Újházi tyúkhúsleves

Kész agyrém volt ezt a december, annyira leterheltek voltunk, hogy egyszerűen nem tudtam odáig eljutni, hogy leüljek írni (pedig felüdülés lett volna a szívemnek). Most hogy túl vagyunk a karácsonyon nem kell már semmit intézni, kapkodni, rohangálni esténként talán le tudok ülni és behozni az elmaradásaimat.
Nálunk karácsonykor nem szokás halászlét főzni (Krisztián betegesen fél a szálkáktól), ezért a tavalyi év kivételével mindig Újházi tyúkhúslevest főzök.
Idén jó előre leadtam a rendelést a hentesünknél, hogy a karácsonyi menüből ne hiányozzon semmi sem.

Újházi tyúkhúsleves

Hozzávalók:

fél tyúk
10 db szemes bors
3 gerezd fokhagyma
20 dkg sárgarépa
10 dkg petrezselyemgyökér
1 kisebb zellergumó
1 db paradicsom
1 db tv paprika
1 db közepes vöröshagyma
10 dkg kelkáposzta
10 dkg zöldborsó
20 dkg karfiol
10 dkg csiperke gomba
cérnametélt

23-án már nekiálltam, mert a húsleves úgy a legfinomabb, ha van ideje összeérni az ízeknek. Reggel a fél tyúkot megmostam, kitépkedtem azt a maradék kósza tollpihéket, amik rajta maradtak és a legnagyobb fazekamban hideg vízben feltettem főni. Teatojásba tettem a szemesborsot és a kicsit megtört fokhagymagerezdeket és bedobtam a tyúk mellé. Amikor a víz felforrt, levettem a legkisebb fokozatra a főzőlapot, hogy a víz éppen csak gyöngyözzön és hozzáadtam a negyedekbe vágott paradicsomot, a kicsumázott paprikát, a vöröshagymát (egészben), az összekötözött kelkáposztát és tovább főztem a tyúkot. Kb 2 óra múlva hozzáadtam a megpucolt felkarikázott répákat, és a zellert.
Addig főztem tovább amíg a tyúk szinte már teljesen megpuhult és a villa olyan könnyen csusszant bele, mint a puha vajba. Ekkor adtam hozzá a borsót, a kis darabokra felaprított karfiolt és a megpucolt, felszeletelt gombát.
Amikor megpuhultak a zöldségek el is készült a leves, kihűtöttem és eltettem a hűtőbe másnapig, hogy tökéletes legyen az ízhatás. Szenteste csak ki kellett főznöm hozzá a cérnametéltet és a csontról lebontanom, apró darabokra vágnom a tyúkhúst.
Krisztián nagy örömére idén is volt (sőt még van is) illatozó, gőzölgő tyúkhúsleves, hogy igazán ünnepi hangulatot varázsoljon a konyhaasztalra.

Újévi lencseragu leves

Már elég korán, gyerekkorunkban megtanuljuk szüleinktől, nagyszüleinktől, hogy az év első napján lencsét kell enni, hogy gazdagok és szépek legyünk, malacot, hogy kitúrja nekünk a szerencsét, és tilos a hal, meg a baromfi. Ehhez mérten azóta is minden január elsejére valami módon lencse és sertés kerül az asztalra.
Nos, Krisztián kifejezetten nem szereti a lencsét ezért ez igazi kihívás szokott lenni nekem, hogy egy kanálnál többet egyen belőle. A sima lencseleves már leszerepelt nála, a lencsefőzelékre igencsak húzza a száját, a lencsesalátát pedig messziről elkerüli.
Idén vagyis inkább tavaly a tárkonyos lencseragu levesre (mert nagyon vágytam valami savanykásabb ízre) esett a választás, és hogy kerek legyen a történet sajtos-magos perecet sütöttem mellé.

