Dunántúl megyék szerint:
Győr-Moson-Sopron
Fertőd
A fertődi Esterházy-kastély az ország legnagyobb, legpompásabb kastélya, és az elmúlt években gyönyörűen megújult. Az idegenvezető egy érdekességet is említett, ami kisgyerekes családoknak lehet hasznos információ: a kastélyt egy leszármazott is lakja. Esterházy Antal hercegnek van itt egy lakosztálya, aki decemberben a gyerekek nagy örömére gyakran Mikulásnak öltözve köszönti a látogatókat.
 |
| Forrás |
A Fertő–Hanság Nemzeti Park elődje a Fertő-tó Nemzeti Park volt, mely 1991-ben jött létre a Fertő-tó Tájvédelmi Körzet átszervezésével, mai nevét pedig 1994-ben kapta, amikor hozzácsatolták a Hanság Tájvédelmi Körzetet. 1994. április 24-én került sor a szomszédos ausztriai területeken létrejött nemzeti parkkal közös megnyitó ünnepségre.
A Fertő-táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják.
Számos programmal várják az oda látogatókat (hajnali madárles, kenutúra a nádasban, távcsöves csillagászati bemutató, nemzetközi denevér éjszaka, szarvasbőgés, tárnicsos túra, gombász túra...)
 |
| Forrás |
A Soproni-hegység az Alpok legkeletibb nyúlványa. Kristálytiszta levegőjének köszönhetően Sopron jegyzett klimatikus gyógyüdülőhely. A Dunántúl észak-nyugati kiszögellésében helyezkedik el, a Fertő tó medencéje és a Soproni-hegység között. Ausztriától csupán 6 km választja el, ezért nevezik az ország nyugati kapujának.
Sopron régi negyedének egyik házában bányászati múzeumot rendeztek be, ahol bányászati gépeket és gazdag ásványgyűjteményt nézhetünk meg. Itt a legjobban a gyerekek járnak, mert nekik egy pincehelyiségben igazi bányahangulatot teremtettek, sötét folyosókkal, ahol fejlámpákkal felszerelt védősisakokban rohangálhatnak. Az élménybányába egy csúszdán lehet lejutni és ott rengeteg játék vár a kicsikre: van például óriási puzzle, lehet bányászruhás fotókat készíteni, be lehet ülni egy fából készült csillébe, meg lehet ismerkedni a fújtató működésével. A múzeum keddtől vasárnapig 10–17 óra között van nyitva.
A Tűztorony Sopron jelképe. Barokk hagymakupolája a kétfejű sassal 58 méter magasra emelkedik, így a város több pontjáról is jól látható.
A Kecske-templom Sopron legismertebb temploma, a Fő téren áll. 1280-ban építették. A Széchényi és az Esterházy család tagjai is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül.
A torony körerkélyéről páratlan kilátás nyílik a Belvárosra és a Sopront körülölelő Lővérekre. Aljában a Fő tér felőli oldalon az átjáró nyílása köré építették az 1921-es népszavazás emlékére a Hűségkaput.
Sopron Belvárosának utcarendszerét a városfal határozza meg. A hármas falgyűrű évszázadok építkezésének eredménye.
A 3 méter vastag falat bástyákkal erősítették meg. A középkori városfalak mellett húzódó 600 méter hosszú Várfalsétány bemutatja Sopron középkori védelmi rendszerét a nagyközönség számára. A körbejárható hármas falív izgalmas látnivalókat rejt.
Erzsébet-kert régi kedves sétálóhelye a soproniaknak. A területet 1763-ban vásárolta meg a város Preysing generális özvegyétől, ahol nyilvános franciaparkot alakítottak ki. Kezdetben Neuhofnak nevezték, amely a Vághy-féle kert megváltásával bővült 1900-ban. Az Erzsébet-kert egyike az ország legrégibb olyan kertjeinek, amelyet nem zártak el a lakosok elől, mindenki látogathatta.
A Károly-kilátó a Soproni-hegység legnépszerűbb kirándulóhelye. Gyalogosan és járművel egyaránt jól megközelíthető. A parkolótól kényelmes, aszfaltos sétaút vezet a kilátóhoz a Lővérek kristálytiszta levegőjű erdein át. Kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik Sopronra, Fertőrákosra, a Fertő tóra, Kópházára és Nagycenkre, valamint tiszta időben a Schneeberg hófödte csúcsaira.
A Sörházdomb a Soproni-hegység 300 m magas vonulata. A II. Világháború után lebontott régi kilátó helyén 2006 szeptembere óta a Lőverek legifjabb, fából ácsolt kilátója emelkedik.
Az autókat érdemes a Lővér körúton hagyni. Mind a Lővér körút, mind a Sörházdombi út felől pár perces sétával, az irányító táblákat követve könnyen megközelíthető gyalogosan.
Így lehet igazán élvezni a sörházdombi erdősáv békéjét, nyugalmát, a madárcsicsergést és a tiszta levegőt. A kilátás páratlan mind az északkeletre fekvő városra, mind a délen emelkedő lőveri magaslatokra.
Legutóbbi soproni nyaralásunkkor mi is jártunk a Harrer csokoládéműhelyében. Csokoládékóstoló program minden nap 10 és 14 órakor van. Érdemesebb a 10 órásra érkezni, akkor még a sütemények, csokoládék készítésébe is belehet kukkantani a látványkonyha nagy üvegablakán át. Egy rövid filmvetítés és ismertető után mindenki rávetheti magát a mintegy 30 féle csokoládéra, és ki lehet próbálni a csokiszökőkútba mártott gyümölcsöket is.
A Macskakő Gyermekmúzeum a régmúlt időkben élő emberek mindennapjait mutatja be az óvodások és az alsó tagozatosok számára.
 |
| Forrás |
A győri állatekert 1967-es újraalakulása óta az állatkert színvonalát megfelelő szintre fejlesztették. Ebbe nemcsak az állatok tartási és bemutatási körülményeinek javítása tartozott bele, hanem az ismeretterjesztő és zoopedagógiai tevékenység előmozdítása is. A régió egyik leglátogatottabb kulturális létesítménye lett a győri állatkert.
100 állatfaj több mint 500 egyedét nagy kifutóterületeken, az eredeti életterükhöz hasonló körülmények között mutatja be.
 |
| Forrás |
Vas
Őrség
Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 43 927 hektáron 44 település határát öleli fel. Igazgatósága Őriszentpéteren található. Teljes területe az Európai Közösségben védett, Natura 2000-es minősítésű, ebből 3104 hektár fokozottan védett.
Apátistvánfalva
A település az Őrségi Nemzeti Park területén az osztrák-magyar-szlovén Hármashatárnál helyezkedik el. Az Alpokaljai dombságon fekszik csodaszép környezetben - erdőkkel és dombokkal körülvéve. Egy-egy ház külön dombtetőre épült, körülöttük helyezkednek el a megművelt földek és legelők. A főbb látnivalók, amelyek a kisebb és nagyobb gyerekeket is egyaránt érdekelhetik: Hársas patak, Rókagomba tanösvény, Határőr múzeum, Ökoturisztikai centrum interaktív kiállítással.
 |
| Forrás |
Az Őrség talán legmegkapóbb falva Szalafő, melynek településszerkezete a mai napig megmaradt, a legarchaikusabb falvak között tartják számon. A nyolc dombra épült Szalafő kihagyhatatlan része Pityeszer, a híres szabadtéri néprajzi múzeum.
 |
| Forrás
Celldömölk - Kemenesi vulkánpark
A celldömölki Vulkánház közelebb hozza és segít megérteni a tűzhányók működését. Már maga az épület is különleges helyszín, benne 1000 nm-en nézhetitek meg a Föld vulkánosságáról szóló kiállítást. A modern és a klasszikus múzeumot ötvözték, hiszen a felnőtteknek szánt rengeteg adatmennyiség mellett érintőképernyős monitorokat, mozit, illetve a különböző vulkáni kísérőjelenségek szimulátorait is megtaláljátok, ami biztos izgalmasabb a gyerekek számára, sőt vulkanológusnak is beöltözhettek. Hétfőnként zárva, március 1.-október 31-ig 10:00-18:00, december 1-től zárva |
 |
| Forrás |
Gyöngyös-patak partján fekvő 27 hektáros arborétumban a mérsékelt és hideg égöv fa- és cserjefajaiból álló gyűjtemény látható. A kert növényvilága rendkívül gazdag, a több mint 3000 faj, fajta és változat az év minden időszakában tartogat látnivalót. Színes virágaikkal gyönyörködtetnek a magnóliák, a rododendronok és azáleák, a hortenziák, a bokorrózsák, a törpe orgonák.
A gyűjtő- és megőrző tevékenység mellett az arborétum korábban az erdészeti növénynemesítés egyik kutatóbázisaként funkcionált, ennek nyomait őrzi a ma is látható kísérleti fenyőültetvény.
A gyöngykavicsos ösvények mentén információs táblák, padok és asztalok sorakoznak.
Az arborétum bejáratánál Ökoturisztikai Központ található időszaki programokkal és kiállításokkal.
 |
| Forrás |
Bükfürdő területén a Kneipp park, mely testi és lelki felfrissülést kínál a vendégek számára, ahol kipróbálhatják az 510 méter hosszúságú száraztaposót is, melynek burkolatához változatos anyagokat használtunk fel.
A különböző méretű kavicsokon, zúzalékon, fenyőkérgen, tobozon és faaprítékon történő mezítlábas séta természetes masszázst kínál. Aki a jóga nyújtotta ellazulást és feltöltődést választja, a szabadtéri jógapark a megfelelő választás, de a gyerekekre is gondolva egy természetes bokorlabirintus is kialakításra került. A parkban különféle gyógy-és fűszernövényekkel is megismerkedhetünk és kellemes kikapcsolódást jelent egy kis ejtőzés a friss levegőn, madárdalos környezetben, az árnyas fák tövében.
 |
| Forrás |
A túraútvonalak 13 település összefogásával jöttek létre: Csehimindszent, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Kám, Mikosszéplak, Olaszfa, Oszkó, Petőmihályfa, Rábahídvég, Szemenye, Vasvár, Alsóújlak. Az útvonalakon különféle érdekes, ún. Kneipp műtárgyakat helyeztek el, többek között: könyöklőt, gyógynövénykertet, lábáztatót, taposót, napórát, táplálkozási piramist, labirintust, gémeskutat, meditációs széket, inhalátor házat. Oszkó településen még vizes játszótér is várja a kicsiket!
A túra utak mellett egyéb érdekes, kulturális látnivalókban is gazdag a térség (faluházak, pálinkaház, templomok, présházak, botanikus kert, kastély, tó kempingezési, horgászási és vízi sportolási lehetőséggel, stb.) – így igazán tartalmas időtöltéssé válhat a kirándulás.
 |
| Forrás |
A Szent Miklós Gyógyfüves Házban minden az egészségről és a természetről szól – sétálhatunk a gyógynövénykertben, talpunkat a Kneipp kertben dolgoztathatjuk meg, majd bio módszerekkel előállított, egészséges ételeket ehetünk, ha megéheznénk a kirándulás során. A hangulatos kertet vizesárok öleli körbe, melyre egy kis fahíd épült, ezen átsétálva pedig az akácos erdőbe juthatunk el. A gyógynövények világával, fontos tulajdonságaikkal és felhasználásukkal a kihelyezett ismertető táblákon keresztül ismerkedhetünk meg. Nyitvatartása korlátozott, hétfőtől péntekig, reggel 8-tól délután 4-ig látogatható.
 |
| Forrás |
Zala
Kőszikla szurdok
Nagybakónak 22 km távolságra található Zalakarostól. A homokkő alapkőzetnek köszönhetően csapadékos időjárás esetén ritka jelenségben, a könnyező falban gyönyörködhetünk.
A falu közelében található a rendkívül érdekes természeti képződmény, a Kőszikla-szurdok, valamint a kellemes pihenőhelyként számon tartott Árpád (Eszperantó) források.
A szép és nyáron hűvös környezetben kellemesen frissít a kitűnő minőségű forrásvíz, s az ott elhelyezett. Ülőalkalmatosságokon meg lehet pihenni. Tűzrakóhely is található.
Csibiti-tó mesterségesen létrehozott tavacska. Amellett, hogy jó kirándulóhely otthont nyújt néhány teknősnek is.
Tanösvény hossza 6 -7 km, bejárás időtartama 3-5 óra.
 |
| Forrás |
Kápolnapusztai Bivalyrezervátum a Balaton délnyugati részén, Zalakarostól nem messze, a Kis-Balatonnál Balatonmagyaród és Zalakomár szomszédságában található.
A párját ritkító telep az őshonos bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának hazai központja.
A II. világháború után a Magyarországon megmaradt kisszámú bivalyállomány összegyűjtésére a Kápolnapusztai Állami Gazdaság kapott megbízást, amely a – mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, de a bivalytartásra ideális területen – Zimánypusztán, a Kis-Balatonnál helyezte el az akkor 40-50 darabot számláló bivalycsordát.
A rezervátum 30 hektáros területén mintegy 200-250 bivaly él. A fogadóépületben található interaktív kiállítás a Kis-Balaton rendkívül gazdag és egyedi élővilágát bemutató kiállítást, bivalytörténeti bemutatót és sétautat alakítottak ki játékos elemekkel.
 |
| Forrás |
A vétyemi erdőrészlet, amely Tormafölde határában, különleges értékkel bír, ma már szigorú védelem alatt álló terület. A tiszteletet parancsoló, ezüstös törzsű bükkfaóriások nemcsak szépségükkel, hanem méretükkel is magukra vonzzák a figyelmet. Érdemes megfigyelni azokat a madarakat, rovarokat és ritka gombafajokat is, melyeknek az ősbükkös – a magasban záródó lombkorona, a törzs és a kéreg, illetve a tápanyagban gazdag talaj – ad élőhelyet. Különlegességét, szépségét annak köszönheti az erdőrezervátum, hogy a terület kontinentális klímájában bizonyos szubmediterrán hatások érvényesülnek, valamint az agyagbemosódásos erdőtalaj kiváló életfeltételeket teremt az erdőknek. Az idős bükkállományban több mint negyven éve semmilyen erdőgazdálkodási tevékenység nem történt, így mindazt, ami szemünk elé tárul, a természet formálta. Ezt megelőzően, 1984-ig viszont az életkornak és az erdő állapotának megfelelő szakmai munkát rendben elvégezték az erdő akkori kezelői. A faállomány kora meghaladja a 190 évet, némelyik fa óriási méreteivel hívja fel magára a figyelmet. A kidőlt idős egyedek az erdőterületen maradnak.
Az ősbükköst két fontos cél érdekében alakították ki: a „magára hagyott” erdő tudományos kutatások helyszíne (növekedés, pusztulás, törzsszám alakulása emberi beavatkozás nélkül stb.), másrészt a szakemberek és a szélesebb közönség számára is látogatható nevezetesség, látványosság.
Az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) munkatársai által végzett időszakos kutatások, felmérések adatait táblák ismertetik a helyszínen, a róluk leolvasható adatok összehasonlítása a szakemberek számára is rengeteg érdekességgel szolgál. A mért adatokat tanulmányozva egyértelművé válik az erdőkezelés fontossága, a fakitermelések kellő időben történő elvégzése, hiszen a magára hagyott erdőben óriási értékek mennek veszendőbe.
 |
| Forrás |
A budafapusztai arborétum területét alkotó erdők régen a Zichy család birtokában voltak. Az itt található vadászkastély 1926-ban épült, körülötte ekkor kis parkot és tavat alakítottak ki.
Az uradalom államosítása után 1954-ben kezdődött meg az arborétum kialakítása egyrészt közjóléti célból, másrészt azért, hogy elősegítse az idegen vidékekről, távoli kontinensekről származó fafajok meghonosítását. A régi kastélyparkhoz kapcsolódva újat alakítottak ki, a meglévő kis tavat felújították.
Tavasszal, az azáleák virágzásakor az arborétum valódi tündérkertté változik, de a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők állományai egész évben különleges látványosságot kínálnak.
Az uradalom államosítása után 1954-ben kezdődött meg az arborétum kialakítása egyrészt közjóléti célból, másrészt azért, hogy elősegítse az idegen vidékekről, távoli kontinensekről származó fafajok meghonosítását. A régi kastélyparkhoz kapcsolódva újat alakítottak ki, a meglévő kis tavat felújították.
Tavasszal, az azáleák virágzásakor az arborétum valódi tündérkertté változik, de a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők állományai egész évben különleges látványosságot kínálnak.
Az utóbbi években felújításra került a vadászház, új kilátót emeltek, játszóteret hoztak létre létre, valamint tűzrakó helyek, szobrok, emlékhelyek is épültek az arborétumban.
Az arborétum Kistolmácstól, Kiscsehitől és Bázakerettyétől egyaránt kb. 3 kilométerre található. Bázakerettyétől és a kiscsehi elágazástól aszfaltúton, Kistolmács felől a kék kereszt turistaúton közelíthető meg.
Nyitva tartása 2017. április 14-től április 30-ig, illetve október 1-től október 29-ig szerda, szombat, vasárnap 10-16 óráig.
2017. május 1-től június 18-ig hétfőn zárva, keddtől vasárnapig 10-18 óráig.
2017. június 21-től augusztus 30-ig hétfőn zárva, szerdán 10-16 óráig, szombat és vasárnap 10-18 óráig.
