Csokoládés pöffeteg avagy nálunk csak csokis pöfi

Miután hazajöttem a kórházból egy ideig kivontam magam a konyhából, a lábam sem bírtam lógatni, sokáig mankóztam és egészen egy héttel ezelőttig maga a járás is igen fájdalmas volt. 

Kényelmes lett volna nagyon a helyzet, hogy ki vagyok szolgálva és Krisztián majd megcsinálja, de egy-két reggel után már kezdtem unni a "taknyos" tükörtojást reggelire és ugyan minden nappal kicsit jobban nézett ki az elém tálalt étel végül egy hét elteltével már vállaltam, hogy inkább én készítem a reggelimet, vacsorámat. A kenyér sütést kétszer Krisztián vállalta be (öreg tésztás élesztős), aztán összeszedtem magam és úrja én készítettem kovászos kenyeret, ehhez nem kellett sok erőfeszítés, mindig csak 1-2 percnyi munka van vele, nem kellett túl sokat és megerőltetően ácsorognom miatta.

Gréta viszont az utóbbi hetekben a fejébe vette, hogy süssünk pitét - ezek a fellángolásai általában azért jönnek, mert kitalálja, hogy most van Kati, Zsuzsi, Elza, Anna baba születésnapja és nekik kell mindenképpen sütit sütnünk😩 Bevallom nem sok kedvem volt órákig készülődni, készíteni, majd romeltakarítani a közös sütkérezés után, főleg úgy hogy én nem eszem semmi édességet, Krisztián is diétába kezdett Grétát ismerve pedig a pite 80%-a a kukában landolna - a pazarlást pedig mindennél jobban utálom. De annyit rágta a fülem, hogy nem húzhattam tovább, a kedvére kellett végre tennem, viszont lebeszéltem a pitéről és rávettem, hogy inkább kekszet süssünk, mert azt el tudjuk dobozolni, nem romlik meg és tuti hogy meg fogja enni. 

Az Instagramon Paulinasuga osztott meg egy nagyon remeknek kinéző csokis pöfi receptet, ami szimpatikus volt, nem túl nagy adag, és kinézet plusz hozzávalók alapján kitűnőnek ígérkezett.

Csokis pöfi

Hozzávalók:

15 dkg liszt

6 dkg holland kakaópor

1/2 csomag sütőpor

20 dkg cukor

1 naracs vagy citrom héja (most naranccsal készítettük)

6 dkg vaj

2 tojás

porcukor a forgatáshoz

Gréta is szorgosan segédkezett a készítésben, most még azt sem bánta, hogy maszatos, ragacsos lett a keze - pedig ez általában kiborítja 😂

A lisztet belemértük a roborgép keverőtáljába, hozzáadtuk a hűtőhideg vajat és morzsásra kevertettük a géppel. Ekkor minden más hozzávalót is hozzáadtunk és egyneműre kevertettük a tésztát ami elég ragacsos lett, ezért betettük a hűtőbe, hogy a vaj visszadermessze (közben elkészítettem és megettük az ebédet így nem tudom, hogy rövidebb idő is elég lett volna e, de mindenesetre nálunk kb másfél órát volt hűtőben).

Bakapcsoltam a sütőt alsó-felső sütésen 180°C-ra és sütőpapírral borított sütőlemezre kezdtem pakolni a keksz gombócokat. Vagyis a lehütött masszábóla  legkisebb fagyiskanalammal (4 cm átmérőjű) gömböket vájtam ki és potyogtattam Grétának egy porcukros tálkába, amiben alaposan meg kellett forgatnia őket, ezeket a vastagon porcukros gömböket tettem sütőlemezre (sajnos egymástól nem elég messze, így a sütés végére összenőttek (legközelebb ezt a mennyiségű tésztát 2 sütűlemezre kell majd szétosztanom). 10 perc alatt készre sütöttem a pöfiket.

Nem nyilatkozom az ízéről, mert én nem ettem belőle, de Grétának nagyon bejött. Krisztián fantáziáját is nagyon izgatta, így diéta ide vagy oda, ő is megkóstolta. Nagyon csokis, nagyon omlós, puha belsejű (ne egy ropogós kekszet képzeljetek el).

Igazi csokis Mennyország.😋

Graham keksz

Tudjátok milyen megszállottja vagyok az amerikai recepteknek, viszont mindig akadályokba ütköztem, amikor a recept graham crakert említett. Ilyenkor eddig inkább fájó szívvel lemodtam a sütögetésről, mert itthon ilyen kekszet nem lehet kapni. Viszont már egy ideje birizgálja a fantáziámat egy diétásítható mogyoróvajas sajttorta recept (ráadásul Cseri barátnőm beavatott a titokba, hogy hihetetlenül olcsón kapható a Lidl-ben kg-os kiszerelésű krémsajt).
A graham craker (leírás alapján) egy jellegzetes ízvilágú keksz, amiben, teljes kiőrlésű graham liszt is található (senkit ne tévesszen meg ez az információ, ettől, még nem lesz diétás), az egyedi ízét a fahéj, a barnacukor és a melasz adja meg. Némi átalakításra szorul, hogy a diétába is beleférjen, sajnos a jellegzetes ízvilágot nem is tudom megtartani a melasz miatt, de remélem, természetes édesítővel is jó lesz az összhatás.