Tárkonyos lencseragu leves

Hozzávalók:
25-30 dkg sertés lapocka
1 kisebb fej vöröshagyma
2 dkg mangalicazsír
1 db paradicsom
0,5 db paprika (jó a TV, nekem most kápia volt itthon)
1,5 tk őrölt pirospaprika
só
őrölt bors
őrölt kömény
2 tk mustár
20 dkg lencse
10 dkg bacon szalonna
1 közepes fej hagyma
2 szál sárgarépa
1 szál fehérrépa
1 kisebb zeller fele
10 dkg csiperkegomba
10 dkg zöldborsó
1 db karalábé
só
1 nagy doboz tejföl (20%-os)
fél csomag szárított tárkony
2 ek liszt
 negyed citrom kifacsart leve

Először is egy nappal korábban pörköltet főztem a sertésből (ezzel nagyon kell mindig vigyázni, mert ha Krisztián észreveszi, hogy kész pörkölt van a hűtőben hajlamos lesz rájárni). A hagymát felkockáztam és a zsíron megfonnyasztottam, beletettem a felkockázott sertést és kevergetve fehéredésig pirítottam. Lehúztam a tűzhelyről a lábast és fűszereztem (pirospaprikával, őrölt borssal és őrölt köménnyel), hozzáadtam a felkockázott paradicsomot és paprikát, a mustárt és felöntöttem annyi vízzel, amennyi pont ellepte (mire megpuhul a hús, pontosan addigra fővi el a levét és sűrűsödik be a szaftja), sózni csak akkor szoktam, amikor már majdnem teljesen elkészült a pörkölt, mert így gyorsabban megpuhul.
Amikor kihűlt bedobozoltam és betettem a hűtőbe. Valamint még akkor este beáztattam a megmosott lencsét háromszoros vízbe.
Aztán szilveszter reggelén a szalonnát felcsíkoztam, kisfazékba tettem (megjegyzem rosszul tettem, mert főzés közben derült ki, hogy kicsi lesz és át kellett öntenem a nagyobbikba) és kiolvasztottam a zsírját, ezen a zsíron üvegesre pároltam a felkockázott vöröshagymát. Majd hozzáöntöttem az áztatólevéből leszűrt átmosott lencsét, felöntöttem vízzel és villanytűzhely 4-es fokozatán főztem kb. 1,5 órát (ilyenkor kb. félig főtt meg a lencse), hozzáadtam a megpucolt, felkarikázott, cikkezett zöldségeket (sárgarépa, fehérrépa, zeller, karalábé, gomba, zöldborsó). Amikor a zöldségek megpuhultak hozzáadtam az előző nap megfőzött pörköltet és összeforraltam a levessel. Ekkor sóztam csak, hogy biztos legyek abban, hogy nem lesz túl sok belőle (valamint a sós vízben nehezebben fő meg a lencse).
A tejfölt kikevertem a liszttel és a tárkonnyal csomómentesre, és a leveshez kevertem, összeforraltam és citrommal savanyítottam.
Ehhez a gazdag leveshez más nem is kellett, tökéletes volt hozzá egy szép sajtos-magos perec.

Boldog  Új Évet Kívánok!

Májgaluska leves

Már egy párszor említettem, hogy Krisztián nagyon szereti a leveseket, én viszont annál kevésbé. Mióta külön főzök mindkettőnknek, azóta többször örülhet, mert heti 1-2 alkalommal biztosan kerül a tányérjába valamilyen formában. 

Szerda este Indinek csirkemájat sütöttem ki vacsorára, és amikor Krisztián megérezte az illatát, nyálcsorgatva kijelentette, hogy ő is valami májasat szeretne enni. Ebből jött az ötlet, hogy most hétvégére májgaluska levest fogok készíteni így dupla lehet az öröm: leves is lesz és májat is ehet. 

Sokat kísérletezgettem, amíg meglett a tökéletes recept. Volt, hogy szép kerek gombócok sikeredtek, de ehetetlenül kemények lettek, aztán több évnyi próbálkozás, kísérletezés után meglett a tökéletes recept. Ugyan nem tudok szép kerek gombócokat készíteni belőle csak galuskákat, viszont cserébe vajpuhák lesznek a főzés végére.