Szeptember hónapban az Arborétum zárva tart.
Belépődíj felnőtteknek 500 Ft, gyermekeknek 200 Ft.
 |
| Forrás |
Somogy
Kaposvár
A História-völgy Magyarország északkeleti részének és Szlovákia déli részének (a hajdani Felvidék) domb- és hegyvidékét átszelve fűzi össze a múlt ránk maradt emlékeit. Ezen a vidéken, melyet alig érintettek az utóbbi 150 év mindent átváltoztató modernizációs folyamatai, sikerült megőrizni kulturális örökségünket.
A lankás kies táj, a románkori kis templomok sora, a kontyolt tetejű, tornácos parasztházak, az aranyló méz édes íze, a mezei virágok illata és a régi mosókutakból csobogó víz látványa eleve visszarepítenek a múltba.
A völgy kétségkívül legnagyobb attrakciója az edelényi L’Huillier-Coburg kastély, ami Magyarország 2. legnagyobb barokk kastélya és felújítása után, régi pompáját visszakapva, méltán számíthat a látogatók érdeklődésére.
A Csereháti Településszövetség önkormányzati, vállalkozó és civil partnereivel a még megmaradt értékek feltárására, helyreállításuk elindítására és a széles közönség számára elérhetővé tételére vállalkozott, mikor elindította a História-völgy projektet. A Bódva-völgy és mellékvölgyei több mint egy tucat településén kínálunk a mai kor emberének élményt nyújtó programokat. Egy-egy településen egy-egy történelmi korhoz kapcsolódó, a kor hangulatát felidéző cselekvésre is alkalmat adó kiállítással, kisebb és nagyobb rendezvényekkel, étkezési lehetőséggel és az itt szerzett élményekre később is emlékeztető helyi termékekkel várjuk a látogatókat.
 |
| Forrás |
Mesztegnyő
Néhány évtizede még a faanyag kiszállításának fontos eszköze volt az erdei vasút. Somogy erdeiben több mint tíz helyen dolgoztak ezek az igénytelen és a környezetet alig károsító kis vonatok. Gazdasági szerepük fokozatosan megszűnt, felszámolták őket.
Az erdei vasút, mely napjainkban már új szerepkört tölt be, turistákat, kirándulókat szállít olyan még érintetlen helyekre, ahova gépkocsival nem lehet eljutni. A közel kilenc kilométeres fővonal a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet területén, erdők, tavak között kanyarog, és nyitott kocsijaiból lehet gyönyörködni a tájban.
A belső-somogyi homokvidék változatos tájain, gyertyános tölgyesek, kőris-szil ligeterdők, égerlápok között vezet a szép vonalvezetésű pálya. Ötvennél is több védett növény él a környéken, köztük a tarka nőszirom, a királyné gyertyája, az erdei ciklámen, a tőzike és a békaliliom. A vízfolyások és a tavak menedéket adnak a vízimadaraknak. Vöcskök, gémek, kócsagok, különféle récék, de még a nagyon ritka fekete gólya és rétisas is fészkel a tájvédelmi körzet területén.
Az erdei vasút, mely napjainkban már új szerepkört tölt be, turistákat, kirándulókat szállít olyan még érintetlen helyekre, ahova gépkocsival nem lehet eljutni. A közel kilenc kilométeres fővonal a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet területén, erdők, tavak között kanyarog, és nyitott kocsijaiból lehet gyönyörködni a tájban.
A belső-somogyi homokvidék változatos tájain, gyertyános tölgyesek, kőris-szil ligeterdők, égerlápok között vezet a szép vonalvezetésű pálya. Ötvennél is több védett növény él a környéken, köztük a tarka nőszirom, a királyné gyertyája, az erdei ciklámen, a tőzike és a békaliliom. A vízfolyások és a tavak menedéket adnak a vízimadaraknak. Vöcskök, gémek, kócsagok, különféle récék, de még a nagyon ritka fekete gólya és rétisas is fészkel a tájvédelmi körzet területén.
Minden évben május elsején rendezzük a Mesztegnyői Erdei Vasút Napját. Ekkor külön programokkal várják a vendégeket, akik hamisítatlan majálisi hangulatban tölthetik el a napot a tavaszi természetben.
Menetrend szerint heti két alkalommal közlekedik, de csoportok - előzetes egyeztetés alapján - ettől eltérő időpontokban is igénybe vehetik. Kérésre erdész, természetvédelmi szakember kíséri az utasokat és mutatja be a látnivalókat.
 |
| Forrás |
Legelőször a Várdombon ékeskedő gömbkilátót pillanthatjuk meg, e domb egész éven át nyugalmas és közkedvelt kirándulóhely. A kilátó esti kivilágítása a távolabbi veszprémi partokról is látható. A várdombon a nyolcvanas években számtalan nyári rendezvény vonzott nagyobb tömegeket, rendelkezett szabadtéri színpaddal, impozáns pergolával.
A terület a Természetvédelmi Hivatal védelme alatt áll. Szép sétát tehetünk a fenyőfák között a Xantus Jánosról elnevezett gömbkilátóig.
A kalandpark 2013. óta üzemel a balatonboglári Gömbkilátó, valamint a Várdomb Parkerdő szomszédságában. Változatos, színvonalas szórakozási lehetőségeket nyújt gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Kínálatából: bobpálya, kötélpálya, drótkötélcsúszás, íjászat, emlékbázis. Nyitvatartása március elejétől december végéig minden nap reggel 9-től este 9 óráig.
A balatonboglári hajókikötőben számos hajó, és program között válogathatunk: egyórás sétahajózás, gyerekprogram, sétahajózás.
 |
| Forrás |
Mintegy tíz méter magasan mutatja be a belső-somogyi gyertyános-tölgyes erdő élővilágát az a lombkorona-tanösvény, amelyet a napokban adtak át a Somogy megyei Kaszón. A Hent László építész tervei szerint 200 köbméter faanyag felhasználásával készült 124 méter hosszú hídszerkezet a település központjától mintegy 450 méterre található. A térségben 22 ezer hektáron gazdálkodó erdészeti társaság a tájba illő tanösvénybe pihenőket, a látogatók izgalmát növelő függőhídelemet, valamint egy “láthatatlan lest” is beépített, ahonnan a vadakat lehet megfigyelni. Az ismeretterjesztést a fel- és lejárókon, a sétányon és a pihenőhelyeken elhelyezett interaktív táblák segítik. A kaszói lombkorona tanösvény hosszát és magasságát tekintve is egyedülálló Magyarországon.
 |
| Forrás |
Baranya
Pécs - Zsolnay negyed
Pécs megannyi látnivalója közül kiemelkedik a 2014-ben hungarikummá nyilvánított Zsolnay Kulturális Negyed.
Itt élt és alkotott a porcelángyártásról ismert Zsolnay család a XIX-XX. században. Világhírű kerámiagyáruk területén új tartalommal, méltó módon él tovább a Zsolnay örökség egy gyönyörűen felújított, 5 hektáros területen. Összesen 15 védett műemléképület és 88 köztéri Zsolnay-szobor díszíti a festői parkokat, sétányokat. A Negyed minden apró négyzetmétere megannyi látnivalót rejt magában, nem beszélve a hangulatos kávézókról, kézműves boltokról és magas minőségű éttermekről.
A Zsolnay Negyedben találhatók a Zsolnay-örökséget bemutató unikális kiállítások. Amerikából tért haza dr. Gyugyi László gyűjteménye, egy kétmilliárd forintra becsült, több mint 600 kerámiatárgyból álló tárlat, amely a Zsolnay Aranykora címet viseli. A legkorábbi Zsolnay-termékeket a Rózsaszín Kiállítás vonultatja fel, mintegy 1200 darabot. E kettőt egészíti ki a Család- és Gyártörténeti Kiállítás. A díszkerámia gyártás mai munkájába a Látványmanufaktúra enged bepillantást. A Zsolnay Kulturális Negyedhez közeli dombon eredeti pompájában tekinthető meg a Zsolnay Mauzóleum, a Zsolnay család nyughelye, ahol 42 oroszlán őrzi az eozin titkát.
A gyerekeknek is sok-sok érdekességet kínál a Negyed: szabadtéri játszóterek, a Labor – Interaktív Varázstér, a Planetárium, a Varázsóra (látványos fizikai kísérletek), a Bóbita Bábszínház, a Kerámia Festöde és a Herkules Műhely foglalkozásai várják a fiatalokat.
 |
| Forrás |
A Mecsextrém Park a Komló felé vivő úton Pécstől pár kilométerre található.
Extrém sport lehetőségekkel és sokrétű szabadidős programmal várja kedves látogatóit. A vendégek kényelme érdekében őrzött parkoló és sűrített menetrendű tömegközlekedési eszközök állnak rendelkezésre. Lehetőség nyílik családok és baráti társaságok, illetve szervezett turista csoportok számára, hogy napjukat izgalmasan, a megszokottól eltérően tölthessék.
Játékok: erdei bob, alpesi kötélpark, odú-tanoda, kéttornyú kötélpiramis, gokart, tiroli csúszópálya, mászófal, kalandvár, ugrálóasztalok, lövészet, rodeó bika, x-Jump.
 |
| Forrás |
A Pécsi Állatkert klasszikus állatkert, ahol az oroszlánoktól a majmokon át, a kengurukig több száz érdekes állat figyelhető meg. Különlegességeink a Falabella minilovak, a prérikutya-város, a szurikátavár-játék. Az egzotikus állatok mellett a kisragadozók, és számos ritka madárfaj egyedei adják az állatkert sajátos értékét.
Állatkertben komoly hagyományai vannak a gyerekek számára szervezett nyári táboroknak, az első ilyen eseményre már 1974-ben sor került nálunk. Az elmúlt több mint négy évtized során szinte minden évben megrendezésre került a program. 2017-ben 9 turnusban, 3 korcsoportban várják a természet-és állatszerető gyerekek jelentkezését! Az érdeklődő gyerekek a táborok során játékos feladatokon vehetnek részt, belekóstolhatnak a gondozók mindennapi munkájába, megismerkedhetnek az állatkert kulisszatitkaival, rengeteg olyan érdekességet tanulhatnak állatkertünk lakóiról, mely az egyszerű látogató előtt titok marad! Természetesen nem maradhat el a közös játék és kirándulás sem!
 |
| Forrás |
A Natúrpark települései a Dunántúli-dombság területén, ezen belül főként a Tolnai-dombsághoz tartozó Völgységben és az Észak-Zselicben találhatók.
A natúrpark főbb turisztikai célpontjai az ági Vágyom-völgy sziklaalakzata; szurokerdeje, az alsómocsoládi Sztankovánszky kastély és a római katolikus templom, a csikóstőttősi római katolikus templom és a helyi védettségű téglapajták és fa tornácoszlopok, a pusztaszentegyházi régészeti lelőhely, a gerényesi római katolikus és az evangélikus templom romjai és a helyi védettségű téglapajták, téglapincék, a kárászi vízimalom, valamint a bodnár és a borbélyműhely, a kisvaszari Esterházy kastély udvara, valamint a római katolikus templom, a kisvaszari kútházak, köblényi római katolikus templom és a Csonka-kereszt, a köblényi eperfasor, a szalatnaki római katolikus templom és a löszfalba vájt borospincék.
 |
| Forrás |
Tolna
Gemenc
A Gemenci Erdei Vasút hazánk egyetlen ártéri erdészeti kisvasútja. Nyomvonala a Duna és a Sió medrét követve a Gemenci erdőben halad. A 30 kilométeres pályán hétköznap Malomtelelőig, hétvégén és ünnepnapokon Keselyűsig illetve Gemenc-Dunapart állomásig utazhatnak a kirándulók. Keselyűs és Pörböly közelíthető meg gépjárművel, autóbusszal. Keselyűsre gépjárművel Szekszárd központjából keleti irányban a Keselyűsi úton végighaladva lehet eljutni. Az M6 autópályáról a 147-es csomópontnál (Szekszárd-kelet) Gemenc irányban kell letérni. A megálló 10 km-re található Szekszárdtól. Keselyűsbe Szekszárdról menetrend szerinti autóbusszal is el lehet jutni. Pörböly az 55-ös úton Bajától 8 km-re, Bátaszéktől 11 km-re található. Az M6-os autópályáról a 163-as csomópontnál Baja irányába kell letérni. A pörbölyi MÁV állomás közvetlenül az Ökoturisztikai Központ ill. a kisvasút végállomása mellett található.
A vadregényes Alsó-Duna völgy holtágakkal szabdalt világának jelképe, a gímszarvas és a nagyvad évszázadok óta kedvelt területe, a történeti Bellyei Uradalom egyik központja. Mindez Karapancsa,a két kastélyból, valamint majorsági épületekből álló műemlékegyüttes.
Az új kastély megépítése mellett természetesen a protokolláris feladatoknak is eleget tevő díszkert is a kivitelezés szerves részét képezte. Habsburg Frigyes főherceg a császári udvar főkertészét, Anton Umlauftot bízta meg a tervek elkészítésével, aki meg is alkotta 1907-1908 táján a legmagasabb uralkodói igényeknek megfelelő elképzeléseket.
A jellegzetes monarchia korabeli, ódon hangulatú épületek közül a legimpozánsabb a Vadászkastély, ahol az eredeti enteriőrt is rekonstruálták.
A szállásként működő Vadászkastély mellett teljes körű szolgáltatást nyújtó turistaközpont várja a látogatókat.
A Kiskastélyban kialakított erdészet- és vadászattörténeti bemutatóhely nyolc termében a főhercegi birtok kialakulása, a főhercegi család bemutatása, a területen végzett erdészeti, halászati, mezőgazdálkodási tevékenységek, a terület nemzetiségeinek bemutatása, a vadgazdálkodás és vadászati emlékek kiállításai kaptak helyet. Igazi kuriózumként, Izabella főhercegasszony több kinagyított korabeli fotográfiája segítségével, újból átélheti az érdeklődő múzeumlátogató a „boldog békeidők” karapancsai valóságát.
Az elmúlt években nemcsak a kastélyok újultak meg, hanem a korabeli tervrajzok és fotók alapján megtörtént a történelmi jelentőségű neobarokk kastélykert eredeti állapotot megközelítő helyreállítása is.
A Riha-tó egy lefűződött Duna holtág, a mohácsi-szigeti Homorúd község szomszédságában található. Hidrológiai szempontból ma egy kisebb belvízgyűjtő tó. A 90 hektáros élőhely együttes természeti gazdagsága a horvátországi Kopácsi Rétéhez mérhető.
A Földvári-tó a Mohácsi-sziget más területeihez hasonlóan igen értékes vizes élőhely. Kialakulása megegyezik a tőle nyugatra található Rihatóéval. A Duna, főmedrének lassú nyugatra vándorlásával elhagyta ezeket a területeket, amelyeket még sokáig behálóztak megmaradt holtágai. Később ezek elzáródva tóvá alakultak. További értéke, hogy a tótól keletre található Földvár-dombon máig fellelhetők a névadó ősi földvár nyomai.
Az Ó-Dunai (Kadia) tanösvény: a holtág (mely horgászparadicsom) szélén, Budzsakot Hóduna felé elhagyva, az erdőben található. Az ismeretterjesztő táblákról a tájegység jellegzetes állat- és növényvilágát ismerhetik meg a kirándulók.
Budzsak-Hódunai parkerdő: a tájegységre jellemző környezetben, gyönyörű réten, erdőkkel övezve található játszótér.
 |
| Forrás |
20 hektáron elterülő vadaspark, akár gyalogosan is megközelíthető a város lakói, illetve a Tamásiba látogató turisták számára. Az erdei környezetben több különleges, földbe süllyesztett les kunyhó is ki lett alakítva, melyeket speciális üveggel láttak el, hogy a vadak számára láthatatlanok maradjanak látogatók, így közvetlen közelről lehet megcsodálni a tolnai erdőségek vadvilágát természetes környezetükben.
Miközben felnőttek és gyerekek egyaránt aktívan pihenhetnek és élvezhetik az emlékezetes vadles látványát. A vadaspark pihenő részében ismeretterjesztő táblák lettek elhelyezve, bemutatva ezzel a növény-, és állatvilágot.
A vadasparkban a közel 50 dámszarvas, gímszarvas, muflon és vaddisznó becserkelése és megfigyelésén keresztül szerezhetnek felejthetetlen élményt az idelátogatók családok, fiatalok és idősek egyaránt.
 |
| Forrás |
Egy gyönyörű legenda helyszíne, ahol Iovina és Kond szerelme elevenedik meg.
A monda szerint, ha a tó vízében kedvesünkkel együtt megmossuk az arcunk, és elmondjuk a fogadalmat, a Napisten áldásával örökké egymáséi leszünk.
A kis tó közepén furcsa szobrot találhatunk.
Varga Gábor szobrászművész a Konda patak völgyéből előkerült, az egyik legrégebben ismert pannon lovasistennek állított fogadalmi tábla motívumainak felhasználásával készítette.
A szerelmesek gyakran látogatnak ide még fogadalmuk után is, hiszen a város egyik legromantikusabb helye.
A parkba évről évre új fák kerülnek elültetésre, hiszen 2007 óta hagyománnyá vált városunkban, hogy az előző évben született gyermekeknek szüleik értékteremtő, kedves emléket állítanak.
Ezzel köszöntjük Dombóvár legfiatalabb lakóit minden év tavaszán.