Recept innen

Diétás Graham keksz

Hozzávalók:
23 dkg graham liszt
5,5 dkg zabpehelyliszt
8,5 dkg eritrit
3/4 tk szódabikarbóna
1/2 tk sütőpor
1/2 tk só
15 dkg vaj (aki még egészségesebben akarja, annak kókuszzsírt ajánlok)
44 ml tej
1/2 tk vanília kivonat


A lisztet, a cukrot, sütőport, a szódabikarbónát, a sót és a fahéjat egy tálba tettem és alaposan összekevertem. Hozzáadtam a vajat és ezzel is teljesen összekevertem. Utolsó lépésként a tejet és a vanília kivonatot adtam hozzá (ez majdnem kimaradt, én meg csodálkoztam, hogy miért nem áll össze a cucc :P). A tésztát 2 folpack között kinyújtottam. Nem érdemes lisztezett nyújtólapon készíteni, mert a plusz lisztezéstől erősen romlik az állaga törékeny és formázhatatlan lesz. Eredetileg 2 mm vastagra kellene nyújtani, de én most nem értem rá ezzel foglalkozni, a csütörtöki bölcsiszünetre szabadságot kellett kivennem, így a sütésre szánt idő is "ajándék" volt, és mivel rengeteg mindent kellett még elintéznem a délutáni alvásidőben, így a külcsínnyel nem foglalkoztam. Pizzavágóval kb. 5x5 cm-es négyzeteket vágtam a tésztából és villával megszurkáltam őket. Sütőlemezre tettem a kekszeket és 180°C-ra előmelegített sütőben, alsó-felső sütésen addig sütöttem, amíg a szélei elkezdtek barnulni, aztán rácson hagytam kihűlni őket.
Mivel nem kóstoltam, így nem tudhatom, milyen az eredeti, de ez a diétásított verzió finomra sikeredett, még Gréta is sutyiban el-elcsent 1-2 darabot az asztalról.
(100 g / 27 g ch)


A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

Amerikai csokis keksz - Chocolate Chip Cookie

A kekszes doboz feltöltési akcióm folytatódik. Eszembe jutott, hogy az amerikai csokis keksznek kifejezetten omlós tésztája van (már pedig ez Krisztiánnak döntő kritérium), így belefogtam a keresésbe egy szimpatikus recept után. Amerikában mindenki ismeri, mindenki készíti, de olyan mint nálunk a beigli, a keksztekercs vagy a zserbó és még sorolhatnám. Mindenkinek megvan a a tuti, bevált, "eredeti" receptje hozzá (éppen ezért nem lehet eredeti receptet találni, maximum szimpatikusat).

Mily meglepő én megint a Pinteresten találtam egy nagyon jónak kinéző "mesteri" csoki cseppes keksz receptet. Ugyan egy kisebb nehézség állt elém, a csokicsepp beszerzésének a formájában, de szerencsére pár napon belül megoldódott (köszönöm Kriszti a hasznos infót), ráadásul még csak egy vagyonba sem került (a bejegyzés alján találjátok az összegyűjtött lelőhelyeket).

Mesteri amerikai csokis keksz

Hozzávalók:
56 dkg liszt
9 g szódabikarbóna
6 g sütőpor
3 g só
30 dkg vaj
27,5 dkg barna nádcukor
50 dkg kristálycukor
1 db nagy tojás
2 tk vanília kivonat
32,5 dkg (süthető) ét csokicsepp

A sütőt bekapcsoltam 180°C-ra alsó felső sütésen. A lisztet, a szódabikarbónát, a sütőport és a sót összekevertem egy tálban. Egy másik tálban a lágy vajat a cukorral kikevertem (nem fog elolvadni a kristályos cukor, ne is várjunk erre), majd hozzáadtam a tojást és ezzel is alaposan kikevertem, hozzáadtam a vaníliakivonatot, a lisztes keveréket és legvégül a csokicseppet.
A tésztából diónyi golyókat formáztam és sütőpapírra raktam őket. Az eredeti recept szerint sütés közben el kellett volna terülni, lapulni a golyóknak, ehelyett inkább szétrepedt pöffetegek lettek nekem belőle. Az utolsó két adagnál már a sütőlemezen ellapítottam a golyókat, így szép lapos kerek kekszek lettek ezekből. Tulajdonképpen ezek csak esztétikai dolgok, ízre és állagra ugyanolyan lett a pöffeteg és lapos keksz is.
17 perc alatt sütöttem őket világos aranybarnára és rácson hagytam kihűlni őket. Ebből a tésztából 65 db keksz lett, ez hatalmas mennyiség, csak 2 nagy fémdobozba tudtam belepréselni, így javaslom, hogy aki kipróbálná csak fél adaggal fogjon neki.
Nagy sikert arattam vele Grétánál és Krisztiánnál is. Apa úgy nyilatkozott, hogy  nagyon-nagyon finom, főleg tejjel.

Fontos ennél a receptél is, hogy úgy lesz igazán jó a végeredmény, ha jó minőségű alapanyagokkal dolgozunk: igazi vaj (nem margarin), igazi vanília kivonat (nem aroma), minőségi étcsoki (nem kakaós bevonómassza). Már írtam a bejegyzés elején,hogy csokicseppet nem volt egyszerű szereznem, de voltatok olyan kedvesek és adtatok néhány tippet, hogy hol érdemes megnéznem. A Tata és Tatabánya környékiek Tatán, a Koltói Anna utca 1. szám alatt a Patkó és Társa Bt.-nél tudják beszerezni nagyon baráti áron. Igaz nem csepp, hanem inkább lencse alakúak, de úgy éreztem ettől a semmiségtől simán eltekintek, ha már több mint egy ezrest spóroltam a beszerzésén.

25 dkg 50% kakaó tartalmú süthető csokicsepp került 470 Ft-ba

 Akik lakhelyéhez nincsen közel egy cukrászkellékes üzlet sem, azoknak összeszedtem néhány webshopot ahonnan rendelni tudnak.

• Sütisdoboz 

 Sütésálló csokicseppek 30 dkg 1.190 Ft
szállítási ktg. 2 kg-ig 1.090 Ft (20.000 Ft felett ingyenes)

• Sugar Shop

Belga süthető csokoládé cseppek 10 dkg 450 Ft

szállítási ktg. 2 kg-ig 1.250 Ft (40.000 Ft felett ingyenes ez azért magánebereknek kissé durva)

• GluteNo 

Sütivarázs süthető csokicseppek 20 dkg 735 Ft
szállítási ktg. 1.200 Ft (10.000 Ft felett 600 Ft, 12.000 Ft felett ingyenes)

• Csokibolt

Süthető apró csokilencse 10 dkg 320 Ft
szállítási ktg. 1.290 Ft (10.000 Ft felett 1.090 Ft, 20.000 Ft felett ingyenes)

Ahogy láthatjátok mindenhol drága a szállítás, ezért érdemes barátnőkkel, ismerősökkel, rokonokkal, szomszédokkal összeállni és együtt rendelni több mindent (vaníliarúd, fondant,marcipán, kakaópor, szórócukor, ételszínezékek, muffin/tortapapírok, stb.) így akár sikerülhet elérni az ingyenes szállítási árküszöböt.

