Hiszti kezelés, megszüntetés - hol a megoldás?

Sokan szerintem ölni tudnának ezért az infóért, mert minden szülő tudja, hogy nincs idegesítőbb, idegtépőbb, mint  a(z esetek 99%-ában totálisan értelmetlen) gyerekhiszti.
Előre is bocsánat azoktól akiknek ez most nem fog tetszeni, de szerintem ugyanolyan játszótéri legenda, hogy valakinek a gyereke soha semmikor nem hisztizett még - ez kb. olyan, mint, hogy "3 hónaposan felült, 4 hónaposan felállt, fél évesen stabilan járt , 1 éves korára késsel, villával etikett szerint evett, másfél évesen pedig Grétsy Lászlóval értekezett a magyar nyelv sajátos változásairól a jelen korban" - hahaha.😂 - Bocsánat ezt nem hagyhattam ki, de mindig van valaki aki annyira büszke a csemetéjére, hogy mindenkin végigtiporva kicsit megtoldják azt amit tud/amire képes (avagy pont nem).
Visszatérve az eredeti témához, kell hogy legyen megoldás, különben a szülők java része xanaxon élne az idegösszeroppanás szélén félig megőszülve, félig megkopaszodva.
A régi nők (több száz éve) is felneveltek jó pár nemzedéket anélkül, hogy erre ráment volna a józan eszük, persze akkor még más világ volt, a szülők kevésbé figyeltek a gyerekek természeti igényein kívül arra, hogy érzelmileg kiegyensúlyozott legyen a gyerek, helyesen fejlesszék, és lehetőségeikhez mérten mindent megadjanak neki.
Akkor etették, itatták, pelenkázták, a gyerekeket, volt egy meleg fekhelyük, de kb. ennyi. Szerves részévé váltak a családnak, alkalmazkodniuk kellett. Nem ugrált mindenki körülöttük az óhajaikat lesve és bár nagy valószínűséggel akkor is lehettek próbálkozások, de figyelem hiányában ezek hamvában holtak voltak, hamar meg is szűnhettek a kísérletezések.
Most viszont mást sem tesznek a szülők (ez alól Krisztián és én sem vagyunk kivételek), mint lesik lesik gyermekeik óhajait - nem mint ha ezzel probléma lenne, hogy az utóbbi évtizedekben már több figyelmet és odaadást szentelünk gyerekeinknek, de ezáltal a gyerekek is gyökeresen megváltoztak. Hiszen érzik a saját bőrükön (hogy a bolond anya az 5. fajta ebédet is elkészíti, ha őnagyságának nem felel meg a felkínált 4, hogy alig kell kiejtenie mire vágyik, ha nem is azonnal de apa rohan megvenni, hogy öröm lehessen a születésnapon, hogy a nagymama a 275. pörgős ruhát is megveszi azonnal az ő angyalkájának, mert megtetszett neki a kirakatban, hogy a nagypapa a még szinte el sem múlt lumbágójával a hátán lovacskáztatja, mert ez az unoka szíve vágya és még sorolhatnám, végeláthatatlan a lista, de persze, nem is kell ennyire elrugaszkodottnak lenni, hogy lefedjük a valóságot) mindent megteszünk a boldogságukért - szoktuk mondani a józan ész keretein belül, de sokszor magunk se tudjuk hová tesszük a józan eszünk. 😛
Olvastam már róla, hogy főleg azért a szülőknél (legfőként az anyáknál) borul a bili és kezdődik a végeláthatatlan hiszti, mert a gyerek ott mer önmaga lenni, kiereszteni a stresszt, a feszültséget, ahol leginkább biztonságban érzi magát, nem kell tartania semmitől. Ezért lehet az hogy amíg egész nap édesen játszik a mamával / a bölcsiben/ az oviban/ a barátnőnél, amikor megjelenik érte anya és elindulnak máris kezdetét veszi egy maratoni hiszti roham, hogy pl. esőben és 10 fokban miért nem lehet zokniban hazasétálni, mert neki ahhoz lenne kedve plusz bikinihez, gumikacsához és tütühöz.😂
Nem tudom, ki  hogy van vele, de engem egyáltalán nem sikerült ezzel megnyugtatniuk. Örülök, hogy életem kicsiny értelme mellettem érzi magát a legnagyobb biztonságban, de hogy ezért nem simogatás, finom ölelés és édes puszi legyen a jutalom hát fel nem foghatom.😲😄
Krisztián pedig a múltkor azt azt olvasta (igen, mi elég sokat olvasunk), hogy a későbbi sikerek kulcsa a gyerekkori hisztiben rejlik, hiszen ezek a gyerekek megpróbálják tágítani, feszegetni a határaikat, nem tágítanak már kisgyerek korban sem az akadályok elől, így később sem torpannak meg ha egy kis nehézség állja az útjukat.
Nos ennek tudatában biztos vagyok benne hogy Kulcsár Gréta roppantul sikeres feltörekvő felnőtt lesz 😄 az sem árt viszont, ha erre az időre a szülei nem kötnek ki valamelyik kórház pszichiátriai osztályán.