A fákon különböző relikviákat (csörgő, cumisüveg, kisjátok, stb) láthatunk, melyet a szülők az ültetés után akasztanak a gyermekük fájára.
Igazán különleges élményt ad, hiszen jó látni az összetartó családokat, és hogy évről évre kisemberekkel gyarapszik a város.
2008-ban a város Biofal-építő versenyre hívta az általános iskolákat.
Az elültetett növényeket a diákok örökbe fogadták és azóta is nagy gonddal viselik sorsukat.
Helyben őshonos növényeket ültettek, mint fehér nyárfát, kőrist, varjútövist, gyepűrózsát, galagonyát, kökényt, valamint bodzát.
 |
| Forrás |
Fejér
Székesfehérvár
Székesfehérvár szabad királyi város. Az Országalmának nevezett „Fehérvári jog” ennek az ősi kiváltságnak állít emléket. A kútmedence fölött elhelyezkedő szobor talapzatán három oroszlán tartja az Országalmát. Mindegyikük egy-egy címert őriz: az ország címert, a városcímert és II. András címerét. A
A városban látható három Aba-Novák Vilmos által készített falkép egyikét őrzi, valamint itt helyezték el a 2013-ban közadakozásból megvásárolt Szent Korona hiteles másolatát is.
A két világháború között még szőlőskertekkel borított külvárosban, az Öreghegyen Bory Jenő fehérvári építészmérnök és szobrászművész 1923-ban egy mesterséges dombon várat kezdett építeni.
Bory Jenő saját műalkotásának tekintette a várát, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak. Nem a rajzasztalon születtek meg az épületek, hanem a helyszínen alakultak ki az alapeszme költői részletei. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a tót pallér, a kőműves is. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a legnagyobb. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.
Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után ismét láthatjuk őket. Ezt követően kétóránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok. Az óramű számlapja különleges, 24 órás beosztású. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagtérképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon.
Az Óramúzeumban több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható. Előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg, sajnos minimum 10 főtől.
Az egykori királykoronázások és temetkezések színterén látható ma Szent István díszesen faragott szarkofágja és Aba-Novák Vilmos a Szent Jobbot és a Szent Koronát ábrázoló falképe.
A templom első említése 1031-ből származik. A háromhajós, négytornyú épület 1543-ig a magyar királyok koronázó temploma volt, a középkorban 38 magyar királyt koronáztak itt. A tragikusan hirtelen elhunyt Szent Imrét apja, az államalapító Szent István király, a saját nyughelyének építtetett bazilikában temettette el. Később 14 magyar király és számos királyi családtag talált itt örök nyughelyet. Itt tartották az országgyűléseket, itt volt a királyi trón, itt őrizték az ország kincstárát, az állami levéltárat, a koronát, a jogart, a kardot és a palástot.
 |
| Forrás
Koronás játszótér
A Koronás játszópark tervezői nagyon odatették magukat. Ahogy haladunk előre a kaputól, egyre több játék kerül elő. Itt aztán vasárnap délután sincs tömeg, annyira sok felfedezni való akad. A történelmet csak egy vár és afféle színes, fa zászlórudak képviselik, de nincs is ezzel semmi baj: rengeteg famászókán tesztelhetik tudásukat kisebbek és nagyobbak. Egy domb tetejéről indulnak a csúszdák, és még egy kisebb, a gumiszőnyegbe beépített trambulin is akad. Szerintünk a legklasszabb a 3D libikóka - bár tudnánk, mi a pontos megnevezése -, a lényeg, hogy a két gyerek nagyon magasra fel tud lendülni vele. Sőt, a hinta háromszázhatvan fokban is mozog, tehát ezzel egyidejűleg körben is haladnak vele.
A játszórész közepén egy mulcsos labirintusban futkoshatnak a gyerekek; ha jól dekódoltam, akkor a sövényt málnabokrok vagy nagyon hasonlók adják – mivel ottjártunkkor még nem volt érési szezon, ezért ezt igen nehéz megmondani. Ha tényleg málna, akkor nálunk ez a játszó az abszolút ötcsillagos! És természetesen visszatérünk a nyár közepén. 
|
Dégen található Magyarország egyik legszebb - és egyetlen látogatható - klasszicista kastélya, amelyet hazánk legnagyobb angolparkja ölel körül. A kastélyhoz sok legenda fűződik: a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik. Bár nem maradtak fenn bizonyítékok rejtélyes gyűlésekről, az tény, hogy több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal is szabadkőműves volt.
Az ország egyik legnagyobb szabású és leglátványosabb angolkertje a dégi kastélypark, amelyet több patak találkozásánál, enyhe lankán alakították ki. Festői halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai között. Szigetének ékessége egy különleges kerti építmény: a németalföldi stílusban épült vöröstéglás Hollandi-ház, melynek földszintes részén tehénistálló volt, míg emeletes részén az egyik tüdőbeteg grófné szanatóriumként szolgáló lakosztálya kapott helyet.
A parkban egész évben élményt nyújtó, kiadós sétára indulhatunk.
 |
| Forrás |
A Velencei-hegység legérdekesebb látnivalója, a Pákozdi ingókövek varázslatos birodalma, a Velencei-tó északi partján fekvő Pákozdról egy rövid, könnyű körtúra keretében látogatható. Legjellegzetesebb sziklaformációi, a híres Kocka, mely tényleg úgy tűnik, mintha bárki el tudná mozdítani évezredes helyzetéből, a legmagasabb ponton lévő Pogány-kő fantasztikus körpanorámájával és cirill betűs graffitijével, és a legimpozánsabb mind közül a hatalmas Pandúr-kő.
A túra hossza: 8 km, időtartama: 2,5 óra.
Könnyű, rövid, gyerekekkel is végigjárható túra jól kiépített turistautakon, ösvényeken. A Pandúr-kőtől való leereszkedés igen meredek lejtő, csúszós, morzsalékos talajon, de csak 50 méter hosszú! A füves fennsíkon az utak ritkán jelzettek, az út nagy részén a jelzések nem a legfrissebbek, kopottak és nem túl sűrűn találhatóak, térképet vigyük magunkkal. Az út legnagyobbrészt napos, kevés az árnyékos útszakasz.
 |
| Forrás |
A Bakony egyik leghangulatosabb patakvölgye a Gaja-szurdok, a hegység legkeletibb részén, Fehérvárcsurgó és Bodajk között fekszik, ott ahol a hegyek már dombokká szelídülnek. Családoknak, piknikezőknek tökéletes választás a jó infrastruktúrájú Gaja-völgyi Tájcentrum meglátogatása, de rövidebb túrákra is alkalmas a vidék.
Az egész Gaja-szurdok kitűnően bejárható babakocsival is, mindkét bejárat babakocsibarát, nem kell létrázni a vadvédelmi kerítés felett. Visszafelé, a kilátót érintve, az általunk leírt útvonal eleje egy kicsit meredek, de 10 év feletti gyerekeket nyugodtan vihetünk.
A szurdok kb. 4 km hosszú, kényelmes tempóban, megállók nélkül 1 óra alatt végigjárható, visszafelé a dombokon keresztül még egy másfél órát szánjunk rá.
 |
| Forrás |
Az Alcsúti Arborétum angolparkja, 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik.
A kastély parkja ma több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet, s a természet után vágyakozóknak nyújt kellemes kikapcsolódást. A főherceg kastélyának tájkertje ritka növényekben gazdagsága miatt az elsők közé tartozott az egész birodalomban.
A 300 növényfajt meghonosító József nádor pompás klasszicista kastélyára ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet. A park pálmaházát Ybl Miklós tervei alapján építették fel, melynek már csak maradványai láthatók, valamint épségben megmaradtak a régi angolpark építményei, a Babaház, a Gloriette és a Medveház.
Az Alcsúti Arborétum növényzete a XIX. századi növénytelepítés eredményeként egy 540 fajból álló fás növénygyűjtemény. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs,- juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is. Egyedülálló értéket képvisel a 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró, a közeli Csaplári erdő Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa és az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsor.
Minden évszakban kellemes időtöltés az arborétumban a madárdaltól hangos, hatalmas fákkal szegélyezett, kényelmes sétautakon az egykori főhercegi kertet bejárni. Az arborétum minden évszakban más-más arculatát mutatja, a kora tavasszal nyíló hatalmas hóvirágmező egyedülálló az országban. A mediterrán hóvirágoknak különféle fajtái nyújtanak látványosságot az ide látogatók számára. Szentivánéj környékén, június hónapban egyedi látványosság a Szentjánosbogártánc. Különleges esti sétában lehet részük az ide látogatóknak, miközben ezernyi fénylő zöld lámpásként repkedve nyújtanak látványosságot bevilágítva az arborétumot.
Nyitva tartása minden nap 10:00-18:00. Belépőjegy felnőtteknek 1050 Ft, a kedvezményes belépőjegy 700 Ft.
 |
| Forrás |
A kastélyban a Lamberg-kastély Kulturális Központ működik. Az emeleten található a Radó Antal Könyvtár. A földszinten a folyóirat-olvasóban számos újság között tallózhatnak az érdeklődők, és az internet hozzáférés is biztosított. Itt található továbbá a művelődésszervező iroda, ahol a városi rendezvényeket koordinálják. Az épületben található egy múzeumi bolt, amelyet az intézmény működtet.
Sváb tájházBarokk szoba
Helytörténeti gyűjtemény
Wekerle Sándor Állandó Kiállítás
Ezerjó Pince-galéria
Vasarely-szoba
Dr. Zimmermann Ágoston emlékszoba
Tárlatvezetések időpontjai: 10:00, 12:00, 13:30, 15:00.
Novembertől februárig, keddtől péntekig 10.00-16.00, szombat-vasárnap 10.00-15.00.
Tárlatvezetések időpontjai: 10:00, 12:00, 13:30
Novembertől februárig, keddtől péntekig 10.00-16.00, szombat-vasárnap 10.00-15.00.
Tárlatvezetések időpontjai: 10:00, 12:00, 13:30
Felnőtt belépő 800 Ft, kedvezményes belépő 400 Ft, családi belépő 2 felnőtt és gyermekek részére 2000 Ft.
Tabajd - Mezítlábas park
A Mezítlábas parkot Fejér megyében egy kis faluban, Tabajdon - 45 km távolságra Budapesttől- lehet felkeresni, a park bejárata rögtön a falu közepén, a híd és Nepomuki Szent János szobra mellett van.
A sétány végén találsz egy játszóteret, ahol a gyerekek kiszórakozhatják magukat, a felnőttek megpihenhetnek.
Vannak tűzrakóhelyek, ahol lehet piknikezni, amennyiben a hozzávalókat a kirándulók, látogatók biztosítják maguknak.
Vannak tűzrakóhelyek, ahol lehet piknikezni, amennyiben a hozzávalókat a kirándulók, látogatók biztosítják maguknak.
A sétány kb. 800 méter hosszú, melyet kényelmes sétával 20-30 perc alatt lehet megtenn.
Mivel az útvonal egy kisebb dombra vezet, ahova lépcsőn juthatunk fel, és a végén lépcső vezet le, ezért maga a sétány babakocsival nem járható, viszont a játszótér a parkoló felől megközelíthető.
Veszprém
Tihany - Levendula Ház
A látogatóközpont parkja számos látnivalóval, játékkal szolgál a labirintustól a levendulásig, a kilátótól a nádas élővilágát bemutató pallósorig.
A Levendulaházban tartott kiállítások a Tihanyi-félsziget múltjáról és jelenéről, vulkánokkal, hévforrásokkal, virtuális és kézzel fogható érdekességekkel láthatóak.
A Levendula Ház foglalkoztató termének ajánlata
Kézműves foglalkozás:
Levendulás szappangolyó készítése
Levendulás hűtő mágnes készítése
Levendulás mécsestartó készítése
Levendulazsák varrása
Levendulával töltött tűpárna
Előzetes jelentkezés szükséges.
A foglalkozásokat nyitva tartási időben, min. 10 fő esetén indítjuk.
A foglalkozások díja 500 Ft/fő/alkalom, időtartama kb. 30 perc.
"Lessünk ürgét, nézzünk szürkét!" - rövid túra
Vezetett túra a Belső-tó – Aranyház – Belső-tó útvonalon.
A túra időtartama kb. 2,5 óra, szintkülönbség 50 m , a túra hossza kb. 2 km .
Javasolt felszerelés: túracipő, hosszúnadrág, ivóvíz, fejfedő, távcső.
Vezetés díja felnőtteknek 850 Ft/fő (min. 16.000 Ft/csoport), diákoknak 13.500 Ft/csoport (max. 30 fő).
A természeti értékeket bemutató túra
A félsziget keleti oldalán, a Hajóállomás – Ciprián-forrás – Barátlakások – Óvár – Tihany
A túra időtartama 3 óra, szintkülönbség 110 m , a hossza kb. 3 km .
A félsziget nyugati oldalán, a Tihany, Sajkod – Apáti-tető – Öreglevendulás – Nyereg-hegy – Tihany, Sajkod
A túra időtartama 3 óra, szintkülönbség 100 m , a túra hossza kb. 2,5 km .
A félsziget középső részén, a Kiserdő - Belső-tó – Aranyház – Belső-tó
A túra időtartama kb. 3,5 óra, szintkülönbség 50 m , a túra hossza kb. 3 km .
Javasolt felszerelés: túracipő, hosszúnadrág, ivóvíz, fejfedő, szúnyogriasztó, távcső.
A vezetés díja felnőtteknek 850Ft/fő (min. 16.000Ft/csoport), diákoknak 13.500Ft/csoport (max. 30 fő).
Nyitva tartása tavasztól őszig március 12. - április 30 minden nap 10-16 óráig.
május 1. - május 31. minden nap 9-17 óráig, június 1.-augusztus 31. minden nap 9-19 óráig,
szeptember 1.- szeptember 30.:minden nap 10-17 óráig.
május 1. - május 31. minden nap 9-17 óráig, június 1.-augusztus 31. minden nap 9-19 óráig,
szeptember 1.- szeptember 30.:minden nap 10-17 óráig.
Belépődíj felnőtteknek 1000 Ft, kedvezményezett 800 Ft, gyerekeknek (3-14 éves) 500 Ft, családi jegy (2 felnőtt és legalább 2, 14 éven aluli gyermek) 2.500 Ft.
Bakonybél - Pannon Csillagda
Állandó kiállítás a csillagászat és űrkutatás történetéről, Galileitől a Mars-utazásig, 400 m² területen. Meteorit simogató, Mars robot, szkafander ruha, érintőképernyős űrutazás, katapultülés: űrturizmus mindenkinek!
A Pannon Csillagdában található hazánk legmodernebb digitális planetáriuma. A 8 m átmérőjű, félgömb alakú kupolára vetített kép, a térhatású 5.1 hang felejthetetlen minőségben repítenek minket a kozmikus utazásra.
A csillagda obszervatóriumának 5,5 méteres kupolája alatt tudományos igényű távcsőpark fogadja az érdeklődőket. Derűlt égbolton nappal a napkitöréseket, éjszaka a csillagos égbolt csodáit vesszük célba.
Kizárólag a Pannon Csillagdában látható film! Beutazzuk a Szaharát, hogy megértsük, milyen is lehet a Vörös Bolygón kalandozni. Megismerjük a Mars robotokat, és Charles Duke űrhajóstól (Apollo 16) megtudjuk: milyen is egy távoli égitesten autózni.
Felnőtt belépőjegy: 2100 Ft.
Kedvezményes (diák, nyugdíjas, stb.) belépőjegy: 1700 Ft.
Családi (2 felnőtt; 1, 2, 3 gyermek) belépőjegy: 5700 Ft. 3 éves korig ingyenes belépés.
Kedvezményes (diák, nyugdíjas, stb.) belépőjegy: 1700 Ft.
Családi (2 felnőtt; 1, 2, 3 gyermek) belépőjegy: 5700 Ft. 3 éves korig ingyenes belépés.
Éjszakai távcsöves bemutatók igény és időjárás függvényében, előzetes egyeztetés alapján. Esti programok jegyára: 2.500 Ft/fő
Tapolca
A tapolcai Malom-tó környékén erednek azok a meleg vizű források, amelyekről Tapolca nevét kapta. A Tapolca-patakot, a Malom-tó túlfolyó vizei táplálják. Régebben elveszett a vize a Tapolcától délre levő mocsaras réten. Jelenleg szabályozott a medre, és Szigligettől délre éri el a Balatont.
A fürdőzőket ma már a tapolcai Strandfürdő három medencéje várja, a gyógyulni vágyók pedig ellátogathatnak az 1902-ben, kútásás közben felfedezett sziklaüreg mellett épült kórházbarlangba is. A tavasbarlangi kórház 1925 óta működik, s légzőszervi, légúti, allergiás és asztmás betegek gyógyítására, hörghurut és tüdőtágulás kezelésére specializálódott. Gyógyhatása az állandó hőmérsékletnek, a magas széndioxid- és radon-tartalomnak, valamint a szinte teljes por- és csíramentességnek, gyakorlatilag a pollenmentességnek is köszönhető. A Tavasbarlang összeköttetésben van a Malom-tóval, mivel annak felduzzasztásával vált lehetővé a barlangi csónakázás, illetve a tó leeresztése esetén a barlangban is csökken a vízszint.
