ha főznöm kell akkor is kint tudunk lenni délután a játszótéren, csak hamarabb jövünk haza, hogy este megfőzhessek. Fél 9-kor indulunk fürdeni, miután levetkőztetem viszi és bedobja a ruháit a mosógépbe és szedi le magáról a pelenkát. Mostanában nagyon szeret pancsolni, magának mos fogat utána pedig egy kisvödörrel és egy locsolókannával játszik (egyikből a másikba töltögeti a vizet). Törölközés, öltözés után a mi ágyunkban issza meg a kakaót, közben pedig apa mesét olvas neki. A mese végeztével odatolja az arcát apának, hogy puszit adhasson neki, lemászik az ágyunkról, viszi az alvós plüss állatait, integet és elköszön apától (SZIA!), átsétál a szobájába, bemászik az ágyába. Én betakargatom és mellé ülök. Nos igen visszaléptünk ez ügyben újra ott kell ülnöm az ágya mellett és fognom a hátát amíg elalszik, mert különben torka szakadtából ordít, és esze ágában sincs aludni. A délutáni altatás is nagyon nehézkes (hétvégente) akár mennyire fáradt nem akar lefeküdni, lástzik rajta hogy leragadnak a szemei, már kellőképpen hisztis is a fáradtságtól mégse akar aludni, így amikor beteszem az ágyába és betakarom jön visítás-sírás és a  krokodil könnyek, hogy ő márpedig még nem akar aludni... odaülök mellé, és 1,5 percen belül alszik, mert tényleg ki van fáradva, csak a harc a folyamatos, hogy ne kelljen aludnia. Általános az éjszakai és a hajnali ébredés. Én már totálisan kivagyok tőle, akárcsak egy zombi, nehéz így munkában teljesíteni és munka végeztével egészen estig játszóterezni, egy nyűgös, hisztis gyerekkel (nem beszélve arról a hisztériáról ami akkor következik, amikor fél 8 körül kiadom a vezényszót, hogy irány hazafelé...). Ha megébred nagyon nehezen alszik vissza, mivel alig eszik vacsorát, ezért éhes is, kakaót/kávét akar, és ha megitta sem alszik vissza simán, alkalmanként min. háromnegyed órát ott ülök mellette mire végre vissza tudok osonni az ágyunkba. Itt megjegyezném amit már érintőlegesen említettem, hogy a bölcsődében felkeltik és emiatt nem tudja kipihenni magát. Szóval a bölcsődében délben kezdik el lefektetni a gyerekeket és 2 kor keltik őket, mert fél 3ra hozza be a technikai személyzet az uzsonnát és a dadusok már korábban kijelentették, hogy ők nem akarnak kétszer teríteni ezért fél 3ra mindenkinek ébren kell lennie, az ágyakat ki kell vinni és meg kell kezdeni az uzsonnázást. Nos erről az a véleményem, hogy nem vehetjük egy kalap alá a 3,5 éves gyerekek alvási igényét a nem egész 2 évesekével. Sokszor derül ki (megjegyzem véletlenül), hogy csak 40 percet aludt mindösszesen Gréta, de természetesen minden nap ugyan azt hallom: jól érezte magát, jól evett, jól aludt... Hétvégére a folyamatos alváshiány miatt teljesen kezelhetetlen már. Otthon hétvégente minimum 3, de legtöbb esetben 3,5-4 órát alszik délután és emellett is simán le tudom este fektetni. Az alvásidő végén alig tudom felkelteni, kinyitom a szobája ajtaját, mosogatok, pakolok, zörgök, a végén bemegyek hozzá, felhúzom a rolókat, elpakolom az összehajtogatott ruháit a komódba és ő eközben zavartalanul alszik tovább, (a szó szerinti) keltegetés is jó ideig eltart, ha kiveszem az ágyából sokszor a kezemben alszik tovább (3,5 óra alvás után!) így ezennel nem vagyok hajlandó elhinni, hogy magától ébred fel a gyerek a bölcsiben 2kor. Mindenképpen lépéseket teszek ez ügyben, hogy nyoma legyen inkább hagyják aludni és maradjon le az uzsonnáról (úgy is minden nap éhesen hozom el a bölcsiből) így teljesen mindegy eszik e bent vagy csak akkor, amikor viszem neki az uzsonnáját.
És most némi pozitívum is következzék. Hétvégén reggelente (amikor nem keltjük Grétát, hanem addig alszik, amíg jól esik neki - persze az éjszakai és a hajnali ébredések után) - ez átlagosan negyed és fél nyolc között szokott bekövetkezni még elfekszik az ágyikójában játszik a plüss alvós állataival és énekel. Igen énekel, szó szerint :) A már ismert gyerekdalok, énekek dallamira halandzsa szöveggel. Ez szokott lenni a mi ébresztőnk, ilyenkor nem megyünk át rögtön, Krisztiánnal még elhallgatjuk, hogy milyen kis cuki. Napközben is többször táncol és énekel, ha nagyon örül valaminek akkor helyben fut és táncol, haláli műsorokat ad nekünk :)
Imádja a buszokat, morokat, autókat, traktorokat, vonatokat, teljesen megbabonázzák, reggelente rendszerint le is tojja, hogy elbúcsúzom tőle, amikor a gyalogos átkelőnél szétválunk apával, és teljes odaadással és átéléssel integet a buszoknak :D
Kezdünk leállni a babakocsizással, mert a kisasszony kibújik a vállánál, majd addig ficereg amíg az alső bekötő pántokból is kilép, így pedig ki tud hajolni úgy a babakocsiból, hogy az már életveszélyes, nem mellesleg belevarázsolni sem könnyű így hanyagoljuk. Kismotorral viszi apa a bölcsibe, így lassult a közlekedés, mert megáll, mutogat nézelődik, visszafordul... sétálni nem szeret, de én nem szoktam felvenni, általában hatalmas pakkokkal közlekedem, így már az ő 13 kilóját nem tudom cipelni 10-20-30 percen keresztül. Ilyenkor ugyan hisztizik, de fogja a kezem és vagy sétál vele, vagy felül a motorjára (ha babakocsit is viszünk magunkkal esze ágában sincs a babakocsiba ülni, sem sétálni, sem motorozni, kifejezetten csak a cipelés a megfelelő variáció számára) Krisztián és anyukám fel is szokta venni, de ennek még szerintem meg lesz a böjtje - okos kislány később is tudja majd, hogy ki teszi ezt meg neki.
Mostanában a csuda tudja miért igazi mániájává vált a zokni, mindig kell, hogy legyen a lábán, még a 40 fokos kánikulában is. Ha valamiért mégis sikerült elérni, hogy ne vegye fel reggel, akkor ha napközbe meglátja, hogy szedem le a száradó ruhákat amiben zoknikat is talál, vagy a lapozgató könyvecskéiben talál zokniról képet, akkor rögtön rohan a komódjához és hoz belőle 1 db vagy 1 pár zoknit (ahogyan éppen sikerül neki), hogy azonnal adjam rá. 
Alig több, mint egy hónap múlva már 2 éves lesz. Visszagondolva nagyon sokat fejlődött az elmúlt 1 év alatt, babából igazi kisgyerek lett aki, ha vermálisan nem is tökéletesen, de kommunikál velünk, egyedül eszik, iszik, próbálkozik az egyedül öltözéssel, vetkőzéssel. Minden kornak megvannak a nehézségei és szépségei, nem bánom, hogy eltelt ez az idő, de azért egy picit hiányzik az a babusgatni való ici-pici baba, aki már egy hetesen mosolygott, imádott anya karjában elaludni. Emellett pedig imádom ezt a közel 2 éves dacos és öntudatos kislányt, akiben hatalmas a szeretet, apró karjai átfonják a nyakamat, a vállamra hajtja a fejecskéjét és megnyugszik, bármekkorát esett is előtte a játszótéren. (Nem mindig csupa cukormáz az életünk, sokszor kiborít nem tagadom, de nagyon-nagyon remélem, hogy ez is elmúlik majd.)