Akkor fogjunk hozzá, és igyekezzünk megoldani a helyzetet, hiszen mindenki ennek reményében kezdett bele az olvasásba, nem csupán azért, hogy az üres locsogásomon átrághassa magát.

1. Még a hiszti korszak kezdetén kitűnő megoldás az elterelés - itt most nem az "Ott repül a kismadár!"-ra gondolok, hanem egy jól időzített elterelő gyerekdalra, egy új játékra vagy éppen versenyre - "aki hamarabb odaér ahhoz a nagy fához a tér túloldalán azé lesz otthon ez első bögre habos kakaó" - ,de ez sajnos csak a hiszti korszak elején használ, egy idő után már fütyülnek minden fajta elterelő hadműveletre. 😒

Ha már rá sem hederítenek a más játékra, akkor jönnek az igazi játszmák. Mert igen egy idő után ez már hatalmi játszma lesz. A gyerekek nagyon okosak. Ha rájönnek, hogyan tekerhetnek minket az ujjaik köré egy-egy jól kijátszott hiszti alkalmával amikor beadjuk a derekunkat - "na jó legyen ahogy akarod, csak könyörgöm hagyd már abba" - onnantól nincs visszaút. Tudják, hogy ezt az ütőkártyát máskor is bevethetik , hiszen már célt értek vele.

Nem vagyunk kegyetlen szívtelen szülők, ha gyerekeinknek meghúzzuk a korlátokat. Igen kellenek a korlátok, a gyerekeknek is kiszámíthatóbb és biztonságosabb az életük, ha tudják, hogy meddig mehetnek el. Biztonságérzetet ad, hogy mi a szülők megszabjuk a határokat, ezáltal tiszteletre neveljük, és felkészítjük a valódi, közösségi életre.
Az a baj, ha a gyerek(ek) felülkerekedik, tudatában annak, hogy Ő irányít és a hisztivel bármit ki tud erőszakolni, amit csak szeretne. Itt elveszik a szülői tekintély és szinte minden, a csatát elveszítettük, de a háborúra még közel sem kell keresztet vetni. - Ezt csak azért írom még az elején, hogy ha belefutottatok ebbe a bakiba, ne aggódjatok, minden helyrehozható még 😉


Megpróbálhatjátok szépen megmagyarázni, hogy mit miért nem szabad -de ezzel SEMMIT sem fogtok elérni. Egy jelentős hiszti közepén ez pont annyira fogja érdekelni a gyereket, mint pl. egy megvadult oroszlánt aki épp lecsapni készül a prédájára.