Érdemes elsétálni az ódon épületekkel és magas kőfalakkal körülvett Malom-tó, és a belőle elfolyó víz újabb duzzasztásával kialakított Kis-tó szépen felújított, hangulatos partján, valamint a mellette található, barokk felépítményű Szentkúthoz, mely valamikor a Véndek-hegy lábánál fakadó forrást díszítette.
Veszprém - Állatkert, Dinópark
A veszprémi vadaspark - a debreceni után néhány hónappal - harmadikként alapított állatkert hazánkban a Fővárosi Állat- Növénykert után. Veszprém egykori szeméttelepének helyén jött létre, és csupán 5 hónap kellett a felépítéséhez.
A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark ma újra beállhat a neves európai állatkertek sorába. Ma azonban már nem a gazdag állatállományának, hanem korszerű, az állatok igényeit a lehető legteljesebb mértékben kielégítő férőhelyeinek, valamint a ritka és veszélyeztetett fajok egyre nagyobb számának köszönhetően. 2016-tól az állatkert kibővült egy dinoszaurusz parkkal, élmény- foglalkoztatókkal. Három foglalkoztató sátor áll a gyerkőcök rendelkezésére, melyekben animátorok segítik a fiatalokat. Az egyik sátorban egy ingyenes mini ásatás került kialakításra, ahol az ifjú paleontológus-növendékek kiáshatják „saját” dinoszaurusz fosszíliájukat, és közben a szerencsések érdekes kincsekre bukkanhatnak a homokozóban. Egy másik sátorban gipszbe öntött dinócsontváz kivésésére van lehetőség. Lehetőség van különleges emlékfotót készíteni egy félelmetes T. rex társaságában, a legbátrabbak pedig kipróbálhatják, hogy milyen dinoszaurusz háton lovagolni.
Megközelítése többfelől és több módon – gyalog és két keréken is – lehetséges. Almádi felől az Alsőörs-tábla után mintegy 50 méterrel találjuk a toronyhoz vezető erdei ösvényt. A kék háromszög jelzésű meredek földúton lehet feljutni a kb. 300 méterre található építményhez. Félúton, egy kis tisztáson, fapadokkal és asztalokkal, hangulatos pihenőhely várja a kirándulókat, ahonnan újabb százötven méteres emelkedő leküzdésével jutunk el a kilátóig. (Ehhez a pihenőhöz ér fel egy másik erdei gyalogút Alsóörsről, amely a falu temetőjétől indul.)
Sümeg
A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült.A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll. Építése több korszakra osztható.A Közép-Dunántúli régió I. Történelmi Élményparkja egyedülálló módon mutatja be a középkori várak életét, a korabeli harcok menetét, az ostromok fegyvereit, interaktív - élő történelemóra keretében bárki betekintést nyerhet a kor mindennapjaiba!
Az élménypark, valamint a Vár, a Várcsárda, az istállók, az állatsimogató, a Nagy Lovagterem, a Lovagi Aréna, és a Hotel Kapitány szálloda együttese biztosítja az aktív, feledhetetlen és élményekben gazdag sümegi kikapcsolódást!
A Sümegi Vár melletti területen a hadigép kiállítás keretein belül bemutatásra kerülnek azok az ostromgépek, amelyekkel a XV. század előtti időkben a középkori várakat ostromolták a támadók. A kiállítás másik része bemutatja azokat a tűzfegyvereket, amelyeket az ostromlók már sokkal hatékonyabban használtak a várostrom megszervezésénél. A hadigép kiállítás célja, hogy ezen hadieszközöket szervezetten, élő történelemóra keretein belül bemutassa az ide látogatóknak.
A török hódoltság korát mutatja be a támadó török ostromtábor, korhűn felépített és berendezett tiszti és katonai sátrakkal, ágyúkkal, tüzérségi állásokkal.
Történelmi gyerek játszóparkban a játszóvár kombináció, mászófalak, szerepjátékokat szolgáló ökrös szekér, lovas mérleghinta biztosítja a gyerekek számára is a tartalmas kikapcsolódást.
Salföld
Salföld a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel. A nemzeti park igazgatóság a falu határában alakította ki a Salföldi Majort 1997-ben, ahol egy működő gazdaság életét és őshonos magyar háziállatfajtákat: rackajuhot, mangalicát, bivalyt, szürkemarhát, baromfit, pásztorkutyákat, mint például pulit, pumit és mudikat valamint lovakat, köztük a nemzeti kincsként számon tartott, kalandos történetű gidrán fajtát mutatja be.
Állatsimogatónkban kisállatok várják a lurkókat.
A nemzeti park első ökoturisztikai bemutatóhelye ad otthont a Major folyamatosan megújuló fűszer-és gyógynövénykertjének illatos élményeket kínál az ide látogatónak. Több érzékszervünket is bevetve -látás, szaglás, tapintás és ízlelés- ismerkedhetünk meg a gyógynövényekkel, a "csodafüvek" hatásaival és felhasználási módjaival. A gépkiállítás hagyományos mezőgazdasági eszközöket sorakoztat fel. A szekér és kocsi kiállítás is a múltba repít minket. A gyermekeket a tavaly elkészült, tájba illeszkedő, új játszótér várja.
A Major fogadóépületében megízlelhetjük a vidék ízeit is. Házi szörpöket, mangalica zsíros, snidlinges kenyeret; vagy bivalyszalámis szendvicset is kóstolhatnak az ide látogatók.
Állatsimogatónkban kisállatok várják a lurkókat.
A nemzeti park első ökoturisztikai bemutatóhelye ad otthont a Major folyamatosan megújuló fűszer-és gyógynövénykertjének illatos élményeket kínál az ide látogatónak. Több érzékszervünket is bevetve -látás, szaglás, tapintás és ízlelés- ismerkedhetünk meg a gyógynövényekkel, a "csodafüvek" hatásaival és felhasználási módjaival. A gépkiállítás hagyományos mezőgazdasági eszközöket sorakoztat fel. A szekér és kocsi kiállítás is a múltba repít minket. A gyermekeket a tavaly elkészült, tájba illeszkedő, új játszótér várja.
A Major fogadóépületében megízlelhetjük a vidék ízeit is. Házi szörpöket, mangalica zsíros, snidlinges kenyeret; vagy bivalyszalámis szendvicset is kóstolhatnak az ide látogatók.
A lovasbemutató időpontjai:
Május 1-től Június 1-ig szombaton 15:00-kor.
Július-Augusztus hónapban kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton 18:00-kor.
Szeptember 1-től Október 1-ig szombaton 15:00-kor.
Október 1-től November 17-ig előzetes megrendelésre!
A Major a Káli-medencében a nemzeti park információs és ökoturisztikai központja is egyben. Innen nyílik lehetőség gyalogosan, kerékpárral, lóháton, esetleg lovas kocsival bejárni a Káli-medencét és megismerni természeti értékeit, mint a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet, a kőtengereket vagy a Salföld községtől délre fekvő, az erdőben megbúvó, 13. századi, pálos kolostorromot. A Káli-medence bejárásához buszos vagy gyalogos szakvezetés is igényelhető az igazgatóságtól.
Május 1-től Június 1-ig szombaton 15:00-kor.
Július-Augusztus hónapban kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton 18:00-kor.
Szeptember 1-től Október 1-ig szombaton 15:00-kor.
Október 1-től November 17-ig előzetes megrendelésre!
A Major a Káli-medencében a nemzeti park információs és ökoturisztikai központja is egyben. Innen nyílik lehetőség gyalogosan, kerékpárral, lóháton, esetleg lovas kocsival bejárni a Káli-medencét és megismerni természeti értékeit, mint a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet, a kőtengereket vagy a Salföld községtől délre fekvő, az erdőben megbúvó, 13. századi, pálos kolostorromot. A Káli-medence bejárásához buszos vagy gyalogos szakvezetés is igényelhető az igazgatóságtól.
Vidéki hangulatú kikapcsolódás a családoknak.
Kutyát bevinni csak pórázon lehetséges!
Élményparkban, kikapcsolódás mellett, bébi-, gyermek- és felnőtt drótkötélpálya, slackline, srtanröplabda, lábtengó, speedminton, tollaslabda, ping-pong, streetball, játszóvár- és hintapark, játszótér, homokozó, tűzrakóhelyek, óriás sakk, trambulin, minilégvár, állatsimogató, és a többi sok más meglepetés vár rád!
Csopak, Nosztori autóspihenőPakold össze a családot és a barátaidat, és el a csopaki élményparkba! 3,5 ha-on a szabadidős játékok végtelen sora fogadja a látogatókat, minden korosztály megtalálhatja a megfelelő kikapcsolódást, aktív kalandot. A legkisebbeket játszóház várja.
A Balatoni Élményparkban a kikapcsolódás mellett, ha mozogni szeretnél, választhatsz kedvednek megfelelőt: bébi, gyermek és felnőtt drótkötélpálya, játszóház, slackline, strandröplabda, lábtengó, speedminton, tollaslabda, pingpong, streetball, játszóvár-és hintapark, játszótér, homokozó, tűzrakóhelyek, óriás sakk, trambulin, minilégvár, íjászat, mászófal, airsoft…
A csopaki ifjúsági sétányon rendezett parkosított területen eltérő anyagú felületeken sétálhatunk. Kavics, kő, zúzott kő, fenyőkéreg, fakorong, tőzeg, fenyőtoboz, meggymag, tégla, kockakő burkolatok színesítik az ösvényt. A látogatók fa akadályon, egyensúlyozó gerendán, farönkökön tehetik próbára magukat.
Komáron-Esztergom
Tata
Magyarország első angol típusú kertjét 1783-ban az Esterházy család megbízásából Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette. Érdekesség, hogy Tatán ültették hazánkban először szomorú fűzeket. Ez a Kínából származó szép növény a romantika korának jellegzetes kerti dísze, később egyik legelterjedtebb fafajtánk lett. A kert kialakításának kedvezett az itteni források feltörő vize és a Cseke-tó, nem véletlen, hogy elsősorban vízkedvelő növényeket ültettek ide.
Az Angolpark északi részén, nem messze a tótól találjuk a Charles Moreau által tervezett romantikus műromokat. Az 1801-ben emelt építményhez egy kis ívelt kőhídon át juthatunk, a műromok igazi romok felhasználásával épültek, többek közt a közeli vértesszentkereszti román kori apátság tucatnyi oszlop- és pillérkötegei, valamint domborműves római sírkövek is beépítésre kerültek. A hajdani, közelben fakadó karsztforrások patakja a műromokon folyt keresztül. Az Esterházyak alakították ki az építmény római fürdő jellegét, régebben Mátyás király idejében valóban fürdő állt ezen a helyen.
A 23 hektáros, két kis szigettel rendelkező, hangulatos Cseke-tavat mesterséges töltés mögött, a hajdan bővizű források vizével hozták létre. A tavat tápláló források a közeli bányák karsztvízkitermelése miatt az 1960-as években jórészt kiapadtak, a tó vízszintje rohamosan süllyedni kezdett, megmentésére az Öreg-tóból szivattyúzták át a vizet. A tó igazi horgászparadicsom, a hatalmas platánfák, vízre lógó szomorúfüzek között a tó teljes hosszában sorakoznak a kapásra váró horgászok.
Az egész Angolparkot átszövik a hangulatos kis sétautak, a mindig zöld gyep, a fenséges platánóriások, szomorú füzek elképesztő nyugalmat árasztanak.
A Kálvária-domb fő vonzerejét a dombtetőn épült 40 méter magas kilátótorony jelenti. Az építmény sörétöntő toronyként épült 1939-ben a Turul Sörétöntöde részeként, az 1960-as évektől használják idegenforgalmi célokra. A tetején lévő nyitott teraszra közel 200 lépcső vezet fel, az innen feltáruló panoráma lenyűgöző, egész Tata városa, az Öreg-tó a lábunk előtt hever, távolabb jól látszanak a Gerecse és a Vértes hegyei is.
A Kálvária-domb tövében egy felhagyott kőbányában, szépen parkosított területen hozták létre a jelenleg az ELTE kezelésében lévő szabadtéri földtani és őslénytani bemutatóhelyet. A gyönyörű környezetben lévő múzeum elsősorban a geológia és a paleontológiatudománya iránt érdeklődőknek jelent nagy élményt.
A természetvédelmi terület többszáz millió év geológiai eseményeit, annak élővilágát valamint botanikai, kultúrtörténeti és bányászattörténeti (őskori tűzkőbányászat) látnivalókat mutat be. A bemutatóhelyen Magyarország szinte összes kőzete megtekinthető és tapintható. A kiállítás csak szakvezetéssel látogatható.
Az Öreg-tó mesterséges eredetű, az ország legrégebbi halastava.
A helyén, már a Pleisztocén korban is itt húzódó, forrásokkal táplált mocsárvilág terült el. A tó kialakulása összefügg a domborzati viszonyokkal, a tó mai medrében és a környéken működött nagy számú forrás vize a mélyebb részeken összefolyt, és tóvá terebélyesedett. Ekkor még ilyen nyílt vízfelületekkel, nádasokkal és lápokkal váltakozó táj volt a helyén. A tavat az Által-ér táplálja, és régebben források is fakadtak a tóban. Az 1961. szeptember 2-án a tatabányai XV/b akna súlyos vízbetörése után a fokozatosan elapadó tatai források sorsára jutottak a tóban levő források, így ezek működése is megszűnt.
2005-ben a tó forrásainak egy része újjáéledt, mára már a vízszint emelkedés 15%-ért felelősek. Mesésen gyönyörű környezetben sétálhatunk, biciklizhetünk a tó partján, kedvelt helye a futóknak (7,06 km), babakocsival is könnyedén körbejárható. A tó partján találjuk a tatai várat melynek leghíresebb lakója Mátyás király volt, ma pedig a Kuny Domokos megyei múzeumnak ad otthont.
A nagyszámú és bővízű forrásra a történelem során 15 darab malmot építettek, amelyek erejét gabonaőrlésre, illetve a bőrgyártásban (kallómalom) használták.
Az állandósuló török háborúk miatt a tatai malmok, a Cifra-malom kivételével elpusztultak. Lisztet őrölt: a Burgundia-, a Baumeister-, a Cifra-, a Hencz-, a Jankó-, a Nepomucenus-, az Öreg-, a Pék- ás a Szőgyi-malom.
Az 1930-as években üzemelő 15 vízimalom közül, az említett években már csak négy – a Cifra-, a Miklós-, a Pötörke- és a Wéber malom – működött. 1949-ben az egyre nagyobb méreteket öltő tatabányai szénbányászat, és az ezzel járó karsztvíz ki emelés, a Pokol-forrás elapadását okozta, de ez még nem veszélyeztette a vízimalmok létét. 1950-ben a mezőgazdaság átalakítása és a vele járó államosítás egyre több vízimalom leállását eredményezte. 1961. szeptember 2-án a tatabányai XV/b akna súlyos vízbetörése, végleg megszüntette az angolkert Kék forrását és a Tata területén feltörő forrásokat, a Fényes forrással együtt. Ezzel megpecsételődött a még vízi erővel működő tatai malmok sorsa.
A Fényes Tanösvény egész évben, szezonon kívül is látogatható tizennyolc állomással rendelkező ökoturisztikai útvonal, amely interaktív módon mutatja be a fürdő területének természeti kincseit. Egyszerre informatív és szórakoztató turisztikai attrakció, mely bővelkedik kalandokban: önállóan, kötélhídon és csónakkal járhatják be a látogatók, és megcsodálhatják a karsztforrások lenyűgöző élővilágát. A tanösvényt a Látogatóközpont helyi élővilágot bemutató kiállításai és foglalkozásai egészítik ki. A tatai ökoturisztikai tanösvény ideális célpont családosok és iskolai csoportok, valamint az aktív pihenés iránt érdeklődő turisták számára. A tanösvény és Tata környéke több napos időtöltést biztosít az idelátogatóknak. A láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a bányászat miatt kiapadtak, azonban annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak. A forrásokból enyhén szénsavas, 20-22°C hőmérsékletű víz tör fel. A térség egyedülálló növénytársulásoknak és állatvilágnak ad otthont, megtalálható itt többek közt a fokozottan veszélyeztetett Pókbangó, a Fehér tündérrózsa és a Selymes boglárka. Ezenkívül jelentős a helyi madárfauna: az Erdei fülesbagoly és a Pettyes vízicsibe mellett megfigyelhető a fokozottan védett Cigányréce is.
A Természetes Életmód Alapítvány által vezetett Agostyáni Ökofalu rengeteg programot kínál Önöknek, melyek során közelebb kerülhetnek a természethez.• séták, kerékpáros programok, lovaglás, íjászkodás védett természeti környezetben;
• őshonos háziállatok bemutatója
• biogazdálkodás
• vezetett túrák
• középkori falu rekonstrukciója
• 15. századi fogadó hangulata
• Szent Ferenc zarándokút
Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. A terület különlegességét már az Esterházyak is felismerték, és hozzáértő szemmel választották ki, telepítették be a szlavóntölgyeket és vörösfenyőket 1912-ben. Ezek ma az arborétum legidősebb fái.
