Nagyon gyorsan elröppent ez a 6 év.
Most most is élénken él bennem, hogy milyen volt az utolsó éjszakám a kórházban a szülés előtt, milyen volt a reggel amikor becsattogtam a szülőszobára, 6-8-ig csöpögött az oxitocin, aztán áttoltak a műtőbe, megkaptam a spinális érzéstelenítőt, iszonyú hányingerem volt az oxigén maszkban. Aztán a segéd orvos rátehénkedett a hasamra és maghallottam, ahogy a mi pici csoda babánk felsír. Kivitték, hogy megmosdassák, a gyerekorvos megvizsgálja éa Apa is a kezébe foghassa 1 percre, majd visszahozták, megmutatni, hogy én is láthassam és adhassak neki egy puszit mielőtt betették az inkubátorba melegedni. Az 5 órás szoptatásnál már kihozták hozzám a császáros őrzőbe és végre a kezembe foghattam. Elmondhatatlan érzés volt!
Most pedig 6 éves lett... Kicsit összefacsarodik a szívem, hogy ilyen régen elmúltak már a baba évek, túl gyorsan elszáguldott az idő és nemhogy nem baba, de már kisgyereknek sem mondható. Másrészt nagyon hálás és boldog vagyok, hogy egy ilyen okos nagylányunk van.
Milyen is ez a nagylány?
122 cm magas és 23 kg. A lába 29-30 as, cipő márkától függően. A legtöbbször megkérdezik tőle, hogy milyen a suli, hogy tetszik neki az első osztály, aztán megdöbbenek, amikor mondjuk, hogy még csak most lett 6 éves. A szeme barna, a haja vöröses szőke, szeplős az orra és van 5 anyajegye.A testalkata vékony, de nagyon izmos lábai vannak, a kiskorában rá jellemző aránytalanság elmúlt. Szeptember 3-án kihúzták a bal első felső törött metszőfogát (mögötte a maradandó foga már augusztus 14-én kibújt), a jobb első, alsó metszőfoga szeptember 8-án esett ki (emögött is már kibújt a maradandó fog augusztus 5-én vettük észre), előtte pár nappal az alső első nagy őrlői is kibújtak, szóval már 4 maradandó foga van és az jobb első alsó metszőfoga is erőteljesen mozog.
Az ízlése az utóbbi időben szerencsére sokat változott. Kicsiként egyáltlán nem volt hajlandó megenni a zöldségeket, most az uborka és a paprika után végre a koktél paradicsommal is igen szoros barátságot kötött, de szendvicsbe megeszi a salátát és a rerket is. A főt ételekben imádja a répát, zellert és a gombát. A káposzta viszont még mindig mumus (bár a dédi féle csalamádét megkóstolta a múltkor és nagyon ízlett neki). A hagymát általában kikerüli, a fokhagyma is ebbe a kategóriába tartozik, de a tzatzikit például magyon is szereti a házi gyrosban. A gyümölcsök közül bármi is jól csúszik neki, délután el is kezd eszegetni, amint hazaérünk az oviból. Ilyenkor derül ki, hogy nem evett (jól) az oviban, mert lefekvésig folyamatosan rájár a gyümölcsös kosárra.
Szereti a friss házi kenyeret (élesztős és kovászos is lehet), a croissant, a sonkát, szalámit, májkrémet, töpörtyűt, kolbászt, sajtot. Az abszolút joly joker a virsli, ha hagynánk minden este azt enné, de kell a változatosság, szerencsére meggyőzhető 😊
Minden hétvégén banános amerikei palacsintát kér reggelire, de jöhet a tükör (lapos) tojás is.
Nem tagadom nagyon édes szájú: süti csoki, keksz, túrórudi, tejszelet bármikor jöhet neki, de ezeket limitálnunk kellett mert nagyon felpörög a cukortól. Nem kap minden nap és amikor kap akkor is maximum egyszer.
Az étkezések vele igazi katasztrófák. Mesterien műveli az időhúzást, képes egy ebédet 45-60 percig enni, és a vacsorák is majd egy órásak vele.