Ha esetleg tudtok még tuti beszerzőhelyeket osszatok meg velem (beírom a listába), segítsünk egymásnak, ha tudunk.

Mit szóltok a recepthez? Kedvet kaptatok, hogy megkóstoljatok egy falat Amerikát? :)

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

Vaníliás biscotti

Még mindig keresem, kutatom a megfelelő receptet, hogy Krisztiánnak meglegyen a tökéletes mártogatni való keksz (kakaóba, kávéba, tejbe, teába), akár hidegen, akár melegen. Először shortbreadet sütöttem neki (skót vajas keksz), ami egyáltalán nem nyerte el a tetszését, aztán készült neki krémsajtos keksz, ami ízre már bejött neki, de kifogásolta, hogy mártogatni nem igazán tud vele, mert nem szívja magába a folyadékot. Ekkor jutott eszembe, hogy közel 3 éve sütöttem már biscottit, ez az olasz keksz (azaz kétszersült), amit kifejezetten mártogatáshoz való. Kerestem egy egyszerű vaníliás receptet, ami mindenhez illik  és megkíséreltem a lehetetlent, elkészíteni a tökéletes kekszet, ami apának megfelel. 

Recept innen

Vaníliás biscotti

Hozzávalók:

9 dkg vaj
14 dkg cukor
2 g só
2 db tojás
32 dkg liszt
1,5 tk sütőpor
2,5 tk vaníliakivonat

A sütőt előmelegítettem 175°C-ra alsó-felső sütésen. Egy tálba tettem a lágy vajat, a cukrot, a sót, a vanília kivonatot, a sütőport és simára kevertem őket. A vajas keverékhez adtam a tojásokat és ezekkel is jól elkevertem, végül a lisztet öntöttem hozzá és összegyúrtam.
A tésztát sütőpapírral borított sütőlemezre halmoztam és egy 40 cm hosszú 10 cm széles rudat formáztam belőle, és 25 percet sütöttem. 25 perc után kivettem és 20 percet hűtöttem, miközben a sütő hőmérsékletét visszavettem 160°C-ra. Recés élű késsel a kihűlt tésztát 1 cm vastag szeletekre vágtam és a szeleteket lapjukra fektetve visszatettem a sütőbe még fél órára.

Fantasztikus vanília illat lett az egész lakásban tőle. Grétának nagyon ízlett, Krisztián kedvére tenni viszont szerintem egyenlő egy lehetetlen küldetéssel, mert ugyan ez a keksz finom, és jól lehet vele mártogatni, de nem omlik szét rögtön, amint folyadékba ér.
ÁÁÁÁ!!!
Megőrülök, hogy soha nem jó egyik keksz sem, úgyhogy miután kifújtam magam újabb recept után kutatok, ami már talán meg fog felelni apa elvárásainak.


A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

Krémsajtos keksz

Már régóta halogatom a kekszes doboz feltöltését, de most végre nekifogtam. Apa kívánsága az volt, hogy olyan kekszeket szeretne, amiket teába, tejbe, kakaóba tud mártogatni,  jól megszívják magukat, és omlósak legyenek.
Kicsit nosztalgikus élményként választottam receptet, mert gyerekkoromban anyukám is sokszor sütött ilyet. Mármint sütikinyomós kekszet. A fém sütikinyomó gépet még a volt Cseszkóból hoztuk annakidején, és rengeteg kakaós és vaníliás kekszet készített vele Anyu, néha még színes szórócukor is került a tetejükre.
Tavaly Brigi barátnőm segített nekem cserélni és elhozni Felsőgalláról egy sütinyomó gépet (mindössze egy nagy tábla Milkát kértek érte). Igaz ez már nem az a masszív fém szerkezet, de nem érdekes, mert szentimentális értéke van.
Jó barátom a Pinterest (rettenetesen rá vagyok kattanva), rengeteg jónak kinéző ínycsiklandozó receptet (is) rejt így volt miből csemegézni. Elsőként egy krémsajtos receptre esett a választásom, egészen jó lett apa szerint a végeredmény.

Krémsajtos keksz

Hozzávalók:
25 dkg vaj
8,5 dkg krémsajt
20 dkg porcukor
50 dkg liszt (az eredeti receptben 40 dkg szerepelt, de úgy egy igaz ragacs volt, és nem lehetett kinyomni a gépből, így plusz 10 dkg-ot adtam még hozzá, amivel már jól működött)
1 tojássárgája
1 tk mandulaaroma
1 késhegynyi piros por állagú ételfesték

Összekevertem a lágy vajat a krémsajttal és a porcukorral, majd a tojássárgájával és a mandulaaromával. Végül fokozatosan belekevertem a lisztet és az ételfestéket. Az egészet homogén masszává gyúrtam, a sütikinyomógépbe töltöttem (több adagban) és sütőlemezre nyomtam a sütiket (nem kell vajazni, lisztezni a sütőlapot és sütőpapír sem kell alájuk, mert olyan magas a zsírtartalma, hogy játszi könnyedséggel leugrik a sütés végén a sütőlemezről). 180°C-ra előmelegített sütőben sütöttem őket 15 percig.

Nagyon omlós, nem túl édes, lehelletnyi mandula ízzel, tökéletes teasütemény.