A 31 hektáros területen közel 380 örökzöld és 40 lomblevelű fa- és cserjefaj található. Az arborétum kialakítása Nemeskéri Kiss Miklós erdőmérnök javaslatára 1955-ben kezdődött el. Az arborétumban jelenleg 293 különböző fásszárú növény található. Az 1950-es, 60-as években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak. Az országban egyedülálló módon több fenyőféléből kisebb erdőt láthat az, aki ellátogat ide. Így a már említett atlaszcédrus mellett tulipánfák, nyírek, juharok, vasfák, égerek, kőrisek, diók stb. több változata is megtalálható. A völgy hatásának köszönhetően az arborétum a legnagyobb nyári kánikulában is kellemes, hűvös klímájú. A kert egész területét a Bocsájtó-patak szeli ketté, amelyen tavat hoztak létre, a tó mellett pihenőhelyet alakítottak ki.
A látogató számára azonban az igazi érték, mégiscsak a feledhetetlen esztétikai élmény. Ez az arborétum egy olyan gyöngyszeme a gerecsei tájnak, mely mindenképpen megér egy sétát, akár évszakonként.
Az Old Lake Golf Club Magyarországon az elsők között, 1998-ban alakult. Az Esterházy család grófi ágának vadászbirtokán létrehozott golf klub, ma a régió egyik legnépszerűbb golf komplexuma.
Az arborétumi környezetű 18 szakaszos (par 70) bajnoki golfpálya, minden golfozó számára kihívást jelent. A 19-es lyuk (19th hole), ahogy golfos körökben nevezni szokták, a klub megnyitása óta fontos szerepet tölt be. Rengeteg emlékezetes eseménynek és számos eredményhirdetésnek adott már helyet, ez a közel 200 éves épület.
Az Old Lake Kalandpark az Old Lake Golf centrumban található, és szinte végtelen lehetőségeket tartogat a szabadidő aktív eltöltésére. Az ősfák és épített oszlopok közt kifeszített köteleken létrehozott változatos akadályok sportosan izgalmas szórakozást kínálnak gyerekek és felnőttek számára egyaránt.
• 45 akadály,
• akár 10 méteres magasság,
• 2 gyerek pálya,
• 1 felnőtt pálya,
• játszótér.
• akár 10 méteres magasság,
• 2 gyerek pálya,
• 1 felnőtt pálya,
• játszótér.
Az ide látogatóknak megismerhetik Magyarország egyik leglátogatottabb kirándulóhelyét, és annak természeti környezetét.
A tanösvény Dömösről indul és a Rám-szakadék felső pihenőjének érintésével a Lukács-árokon keresztül ér vissza a Szőke-forrás-völgybe.
Az egyik útvonal kb.7,0 km hosszú túra, amely Dömösről indul, majd a Szőke-forrás-völgy – Rám-szakadék – Lukács- árok – Szőke-forrás-völgy útvonalon haladva Dömösön ér véget.
A másik javasolt útvonal egy körtúra, amely az előzőnél lényegesen hosszabb (kb. 17 km), és főként gyakorlott túrázóknak ajánljuk. Ez a Rám-szakadék felső pihenőjéig az előző túrával azonos nyomvonalon halad, azonban ott nem kanyarodik vissza Dömös felé a Lukács-árokba, hanem felkapaszkodik először Dobogókőre, majd a Prédikálószékre, és a Vadálló-kövek érintésével ér vissza Dömösre.
A Lukács-árok és a Rám-szakadék bejárata között az út szélén elhelyezett táblákon a Szőke-forrás-völgy növény- és állatvilágával ismerkedhetnek.
A Rám-szakadék bejáratánál került elhelyezésre a Rám-szakadék közlekedési rendjének szabályait bemutató tábla, majd továbbhaladva a Rám-szakadék élővilágáról geológiájáról és keletkezéséről olvashatnak.
A Rám-szakadékban az élmények és a biztonságos közlekedés miatt lentről fölfelé érdemes haladni! Ahogy szűkül a völgy a gyönyörű erdőképről egyre inkább lépteink helyére, a Rám-szakadék egyedülálló, vízmosta sziklafalaira és a kapaszkodó létrák melletti vízesésekre irányul a figyelem. Fölfelé haladva önkéntelenül magával ragad a szurdokvölgy páratlan hangulata.A túra kezdőállomása Dömös, a templomtól a piros sáv, a parkolótól a zöld sáv jelzést követve érkezünk a Király-kúti utcába. Itt már együtt fut a piros, a zöld és a sárga sáv jelzés. A Rám-szakadékot a zöld sáv jelzésen érjük el. A jelzett turistaút kezdetben az aszfaltúton halad, majd a faluból kiérve átmegy a Malom-patakon és a patak mentén vezet tovább egészen a Rám-szakadék alsó bejáratáig. A tanösvény az aszfalt út mentén található. Ezen haladva szintén a Rám-szakadék alsó bejáratához érünk. A Rám-szakadékon a zöld sáv jelzés vezet végig. A Rám-szakadék felső pihenőjénél jobbra fordulva a sárga sáv jelzésen a Lukács-árokba érünk, amelyen keresztül visszajutunk a Szőke-forrás-völgybe, majd Dömösre.
Bokod
A bokodi tavat az Oroszlányi Hőerőmű Vállalat létesítette mesterségesen hűtőtónak 1961-ben. Sajátossága miatt nem fagyott be, de az erőmű végleges bezárása óta ez már nem mondható el. A horgászok körében nagyon népszerűvé vált, ezért cölöpökre épített faházakat telepítettek rá. Mindenképp érdemes egyszer ellátogatni a tó partjára megcsodálni a mesés vízi várost, de sajnos körbesétálni nem fogjuk tudni a sűrű erdő miatt.
Komárom - Monostori Erőd
Komárom előnyös közlekedés-földrajzi helyzete folytán már a régmúltban is jelentős gazdasági és kulturális szerepet töltött be. A település védelmét kezdetben fa-föld védmű biztosította, melyet a II. században hatalmas kőfallal körülvett erődítés váltott fel, amit 4000-6000 fős légió védett. Brigetioval szemben a Duna bal partjának megerősítése is szükségessé vált, elsődlegesen a Vág menti kereskedelmi vonal biztosítására, és az északi irányból várható támadások megállítására. Kezdetben itt is elsőként fa-föld erődöt, majd a későbbiek folyamán Celemantia néven kőfallal körülvett tábort építettek, melyet a Brigetióban állomásozó légió egyik cohorsa, 500-600 fő védett. Komárom később az István király által alapított Komárom vármegye székhelye lett. A tatárjárás után IV. Béla király uralkodása idején, 1265-ben a földvárat kővár váltotta fel, majd a XV. században, Mátyás király alatt Komárom kereskedelmi, gazdasági és katonai központtá fejlődött. A mohácsi csatavesztés után a vár a Habsburgok birtokába került. A Török Birodalom terjeszkedése során 1541-ben Buda török kézre került, ezért I. Ferdinánd Bécs védelme érdekében elrendelte Komárom várának megerősítését. Az ún. Öregvár tervét 1550 körül az olasz Pietro Terbosco készítette el. A vár komoly erősségnek számított a törökök elleni végvárrendszerben. 1585-ben a Vág és a Duna túlsó partjára történő átkelés biztosítására egy-egy cölöp hídfőerődöt építettek. Az 1673-ban elkészült Újvár a legkorszerűbb olasz és francia erődítési elvek figyelembevételével épült fel. Az Újvár megépítésével párhuzamosan újjáépítették és megerősítették a Vág és a Duna jobb partján korábban épített hídfő erődöket, például a Szent Péter palánkot.
Az 1682. évi nagy árvíz jelentős károkat okozott az erődítményben. A törökök kiűzését követően Komárom katonai jelentőségét ideiglenesen elvesztette, megszűnt végvár lenni, és ennek következtében kevesebbet áldoztak fönntartására is. A bajt tovább tetézte az 1763-as, de különösen az 1783-as földrengés, mely hatalmas károkat okozott nemcsak a városban, hanem az erődítményben is.
A vár és az erődrendszer szempontjából az újjászületést a napóleoni háborúk jelentették. Napóleon sikeres hadjáratai során 1809-ben a császárvárost, Bécset is elfoglalták. I. Ferenc császár udvartartásával Komáromban talált menedéket, melyet előzőleg nagy sietve megerősítettek. A császár itt határozta el, hogy Komáromot a birodalom legerősebb katonai erődrendszerévé kell kiépíteni, alkalmassá kell tenni egy 200 000 fős véderő befogadására. Az erődrendszer ilyen irányú megépítését Marquis Chasteler táborszernagy vezette hadmérnöki gárda tervei alapján kezdték meg. A terv tartalmazta a Duna jobb partjának erődítési elképzeléseit is. A már meglévő jobb parti hídfőerőd a "Csillagerőd", a korábbi Szent Péter palánk, mellé két másik erődöt is terveztek építeni. Az 1850-ben elkezdődött építési munkálatok felölelték a komáromi erődegyüttes teljes vertikumát. A nagyarányú építkezés első, legnagyobb üteme 1871-ben befejeződött, a Monostori erőd elkészültével. Ezt követően 1871-77 között megépült az Igmándi erőd, ezzel a komáromi erődrendszer teljessé vált.
A komáromi erődrendszer létjogosultsága az elkövetkező években megkérdőjeleződött. A XIX. század végére felgyorsult a haditechnika - ezen belül a tüzérségi eszközök - fejlődése, mely megkövetelte volna az erődrendszer védőképességének felülvizsgálatát és a megváltozott körülményekhez igazodó átépítését. Erre azonban nem került sor.
Nyári nyitva tartás a 2017. március 01. és 2017. november 14. között az erőd nyitva 9 órától 18 óráig. A dunai bástya nyitva minden nap 9 órától 17 óráig.
Belépőjegyek az erődbe: felnőtt - 1.700 Ft, kedvezményes - 1.200 Ft, családi 3.400 Ft.
Belépőjegyek a dunai bástyába : felnőtt - 700 Ft, kedvezményes - 600 Ft, családi 1.500 Ft.
Európa legnagyobb fémmadara, egy ősemberek által is lakott hatalmas barlang és egy eredeti, megmászható aknatorony, mindenhonnan parádés kilátással fűszerezve.
A Gerecse több mint 100 méteres sziklafalakkal szakad le Tatabánya közvetlen közelében, ezen a pompás helyen áll az óriási, impozáns Turul-emlékmű. Innen nem messze találjuk ugyancsak a város fölé magasodó mészkőszirtekben a lenyűgöző Szelim-barlangot. Ráadásként a közeli Csúcsos-hegyre húztak fel egy eredeti aknatornyot, amely kilátóként funkcionál.
A parkolóból már látjuk az óriási fémmadár kiterjesztett szárnyait, minél közelebb érünk hozzá, annál inkább rádöbbenünk, hogy ez tényleg hatalmas és kellő tiszteletet parancsoló alkotás.
A város fölé magasodó Kő-hegy kiugró mészkőszirtjén áll a millennium kapcsán kezdeményezett, de végül csak 1907-ben, a bánhidai csata emlékére állított Turul-emlékmű.
A 8 m magas, kövekből épült talapzaton álló, a karmai közt Árpád kardját tartó és a fején koronát viselő turul közel 15 méteres szárnyfesztávjával Európa legnagyobb fémből készült madara. Az emlékmű Donáth Gyula szobrászművész tervei alapján készült, teraszáról páratlan kilátás nyílik Tatabányára.
A turul ősi magyar jelkép. A legenda szerint Emesét, Álmos fejedelem anyját az álmában megjelent turul termékenyítette meg, és azt jósolta, hogy a születendő gyermek királyok őse lesz. Egy másik legendánk szerint pedig őseink a fejedelem álmától vezérelve, melyben a turul mentette meg állatainkat a sasoktól, addig követték a turult, míg az el nem vezette őket Magyarországra, a kerecsensólymok földjére.
A Turultól egy kényelmes parkerdei sétaút vezet további látnivalóinkhoz, a piros jelzésű úton haladunk a Szelim-barlang felé. Útközben kis geológiai bemutatót is láthatunk a környék hegységeit alkotó jellegzetes kőzettípusokról. Pár perc után egy elágazásnál a bal oldali utat válasszuk, ez jelzetlen, de nem lehet eltéveszteni, egyenesen a barlanghoz vezet. Rövidesen elérünk egy Y elágazáshoz, itt a jobb oldali ösvényt válasszuk, elmegyünk egy bekerített hatalmas gödör szája mellett, ez már a barlang egyik kürtője, majd egy lépcsősoron leereszkedünk a barlang egyik bejáratához.
A barlangot az itt talált őskori leletek (ősembercsontok, szerszámok, tűzrakóhely) tették ismertté. Ma már a leletek múzeumokba kerültek, de a tágas, impozáns, világos barlang nagyszerű látványt nyújt. Két nagy kürtőjéből is kapja a fényt, ill. egyik bejárata olyan hatalmas lyuk, hogy az autópályáról is látható. A barlang előtti részről káprázatos kilátás terül elénk. A barlang „teraszától” is visszamehetünk a Turulhoz vezető útra, egy meredek sziklapárkányon keresztül (nem veszélyes).
A Szelim-barlang elnevezéséről több legenda is szól, az egyik szerint a török Szulejmán szultán seregének közeledtére a barlangba rejtőzött a környék lakossága. A törökök ezt észrevették, lezárták a területet, és nemes egyszerűséggel az emberekre gyújtották a barlangot, ahol mindenki odaveszett. Sajnos a többi legenda is hasonlóan végzetes.
Miután visszaértünk a Turulhoz vezető útra, a közeli kereszteződésnél válasszuk most a balra kanyarodó turistautat, tábla nem jelzi, de a piros jelzést kövessük. Balra hamarosan elhagyunk egy szépséges tisztást, majd pár perc múlva egy kereszteződésnél térjünk balra a piros háromszög jelzésű széles útra. A kerítés mellett vezető széles nyiladékban futó, enyhén emelkedő sétaúton 15 perc alatt felérünk a Csúcsos-hegy (366 m) tetejére.
Kilátó gyanánt egy igazi teherszállítóakna-tornyot hoztak ide a 80-as években. A 24 m magas Aknatorony-kilátóegész évben nyitva van, szabadon látogatható. Tetejéről csodás kilátás nyílik a gerecsei széles hegyhátakra, a városra.
Visszafelé ugyanazon az úton mehetünk a parkolóhoz.
Pest
Visegrád
A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is.
Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz.
A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.
A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:
- A vár történeti kiállítása
- Rekonstruált makett-erődrendszer, vár
- A Szent korona történeti kiállítás
- Panoptikum
- Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás.
Az alsó vár lakótornya, az ún. Salamon-torony a korszak magyarországi építészetében szinte egyedülálló épület. 13. századi főbejárata az első emeletről nyílott, innen vezetett az emeletre a déli falsarokba beépített lépcsőház. Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, és gazdagon tagozott ikerablakok világították meg. A hatodik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz, ahonnan a külső, fából épült erkélyfolyosóra lehetett kilépni. A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott.
A kert minden évszakban más-és más képet mutat.
A tavasz beköszöntével az aranycserjék tömeges virágzása jelzi a lombfakadás kezdetét, énekesmadarak dalától hangos az erdő.
Nyárra a madarak elcsendesednek, a fák lombja kiteljesedik, millió rovar zümmög mindenütt.
Ősszel a lombszíneződés újra látványossá varázsolja a kertet, még egyszer lángra gyújtva a lejtőket.
A téli havazás fehér némaságba burkolja a tájat, amelyből csak az örökzöldek állományai emelkednek ki.
2012. Június 15.-én megnyitotta kapuit Visegrád legújabb szabadtéri szenzációja, a Visegrád Gokart és Élménypark! A sok különleges sportolási lehetőség várja az erre kirándulókat.
Magyarország első Canopy pályáját csak ki kell próbálni, s érthető lesz a helyszínválasztás. A starthely a Nagyvillám Vadászcsárda mögött található, az első pár oszlop közötti lecsúszás alatt pazar panoráma tárul az extrém sportok kedvelői elé: a Fellegvárnak fenséges romjai, a Dunakanyar, a Börzsöny és a Pilisi hegyek látképe.
A drótkötélpálya 11 oszlopon keresztül, egészen a Mogyoróhegyig, az erdő lombkoronaszintjén halad végig.
A végállomásról minibuszok szállítják vissza a résztvevőket a starthelyre.
Kellemes időtöltést, tartalmas kikapcsolódási lehetőséget nyújt a természetjárók, pihenni vágyó családok, s a horgászsportot kedvelők számára egyaránt. A tavak egészen 2010-ig használaton kívül voltak, amikor a halgazdaság újbóli beindítása mellett döntöttek, s 15 ezer pisztráng betelepítését kezdeményezték. A felújítási munkálatok befejeztével a halak telepítésre kerültek az Apátkúti-völgy e három tavába, és újból megkezdődött a halgazdálkodás.
A Dunakanyarban egyedülálló módon itt van lehetőség a tavak biztonságos téli jégrétegének kialakulását követően a lékhorgászatra is.
Természetesen horgászati és élőhal- vásárlási lehetőség is biztosított.
A halastavak Visegrádon Apátkút-völgyben a Telgárthy rét felett találhatók.
Mátyás király történelmi játszópark- Rekonstruált makett-erődrendszer, vár
- A Szent korona történeti kiállítás
- Panoptikum
- Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás.
A visegrádi királyi palota a fellegvár alatt, a völgyben várja korhűen berendezett szobáival, hercegi lakosztállyal, működő, középkori konyhával és csodálatos reneszánsz kertjével a látogatókat.