Májgaluska leves

Hozzávalók:
2 db kisebb sárgarépa
1 db kisebb fehérrépa
1 kisebb zellergumó fele
1 db paradicsom
40 dkg csirkemáj
3 ek liszt
1  db nagyobb tojás
1 tk aprított petrezselyemzöld
1 tk házi vegeta
2 gerezd fokhagyma
só
szemes és őrölt bors

A zöldségeket megpucoltam felaprítottam, a paradicsomot négyfelé vágtam (Krisztián imádja kiszürcsölni a héjából). A felaprított zöldségeket lábasba tettem, felengedtem vízzel, teatojásban szemes borsot tettem mellé és feltettem a tűzhelyre közepes hőmérsékleten főni. Amikor már majdnem megpuhultak a zöldségek akkor sóztam csak meg (mert így hamarabb megpuhulnak, rövidebb ideig kell főzni őket).
A májgaluskához a májat vágódeszkán késsel elkapargattam, a kapott pépet egy kisebb tálkába tettem, beleütöttem a tojást, hozzáadtam a lisztet, a petrezselyemzöldet, a zúzott fokhagymát, a vegetát, az őrölt borsot és fél tk sót. Az egészet jól kikevertem és teáskanállal a levesbe szaggattam. Miután feljöttek a leves felszínére még 3 percig főztem és el is készült a illatozó leves.
Azt hiszem ízében ez így tökéletes ahogyan van ezért még azt is elnézzük, hogy gombóc helyet galuska lett csak belőle.

Sütőtök krémleves bacon chips-szel

Néha megpróbálkozom új zöldséges ételeket megetetni (vagy legalább is megkóstoltatni) Krisztiánnal. Most hogy itt ősz és a sütőtök szezon, kell tennem egy újabb próbát. Hátha krémleves formájában "le tudom nyomni a torkán", mert a krémlevesek jöhetnek neki minden mennyiségben és bármilyen zöldségből. A sütőtököt meglátva viszont idáig csak fintorgott, és meghagyta nekem.
Most direkt azért, hogy közelítsek az ő ízléséhez nem édesen hanem sós változatban készítettem, nagyon reménykedve a sikerben, hátha a spenót után a sütőtököt is sikerül megszerettetnem vele.

Sütőtök krémleves bacon chips-szel

Hozzávalók:
1 kisebb sütőtök (kb. 1 kg-osat vettem)
10 dkg bacon szalonna
1 tk méz
kb. 1 l zöldségalaplé
1,5 tk só
0,5 kk őrölt bors
0,25 kk őrölt szerecsendió
1,5 dl tejszín

A sütőtököt felvágtam a magjait kikapartam , sütőpapíros sütőlemezre tettem, villával megszurkáltam és betettem a sütőbe. Alapjáraton 180°C-on kb. 30-40 percig sütöttem volna alsó-felső sütésen, de mivel már úgy is bent csücsült a marharagu 120°C-on hőlégkeverésen, ezért ezzel együtt sütöttem 2 órát. Közben a bacon szeleteket 3-4 cm-es darabokra vágtam és száraz serpenyőbe téve zsírjára sütöttem. Amikor puhára és édesre sült a sütőtök kivetem a sütőből, kikapartam a húsát egy kanállal a héjából és a bacon sütéséből visszamaradt zsíron a mézzel átpirítottam. Sóztam, borsoztam, és megszórtam őrölt szerecsendióval, felöntöttem zöldségalaplével és közepes hőmérsékleten 10 perc alatt összefőztem. Hozzáöntöttem a főzőtejszínt és simára turmixoltam. Ezzel tulajdonképpen el is készült a leves, a tálalásnál megszórtam sült bacon darabkákkal.

Nagyon jól nézett ki, nagyon finom lett (szerintem), de sajnos Krisztiánnal így sem tudtam megszerettetni. Sebaj, próbálkozom tovább, hátha megtalálom azt a formáját a sütőtöknek, amit önszántából jóízűen betöm majd a pocakba.