A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

Babakeksz

Ismertek milyen vagyok: kicsit dilis , de az nem mondható el rólam, hogy ne a legjobbat akarnám Grétának. A magyar egészségügyi ajánlás szerint a csecsemőknek 7 hónapos korig be kell vezetni a glutént, napi fél háztartási keksz formájában.
Néztétek már meg az összetevőlistáját a háztartási kekszeknek? Rengeteg felesleges cucc van benne és mindegyikben megtalálhatóak (nyomokban) az allergének (mogyoró, tej, tojás). A babakekszek nagy része csak túlmarketingelt normál háztartási keksz gyerekmintás csomagolásban. Pedig olyan egyszerű a csemetéknek otthon igazán jó alapanyagokból allergénektől mentes szuper minőségű babakekszet készíteni..

Egy recept  kering a neten, mindössze (létezik egy továbbfejlesztett változata is, de az annyira nem szimpatikus, mert a készítéséhez fruktóz és tojássárgája szükséges).
Nem kell hozzá semmi más csak :

• alma
• hidegen sajtolt semleges ízű olaj (pl: napraforgó, kókusz)
• liszt.

Tulajdonképpen azt a receptet turbóztam én is tovább plusz felesleges hozzávalók nélkül, csak természetes és egészséges alapanyagokkal. Mert miért csak almából lehet kekszet készíteni? Annyi rengeteg gyümölcs van (főleg most nyáron), korcsoportonként eltérően adható gyümölcsökből rengeteg féle kekszet készíthetünk.

Első körben az almás-sütőtökös-zablisztes keksz sült ki.

Mire volt hozzá szükségem?

Egy közepes méretű almára (golden volt itthon), egy zacskó lefagyasztott pürésített sült sütőtökre (kb. 8-10 dkg-os volt a zacsi, sajnos Gréta egyébként hallani sem akar a sütőtökről, így ez logikus felhasználási módnak tűnt), és 25 dkg zablisztre.

Én olajat nem használtam, mert hidegen sajtolt olajból nekem csak repce és oliva volt itthon, ezek viszont annyira markáns ízűek, hogy nem szerettem volna eltolni vele a kekszek ízvilágát.

Az almát megmostam, meghámoztam és üvegreszelőn lereszeltem (akár turmixolni is lehet, de én nem akartam annyit mosogatni), hozzákevertem a kiengedett  sütőtökpürét és a zablisztet. Rugalmas állagú tésztát gyúrtam belőle és 3-4 mm vastagra nyújtottam. 1,5 cm széles, 7-8 cm hosszú csíkokra vágtam mert így tökéletesen illeszkednek majd a babapraclikba (a kerek kekszekkel ellentétben) és 180°C-ra előmelegített sütőben alsó felső sütésen 17-18 percig sütöttem őket. Sajnos miután kivettem és megnéztem őket rájöttem, hogy ez nem elég, mert középen "szalonnás" maradt az összes, így további 10-12 percig sütöttem azaz szárítottam még őket hőlégkeveréssel. Így elérték a tökéletes keksz állagot.

Csodát ne várjatok: nem felnőttek szája íze szerint való, tömör és mivel a gyümölcsben található gyümölcscukron kívül más édesítőt nem tartalmaz ezért nem is igazán édes. (Krisztián megkóstolta és rögtön indult is a kuka felé, hogy köpjön, mint a TV Maci)

DE! Csupa egészséges alapanyagból van, akik tartanak a fulladásveszélytől nem kell aggódniuk, mert ez a keksz nem törik, hanem a gyerek szájában mállik csak szét. 

Grétának kifejezetten ízlett a végeredmény.

Második körben almás-barackos-maracujás-tönkölylisztes változat készült.

Tulajdonképpen kicsit maradékmentő akció is volt ez, mert volt egy megkezdett gyümölcsös babadesszert a hűtőben ami már 3. napja volt nyitva, de elfogyni nem akart, így utolsó pillanatos felhasználási lehetőségként a keksz tésztájába került.

Így csak ennyivel lett különbözőbb a hozzávalólista:

1 db közepes (golden) alma meghámozva, lereszelve

3/4 üveg őszibarackos-maracujás babadesszert

25 dkg bio teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt

Mindent alaposan összegyúrtam, 3-4 mm vastagra kinyújtottam, 1,5x8 cm-es csíkokra vágtam és 180°C-ra előmelegített sütőben sütöttem 17 percet alsó-felső sütésen, majd 12 percet hőlégkeverésen.

Tulajdonképpen rengeteg féle ízvariációt el tudok képzelni belőle: almás-körtés, almás-sárgarépás, almás-őszibarackos 4 hónapos kortól, almás-meggyes-banános 5 hónapos kortól, (szigorúan morzsákra törve, gyümölcsbe keverve), almás-sárgabarackos 7 hónapos kortól , és természetesen ha maradékot kell menteni, akkor bármilyen megmaradt az adott életkorban adható üveges gyümölcsdesszerttel is kisüthető.

A készítésnél helyezzük előtérbe a teljes kiőrlésű liszteket, ugyanis ezekben található rostok elősegítik az emésztést, a B6 vitamin pedig az idegrendszer fejlődését támogatja (a fehér lisztben nem található már meg a B6 vitamin). 1 éves kor alatt mindenképpen BIO teljes kiőrlésű lisztet használjunk, mert e gabona minden alkotórésze a lisztbe kerül így (nem esik át olyan "tisztításon", mint a fehér liszt, ezért mindenképpen célszerű vegyszerektől mentes terméket vásárolni).

Remélem tetszett a recept , és ti is nekifogtok ezeknek e hihetetlenül egyszerű és egészséges babakekszeknek a legyártásához.

Mosolygós, szép napot kívánok mindenkinek!

Először csak megnézte, hogy mi lehet ez

Aztán a biztonság kedvéért meg is nyalta

Végül jóízűen elkezdte csócsálni

Töpörtyűsből káposztás pogácsa

A 8. évfordulónkon a Vadvirág vendéglőbe mentünk el ebédelni, ahol az a szokás, egy kis étvágygerjesztő gyanánt a saját kemencéjükben sült pogácsával kedveskednek a vendégeknek.