Visegrádot Károly Róbert tette meg székhelyéül 1323-ban. Itt tartották 1335-ben a híres királytalálkozót a magyar, a lengyel és a cseh uralkodó részvételével. A visegrádi palotát Mátyás király Európa-szerte ismert reneszánsz művészeti központtá tette. A „visegrádi országok” kifejezés a rendszerváltás utáni magyar diplomácia kulcsfogalmává vált.Az alsó vár lakótornya, az ún. Salamon-torony a korszak magyarországi építészetében szinte egyedülálló épület. 13. századi főbejárata az első emeletről nyílott, innen vezetett az emeletre a déli falsarokba beépített lépcsőház. Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, és gazdagon tagozott ikerablakok világították meg. A hatodik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz, ahonnan a külső, fából épült erkélyfolyosóra lehetett kilépni. A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott.
Visegrád felől a Telgárthy-rétre vezető út mentén sok látnivaló kínálkozik. Az Apátkúti-patakot követve az Ördögmalom vízesés majd a Magdolna-forrás mellett elhaladva érkezünk el
a réthez, amelynek szélén megtaláljuk a Bertényi Miklós Füvészkert bejáratát. A kertben a környező hegyek növényzetétől teljesen eltérő kép és sajátságos mikroklíma fogadja a látogatót.A kert minden évszakban más-és más képet mutat.
A tavasz beköszöntével az aranycserjék tömeges virágzása jelzi a lombfakadás kezdetét, énekesmadarak dalától hangos az erdő.
Nyárra a madarak elcsendesednek, a fák lombja kiteljesedik, millió rovar zümmög mindenütt.
Ősszel a lombszíneződés újra látványossá varázsolja a kertet, még egyszer lángra gyújtva a lejtőket.
A téli havazás fehér némaságba burkolja a tájat, amelyből csak az örökzöldek állományai emelkednek ki.
2012. Június 15.-én megnyitotta kapuit Visegrád legújabb szabadtéri szenzációja, a Visegrád Gokart és Élménypark! A sok különleges sportolási lehetőség várja az erre kirándulókat.
Magyarország első Canopy pályáját csak ki kell próbálni, s érthető lesz a helyszínválasztás. A starthely a Nagyvillám Vadászcsárda mögött található, az első pár oszlop közötti lecsúszás alatt pazar panoráma tárul az extrém sportok kedvelői elé: a Fellegvárnak fenséges romjai, a Dunakanyar, a Börzsöny és a Pilisi hegyek látképe.
A drótkötélpálya 11 oszlopon keresztül, egészen a Mogyoróhegyig, az erdő lombkoronaszintjén halad végig.
A végállomásról minibuszok szállítják vissza a résztvevőket a starthelyre.
Kellemes időtöltést, tartalmas kikapcsolódási lehetőséget nyújt a természetjárók, pihenni vágyó családok, s a horgászsportot kedvelők számára egyaránt. A tavak egészen 2010-ig használaton kívül voltak, amikor a halgazdaság újbóli beindítása mellett döntöttek, s 15 ezer pisztráng betelepítését kezdeményezték. A felújítási munkálatok befejeztével a halak telepítésre kerültek az Apátkúti-völgy e három tavába, és újból megkezdődött a halgazdálkodás.
A Dunakanyarban egyedülálló módon itt van lehetőség a tavak biztonságos téli jégrétegének kialakulását követően a lékhorgászatra is.
Természetesen horgászati és élőhal- vásárlási lehetőség is biztosított.
A halastavak Visegrádon Apátkút-völgyben a Telgárthy rét felett találhatók.
Itt mindenhol egyedi, csak természetes anyagokból készült műalkotások várják a gyerkőcöket, miközben hangulatával Mátyás király korába kalauzolja látogatóit. Egyrészt van itt egy mászóka-hajó, ami a Duna közelsége miatt nem is meglepő, ezen lehet fel-le mászni. Másrészt a játszópark labirintusa igazi különlegesség – ahol tényleg gondolkodni kell, ha körbe akar érni az ember. A két egymásba fonódó labirintus egyikének a közepén Beatrix trónja, egy magas szék található, amire fel lehet mászni és a királynő „ölében” fényképezkedni. De láthatunk még több fából készült, megmászható állatot, lovakat és magát az Aranyszarvast is. Igazán eredeti ötlet a céllövölde, ahol ketten mérkőzhetnek egymással párhuzamosan, eredeti fegyverek utánzataival (íj és dárda). Homokozók és forgó-/lengőhinták is akadnak; csúszda az egyetlen, ami nincs. Ez a játszótér nem ingyenes, de nem is vállalhatatlan összegekről van szó: gyerekeknek két év felett ötszáz forint, szülőknek kétszáz forint a belépő. Cserében kulturált, fedett pihenő és mosdó várja a látogatókat. Kell is a fedett övezet, mert árnyék csak kevés van.
 |
| Forrás |
Nagykovácsi - Nagy-Szénás tanösvény
A Nagykovácsiból induló, összesen 2,1 km hosszú és kb. 1,5 óra alatt bejárható tanösvény betekintést nyújt az 1965-óta Európa Diplomával büszkélkedő Szénás-hegycsoport ritka természeti kincsekkel tűzdelt világába.
1. állomás: Természetes botanikus kert
2. állomás: Az ember hatása a Nagykovácsi-medencére
Budaörs - Kőhegy
A hangulatos budaörsi Ófalu fölé magasodik a kopár, mészkősziklákkal tarkított Kő-hegy (235 m). A tetején lévő kápolnához és a kereszthez pár éve kiépült, kényelmes, hosszú lépcsősor vezet.A hosszú lépcsősor pár kanyar után felér a kápolnához. A nemrégiben felújított, Mária-kápolna jobb oldalán egy Szentháromság-szobor, míg bal oldalán egy helyi szobrászművész által faragott Kőkereszt áll a megfeszített Krisztussal. Jelenleg a kápolna nem látogatható, azonban a Kő-hegy páratlan környezetéért, a csodás kilátásért, a hely szinte misztikus hangulatáért mindenképpen megéri fellépcsőzni a hegyre. A Kő-hegy (235 m) szinte teljesen tar sziklaplatóját érdemes körüljárni, a kilátás fantasztikus a városra, a Budaörsöt körülölelő Csíki-hegyek koszorújára. A hegy platóján álló hatalmas sziklán egy nagy kereszt áll, melyet több mint 100 éve állítottak fel, majd az 1946-os kitelepítések után leromboltak, majd a rendszerváltás után a helyi német közösség támogatásával újra felállították, este pedig reflektorokkal világítják meg a látványos keresztet.
Remeteszőlős - Bodzaliget pihenőpark
Remeteszőlős központjában egy 12 állomásból álló tanösvényt alakítottak ki, mely a közelben felújított játszótérrel együtt nyújt játékos-edukációs kikapcsolódást. A projektet a Remete Csemete Alapítvány kezdeményezésére, a Remeteszőlősi Önkormányzattal közösen, a Bodza Liget Pihenőparkban valósították meg. A Mezítlábas ösvény több burkolattípussal (pl. kavics, homok, murva, fadeszka, tobozok), a természetgyógyászat erejével pezsdíti fel a talp vérkeringését. Ráadásul többek között mozgásfejlesztő gyakorlatok elvégzésére is lehetőséget ad, a közelben lévő fűszerkertnek köszönhetően pedig még a szaglásunkat is próbára teszi.
A kivitelezők természetesen az ideérkező biciklisekről sem feledkeztek meg: egy tölgyrönkből kifaragott kerékpártárolót is elhelyeztek a parkban.
Százhalombatta
A Százhalombattai Régészeti park keleti szélén 70 m hosszú mezítlábas ösvényt létesítettek. A park területén található az őskori életet bemutató szabadtéri kiállítás, így sajnos a mezítlábas ösvényt csak a Régészeti parkba váltott jeggyel lehet kipróbálni.
Budapest
Hármashatár-hegy, Oroszlán-szikla
Panorámában gazdag kirándulás a Budai-hegység legrégebbi turistaútjain, a találóan Látó-hegyre (376 m) keresztelt kilátócsúcsra, (sváb nevén Gugger-hegy), a patinás Árpád-kilátóhoz. Megkerülve a Hármashatár-hegy jellegzetes tömbjét, felkapaszkodunk egyik legszebb mellékcsúcsára, az Újlaki-hegyre (448 m), majd kényelmes sétaúton, turista őseink nyomában térünk vissza kiindulási pontunkhoz, a Fenyőgyöngyéhez, útközben számos érdekes sziklaformációt megcsodálva.
A túra hossza 11,5 km, végigjárásának becsült ideje kb. 3 óra.
Könnyű kirándulás, jól jelzett, széles, kényelmes turistautakon, egy rövid, de igen meredek szakasszal a Határnyeregből a Szépvölgy felső részére, és egy közepes emelkedővel az Újlaki-hegyre.
A budai Kecske-hegy alatti Oroszlán-sziklát állítólag a széles orosz járművek miatt nyaktilózták le.
A szikla tényleg ülő oroszlán formájú. A kő egy két méter magas dolomittömb, amit meg is faragtak, hogy jobban hasonlítson az oroszlánra, de az oroszok lerobbantották a fejét, hogy a járműveik elférjenek tőle.
A Nagy-Hárs-hegy tetején, 454 méterre a tengerszint felett helyezkedik el a környék kirándulóinak egyik kedvenc célpontja, a Kaán Károly-kilátó.
A kilátóból hasonló körpanoráma tárul a szemlélődő elé, mint a közeli és ismertebb János-hegyi Erzsébet-kilátóból – igaz, az körülbelül 70 méterről magasabban van. A kilátó teraszos elrendezésű; a szinteken felfelé haladva egyre szélesebb kilátás nyílik.
A jelenlegi kilátó helyén korábban fából épült kilátó állt. Az építményt azonban elhanyagolták, és összedőlt. A régi kilátó helyére épült Kaán Károly-kilátó alapzata kőből készült. Az erre épített szintek és a kilátó lépcsői fából vannak. A kilátó egész éven át éjjel-nappal látogatható.
A kilátó a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától kiindulva a sárga sáv turistajelzést követve közelíthető meg. Az út egyre meredekebb, és egyre többször lehet a talaj alól előbukkanó fehér mészkősziklákat látni. A Bátori-barlang bejárta melletti erdei pihenőhely elhagyása és egy keskeny fahídon való átkelés után az út a szinte teljesen csupasz mészkősziklán halad egészen a kilátó előtti tisztásig.
Normafa
Normafa lejtő tetéjén állt egy vén bükkfa, amely egy monda szerint Mátyás király születésekor sarjadt. Több ízben villámcsapás érte. Írók, költők, művészek kedvelt kirándulóhelye volt. 1840-ben itt énekelte Bellini: Norma című operájának nagyáriáját Schódelné Klein Rozália, európai hírű énekesnőnk. Ettől kezdve a korábban Viharbükknek nevezett fát Normafának nevezték. A korhadt faóriás 1927. június 19-én, vasárnap délelőtt dőlt ki. Később egy oszlopra erősített tábla Devecseri Gábor soraival jelezte, hogy ott állott a Normafa. Emlékére a főváros 1962-ben egy új bükkfát ültetett, az eredeti fa helyén ma emléktábla áll. A kidőlt fatörzset a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja. Időközben azonban megfeledkeztek róla, és a vízesés falához támasztott törzset a reárakódott, vastag mészbevonat elválaszthatatlanul odakötötte a falhoz, ma is ott látható. Megközelíthető, autóval, busszal, gyerekvasúttal, gyalogosan, biciklivel, de aki erre jár élvezze ki a fogaskerekű nyújtotta előnyöket és gyönyörködjön a fel és levezető úton a tájban.
János-hegy, Erzsébet kilátó
Budapest legmagasabb pontja az 528 méteres János-hegy. A turisták, kirándulók, biciklisták, futók, és a családok különösen kedvelik. A hegy csúcsán áll 1910 óta az Erzsébet-kilátó, ahonnan csodálatos panoráma nyílik az egész városra. Tiszta időben akár 80 kilométerre is ellátni, a helyiek szerint szerencsés esetben még a távoli Magas-Tátra csúcsait is látni.
Gellérthegyi csúszdapark
2017. június 17-én megnyitotta kapuit Budapest legújabb csúszdaparkja a Gellérthegyen.
Maga a játszótér tulajdonképpen nem új, hanem a régi csúszdaparkot újították fel, ami nagyon látványosra sikerült. A végeredmény – bátran kijelenthető – gyereket és felnőttet, mindenkit egyaránt ámulatba ejtett. Ez az a hely, ahol nem csak boldog gyermekeket láthatunk fürtökben, hanem ahol mosolygó felnőttekkel találkozunk lépten-nyomon, akik legalább annyira élvezték az új gyerekparadicsomot, mint maguk a gyerekek.
Vuk JátszótérA Dargay Attila emlékére készült játszón olyan sztenderd eszközöket találunk, mint pl. mászóka, homokozó, rugós játékok és hinták (páros hinta is van), de amiktől igazán Vuk-os lesz, azok már inkább a meséből jól ismert figurák szobrai és képei. Előbbiekre a tesztelők boldogan másznak fel, többségüknek pedig a rókavár a kedvence: egy nagy domb, aljában alagutakkal.
A hátsó részen egy kicsiknek szóló kalandpark is található, ahol egy fapallós lengőhídon kelhetnek át, majd egy csúszkán döngethetnek. Ezt már három-négyévesek is simán teljesítik. Aztán akad itt még kültéri sakk (egy molinón néhány lépést be is mutatnak), malomjáték, fapados szaletli (ha esetleg itt szeretnénk rendezni a gyerek szülinapi buliját) és ivókút. A kalandpark fáinak törzsét pedig padok ölelik körbe.
A játszóteret az I. kerületben a Bérc utca és Szirtes út sarkán találjátok.
 |
| Forrás |
A szintén I. kerületi Naphegyen valószínűleg a játszóbirodalmat megtervezők gyerekkora lehetett az irányadó. Itt ugyanis Pom-Pom világába csöppenhetnek a látogatók. Ez a hely már a játszóterektől megszokott objektumokon kívül néhány óriási házikóval is csalogatja a gyerekeket, amelyek csuda jól néznek ki, de leginkább ki-/beszaladgálásra és bújócskázásra jók.
Akad itt egy jópofa hajó és vonat, az egyik padon pedig maga Picur ül, fején Pom-Pommal, így aztán itt garantáltan fotózkodni fog mindenki legalább egyszer. Itt is van páros hinta, ahol a gyerekek egymással szemben ülve repülhetnek az égig. A játszóteret pedig körben a meséből ismert, szállóigékkel kiegészített rajzok veszik körbe. A padok többsége árnyékban van, de a hajó/vonat/hinták részlege még arra vár, hogy egy néhány éve ültetett fa végre komolyabb árnyékot vessen rá. A játszópark borítása gumilap és kavics.
Ivókút van; nyitva tartás: 8 és 21 óra között. Szülők a kerítésen kívül, a kültéri tornaeszközökön találhatják meg a számításukat, ha nem akarnak a padokon tespedni, míg gyermekük aktívan fárad.
 |
| Forrás |
Szintén az I. kerületben a Mária téren a Rumini témájú, fantasztikus, árnyas játszótéren elsősorban tehát a hajózásé a főszerep. A legkisebbek a sztenderd homokozón, hintákon (itt is van páros hinta) és rugós játékokon túl szeretni fogják azt a klassz labirintusszerűséget is, melyben néhány minijáték (például forgatós lapocskák) is helyet kapott. A játszótér fókuszpontjában pedig egy nagy hajó szolgál mászókaként.
Persze van még homokmalom és kültéri memóriajáték, illetve csoportos játékra is invitálják a gyerkőcöket: egy nagy fa iránytűt kell egyiküknek megforgatni, és közben arra felfeküdni, a többi nyolc játékos pedig körbeállja a szélrózsa minden irányában. Ennek leírása egy szép fatáblán van megfogalmazva. A játszótér egyébként lépcsőzetes, ami szintén sokat dob a hangulatán, borítása gumilap és mulcs, kint a téren pedig ivókutat is találunk.
 |
| Forrás |
A szigetre vezető hídtól nem messze található a nagy csúszdaparkkal rendelkező, komplex játszótér. A dombról induló fedett és nyitott csúszdák a nagyobbacska lurkóknak ajánlottak, a mászótorony kanyargós csúszdái pedig a nagy mozgásigényű, adrenalinfüggő csemeték megunhatatlan kalandforrása lehet. A biztonság gumipadlóval megoldott. A játszótér másik, körbekerített része a kisebbek számára kialakított. Érdemes egynapi élelemmel érkezni, mert nincs az a gyerek, aki ettől az izgalmas játékrengetegtől könnyen elszakadna.
 |
| Forrás |
Gellérthegyen egy szuper játszótér vár mindenkit. A felújított kőcsikós játszótér szép színes, szoborszerű játékaival egyetlen témát jár körül, szerintem azt, amikor egy tolltartóból kiszóródnak a ceruzák a ceruzahegyezővel együtt. A játszóteret már messziről látni, mert a tervező által elképzelt hatalmas ceruzák, ecsetek feltűnő színeikkel csalogatóan vonzzák az ember szemét.