Görög gyümölcsleves

Most, hogy eljött az augusztus 20-i hosszú hétvége (és vele együtt újra a forróság), megbeszéltük Krisztiánnal, hogy olyat főzök, amit mindketten megeszünk, most kivételesen nem kell ebben a 4 napban kétfelé főzőcskéznem. Gyorsan megegyeztünk, hogy készítek egy jó nagy adag gyrost házi pitával (teljes kiőrlésű búza- és zabpehelyliszttel), házi görög joghurtból készült tzatzikivel, sok-sok friss zöldséggel és finom gyros husival. Viszont a nagy melegre való tekintettel jó lenne egy kis hűsítő, amivel nem kell túl sokat bíbelődni, hamar elkészül és nem mellesleg finom. Legyen gyümölcsleves, de nem a hagyományos főzős, habarásos fajta, hanem görög. Nem kell főzni, nincs vele túl sok meló és jól behűtve igazi finomságnak számít a tikkasztó nyári napokon.

Görög gyümölcsleves

Hozzávalók:
görögdinnye
sárgadinnye (most mézdinnye volt itthon)
sárgabarack
őszibarack
szőlő
(tulajdonképpen szinte bármilyen idény gyümölcs, de télen akár a konzerv vagy a fagyasztott is megteszi)
100%-os narancslé (vagy frissen facsart)
10%-os főzőtejszín
őrölt fahéj

A dinnyéket karalábévájóval kigombócoltam, a barackokat felkockáztam, a szőlőt leszemeztem. A gyümölcsöket egy nagy levesestálba tettem, felöntöttem annyi narancslével, amennyi jól ellepte. Tejszínt öntöttem rá, megbolondítottam egy jó csipetnyi őrölt fahéjjal és már be is tettem a hűtőbe.
Nem írtam mennyiségeket, mert minden attól függ, hogy ki mennyi és milyen gyümölcsöt tesz bele, így ízlésünk szerint alakítható.

Minestrone

Kellett valami a rétes mellé, egy kis leves ami ami nem túl ütős, nem túl nehéz. A nyaralás után jól esnek a kímélőbb ételek (jó-jó tudom a rétes nem tartozik pont ide, de ezt csak szabadság alatt vagyok hajlandó készíteni). Ekkor jutott eszembe a Minestrone. Ezt az olasz zöldséglevest is vagy tucatnyiféleképpen készítik, tájegységenként, illetve családonként másként-másként. Nehéz is lenne így megmondani milyen az autentikus recept a lényeg az, hogy sokféle zöldség kell bele.
Krisztián még soha sem evett, ezért nem volt nehéz rávenni, hogy kóstolja meg, a feltétel csak az volt, hogy olyan zöldségek kerüljenek bele, amiket amúgy is megeszik.

Minestrone

Hozzávalók:
1 szál póréhagyma
2 gerezd fokhagyma
2 szál sárgarépa
1 szál fehérrépa
10 dkg zöldborsó
1 kis fej zellergumó (mert nem kaptam szárzellert)
20 dkg fehérbab (konzerv, mert nem volt kedvem olyan sokat főzőcskézni)
25 dkg hámozott paradicsom (szintén konzerv)
0,5 l passzírozott paradicsom
1 marék szarvacska tészta
reszelt sajt (legjobb a parmezán, de most nem kaptunk)
olivaolaj
só
bors
kakukkfű
oregano

A póréhagymát felkarikáztam, a fokhagymát lereszeltem és megpároltam 2 ek olivaolajon, épp csak annyira, hogy ne barnuljanak meg. Majd ráöntöttem a darabolt, hámozott paradicsomot, a felkarikázott répákat, a felkockázott zellert, a borsót, felöntöttem a passzírozott paradicsommal. Kb. 8 dl vízzel felhígítottam , borsoztam, megszórtam kakukkfűvel, oregánóval és addig főztem, amíg a zöldségek majdnem puhára főttek, ekkor tettem bele a tésztát. Megsóztam és a tészta puhulásáig főztem (de nem szabad túlfőzni).
Tálaláskor a tányérok aljába sajtot reszeltem erre mertem rá a forró levest.
És rájöttünk ez az egyetlen formája a "paradicsom" levesnek, amit Krisztián hajlandó megenni, szóval máris volt értelme elkészíteni :)