Akkor jutott Krisztián eszébe, hogy milyen régen evett töpörtyűs pogácsát, igazán itt lenne az ideje, hogy süssek 1-2 tepsivel. Így amikor a hentesnél jártunk  vettünk egy szép nagy zacskó töpörtyűt, és már készültünk rá, hogy vasárnap milyen jó kis pogácsa lesz belőle.

Vasárnap délután nekikészültem a sütéshez, begyúrtam a tésztát Limara receptje alapján, és betettem a töpörtyűt a robotgépbe. Fülsiketítő hangok jöttek a gépszörnyből, de a töpörtyű csak nem akart szétaprítódni, ellenben a motor egyre jobban melegedett, így inkább kikapcsoltam, nehogy a végén leégjen. Elővettem a kamrából az öntöttvas húsdarálót, hogy majd az megoldja minden problémánkat. Ám néhány tekerés után kénytelen voltam átadni Krisztiánnak a stafétát, mert egyszerűen nem tudtam tovább forgatni a kart. Krisztián jött felmérte a helyzetet, nézegette, majd ő is nekigyürkőzött. Nos alig 1 perc próbálkozás után le kellett állítanom, mert majdnem a munkalap szakadt fel és tört ketté. Így kénytelenek voltunk belátni, hogy ebből nem lesz töpörtyűs pogácsa, még jó hogy vettünk egy fej káposztát, ami a kamrában várta, hogy pirított tészta legyen belőle. Végül a peches aprítási, darálási kísérlet után káposztás pogácsa készült a gulyásleves mellé.

Hajtogatott káposztás pogácsa

Hozzávalók:

60 dkg liszt

1 dl tej

2 dl tejföl

2 tk só

1 tk cukor

12 dkg zsír (nem volt itthon elég vaj, margarint pedig nem használok)

4 ek fügebor

1 db tojás

3,5 dkg élesztő

1 közepes fejeskáposzta 2/3-a

1 ek só

1 ek cukor

3 ek olaj

őrölt bors

1 tojás

A tészta hozzávalóit összegyúrtam , folpackba csomagoltam és betettem a hűtőbe, hogy lassan megkelhessen. Közben a káposztát lereszeltem és besóztam, 25 percet hagytam pihenni. Egy kisebb lábasban az olajban megkaramellizáltam a cukrot, majd amikor már arany színű lett, hozzáadtam a kicsavart káposztát. Megszórtam borssal és addig pirítottam közepes hőmérsékleten gyakori kevergetéssel amíg aranybarna nem lett. Az elkészült pirított káposztát félretettem és teljesen kihűtöttem.

Az időközben kétszeresére kelt tésztát lisztezett lapon kinyújtottam és megkentem a kihűlt káposzta felével. A kinyújtott tésztát háromba hajtottam , majd elforgattam és újra háromba hajtottam. Visszacsomagoltam a folpackba és fél órára visszatettem a hűtőbe.

Amikor "kipihente" magát a tészta újra kinyújtottam, megkentem a maradék káposztával és újra hajtogattam, mint az első alkalommal. Megint fél óra pihentetés következett a hűtőben, közben bekapcsoltam a sütőt alsó-felső sütésen 190°C-ra.

A pihenés után a tésztát ujjnyi vastagra kinyújtottam, éles késsel keresztben bevagdostam és 5 cm-es  pogácsaszaggatóval kiszaggattam, sütőpapíros sütőlemezre tettem a pogikat és hagytam őket még 15 percet pihenni. Krisztián megkente a tetejüket felvert tojással és már mentek is a sütőbe, hogy szép aranybarnára süljenek.

Így lett a töpörtyűsből káposztás  pogi, már csak a kemény, szálas töpörtyűvel kellene valamit kezdenem, mert nem lenne szívem kidobni.

Instant Cowgirl keksz - gasztroajándék karácsonyra

Sajnos ezt a bejegyzést is csak utólagosan tudom közzétenni, mert néha az én kis hugicám is megnézi, elolvassa amiket postolok, ez az ajándék pedig pont neki készült karácsonyra.
Most, hogy túl vagyunk az ajándékozáson megoszthatom veletek is milyen "Lujzis" ajándékot kapott tőlünk.
Az ötletet Bakerella oldaláról származik, egy ici-pici magyarítással az alapanyagokban, és a mértékegységek átszámításával, íme az instant Cowgirl keksz.

Először nem igazán értette a dolgot, mi is ez ...

de a végén csak sikerült elmagyaráznunk neki :)

Instant Cowgirl keksz

Hozzávalók:
 21,5 dkg liszt
1 tk sütőpor
1 tk szódabikarbóna
0,25 tk só
10 dkg aprószemű zabpehely
12 dkg rózsaszín m&m, smarties vagy a mi esetünkben mikulás drazsé
15 dkg étcsoki chips (ezt táblás csokiból gyártottam, mert a közelünkben nem lehet beszerezni)
1 tk vaníliáscukor (házi)
11,5 dkg kristálycukor
11,5 dkg barna nádcukor
10 dkg apróra vágott dió

Először is szükség volt egy 1 l-es befőttes üvegre (esetemben Ikeás KORKEN csatosüvegre), ebbe kerülnek bele az alapanyagok külön-külön rétegezve egymásra.
A következő sorrendben (alulról felfelé):

1. sütőporral, szódabikarbónával, sóval elkevert liszt,
2. zabpehely,
3. rózsaszín drazsé,
4. csokilencse,
5. barna cukor,
6. vaníliás cukorral elkevert kristálycukor,
7. aprított dió.

Ezzel el is készült az ajándék, még címkét ragasztottam rá és használati utasítást készítettem hozzá, a többi már az ajándékozott dolga lesz, vagyis a hugicáé :)

Az útmutató:

Az összetevőket alaposan keverd össze, majd adj hozzá 12 dkg enyhén felolvasztott vajat és 1 felvert tojást. Gyúrd össze a masszát, formázz belőle 3 cm-es golyókat. 175°C-ra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben kb. 15 perc alatt süsd készre. Bőven hagyj helyet közöttük, nagy kekszek lesznek belőle.