Beleástam magam a Vekerdy Tamás (játékos nevelés, Érzelmi biztonság, Kisgyerekek, óvodások, Kicsikről nagyoknak, stb.), Lawrence J. Cohen (Játékos nevelés, Legyőzzük a félelmet), Adele Fabler és Elaine Mazlish (Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje) könyveibe.
2. Egy dolog közös mindegyikben: tiszteljük a gyereket és az érzéseit. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy hajtsunk is fejet minden szeszélyének, de fogadjuk el, hogy abban a helyzetben ő dühös/csalódott/frusztrált/stb. Adjunk hangot annak, hogy megértjük, hogy ő ebben a helyzetben dühös/csalódott/frusztrált/stb., de emellett amit mondtunk, kértünk az végleges, nincs helye hisztériának.
3. Van akinél segít az ölelés (nálunk pl. nem, csak még zaklatottabb lesz tőle Gréta).
4. A kineziológusok szerint nagyon fontos a mi lelkiállapotunk, hiszen a gyerekek nem csinálnak mást, mint tükröt mutatnak nekünk (persze szülő legyen a talpán akiben nem megy fel a pumpa egy sikítva, visítós, földhözvágos hisztitől). Ha sikerül eljutni egy idilli lelkiállapotba, magunkba szívtuk a "csít", és mi lettünk a megamagabiztosság, ha nem is rögtön de a gyerek is ezt a nyugodt lelkiállapotot fogja visszatükrözni. - Volt már aki ezt próbálta és ténylegesen bevált egy durva hisztiknél???😕
Nos ezt nem tudom tutira megmondani, mert általában 200 az amúgy 100-at soha el nem érő vérnyomásom, ha Gréta nagyon belemelegedik az őrületbe, így szinte lehetetlen, hogy eljussak a tökéletes lelki békesség állapotába, úgy hogy a nagy jelenetes hiszti előtt felvezetésként már minimum egy órán át hallgattam a világ legidegesítőbb, legértelmetlenebb nyafogó hangján, hogy: "Anyaaaa! Anyaaaa! Anyaaaaa! Anyaaaaaaaaa!".
5. Laurence J. Cohen azt mondja, hogy az őrjöngés határán álló gyerekeket nem szabadna egyedül a szobájába küldeni, hogy "gondolkodjon", lehiggadjon, mert így még jobban elszigetelődik, holott csupán a figyelemfelhívás a célja.
6. Nekem egyetlen bevált praktikám van: hideg víz! Nem, nem öntöm le és nem rakom a zuhany alá, de amikor már őrjöng, nem lát és nem hall, nem reagál semmire akkor hideg vízzel megmosom az arcát. Ettől tisztul a vörös köd, és ha nem is marad rögtön abba a terror, de képes lesz figyelni rám és felfogni amit mondok, innentől már könnyebb megoldani helyzetet.
Nem mondhatnám, hogy ritkulnak a hisztik, de hiszem és tudom, hogy most kell határozottnak és következetesnek lenni, hogy megalapozzuk a későbbi éveinket, hogy ne egy elkényeztetett, nyafka lány legyen Grétából, akinek minden ez ölébe hullik egyetlen nyávogására, és aki nem becsülne semmit.
7. A lényeg, hogy minden nagy jelenet után  ha így, ha úgy rendezzük le mindig biztosítsuk a szeretetünkről! Akármennyire is haragszunk és idegesek vagyunk nagyon fontos, hogy a mi kis (roppantul idegesítő, őrjítő, kiakasztó) szemünk fénye tudja, mi mindig, minden körülmények között szeretjük őt, akkor is ha nem vagyunk éppen rózsás kedvünkben a viselkedésétől. Ha nem is mindig csupa szivárvány, napsütés, és csillámpónis mennyország az életünk Ő akkor is a szívünk legnagyobbik csücskét foglalja el.💗

Nálatok mik a bevált módszerek hiszti kezelésére, megoldására? Oszátok meg velünk, hogy mi is rátalálhassunk a "csoda módszerre". 🙂