És már megint leves... - zellerkrémleves

Ahhoz képest, hogy megírtam, hogy nem rajongok a levesekért és nem készítek túl gyakran, mostanában mégis elég sűrűn van terítéken. Na nem azért mert megszerettem, valahogyan így alakult, ma speciel a fiúknak főztem volna, mert ma került volna sor a kisszobai bútorok összeszerelésére, de Krisztián elkapott egy vírust (tegnaptól hasmenés mától már hányás is), úgyhogy a szerelés megint jegelve lesz.Viszont ehhez vásároltam be, és hiába az én Drágám kedvence (, aki ugye most csak főtt krumplit és háztartási kekszet ehet egyenlőre) most mégis nekem kell elpusztítani.

recept innen

Zellerkrémleves

Hozzávalók:
40 dkg zellergumó (egy nagyobb darab)
3 db nagyobb krumpli
1,5 l alaplé
1,5-2 dl tejszín
2 ek liszt (most, hogy csak én eszem belőle teljes kiőrlésű rozsliszt)
8 dkg vaj
só
őrölt bors

Tálaláshoz:
aprított petrezselyem zöld
pirított kenyérkocka

A zellert és a krumplit megpucoltam, felhasáboltam és a vajon feltettem egy lábosban pirítani. Sóztam, borsoztam és addig sütöttem fedő alatt, néha megkevergetve, amíg a krumpli és a zeller megpuhult (kb. negyed óra). A zöldségekre szórtam a lisztet, elkevertem, és felöntöttem az alaplével. 10-15 perc alatt összefőztem, botmixerrel összeturmixoltam és beleöntöttem a tejszínt.  Ebben a pillanatban le is kapcsoltam a tűzhelyt és hagytam, hogy a lassan kihűlő kerámialapon összemelegedjen. Tálalás előtt megszórtam aprított petrezselyemmel és pirított kenyérkockával. Azt hiszem nekem ezen kívül már nem is kell más, hogy tele legyen a pocak.

Fő a leves - Tárkonyos csirkeragu leves

Korábban már említettem, hogy nem vagyok valami nagy leveses, ügyesen el is értem, hogy ne szerepeljen túlságosan sűrűn az étrendünkben. Krisztiánnal viszont nem akarok nagyon kiszúrni, így néha muszáj az ő kedvében járni és mégiscsak megfőzni. Amikről viszonylagosan azt mondhatom, hogy szeretem azok a tartalmas levesek, pl. a raguleves (,mert nem csak valami üresen lötybölődő meghatározhatatlan színű "lötty", amiben semmi sincs), ugyanis ha már ragu akkor legyen jó "gazdag". A ház ura pedig boldog lehet, mert a leves után jöhet a mákosguba.
A tökéletes receptet bokine   szakácskönyvében találtam, nem is nagyon kellet hozzányúlni, csak az adagot csökkentettem, tejszín helyett tejfölt (mert jobban szeretem a savanykásabb ízeket), kukorica helyett pedig brokkolit tettem bele (,mert Krisztián ezt végképp nem hajlandó megenni), és kihagytam a delikátot (mesterséges ízfokozókkal, színezőkkel és tartósítókkal teli műcuccokat nem használok).