 

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

Véget nem érő felújítások

Még a blog indulásakor meséltem Nektek a a saját lakásba költözésünk nehézségeiről. Minden döcögősen ment, rengeteg volt a baki, megszenvedtük szó szerint minden göröngyét az útnak.
Sajnos a beköltözésünkkor nem készítettünk képeket (pedig érdemes lett volna) így csak a beköltözés előtt 1 héttel készültek képek, amikor még 12 zsáknyi sitt állt a szobánk közepén és az összes fal szét volt vésve az újbóli villanyvezetékezés miatt)

akkor a mostani gyerekszoba derék magasságig tele volt pakolva ládákkal, dobozokkal és zsákokkal, egy négyzetcentiméternyi szabad hely sem volt. A fürdőben még nem volt felszerelve a világítás, nem volt konyhabútorunk, csak étkezőasztalunk 4 székkel. A mi szobánkban nem volt más csak 1 sarokkanapé, 1 dohányzóasztal, 1 tv állvány a tv-vel, és 1 számítógépasztal. Nem volt se szekrényünk (mert ugye arra 3 hónapot vártunk), se csillárunk, de még függönyünk sem.

Szép lassan alakulgattunk a beköltözésünk másnapján apukám felszerelte a világítótesteket a fürdőben és a szobánkban, aztán a rá következő héten vettünk karnist, így legalább már nem lehetett a szobánkba belátni és 10 nappal a beköltözésünk után elkészült a konyhaszekrény is.

 Igazán akkor lélegeztünk fel amikor a megrendeléstől számított 11. héten végre megérkezett a gardrób szekrényünk és nem kellett többet zsákokból öltöznünk (ugye mondanom sem kell, hogy ebben az esetben az ember nem azt a ruhát veszi fel reggelente amit szeretne, hanem amit megtalál és ki tud túrni a káoszból...).
Apukám és Krisztián felfúrták az első könyvespolcokat, aztán rá pár hónappal megrendeltük a vitrint és az alsó szekrényt, így a mi szobánk már szinte teljes képet mutatott.