Boldog Karácsonyt!

A legfinomabb vajas pogácsa

Tartalmas leves mellé mindig készítek valamilyen aprósüteményt, Krisztián legjobban a croissant-t és a pogácsát szereti. Hétvégén már el is kezdte mondogatni, hogy mostanában "olyan egészséges ételeket eszik csak, hogy már itt lenne az ideje, ha készítenék neki egy jó kis magyaros, zsíros kaját, mert valahogyan kompenzálnia kell a sok zöldséget, gyümölcsöt". :)
Ha már a gulyáslevesre esett a választása, akkor legyen mellé valamilyen rágcsa is, rajtam a döntés, hogy croissant-t vagy pogácsát készítek hozzá. Nálam pedig nagyon egyszerű szokott lenni a döntés: melyikbe kell több vaj?
Mert mindenféle szeméttel (bocsánat margarinnal) még sütni sem vagyok hajlandó, nemhogy kenyérre kenni, így általában a hűtő vaj tartalma dönt afelől, hogy mit süssek.
Mivel még a nagy bevásárlás előtt vagyok, ezért készül most omlós vajas pogácsa nálunk, ami nemcsak hihetetlenül finom, de légmentesen zárható dobozban 3-4 napig is ugyanolyan friss maradna, mint közvetlenül a sütés után, persze, ha ennyi ideig kibírná nálunk egy adag pogácsa.

Recept innen

Vajas pogácsa

Hozzávalók:
25 dkg liszt
12,5 dkg vaj
3 db tojás
2 ek tejföl
1,5 dkg élesztő
0,5 dl tej
1 tk cukor
1,5 kk só
10 dkg reszelt trappista sajt

A lisztben elmorzsoltam a vajat, 2 db tojást, a cukrot, a sót és a tejfölt jól összekevertem.
A masszát beleöntöttem a lisztes részbe, majd hozzáöntöttem a meglangyosított tejet és belemorzsoltam az élesztőt is (felesleges külön felfuttatni, így is ugyanúgy meg fogja emelni a tésztát, hiszen pihen majd eleget). Először borzasztóan ragad, de így a jó nem rontottam el semmit.
A tésztát alaposan meglisztezett nyújtólapra borítottam és kb. 15 percet pihentettem, majd kinyújtottam már amennyire ezt a ragacsot nyújtani lehetséges (most az elején talán egyszerűbb kézzel húzni). A kapott tésztalap oldalát 2/3-ig behajtottam, majd a másik oldalát ráhajtottam a már behajtott tésztacsíkra, végül alulról felfelé félbehajtottam az egészet. A nyújtást hajtogatást még háromszor megismételtem fél órás pihentetésekkel. Az utolsó nyújtás végére a tészta teljesen jól kezelhető állagú lesz.
Ujjnyi vastagra nyújtottam ki a jól meghajtogatott, kipihentettet pogácsa tésztát. Felvert tojással lekentem a tetejét és megszórtam reszelt sajttal. 3 cm-es pogácsaszaggatóval kiszaggattam, sütőpapírral bélelt sütőlemezre pakoltam a pogikat és 180°C-ra előmelegített sütőben alsó-felső sütésen,  gyönyörű aranybarnára sütöttem őket. Vigyázat nem lehet abbahagyni! :)

Levendulás keksz

Nagyon benne voltam a keksz sütésben, ezért, az omlós-fahéjas zabkeksz és a biscottik mellett mást is ki szerettem volna próbálni. Mivel júniusban kaptam egy hatalmas csokor levendulát az egyik munkatársamtól, ezért úgy gondoltam ezt most juszt se molylepke kergetésre fogjuk elhasználni. Lemorzsoltam a virágokat és egy kisebb 2,5 dl-es befőttes üvegbe tettem őket, hogy később élvezettel áldozhassunk a gasztronómia oltárán belőle. Most pedig Limara receptje alapján levendulás kekszek készültek egy részéből.

Levendulás keksz

Hozzávalók:

10 dkg zabpehelyliszt
10 dkg finomliszt
10 dkg blansírozott, őrölt mandula (mandulaliszt helyett)
7 dkg cukor
20 dkg hideg vaj
0,5 citrom reszelt héja
1 tojás sárgája
2 tk levendula virág
csipet só

A tojások kivételével mindent a robotgépbe tettem (így nem tud az omlós tészta a kezem melegétől túlmelegedni), és morzsásra összedolgoztattam, majd hozzáadtam a tojást és készre kevertettem. Az összedolgozott tésztát fóliába csomagoltam és 2-3 órára hűtőbe tettem pihenni.
Miután kellőképpen visszahűlt, és keményedett a tészta lisztezett nyújtólapon 2-3 mm vastagra nyújtottam és derelyevágóval téglalapokra vágtam (sajnos nekem nincs olyan gyönyörű mintás kvircedli mintázóm, mint Limarának) de, hogy minta az enyémben is legyen kis szivecskét nyomtam mindegyikbe az ikeás műanyag tésztakés végével.
Sütőpapírral bélelt sütőlapra rendeztem a kiszaggatott kekszeket és 180°C-os sütőben kb. 8 perc alatt világosra sütöttem, közben az egész lakást belebegte az édes levendula és citrom illata.
Diéta ide vagy oda, lehet, hogy egy-két darabot én is elcsenek/megkóstolok belőle, mert ennek az illatnak nem lehet ellenállni (sajnos Krisztiánnak nem nyerte el a tetszését, azt mondja szerinte nincs semmilyen íze - szerintem viszont elég intenzívek).

A tapasztalatom a következő: bármennyire is szerettem volna egy picit egészségesebbé tenni, ezt a kekszet a zabpehelyliszttel, nem volt túl jó ötlet. Amúgy is egy igazán omlós tésztáról beszélünk, a gluténmentes zabpehelyliszttől még inkább azzá (jobban mondva széttöredezővé) váltak a kekszek. Ha rám tör legközelebb az újíthatnék, akkor inkább teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztet teszek bele.

