Kanalasan szép az élet - 2. fejezet

Szép lassan halad a kanalazgatás nálunk ezért úgy gondoltam, hogy ideje újra írni a témáról.

Volt egy nagyon-nagyon-nagyon mély pontunk. Minden etetésnek sírás lett a vége. Nem, nem Gréta sírt, hanem én, mert semmilyen általam készített pürét nem akart elfogadni, én pedig totálisan összezuhantam, hogy bármilyen jót is főzőcskézek a gyerek maximum 2 kanállal hajlandó megenni belőle aztán utána már egy morzsányit sem, a fejem tetejére is állhatok, az sem segít.

Kezdetben, amikor elkezdtem a hozzátáplálást, ha nem evett eleget a pépekből mindig kiegészítettem neki a kanalazás után tápszerrel. Aztán miután egyszer beszéltem az egyik barátnőmmel rájöttem, hogy nagyon rosszul csinálom, mert így soha sem fog megenni egy teljes adag pürét, ha tudja, hogy ha nem eszik akkor jön a cumisüveg és a tápszer. Így ha nem evett, akkor kivettem az etetőszékből és fél óra-óra múlva újra megkínáltam a pürével. Ez valamelyest javított az evésén.

Még mindig nem tud nyugodtan ülni etetés közben: egyfolytában mozog keze lába, forgolódik, nézelődik, de közben "nyüszít", ha nem adom a következő kanalat, ha olyan az étel ami ízlik neki

Anyukám végül megelégelte a dolgot és vett egy nagy adag üveges bébiételt az egyszem unokájának.

Nem mondom azt, hogy innentől kezdve gyalog galopp lett az életünk, de hihetetlenül sokat javult a helyzet. Ami nem ízlik neki azt üveges formában sem hajlandó megenni, de érdekes módon minden olyasmi, amit eddig főztem neki és ránézni sem volt hajlandó, az most üveges bébiétel formájában jókedvvel lecsúszik a torkán.

Közben próbálkoztam tovább a saját készítésű főzelékekkel. Egyetlen tuti befutóm van: a pipihúsleves. Bármikor képes megenni belőle akár 3 dl-t is (kevés sószegény leves, krumpli, sárgarépa, fehérrépa, zeller, paradicsom, zöldborsó). 

A vegyes zöldség főzelékkel már nem mindig aratok sikert (krumpli, sárgarépa, zöldborsó, cukkini, paradicsom, pipicici). A zöldborsó-krumpli is lecsúszik, ha éppen olyan kedve van hozzá. De elég makacs a kisasszony, ha ő egyszer megmakacsolja magát, akkor az ég irgalmazzon nekem...

Van hogy már a gyümölcspürét sem akarja megenni, amit én készítek neki. Ilyenkor azt is üvegessel kell kiváltanom. Gyümölcsökből mindent szeret (de a Hamanek gyümölcspüréket nem tudom adni neki, mert szegénykémet durván meghajtja az összes). A Kecskeméti és a Babydream gyümölcsös desszertek között van már 7 hónapos kortól adható joghurtos és túrós is, azok most hatalmas kedvencek. Már alig várom, hogy 8 hónapos legyen, és én magam készíthessem neki a gyümölcsös joghurtot, túrót Cserpes termékekből.

Néhányszor kapott már kiflicsücsköt, hú azt egyszerűen imádta. Mondjuk én a takarítást utána nem annyira (mert ahogyan rágcsálja, nyálazza nem eszik meg belőle valami sokat, inkább csak az ínyét masszírozza vele, a lepotyogó nyálas, nyúlós kiflimorzsák, darabkák, viszont odaragadnak mindenhez).

Hatalmas segítség az etetőcumi, mert Krisztián retteg tőle, hogy nagyobb darabot harap valamiből Gréta és félrenyeli (lehet, hogy velem van a gond, de én ezen nem parázok), így hogy Ő is nyugodt legyen vettem egyet. Az etetőcumit úgy néz ki mint egy sima cumi, de a cumi része kipattintható, hatalmas szilikon cuclija van ahova bele lehet pakolni a felaprított zöldségeket, gyümölcsüket, így a cumit rágcsálva a lyukakon kijön a pépes, nagyon mini méretű darabos étel, ami már nem akad a torkán (szerintem a nagyobb sem akadna, de erről úgy sem tudom meggyőzni Krisztiánt).

Tejpépekből próbáltuk a Humanát, amiből az almás bevált, a Babydreamet, amiből a gyümölcsös és a sztracsatellás ízlik neki, a Milupát kifejezetten utálta, a Sinlac pépet szívesen megette, de a szagától nekem fordult fel a gyomrom, amikor készítettem neki, és a Sinemil viszont nagyon szuper.

Mostanra 3 étkezést váltottunk ki: a tízórait, az ebédet és az uzsonnát. Reggelire és vacsorára megmaradt a tápszer (reggelire 170 m, vacsorára 230 ml). Ugyan nincsen meg a napi 0,5 l tej alapú táplálék, de ha többet adok neki reggelire, akkor egyszerűen visszabukja. Tízóraira gyümölcsöt szokott kapni, ebédre főzeléket, uzsonnára pedig tejpépet.

Amikor nagyon nem akar enni, akkor pelenkára vetkőztetem és hagyom neki, hogy beleturkáljon a tálba és szétkenje a megkaparintott kaját. Ezalatt (viszonylag) elég "nagy" adagot sikerül belapátolnom neki, aztán irány a fürdő, becsücsül a fürdőkarikába és jöhet a zuhany, hogy a nagy maszat alatt megtaláljam az én pici lányomat :D

További fejleményekkel jelentkezem, ha változik az étkezési helyzet.

Az etetőcumi

Vilmoskörte apának és a babának