Tárkonyos csirkeragu leves

Hozzávalók:
- 25 dkg csirkemell filé
- 15 dkg sárgarépa
- 7 dkg fehérrépa
- 5 dkg zellergumó
- 5 dkg karalábé
- 10 dkg csiperkegomba
- 10 dkg brokkoli
- 7 dkg zöldborsó
- 3 dkg vöröshagyma (egy kis fej)
- 1 ek olaj
- 1 tk kristálycukor
- 1/2 ek liszt
- só
- őrölt bors
- 1/4 csomag szárított tárkony
- 1 kis doboz (20%-os) tejföl
- 1/2 citrom kifacsart leve

A zöldségeket megpucoltam, és apróra vágtam/szeleteltem, a husit kis kockákra vágtam.
A fazékban karamellizáltam a cukrot (nem elírás tényleg cukor kell bele, kihozza a sós étel ízét, drága jó nagyikám annak idején a vadasba is tett egy kanálnyi karamellt, szerinte ettől lett olyan finom az íze).
A folyós, ragacsos, barna karamellbe került az olaj, az apróra vágott hagyma és a tárkony fele, folyamatosan kevergetve dinszteltem, nehogy leégjen. Ezután beledobtam a zellert, a sárgarépát, a fehérrépát, a karalábét és a húst. Sóztam, borsoztam és fedő alatt közepes takarékon 15 percig pároltam. Ezután jött bele a borsó és a gomba és további 10 perc párolás. Felöntöttem a vízzel és addig főztem alacsony hőfokon, amíg minden teljesen meg nem puhult benne, szinte az utolsó pillanatban adtam hozzá a brokkolit Legvégül a tejfölt kikevertem a maradék tárkonnyal, a liszttel és egy merőkanál forró levessel, visszaöntöttem a fazékba, a citrom levével együtt, lekapcsoltam a tűzhelyt és hagytam, összeforrjon.

Palócleves

Az a helyzet, hogy nem vagyok valami nagy leveses (nem is készítek túlságosan sűrűn), ennek viszont Krisztián issza meg a levét, mert ő szíve szerint akár mindennap enne. Viszont van egy két kivétel, amit én is nagyon szívesen elszürcsölök ha már úgyis kell néha levest enni.
Az egyik ilyen a palóc leves, amivel drága Nagyikám ismerkedett meg először Farkasgyepűn a szanatóriumban (, mert mi addig nem is hallottunk róla), igaz ő akkor hentes levesnek emlegette, de az elmondása alapján megtaláltuk a receptet és amikor hazajött már itthon is elkészíthettük neki. Így került fel a családi receptgyűjteménybe és azóta is örömmel készítjük (és persze megemlékezünk a Nagyiról).

Palócleves

Hozzávalók (4 személyre):
- 25-30 dkg sertés lapocka
- 2 ek zsír (mert szerintem sertést és marha pörköltet vétek olajjal készíteni)
- 1 db paradicsom
- 1 db paprika
- 1 fej közepes vöröshagyma (plusz egy felet találtam a hűtőben Krisztián múltkori zsíros kenyerezéséből)
- fűszerpaprika
- só
- őrölt bors
- őrölt kömény
- 2 tk mustár
- 20 dkg zöldbab
- 2 szem közepes krumpli
- 2 szál közepes sárgarépa
- 1 szál közepes perezselyem gyökér
- 10 dkg zeller
-  víz
- 1 kis pohár tejföl (20%-os)
- kapor
- 1 ek liszt
- ecet (10%-os)