Mandulás-kardamomos és diós-fahéjas biscotti, avagy nekünk aztán van mit a tejbe aprítanunk

Még haza sem értünk soproni nyaralásunkból, de abban már meg is egyeztünk Krisztiánnal, hogy hanyagolni fogjuk innentől a sütiket. Jobban mondva az alkalmakra ezek után is készíteni fogok (születésnapok, névnapok), de nem lesz minden hetes mutatvány, hogy valami kis édességet csempésszek az életünkbe.
Természetesen vannak kivételek, ide tartozik például a múlt hétvégi BB torta  és a sütis doboz feltöltése, mert az jelentem kongott idáig az ürességtől. A kekszek Krisztiánnál ugyanis nem számítanak igazi süteménynek, ezért onnan lehet garázdálkodnia esténként. Amikor látom, hogy nyílik a kamra ajtó, Ő pedig teletömött szájjal (akárcsak régen a hörcsögeink) settenkedik vissza mellém a kanapéra, reménykedve abban, hogy nem vettem észre a nassolását, akkor úgy gondolom, hogy inkább tényleg kekszet egyen, ne pedig csokit.
Elsőnek a biscottira esett a választásom, mert Krisztián imádja a kekszeket tejbe, kakaóba mártogatni. Ezt az olasz kekszet (kétszersültet) pont erre találták ki, folyadék híján beletörhet a próbálkozó delikvens foga. De desszertborba (az olaszok így szokták), kakaóba, tejbe, kávéba vagy teába mártogatva igazi ínyenc csemege.
Jó sok receptet végigolvastam, nagyjából két csoportra tudnám osztani ezeket: vajasok és vaj nélküliek.
Én most Varga Gábor receptjére támaszkodtam, ugyan egyenlőre nem sok mindent változtattam meg rajta, de szerintem még lehetne alakítani, mindenesetre kiindulási pontnak tökéletes volt.

Felül a mandulás, alul a diós biscotti

Mandulás-kardamomos és diós-fahéjas biscotti

Hozzávalók:
40 dkg cukor
4 db tojás
60 dkg liszt
2 db citrom reszelt héja
2 tk sütőpor
2 tk vanília kivonat
15 dkg mandula
15 dkg dió
csipetnyi  őrölt fahéj
csipetnyi őrölt kardamom

A tojásokat és a cukrot tálas mixerbe tettem és magas fokozaton 15 percig habosítottam. Közben diót és a mandulát (természetesen külön-külön) száraz serpenyőben megpirítottam, hogy intenzívebb legyen az ízük.
Amikor elkészült a tojáshabot kétfelé öntöttem, az egyikbe pörkölt dió, a másikba a pörkölt mandula került. Mindegyikbe belereszeltem 1-1 citrom héját, belekerült még 1-1 tk vanília kivonat, 30-30 dkg liszt és 1-1 tk sütőpor. Ezenkívül a manduláshoz egy csipetnyi őrölt kardamomot, a dióshoz pedig egy csipet fahéjat adtam. A tésztákat egyneműre kevertem és sütőpapíros sütőlemezre halmoztam őket. Egyenként 35 cm hosszú, 10 cm széles és 3 cm hosszú csíkokká igazgattam őket (nem volt könnyű, iszonyúan ragaszkodott a tészta a tenyeremhez és az ujjaimhoz). 170°C-ra előmelegített sütőbe tettem és 30 perc alatt világosra sütöttem. Félóra után kivettem és pihentettem 10  percet, majd recés (kenyérvágó) késsel 1 cm vastag szeletekre vágtam. A szeleteket lefektettem egymás mellé vissza a sütőlemezre és 150°C-on még 25 percig szárítottam.
Most már dobozba rendezgetve várják, hogy Krisztián lassacskán rájárjon.

Örökség a déditől - Babapiskóta

A dédnagymama  csodálatos dolgokat készített, annak idején. Nála láttam, hogyan készül az igazi húzott rétes a hatalmas konyhaasztalra kiterített abroszon (szerintem azóta sem sikerült senkinek sem olyan jól, mint ahogyan Ő a sparhetban sütötte), a széle, ami lelógott az asztalról, azt a kézfejére tekerve körbe leszakította és abból lett a vakarcs. De amit csakis egyedül Ő készített a családból az a babapiskóta (kvircedlinek is nevezte, bár tudom ez máshol egészen más süteményt takar).
Nem az a mostanság a boltokban kapható, nagyon levegős tésztájú változatot készítette (amit nem lehet semmibe beáztatni/mártani, mert rögtön atomjaira hullik szét), hanem masszívat és keményebbet. Minden kisgyerek ezt kapta a kezébe amikor jöttek az első fogacskái, hogy rágcsálja csak nyugodtan (mivel kemény volt nem eset rögtön szét a szájukban, és maszírozhatták vele az ínyüket). Ezt lehet igazán jól, tejbe, kakaóba mártogatni, de már kipróbáltam, tökéletesen megfelel a tiramisuhoz is, csak ezt nem csak meríteni, hanem picit áztatni is kell a kávéban.

Biztos, hogy elég lesz ennyi?

Babapiskóta

Hozzávalók:
- 4 db egész tojás
- 20 dkg porcukor
- 1 dkg szalalkáli
- 60 dkg liszt (ez már csak az én újításom: 40dkg finomliszt és 20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt)
- 2 ek házi vaníliáscukor
- 0,5 dl langyos víz
- csipet só


Az egész tojásokat a porcukorral, a vaníliáscukorral, a csipet sóval és a vízben feloldott szalalkálival habosra kevertem. 20 perc pihentetés után belekevertem 20 dkg lisztet, letakartam és egy éjszakára betettem a hűtőbe pihenni. Másnap hozzákevertem ismét 20 dkg lisztet és visszatettem még 2 órára pihenni a hűtőbe. Végül hozzágyúrtam a harmadik adag lisztet is (20 dkg) és 2-3 mm vastagra kinyújtottam. Babapiskóta szaggatóval kiszaggattam (ha ez nincs nagyon egyszerűen át lehet alakítani egy felesleges nagyobb pogácsa szaggatót, vagy késsel is lehet stanglikat vágni belőle, ha nincs más lehetőség). A sütőt előmelegítettem 150°C-ra alsó-felső sütésen és sütőpapíros sütőlemezen 5-6 perc alatt megsütöttem őket nyitott ablaknál, mert ugye a szalalkáliból a hő hatására ammónia szabadul fel (nagyon kell figyelni rájuk, mert hamar túlsülnek, és úgy szépek ha világosak maradnak, bár most a teljes kiőrlésű liszttől "korpás kinézetűek lettek).
Most, hogy lassan Krisztián feléli a zabkeksz készletet, jól jött egy újabb adag nasi. Ez remélem jó ideig elég lesz neki amíg kitalálom, hogy milyen újdonságot készítsek.