Az első itt töltött őszünkön kifestettük a kisszobát, felcsiszoltattuk a parkettát, aztán télen felfestettem a fát a falra. Következő év pünkösdjekor Krisztián és jó barátja összeszerelték a gyerekszobai gardróbot, a kanapét, és felfúrták a fa polcait is.

Ekkor lett az egész lakásból otthon nem csak egy szimpla lakás. De ugye mi sohasem nyughatunk, így folytattuk a felújító hadműveletünket.

Egyértelmű volt amikor Grétát vártuk, hogy a kisszobát gyerekszobává kell alakítani, a komódot a szüleimtől kaptuk, mi pedig megvettük a rácsos ágyat és a hintaszéket.

Amikor már 9 hónapos terhes voltam lecseréltük végre a sarokkanapénkat egy ágykeretre és egy kemény matracra.
Ugyan szuper nagy volt a kanapé és sok vendéget lehetett (volna) leültetnünk, ráadásul Rottex matrac volt beleépítve mégis nagyon komoly hátfájdalmakat okozott mindkettőnknek, hogy teljesen át kellett terveznünk a szobát. Néhány napig a földön, matracon aludtunk, amíg el tudtunk menni megvenni az új ágyat (hát mit ne mondjak nem volt egyszerű, akkor már boroshordó méretű pocakkal). Az új ágy mellé vettünk 2 fotelt is, hogy ha esetleg beesik 1-2 vendég, akkor le tudjuk őket ültetni a szobában.

Ezzel szinte egy időben vettünk két használt ajtót, mert a gyerekszoba ajtaja már a lakásvásárláskor is hiányzott és miénk is ramaty állapotban volt. Kezdetben sokat harcoltam, mert Krisztián szerint elég lett volna oda egy harmonikaajtó is (most már belátta, hogy nekem volt igazam). De ez sem volt egyszerű eset, mert a 80 centisnek eladott ajtó csak 75 cm volt...(mindez otthon derült ki amikor a zsanérra próbáltuk rá őket. Az asztalos megtoldotta, apukám pedig gőz erővel lefestette nekünk az ajtólapot és a keretet is. Nagyon izgultam, hogy minden időben meglegyen, mert addigra már túl voltam a 35. héten, és a csiszolás miatt mindenhova bejutó apró elintézt, hogy újra kellett nagytakarítanom az egész lakást, és újra mosni-vasalni minden gyerekruhát.

Gréta születése után leálltunk egy időre, aztán jöttek a kisebb alakítások, először leszőnyegeztük a gyerekszobát, a folyamatos felkopogások miatt (most se értem, hogy mit nem lehet azon felfogni, hogy egy 8 hónapos gyerek még nem érti meg és nem fogad szót, ha rászólok, hogy nem szabad eldobni a játékait).

Most télen felfúrták a falra a tv-t a fiúk, mert Gréta egyfolytában csapkodta és attól féltünk lelöki és teljesen összetöri. De ezzel egyidőben a helyveszteség miatt új könyvespolcokat kellett felfúrnunk (mert ugye mi imádunk olvasni, és rengeteg könyvünk van).

Most pedig elérkezett egy újabb nagyszabású felújítási feladat: a lakás 40 éves megvetemedett, leélt ablakainak a cseréje. Nem akarok panaszkodni, de nem volt egyszerű a dolog, először összepakoltuk, bebugyoláltuk a lakást, de kiderült, hogy az ablakosok hibáztak és elírták az időpontunkat, így 2 napot rá kellett húzni (Grétára közben anyukám vigyázott, mert a szétbombázott lakásban nem tudtunk volna mit kezdeni vele), a rá következő héten pedig a festők miatt pakoltuk újra össze a az egész lakást, így Gréta megint Tatán mamázott.

Jelenleg már csak a konyhában az ablak melletti csempesor cseréje van hátra, de ez csak 1 napos kis munka lesz.


És hogy mi van még hátra?

• Jövőre felrakatjuk a redőnyöket, amire most nem volt pénzünk.
•  2-3 év múlva (erre még fel kell magunkat szívni anyagilag, és idegileg is), egyben következik a fürdő felújítás (teljes vízvezeték csere, újra burkolás, a kád helyett épített zuhanyzó, újra gépesítés) az előtér és a konyha újra járólapozása és a beltéri ajtók cseréje (ezt is idénre terveztük volna, de darabonként 90 ezres ajánlatot kaptunk rá, az egyedi méretek miatt így ez is csúszik kicsit időben).
• Legvégül pedig egy konyhai átalakítást tervezek, némi szekrény átrendezéssel és mosogatógép beépítéssel.

Természetesen minden alakítgatásról olvashattok majd itt a Csibekalandokon.

Lassan, nehézkesen haladunk, valami mindig hibádzik ha belefogunk a felújításba, de egyszer talán végzünk mindennel, onnantól kezdve pedig már csak azt kell kivárnunk, hogy lejárjon a hitelünk, hogy teljesen miénk lehessen a mi kis álomotthonunk.

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)