A tér közepén egy hatalmas ceruzatartóban dülöngél egy halom ceruza, ami tulajdonképpen egy óriási, gumiköteles mászóka. Mögötte van a park legnépszerűbb játéka, a ceruzahegyező, ami előtt mindig sor áll. Ez valójában egy mókuskerék, amiben a legügyesebbek szépen egyensúlyozva sétálgatnak, a többieknek pedig marad a bukfenc.
Nagy sikere van a talajba épített trambulinnak, és a homokozóban meghagyott három kőcsikónak is. Utóbbiakra igazi kihívást jelent segítség nélkül felmászni!
 |
| Forrás |
Nevét a 14. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században. Nevezték még Szent András szigetének is, majd pedig az ott levő ájtatos hajlékok után Boldogságos Szűz Mária vagy röviden Boldogasszony szigetének.
Látnivalók a szigeten:
- Zenélő szökőkút
- Zenélő kút
- Margitszigeti víztorony
- Szent Mihály kápolna
- Szabadtéri színpad
- Vadaskert
- Japánkert
Békásmegyer-Ófalu - Mezítlábas park
A mezítlábas park Budapest és Üröm határán, Békásmegyer-Ófaluban bújik meg. A játszótér melletti ösvényen 23 féle felületen taposhatunk, lépkedhetünk és pezsdíthetjük fel megfáradt talpaink vérkeringését. A gyerekeknek ezután élményt nyújt a játszótér a felnőttek pedig a közösségi mintakartben gyönyörködhetnek.
Duna-Tisza köze megyék szerint:
Pest
Veresegyházi medvepark
Veresegyházon 1998. november 24-én nyílt meg Közép-Európa egyetlen medvemenhelye. 3,5 hektárnyi egybefüggő kifutójában kedvére játszhat a több tucat medve. A parkban farkasok is vannak.
Két mesterséges tó van kialakítva a medvéknek, melyet rendszeresen utántöltenek. Ez biztosítja az ivóvizüket, és a tavakban telepített kárászok is élnek. Ezeket ugyan megfogni nem tudják a medvék, de jó időtöltés számukra a kergetőzés.
A természetes élőhely minél tökéletesebb reprodukálása érdekében 1,5 hektáros fenyves erdő biztosítja az elrejtőzést, és a fára mászás lehetőségét. A területen 8 darab szűk bejáratú, ámde öblös mesterséges barlang van elhelyezve. Egy-egy barlangban két-három medve is pihen.
A büfében az állatoknak csemegét (répát, mézet) is lehet vásárolni, a mézhez hosszú nyelű fakanalat biztosítanak ingyen (hozott mézhez is). A macik elképesztő ügyességgel nyalogatják le a finom mézet a hosszú fakanalakról.
2000 nyarán került kialakításra a medvéknél már bevált technológia szerint a farkasok kifutója. A farkasokat természetes körülmények között tartják, így az állatok korlátozás nélkül a teljes területüket bejárhatják, számukra tetszőleges falkákat alkothatnak. A kifutót kiugrás gátló kerítés veszi körül, mivel a farkasok elképzelhetetlen ügyességgel tudnak átugrani a kerítéseken a villanypásztor ellenére is.
A területükre sűrű növényzet lett telepítve, hogy a farkasok elbújhassanak egymás, vagy a látogatók elől, ha szükségesnek érzik. Megépült egy 2 méter mély mesterséges tó is a területen, így biztosítva az ott élőknek a természetes körülményeket.
A medvéken és a farkasokon kívül más állatok is vannak a menhelyen, láthatunk mosómedvéket, vörösorrú ormányos medvéket, rénszarvasokat.
2015-ben nyílt meg a Barátkozoo elnevezésű bemutató, melyben lámák, emuk, csincsillák, törpemalacok, házi nyulak, kameruni törpekecskék, szenentáli kecskék, hortobágyi rackajuhok és házityúkok élnek.
A Medveotthon a hét minden napján nyitva tart 8:00-tól 19:00-ig.
Jegyárak: felnőtt: 900 Ft, gyerek (2-14 év között): 700 Ft, családi (2 gyerek, 2 felnőtt): 2800 Ft, nyugdíjas: 700 Ft, gyerek (2 év alatt) ingyenes.
A Börzsöny legnépszerűbb kirándulóhelye, a Szokolyától északra található, kiválóan megközelíthető Királyrét. A Kismarosról induló erdei kisvasút végállomása, a Magas-Börzsönybe induló túrák kitűnő kiindulópontja számtalan programlehetőséget kínál az oda látogatóknak.
A négy patak összefolyásánál létesült Királyrét (254 m) autóval, autóbusszal és kisvasúttal is könnyen megközelíthető.
A tanösvény hossza 2,9 km, jellege minimális szintkülönbség, könnyen járható, kitűnően jelzett ösvények, ill. széles utak. Kisgyerekekkel is vidáman végig tudunk menni, babakocsival azonban a Látogatóközpont és a Bajdázói-tó közti szakasz nem járható.
A tanösvény körtúra, Királyrét központjából indul, természetesen mindkét irányból járható. Érdemes a balra induló kocsiúton, az aszfaltra festett bakancsnyomokat követve először a Látogatóközpont felé indulni. A Királyréti Erdei Iskola bővítésével kialakított Látogatóközpont 2014-ben nyílt meg, az információs pont és a „zöld” bolt mellett a fő látnivaló a rendkívül informatív és szórakoztató „Börzsöny lakói” című kiállítás.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő kiállítás csupán egyetlen szoba, de meglehetősen hosszú időt el lehet itt tölteni, ismerkedni a hegység lakóival, legyenek azok állatok, a hiúztól a szarvason át a rókáig, vagy növények, a gombáktól a fákig. Számos játék, interaktív elem teszi izgalmassá minden korosztálynak a Börzsöny élővilágának, földrajzának a megismerését. A padlót teljesen beborítja a Börzsöny nagy felbontású műholdas felvétele, rengeteg mindent kézbe lehet fogni, még borzkoponyát is simogathatunk. Beazonosíthatjuk a hegység különböző hangjait, kitalálhatjuk milyen állat bundáját simogattuk meg, a légifelvételen pedig megkereshetjük a nevezetességeket, de még egy vashámor működő modelljét is beindíthatjuk. A kiállítás abszolút megéri a szerény belépődíjat, és még felnőtteknek is igazán izgalmas. A Látogatóközpontban mosdó is található.
A Látogatóközpontban vehetjük meg a tanösvény vezető füzetét, melyből felnőtt és gyerek variáció is létezik. A tanösvény kilenc állomását, a szokásostól eltérően nem táblák, hanem csak számmal jelölt oszlopok jelzik, a füzetből ismerhetjük meg a tudnivalókat. Ráadásul az oszlopokon lévő betűhalmazt is megfejthetjük a titkosírás kódjával a színes füzet segítségével.
Az épület mögött a Bagoly-bükki-patak partján folytatódik a zöld T betűvel jelzett tanösvény. A patakon egy kis hídon, egy fatörzsön ügyeskedjük át magunkat, majd a jól jelzett, kényelmes sétaút rövidesen egy fenséges fenyvesbe fúrja magát. Pár száz méter után ismét egy fatörzsön keresztezünk egy patakot, majd kibukkanunk egy nagy tisztáson, melynek túlsó végében terül el a festői Bajdázói-tó.
A Bajdázói-tavat mesterségesen hozták létre a vasmű működése idején, majd halastónak használták. Jelenleg a védett tóban egyetlen vadon élő teknősfajunk, a mocsári teknős elég nagy állománya éldegél, szinte mindig láthatunk néhány jól kifejlett példányt a tóban lévő fatörzseken napozni. A tanösvény megkerüli a tavacskát, majd közel ahhoz a helyhez, ahonnan bejöttünk, egy széles erdei úton át folytatódik a következő tó felé, itt már a kék négyzet jelek is segítenek a tájékozódásban.
A Királyréti-tó mostanra már teljes egészében a horgászok birodalma, partja drótkerítéssel le is van zárva. Déli részén nem horgászok is bemehetnek a büféig. A tavacskától pár méter csupán a betonút, melyen hamarosan visszaérünk Királyrét központjába.
A közkedvelt erdei kisvasút Kismaros központjából indulva Szokolyán át ér Királyrétre.
A kisvasút végállomása mellett egy hajtánypálya és a Királyréti-tó felé vezető út mellett egy kerti vasút teszi kerekké a vonatozás élményét. Mindkettő külön jeggyel vehető igénybe.
A kissé aktívabb mozgást kedvelők felmehetnek a Királyrét felett 80 méterrel magasodó Vár-hegyre (339 m), ahonnan remek, bár részleges panoráma élvezhető. A jobb oldali kocsiúton induljunk el, a piros és a zöld jelzéseket követve az út rövidesen jobbra betér az erdőbe, majd közepes emelkedőn a piros háromszög jelzésen érjük el a Vár-hegy tetejét. Visszafelé ugyanazon az úton tudunk jönni.
Vácrátót - Arborétum
A több mint 180 éves műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk legfajgazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. Az eddig észlelt fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató és a természet sok-sok apró csodája várja egész évben
Jegyárak: felnőtt 900 Ft, diák, nyugdíjas 450 Ft, családi (2 felnőtt, 2 gyerek) 2.400 Ft.
Cegléd - Mezítlábas Park
Cegléd határában Dinnyéshalom dűlő elején található egy mezítlábas park. Gyönyörű környezetben, hűs árnyékot adó lombok alatt alakítottak ki 20 különböző járófelületből (homok, föld, bazaltkő, apró szikla, gyep, tőzeg, folyami homok, hőálló tégla, agyaglapok, kis méretű tégla, murva, bazalt zúzalék, rönkjárda, agyag, beton) ösvényt a lábizmaikat megtornáztatni vágyóknak.
Előre egyeztetett időpontban fogadják a látogatókat (tel: 06 30/985-0095), jegyárak összegyűlt csoport függvényében 300-500 Ft, vagy megegyezés szerint.
Bács-Kiskun
Kiskunság
Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok százéves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, homokos pusztái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői, a Bácska homokbuckái és dunavölgyi löszpartjai.
Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek.
A Kiskunsági Nemzeti Parkot az a cél vezérli, hogy mindazok, akik felkeresik a Duna-Tisza közének féltve őrzött tájait, a természetben történő élményszerzésen keresztül megerősödjenek a természet szeretetében és tiszteletében. A Kiskunsági Nemzeti Park változatos oktatási, ismeretterjesztési, turisztikai és szabadidős lehetőségeket kínál a látogatók részére. Ugyanakkor a védett területeken megfelelő feltételeket és kereteket biztosít a természetjárás, a túrázás, a lovaglás hódolóinak illetve a pihenni vágyóknak.
A településeken található helyi jelentőségű védett értékeket ugyancsak bemutatjuk, hogy felkeltsük az érdeklődést a meglátogatásukra.
Akinek csak néhány órájuk van a Kiskunsági Nemzeti Park megismerésére, azoknak a bemutató helyeket szolgálnak kitűnő célpontnak, mint pl. a Természet Házát vagy olyan területeket, melyek kevesebb időt vesznek csak igénybe. A hosszabb itt időző látogatok részére, pedig a tanösvények és a területen található túra útvonalakat és létesítményeinket nézhetik meg.
Látogatásra ajánlott területek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén: elsősorban, azokat, helyszíneket kerülnek megemlítésre, amelyek jól megközelíthetők, látogatásra és a szabadidő eltöltésére kiválóan alkalmasak.
TÚRAUTAK, TANÖSVÉNYEK
Kolon – tavi sárga sáv
Izsák volt vasútállomás - Soltszentimre vasútállomás-Kiskőrös
Hosszúság: 35 km
Érintett védett terület: Izsáki Kolon–tó
Országos piros sáv
Ladánybene - Petőfiszállás
Hosszúság: 100 km
Érintett védett területek: Fülöpházi buckavidék, Orgoványi rétek, Bugac
Alföldi kék sáv
Bajai Duna- híd – Öttömős.
Hosszúság: 130 km
Érintett védett területek: Kéleshalmi homokbuckák TT, Hajósi kaszálók TT
Tanösvények, sétautak a Kiskunsági Nemzeti Parkban
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tanösvényei színes információs táblákkal, rövid leírásokkal és magyarázó ábrákkal segíti egy-egy terület természeti és kultúrtörténeti értékeinek felfedezését. A tanösvények többségéhez kísérőfüzetek és munkáltató füzetek is vásárolhatók a Természet Házában és a bemutatóhelyeken.
A Sáfrik-szélmalom országos műemléki védettségű szélmalom Kiskunhalason, a Kölcsey utcában.
Kiskunhalason Az 1860-as években építette malmát ezen a helyen Hunyadi Antal szélmolnár. Tőle 1901-ben Sáfrik József szélmolnár vásárolta meg, és alakította át felülhajtós, négyszintes holland típusú szélmalommá a jelenlegi építményt.
Néhány évtizedig még szélmalomként működött, majd az 1940-es évektől raktárként funkcionált.
1964-től indult el a műemlékké nyilvánítása és felújítása. Kiskunhalas első műemléke lett 1966-ban.
Az 1980-as években és 2007-ben felújításon esett át.
2010-ig Magyarország legjobb állapotban lévő eredeti szélmalma volt, amely a Halas Galéria felügyelete alatt áll.
2011-ben sokat romlott az állapota, és levették a vitorláit.
Csongrád
Csongrád - Nagyréti Természetvédelmi Terület
A Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Területet Csongrád felől a fahídon, más néven pontonhídon keresztül érhetjük el. Június végén, az esti órákban itt figyelhető meg legjobban a tiszavirág tömeges rajzása.
A 806 ha területű Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület a Dél-Tisza völgyben, az ún. Kőröszugban helyezkedik el. Délről 10 km hosszan a Tisza, keletről 5 km hosszan a Körös öleli körül.
Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület nyolc részből áll: 1. Ártéri erdő a Tisza bal partján, 2. Mámairéti-Holt-Tisza , 3. Ellésparti-Holt-Tisza, 4. Nagy-Gombás (holtág az ártéri erdő területé ), 5. Szakadás (holtág az ártéri erdő területén), 6. Fekete vagy Dög-Körös, 7. Rázsonyi Holt-Körös, 8. Ártéri erdő a Körös jobb partján.
A területen a Környezet- és Természetvédők Csongrád Városi Egyesülete eddig 123 védett állat és növény fajt tárt fel. A védett fajok közül 87 faj a madár – közöttük 10 faj fokozottan védett (kis kócsag, nagy kócsag, fekete gólya, fehér gólya, kanalasgém, fattyúszerkő, gyurgyalag, kuvik, rétisas, gólyatöcs). A többi védett faj közé emlősök, hüllők, kétéltűek, rovarok és növények tartoznak.
A természetvédelmi terület jellemző fás társulása a fűz-nyár ligeterdő, melynek korosodó állományai főleg a folyók és kubikgödrök mentén őrződtek meg. A fákra futó parti szőlő és vadkomló, a nyári melegben a fákról csöpögő víz, a kidőlt fák törzsét és a talajt vastagon borító moharéteg olyan érzést keltenek mintha egy esőerdőben sétálnánk. A kubikgödrök partján védett növények is élnek, mint pl. a nyári tőzike és a tiszaparti margitvirág (pontusi-pannon faj). Az erdők számos ragadozó és énekes madárfajnak is otthont nyújtanak
A védett terület legértékesebb élőhelytípusai a holtágak, amelyek talán legjobban őrzik a táj egykori arculatát. A holtágak felszínén a sulyom és a rucaöröm figyelhető meg. Az egész terület a Tisza menti zöld folyosó része, ezért nem csak hazai, hanem nemzetközi jelentősége is van, hiszen eltérő éghajlatú, s ezért eltérő élővilággal rendelkező területeket köt össze, nemzetközi madárvonulási útvonalak vezetnek keresztül rajta. Az őszi és a tavaszi madárvonulás idején darvak és vetési ludak csapatai húznak át a terület felett.
A gátoldal védett növénye a réti iszalag, mely különösen a Körös mentén virágzik nagy tömegben. Értékes élőhelyek a hullámtéri rétek is. Belső-Ellésparton jól megférnek egymás mellett a kultúrtörténeti és természeti értékek. Itt ugyanis egy XI. századból származó bencés monostort tártak fel a régészek, amely az egykori faluhoz Ellésmonostorhoz tartozott. Az ásatások során feltárt sírok falába néhány gyurgyalagpár mélyített fészket.
Jász-Nagykun-Szolnok
Tiszafüred - Tisza tavi Madárrezervátum
A tározót átszelő 33-as műúttól északra fekvő terület (Valki medence) Tiszafüredi Madárrezervátum néven a Hortobágyi Nemzeti Park megalapítása óta áll természetvédelmi oltalom alatt. 1979-től a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvízként jegyzi. 1993-ban nemzeti parki rangra emelték. Három évvel később a Poroszlói-medence legértékesebb részét, a Tisza-, Kis-Tisza V. sz. öblítő csatorna-, Balázs-fok által határolt területet (a Poroszlói- és a Sarudi-medencék egy részét) nyilvánították védetté, mely a Ramsari Egyezmény értelmében 1996-tól nemzetközi védettséget is élvez. Ezzel a bővítéssel a teljes tározótér közel kétharmadát, 7080 hektárt védenek természetvédelmi jogszabályok.
A madárrezervátum zavarásra fokozottan érzékeny élővilágot őrző részein látogatók csak külön engedéllyel, kutatási és ellenőrzési céllal tartózkodhatnak.
