Próbáltam rákeresni a keksztekercs eredetére, de sehol nem találtam semmit róla. Ez amolyan igazi családi recept mindenkinél, a nagyi receptje van nagy becsben tartva, és továbbadva a következő nemzedékeknek. Legvalószínűbbnek azt tartom, hogy az első keksztekercs a szocializmus idejében keletkezett, amikor az átlag munkás családból származó édesanya olcsón akart finomságot tenni az asztalra, abból a kevés alapanyagból, ami otthon volt és amit egyáltalán be lehetett szerezni akkoriban.
Nálunk is öröklődött egy nagyi féle keksztekercs recept (szerintem a világon ez a legegyszerűbb), nem volt nagy dolog elkészíteni, mi is mindig segítettünk már egészen pici korunk óta benne. Valamiért a későbbiekben (is) elutasító voltam minden más recepttel szemben, nálam szóba sem jöhetett, diós, kávés, gesztenyés masszából készült tekercs, grízes, citromos, kávés, csokoládés krémmel töltve. Aztán amikor a mama meghalt még nagyobb értéke lett (leginkább szentimentális), mert benne volt mindaz a szeretet és melegség, amit a mamától kaptunk.
Idén viszont felkeltette a figyelmemet Limara keksztekercse és mivel egyéb okok miatt idén húsvétra nem sütöttem semmit, nem csináltam nagy hacacárét, így előkerült a régi recept és készült az újból is csak összehasonlítás képen, sőt még Krisztián nagyikája is küldött az ő saját verziójából. Leírom nektek most mindkét receptet (sajnos azt kell mondanom, hogy nyert Limaráé, legyőzte a hagyományos családi receptet).
Gizi mama keksztekercse
Hozzávalók:
50 dkg darált keksz
20 dkg porcukor
1 ek vaníliáscukor
3 ek keserű kakaópor
tej (amennyit a massza felvesz, hogy jól formázható legyen, de ne ragacsos)
Krémhez:
10 dkg vaj
10 dkg porcukor
10 dkg kókuszreszelék
A darált kekszet (1 maréknyi kivételével) összekevertem a porcukorral a vaníliáscukorral és a kakaóporral, majd óvatosan annyi tejet csurgattam hozzá, hogy egybeálljon, jól formázható legyen, de ne legyen ragacsos a massza. A töltelékhez először a vajat kikevertem a cukorral, majd hozzáadtam a kókuszreszeléket. Nyújtólapon a félretett 1 maréknyi darált kekszet szétszórtam, erre tettem a kekszmasszát, hogy leragadás nélkül tudjam kezelésbe venni, kb. fél centi vastag téglalap alakúra nyújtottam, majd megkentem a krémmel (tulajdonképpen ezt a tölteléket csak elvakargatni lehet a masszán, mert az állaga a kókuszreszelék miatt olyan mint valami zsíros fűrészpor), majd a szélesebbik oldala felől feltekertem és alufóliába csomagolva hűtőbe tettem.
Az új recept alapján |
Krisztián nagyijának a keksztekercse |
A keksztekercs körkép a Kulcsár család háza táján |
A keksztekercs jó dolog, mi is szeretjük :) Nálam meggylé vagy baracklekvár kerül bele attól függően mi van otthon, tejjel hígítom és rumaromával ízesítem. A krém nálam is kókuszos.
VálaszTörlésEz olyan egyedi dolog. Még nem láttam két egyforma receptet, valószínű családilag is mindenki egy kicsit átformálja a saját/családja szája íze szerint. Én pl. kávéval nem tudom még elképzelni sem, nemhogy megenni :D :P De hát ízlések és pofonok :D
TörlésFérjem Nagyijának testvére darált kávét tesz bele, hát nekem az nagyon nem jön be ;)
TörlésAkkor ebben nagyon egyezik az ízlésünk ;)
TörlésNem emlékszem hogy gyerekként én ettem volna keksztekercset. De ezidáig kipróbáltam jó párat és bevallom mind nagyon ízlett. Egy napi újságból próbáltam ki meggyaromával ízesített töltelékkel ami nagyon finom volt és legutoljára egy cappuccinoval ízesített töltelék nyerte el a tetszésemet. Nagyon guszta mindhárom tekercsed!
VálaszTörlésJó, hogy ilyen kísérletező kedvű vagy Éva :) Ez a meggyaromás töltelék nem is hangzik olyan rosszul. Én elég óvatos duhaj vagyok, sokszor már neki sem kezdek valaminek, ha kép vagy összetevőlista alapján nem nyeri el a tetszésemet. Viszont így lemaradhatok olyan gyöngyszemekről amik első hallásra nem olyan jók, mint első kóstolásra.
Törlés