Állatkert és zabkeksz

Most, hogy a hóakadályok után beköszöntött az igazi nyár (és a tavasz helyett a tavaszi fáradtság telepedett ránk) elhatároztuk, hogy kicsit aktivizáljuk magunkat Krisztiánnal és kimozdulunk itthonról. Nem járunk túlságosan sűrűn Pestre, de ha egy kis állatkerti kirándulásról van szó nem tétovázunk, összekapjuk magunkat, gyártok néhány szendvicset, bepakolunk 1-2 ásványvizet a hátizsákba és felülünk vagy állunk (jelen esetben szerencsénk volt és oda-vissza úton is volt ülőhelyünk) a MÁV-Start fantasztikus vonat szerelvényeire, hogy elzötykölődjünk a Keletiig. Valamiért mindig a legnagyobb melegben sikerül elmennünk, akár áprilisban, májusban vagy júniusban indulunk (múlt hétvégén már előbányásztam a nyári ruhákat és elcsomagoltam a télieket, a legjobbkor mert pont szükség is lesz a rövidnadrágokra, pólókra). Így vastagon naptejjel bekenve (sajnos brutális napallergiám van, ezért szükséges az 50 faktoros naptej és ebből következik, hogy egyik nyáron se barnulhatok le) és nyári ruhával felszerelkezve szálltunk szombat reggel gyorsvonatra. Kicsit aggódtam már előző nap, hogy mit húzzak a lábamra ami egész nap kényelmes, nem túl meg, és kibírom benne az egész napi sétafikálást, úgy hogy ráadásul a Péntek Enikős tornák miatt már másfél hete folyamatos izomlázban szenvedek.
Mivel Krisztián nincs túlságosan oda az állatkerti kosztért (ezzel nem a zoo csemegére célzok), és ráadásul horror áron is juthat némi plusz kalóriához az ember fia/lánya a barlang étteremben ezért úgy időzítettünk, hogy miután megérkeztünk még sétálgattunk egy keveset a körúton és az Andássy úton, végül délben a Városligetben ebédeltünk ezután mentünk csak be az állatkertbe. Több mint 4 órát bolyongtunk, nézelődtünk, és csodáltuk az állatokat, növényeket, látnivalókat. Megnéztük a kis oroszlánokat, és a már három éves gorillát, aki éppen a családtagjait bosszantotta (Krisztián megállapította, hogy Ő maga is pont ilyen), bebolyongtuk a Varázshegyet és persze még sok-sok mindent, végül bekukucskáltunk a kis elefánthoz is, aki el sem mozdult a mamája orrmánya mellől.

Még mindig a japánkert a kedvenc helyünk

Krisztiánt teljesen elbűvölték a piros szemek

Megérkeztünk a Varázshegybe

És a legjobban sikerült kép rólunk (hát igen nem vagyunk fotogének)

Összegezve fantasztikus nap volt, bár amikor hazaértünk az volt a nap legörömtelibb része amikor levehettük a cipőnket és felpolcolhattuk a lábunkat. Most, hogy egy ideig nem tervezünk még egy egész napos kirándulást, mert ma mindketten úgy érezzük térdig lejártuk a lábunkat (reggel 8-tól este 7-ig tartott a tegnapi túra) itthoni elfoglaltságot kerestem az általános főzés-mosás-takarítás trió mellé és egy gyorsan elkészíthető finom kekszre esett a választásom.
Amikor megjelent a boltok polcain a Győri édes Zabfalatok teljesen odáig voltam érte. Milyen jó, finom, és egészséges, merthogy van benne zab az pedig nagyon fontos élelmi rost, B1, B5, B6 és E vitaminban gazdag, és jelentős a fehérje tartalma. Viszont sajnos, mint minden nagyüzemben gyártott terméknél hatalmas a cukortartalma, ami emiatt, máris nem olyan roppant egészséges, mint ahogyan szerettük volna.
Ezért készül nálunk itthon ez az aprósütemény, lezárt dobozban nagyon sokáig eláll (ez most különösen előnyös, mert diétán vagyok és eltiltottam magam a nasiktól), de a későbbiekben még nagy hasznát fogjuk venni (erről majd a jövő héten írok bővebben).

Omlós-fahéjas zabkeksz

Hozzávalók:
- 15 dkg kisszemű zabpehely
- 10 dkg teljes kiőrlésű rozs vagy tönkölyliszt
- 15 dkg vaj
- 7 dkg barna nádcukor
- 1 ek tejföl
- 1 kk vanília kivonat
- 1 kk fahéj
- 3 csipet szódabikarbóna

A hozzávalókat összegyúrtam, és 3-4 mm-es re nyújtottam a tésztát. 6 cm-es pogácsa szaggatóval kiszaggattam a keksz karikákat és sütőpapírral kibélelt tepsiben, sütőlemezen 180°C-os sütőben alsó-felső sütéssel kb. 5 perc alatt szép aranyszínűre sütöttem őket. A sütőlemezen hagytam kihűlni, mert kezdetben még elég "lágyak", csak ahogy hűlnek keményednek meg. A végeredmény tökéletesen omlós, nem túl édes, és egészséges nasi.