Csipetkéhez:
- 1 db tojás
- liszt
- só

Szombaton a pörköltet készítettem el. A hagymát kockára vágtam, és a zsíron megdinszteltem. A lapockát, a paradicsomot, és a paprikát szintén felkockáztam . Az üvegesre párolt hagymára tettem a felkockázott húst és fehéredésig pirítottam (pörköltem). Amint a hús mindenhol kifehéredett, lehúztam a főzőlapról, fűszereztem: pirospaprikát, őrölt borsot és -köményt tettem bele (de sózni nem szabad ilyenkor még, mert akkor nagyon nehezen puhul meg a hús), hozzáadtam a mustárt és a felkockázott paprikát, paradicsomot. Felöntöttem vízzel (nálam az vált be, hogy annyit engedek rá, hogy ellepje az edény tartalmát, mert mire megpuhul a hús, addigra tökéletesen besűrűsödik a szaft) és visszatettem a főzőlapra, közepes hőmérsékleten addig főztem, amíg a a hús megpuhult, csak ekkor sóztam. Amikor kihűlt betettem a hűtőbe, hogy jól összeérjenek az ízek. Hétfőn fejeztem csak be, mert vasárnap családlátogatóban voltunk és nem ebédeltünk itthon.
A répákat, a zellert és a krumplit megpucoltam, a répákat felkarikáztam, a krumplit és a zellert felkockáztam.
Egy közepes fazékban 1 ek olajat öntöttem, rászórtam a felkarikázott répákat, a felkockázott zellert, ráöntöttem fél dl vizet, fedőt tettem az edényre és kis hőmérsékleten közepesen megpároltam. Amikor a répák már elkezdtek puhulni, hozzáöntöttem a szombaton főzött pörköltet, beleszórtam a zöldbabot és felöntöttem vízzel. Forrástól számítva 10 percig főztem és hozzáadtam a felkockázott krumplit.
Közben elkészítettem a habarást, a tejfölt a liszttel csomómentesre kevertem, hozzáadtam 2 merőkanállal a levesből, és mikor már a krumpli is megpuhult (újraforrástól számított 7-8 perc) a levesbe kevertem a habarást. Megszórtam szárított kaporral (van aki tárkonnyal készíti és citrommal, de nekünk ez a verzió jobban ízlik), és ecettel savanyítottam valamint után sóztam egy picit. Végül a csipetkéhez összegyúrtam a tojást a lisztet és a sót, a gombócot a levesbe csipkedtem  még 2 perc főzés és készen lett a tökéletes tartalmas leves.

Behavazott március 15 - brokkolikrémleves

Őszintén szólva nem is emlékszem mikor volt utoljára ilyen ítélet idő március közepén, voltak olyan telek amikor összességében nem esett ennyi hó mint most ez alatt a két nap alatt. A rendőrség a városhatáron visszafordítja azokat a vakmerő autósokat, akik kimerészkedtek és nem volt intő jel nekik, hogy tegnap délután óta már rengeteg ember vesztegel elzárva mindentől a hó fogságában. Milyen véletlen, mi is pont mára szerveztük volna a bútorok átszállítását Tatáról, de látva tegnap az időt még délután lemondtuk az egészet. (A szülők még kicsit viccelődtek is rajta, hogy nosztalgiázunk, felelevenítjük a tavalyi beköltözésünk körülményeit, amikor szintén egy nap alatt leesett 30 cm hó.) Szóval most, hogy a lakás fogságába estünk és látjuk az ablakból hogyan fújja a havat, tépázza a fákat a szél kellett valami kis lélekmelengető. Tegnap vettünk két fej brokkolit, sok választás nincs ilyenkor brokkoli krémlevest kell készíteni, mert az Krisztián egyik kedvence.

Brokkolikrémleves

Hozzávalók:
- 2 közepes fej brokkoli
- 3 szem nagyobb krumpli
- 1 db vöröshagyma
- 4 gerezd fokhagyma
- 2 l alaplé (most zöldségleves, de szoktam húslevesből is)
- só
- őrölt bors
- őrölt szerecsendió
- 1 ek liszt
- 3 dl főzőtejszín
- sajt (most trappista volt itthon)
- pirított zsemlekocka

A zöldségeket megmostam, megpucoltam, feldaraboltam, egy nagyobb fazékba tettem őket és felöntöttem az alaplével. 25 perc alatt puhára főztem a zöldségeket, botmixerrel összeturmixoltam az egészet, majd 1 merőkanálnyi levest kimertem és kikevertem a liszttel. A habarást visszaöntöttem a levesbe, felöntöttem a tejszínnel, sóztam, borsoztam, belereszeltem egy kevés szerecsendiót és újraturmixoltam az egészet. Hagytam, hogy még egyet rottyanjon az egész, és már tálaltam is reszelt sajttal és pirított zsemlekockával megszórva. Krisztián mindig, de annak ellenére, hogy egy cseppet sem vagyok leveses még én is kétszer mertem.