Bezzeg a fürdésnél nem akarja az időt húzni, soha nem fürdik kádban inkább zuhanyzik, mert akkor gyorsabban lészen van. A fogát egyedül mossa elektromos fogkefével.
Mivel nagylány január óta egyedül öltözik, mivel ebben az évben már fokozottan készülnünk kell az iskolára. Már egyre ügyesebb, de néha rá kell szólni, mert elég sledriánul tudja magára rángatni a ruhákat.
Délutánonként még alszik az oviban is és otthon is, ugyan alkalomadtán kibírja ha kimarad egy-egy alvás, de még szüksége van rá, úgyhogy legalább még fél évig meghagyjuk neki (és magunknak) ezt a kis délutáni pihenőt.
Imádja a mesekönyveket, az eddigiek mellett most a legújabb sláger a Paddington sorozat, a Beatrix Potter (Nyúl Péter) mesék és a Harry Potter (1-2. rész).
Kedvenc játékai az UNO, Dobble, Kukacvadász, Elveszett játékok, Cseresznyéskert, Olaf a jégen, Mesemondó kártya, Monopoly Junior és a legújabb Pufi röfi.
Eddig nem engedtük kütyüzni, de a karantén alatt megengedtük, hogy hétköznap fél órát játszon apa régi telefonján (színezős, baba örtöztetős, logikai appokkal), de mióta újra óvodába jár azóta szerencsére ez is feledésbe merült, nem hiányolja.
Kedvenc filmes meséi most a Nagyon vadon, a Hotel Transylvánia (mindkettőtől feláll a szőr a hátunkon), a Harry Potter első két része, de a karantén altatt elkezdtük nézni a Váratlan utazást, ami szerencsére nagyon bejött neki, így lekattant ezekről a mesékről.
Éredeklik a betűk és a számok, de semmit nem erőltetünk, néhány betűt ismert, valamint a számokat 10-ig. A nevét nyomtatott betűkkel le tudja írni
Rengeteget énekel és táncol, néhány filmzenét angolul is megtanult visszaénekelni (érteni nem érti, úgy döntöttünk, hogy az angol tanulást meghagyjuk az iskolás időszakra). Idén a vírushelyzet miatt elmaradnak a showtánc és balett órák, ami neki elég nagy érvágás, de legalább az úszás még megmaradt, szóval mozoghat így is.
A műtétem miatt idén nyáron nem tudtam megtanítani csacsikerék nélkül biciklizni, a születésnapjára kapott egy rollert, hogy az egyensúlyérzékét kicsit fejlődjön. De hogy is mondjam sokat kell még rollereznünk, mert jelenleg úgy néz ki abszolút semmi egyensúly érzéke nincsen 😔
Könnyen barátkozik, jól be tud illeszkedni a közösségbe, de igyekszik irányító szerepbe kerülni a vele egyidős és a kisebb gyerekek között. Azt mondja 4 kisfiúba is szerelmes (nagy játékos a csaj), de szerintem maga a szerelem fogalmával nem igazán van tisztában, inkább rokonszenv lehet ez mint szerelem.
Nagyon szeret a Mamáéknál lenni és imádja az unokatesóját Kókuszt és még mindig nagyon szeretne kistestvért (már biztosan nem lesz).
Eddig nagyon félt az állatktól, de a karantén vége óta nagyon barátkozó a kuztyusokkal és a cicákkal is, az utcán most már minden alkalommal megkérdezi a gazdikat, hogy megsimogathatja e a kutyust.
Kinézetre inkább apa, a természete inkább én vagyok (ami nem biztos, hogy olyan jó). Nem szeret gyerek lenni, elég sokat hangoztatja, hogy felnőtt akar lenni, hogy végre ő lehessen a főnök. Öntörvényű, mostanában elég szófogadatlan és rengeteget felesel velünk. Néha már teljesen úgy érzem, hogy olyan, mint egy kamasz (be vagyok tojva rendesen a kamaszkorától, hogy mi lesz majd akkor).
Idén már nagycsoportos, készülnek az iskolára, reméljük járhatnak is végig oviba. (A szemöldököm is befonom ha itthon kell felkészítenem home office mellett a sulira😨).