A terület természeti képe a tározó kialakításától napjainkig hatalmas átalakuláson ment keresztül, melynek eredményeképp mocsárrétek, nádas-gyékényes mocsarasok, hatalmas nyílt víztükrök és sekélyebb nyílt vizes hinarasok váltakoznak. A hajdani vadregényes vízivilág hangulatának őrzői a tündérrózsa, a vízitök és a tündérfátyol fehér és sárga virágaival díszített holtágak, morotvák. Hínármezőik búbos vöcskök, vörösnyakú vöcsök és feketenyakú vöcskök, kormos szerkő és fattyúszerkők fészekeit hordozzák. A nagyhínárok vízfelszínen szétterülő levelein vízityúkok lépdelnek. Az utóbbi években gyors terjedésnek indult tündérfátyol sárga szőnyegei több hektárt is boríthatnak, leginkább a hullámzásnak kevéssé kitett helyeken, nádasok, gyékényesek zugaiban. Az Európa-szerte eltűnőben levő, a vörös könyvben jegyzett sulyom egyre nagyobb területet hódít el. Sűrű, egybefüggő mezői egyhangúak, gyéren lakottak.
A nádasok, gyékényesek szegélyében szórványosan virágkáka, sárga nőszirom virít. A nagyobb összefüggő nádasokban gémtelepnek alakulnak ki, a vörösgém, a kis kócsag és nagy kócsag, a kanalasgém, az üstökösgém mellett a parti nádszegélyekben a törpegém is megtelepszik. Sekély vízborítású gyékényesekben cigányréce is költ. A fűz-nyár ligeterdők féltett fészkelő madarai a fekete gólya, a barna kánya, a kerecsensólyom és viszonylag gyakran felbukkan a vadászó kabasólyom. A Tisza-tó tájképet is meghatározó elemei a Valki- és Poroszlói-medencék kiszáradt facsoportjai, magányosan álló kiszáradt fái. Rendszeresen időznek rajtuk szárítkozó kárókatonák, de rétisasok és halászsasok is.
A fákon kárókatonák, szürke gémek és bakcsók költenek. Tavaszi-őszi madárvonuláskor több százezerre tehető a Tisza-tavon időző vadludak, récék száma, mennyiségük a feltöltés után rohamosan megemelkedett. A tározó töltéséről jól megfigyelhetők.
A korábban folyóvízre jellemző halfauna összetétele átrendeződött és jelenleg az állóvízi fajok dominálnak. A tó halállománya gazdag, sok fajnak jelent változatos élőhelyet. A jelenleg ismert, közel ötven halfajból több védett faj is megtalálható.
A terület faunisztikai szenzációja a hód megjelenése volt, a Tisza magasabb fekvésű partjait borító erdőkben az őzek és a vaddisznók mellett viszonylag gyakori a vadmacska is.
A fokozottan védett vidra rejtett életmódot él, de nyomai elárulják jelenlétét.
A teljes Tisza-tó szerencsés jellegzetessége, hogy egymást nem zavarva, egyidőben férnek meg itt a déli rész mozgalmas vízisport-kedvelői, a fürdőzők, az északi rész csendet óhajtó horgászai és a madár- vagy növényvilágot tanulmányozó ökoturisták.
A vízi turizmus mellett az elmúlt években az azt kiszolgáló falusi turizmus, valamint a lovas- és a kerékpár-turizmus is erőteljes fejlődésnek indult.
Jászberény - Állat és növénykert
A hely szűke miatt a nagytestű állatokat kistestűek váltották fel, így a látogatók egy szép, családias hangulatban eltöltött nap megismerkedhetnek azzal, hogy "kicsiben" is milyen sokrétű és színes az élővilág.
2001 óta rendszeres látványetetési programmal várnak minden érdeklődőt. Ez azt jelenti, hogy állatok etetési idejét elosztva egész napra és nem csak eléjük teszik a takarmányt, hanem annak megszerzéséért az állatoknak meg kell dolgozniuk. Ezeket az akciókat a gondozók kis előadása kíséri, ahol sok érdekesség megtudható az adott fajról.
Az elmúlt évek alatt nagy fejlődésen ment keresztül az állatkert. Sikerült a múlt szűk, sokszor nyomasztó ketreceitől megszabadulni és új az állatok és a látogatók igényeinek megfelelő korszerű bemutatókat építeni. Ezzel párhuzamosan az állatállomány is megfiatalodott illetve kicserélődött, így az elmúlt időszakban sok kis újszülöttnek örülhettünk.
Állatkert érdekességei közé tartozik az európai barna medvék és a farkasok közös kifutója, az afrikai madárröpde, ahol a vendégeink együtt lehetnek a koronás darvakkal és más afrikai madarakkal. Az itt eltöltött idő során találkozhatunk még tarajos sülökkel, szurikátákkal, óriáskígyókkal, hiénákkal, gibbon családdal, a gyerekek által legjobban kedvelt makikkal, a kattákkal is.
A Jászberényi Állat- és Növénykert szerves része az arborétum, ahol három tanösvényt végig járva a madárvédelemmel, az erdők fáival és a környezetünk fenntarthatóságával kapcsolatos információkkal lehetnük gazdagabbak.
Egész évben fogadják az ide látogató gyerek- és felnőtt csoportokat.
Heves
Poroszlói Tisza-tavi ökocentrum
A Tisza-tavi Ökocentrum magyarországi állatkert és szabadidős élményközpont, amely a Tisza-tó élővilágát és a helyi bioszféra működését mutatja be.
A projekt alapötletét a Lengyel Márton által vezetett kutatócsoport által készített tanulmány adta a tiszai ciánszennyezést követően. A tervezés műszaki paramétereire és tartalmára vonatkozóan többkörös, a témában érdekelt szakértők bevonásával megtartott egyeztetések megfontolásait szem előtt tartva került sor. Időközben elkészült a tervezett Ökocentrum közvetlen közelében lévő, Tisza-tavi Vízi Sétány, amely 2006 óta folyamatosan működik.
Az Ökocentrum, mint működő egység, Magyarországon teljesen újszerű, és eleddig sehol sem alkalmazott megoldás, annak pontos műszaki- és működési tartalmára bevált recept nem állt rendelkezésre, az ötleteket egyedi tervezés alapján ill. jól működő külföldi példák, hazai helyszínre adoptálásával építették be.
Célja egy olyan, Magyarországon egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba menő látogatóközpont létrehozása, ahol kapcsolódik egymáshoz a turizmus és a természetvédelem. Mindez annak érdekében, hogy a Tisza-tó és környéke turizmusban betöltött szerepe növekedjen, pozitív élettér teremtődjön az itt élő lakosság, az itt működő vállalkozások számára munkahelyteremtés révén és kedvező feltételeket teremtsen a Tisza-tó iránt befektetőként és turistaként érdeklődők számára, olyan feltételek mellett, amely nem terheli tovább a környezetet, óvja-védi természeti értékeinket.
Az Ökocentrum központi épülete, melyet Kertai László Ybl Miklós-díjas építész tervezett, 2600 m²-en, 4 szinten nyújtja szolgáltatásait a látogatóknak. A látogatóközpont fő attrakciója a 735 000 liter össztérfogatú édesvizű akvárium-rendszer, amely az épület pinceszintjén került kialakításra, hazánk és a térség jellegzetes vízi és vízparti életközösségeinek bemutatására. A több mint 50 féle hazai hal mellett, a földszinti kiállítótérben látható közel 14 kétéltű- és 13 hüllőfaj.
A kiállításra érkező látogatót egy sejtelmes víz alatti világ fogadja. Itt találkozhatunk Magyarország ismert, ám annál ritkábban látott védett halaival, mint pl. a magyar bucó, petényi márna, lápi póc. A leglátványosabb attrakció az üvegalagútnál várja a látogatót, ahol a Magyarországon egykoron élt halóriást, a vizát csodálhatjuk meg, amint 1,5-2 méteres példányai a fejünk fölött úsznak át.
A főépületben kerül kialakításra az 50 férőhelyes 3 dimenziós vetítőterem. Ugyancsak a főépület részét képezi egy 100 fős konferenciaterem, amely tudományos konferenciáknak, rendezvényeknek biztosítana korszerű feltételeket.
A főépület I. emeleti szintjén található:
- makrovilág - a látogatókat mikroszkóp, LCD tv, üvegpadló segítségével az apró vízi lények világába kalauzolja
- földinfó - mit hoz a jövő – Bepillantás bolygónk rejtett szegletébe a technika segítségével
- elvarázsolt vízi világ - ahol a játék és a tudomány találkozik. A gyermekek számára kialakított játszó-pihenő kaland terem.
Természetszerűen kialakított akváriumban és terráriumokban tekinthetjük meg Magyarország kétéltű- és hüllőfaunájának szinte összes képviselőjét.
A Látogatóközpont mellett kialakított attrakciók:
Szabadidőpark ésállatkert
A szabadidőpark elemei az „ismerd meg a természetet” mottó jegyében születtek. A területen a látogatók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek az állatokkal, az egyik a dámvad-kert, a másik pedig a juhnyáj. Az Önkormányzat tulajdonában lévő tájházhoz pallóösvényen lehet eljutni. A meglévő tájház bővítésével és felújításával a Tisza-tóhoz kötődő életmód és foglalkozások már összegyűjtött ill. még összegyűjtendő régi relikviáival igen gazdag bemutatóanyagot tudnak a látogatók elé tárni. A park része két szárazföldi és egy vízi játszótér, sportpálya, egy külső rendezvénytér.
Szalajka-völgy
Szilvásvárad és térsége egészen kivételes bőségben nyújtja a programlehetőségeket.
A látnivalók és kikapcsolódási lehetőségek hihetetlenül gazdag kínálatából valogathatak az ide kirándulók.
A völgy a Bükki Nemzeti Park legszebb és legkedveltebb kirándulóhelye. A 3 km hosszú, mesés erdei sétaút számos látnivalót tartogat a kirándulók számára:
A Vadaskertben dámszarvasokat és muflonokat láthatnak a látogató családok és iskolások.
A Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum ágazatonként mutatja be a régi erdészeti munkaeszközöket, tárgyi- és írásos emlékeket az erdészetnél folyó munkákról.
A pisztrángos tavak és a pisztrángsütő a Szilvásvárad jellegzetességét adó pisztrángtenyésztés méltán nagy hírnevét öregbítik.
A függőleges kőfalból előcsobogó csodás Szikla-forrás a Szalajka patak vizét táplálja.
A Szabadtéri Erdei Múzeum az egykor a völgyben lakó szénégetők életébe és munkájába nyújt betekintést. A skanzen szerű kiállítás bemutatja az egykori kunyhókat, szerszámokat és kemencéket.
A Szabadtéri erdei iskola egy olyan mesés erdei játszótér, mely játékos formában ismerteti meg a Szilvásvárad környékén élő állatokkal és fákkal a gyerekeket.
A völgy tavasszal és nyáron a békebeli erdei kisvasúttal is végigutazható.
A Gloriette-tisztás a Szalajka-völgyben futó erdei kisvasút végállomása melletti nagy, zöldellő terület. Innen indul a látványosságokhoz vezető utak nagy része.
A Fátyol-vízesés a völgy legismertebb nevezetessége. A természetes képződmény télen és nyáron gyönyörű látványt nyújt.
A kisvasút végállomásától 20 perces sétával elérhető az istállóskői ősemberbarlang.
Tanösvények: Szilvásvárad határában két tanösvény indul a Bükk-hegység erdeibe.
A Szalajka-völgyet a völgyben futó sétaúton lehet bebarangolni. A sétaúton elhelyezett tanösvényen földtani, víztani, botanikai és tájképi értékekkel találkozhatnak a kirándulók.
A másik, 2,1 kilométer hosszú természetismereti gyalogút a Kalapat-parkolóig vezet. Onnan egy rövid séta megtétele után a Millenniumi kilátótoronyhoz juthatnak el a túrázók. Az építmény szédületes panorámát kínál a vidék hegyeire és völgyeire.
Mindkét tanösvényt információs táblákkal szerelték fel és mindkettő bármikor szabadon látogatható.
 |
| Forrás
Kékestető
A Kékes Magyarország legmagasabb hegycsúcsa. 1014 (más mérések alapján 1015) méter magas. A Kékes hegy az Északi-középhegységben, a Mátrában található. Innen indul az ország leghosszabb sípályája, mely 1,8 km hosszú. A hegyen álló tévétorony kilátóként is szolgál. A csúcson egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot. Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. A csúcshoz közel található a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége, amely a kedvező klimatikus viszonyok miatt épült. |
A 6,5 km hosszú tanösvény a Mátra hegység keleti részén elhelyezkedő Ilona-völgy földtani érdekességeit mutatja be. Állomások: Parádfürdő - Etelka-feltárás - Etelka-táró - Vaskapu-ereszke - Mélyszinti kutatás, - az Rm-104 sz. fúrás - Timsós-táró - Szent István-csevice - Ördöggátak - Ilona-völgyi homokkőfeltárás - Ilona-völgyi-vízesés.
A tanösvény Parádfürdő keleti végénél, a Károlyi kastély (Rákóczi-fa) mellől indul és a az Ilona-patak mellett, a Z jelzésű turistaúttal megegyezően vezet az Ilona-völgyi vízesésig.
 |
| Forrás
|
Rövid, könnyű körtúra a Mátra kapujából, Mátrafüredről a varázslatos Kalló-völgyön fel Mátraházára, majd meseszép bükkösön keresztül a Sás-tót érintve vissza. A túra különösen őszi lombhulláskor gyönyörű, a Sástói kilátóból pedig a Mátra egyik legszebb körpanorámáját élvezhetjük. A túra hossza 11 km, beccsült átlagos időtartama 3,5 óra. A túra jellege könnyű kirándulás jitűnően jelzett túristautakon, ösvényeken, nem számottevő emelkedővel és lejtőkkel. Családok részére ideális.
Útvonal: Mátrafüred - Máriácska - Kalló-völgy - Gyökeres forrás - Mátraháza - Farkas-kút - Sás-tó - Mátrafüred.
Mátrafüredről, a település központjából a 24-es főúton indulunk el észak felé, balról egy szép fenyőligettel szemben a jobbra leágazó Akadémia utcára fordulunk a P jelzéseket követve. Villák, üdülők mellett érjük el az erdő szélét, és egy kerítés mellett megyünk tovább a Mátra első jelzett turistaútján, a Széky István úton. Pár lépésre balra leágazik a PO jelzésű ösvény. Kényelmes, jól kiépített P jelzésű sétautunk egy kis malomárok patakocskája mellett hamarosan elér a Máriácska nevű hangulatos erdei kegyhelyhez.
A pihenőhelyként is funkcionáló Máriácska sziklabarlang-kápolnája felett nagy kőkereszt magasodik, balra pedig egy képoszlop áll. A kegyhely mögötti S+ jelzésű út a Rákóczi-forráshoz vezet. Maradva a Somor-patak mentén, a csodaszép, hangulatos Kalló-völgyben túrázunk tovább. Főleg ősszel szemet kápráztató a színes avarszőnyegben és a mohos sziklák közt utat törő patak völgye. Hajdanán a Somor-patak számos kallómalmot működtetett, ahol posztót vertek. Néhol még láthatók a régi malomépületek romjai és a malomárkok. Jobbról elhaladunk egy a völgyben látható nagy kereszt mellett, és pár száz méter után kiérünk a Gyökeres-forrás hangulatos pihenőhelyéhez. Az úttól jobbra egy nagy bükkfa mellett a SO jelzés vezet a közvetlenül a patak partja mentén fakadó, szépen felújított, jó vizű foglalt forráshoz.
A forrástól nem messze az útelágazásnál jól kivehetők a Mátra egyik első menedékházának, a Nékámszállásnak, a II. vh.-ban elpusztult romjai. Innen tölgyesben kapaszkodunk fel a P jelzésen maradva a hegyoldalba. Utunk egy fiataloson fúrja át magát, mielőtt keresztez egy erdészeti utat, majd egyre emelkedve a szanatórium kerítése mentén szintbe vált és balra fordulva átmegy egy fahídon, hogy csatlakozzon egy széles P+ jelzésű dózerútba.
Pár perc után jobbra ágazik le egy PO –rel jelzett kis ösvény a Mátra első turistalétesítményéhez, az 1890-es években foglalt, bővizű Szent László-forráshoz. Visszatérve a P jelzésű útra az edzőtábor kerítése mellett érünk ki Mátraháza hegyi telep házaihoz. Mátraházán számos büfét, vendéglátóhelyet, kis üzletet találunk. Átkelünk a forgalmas 24-es főúton és a parkoló melletti büfésor mögött megkeressük a Z□ és a S□ jelzésű turistautat, mely gyönyörű bükkösbe vezet, hogy aztán pár lépés után kétfelé ágazzon.
Mi a bal oldali S□ jelzésen folytatjuk utunkat a fenséges bükkszálerdő fái közt a Nagy-Tölgyes-bérc nyergén. Többször keresztezünk egy széles dózerutat, majd egy tisztás szélén egy elágazásnál kissé balra térünk a S∆ jelzésre, amin pár lépés után találkozva a S+ jelzésű turistaúttal, azon jobbra fordulunk. Balról elmegyünk a hangulatos Tetves-rét (pihenőhely) mellett, majd 1 km után a Görgői út betonját keresztezve leereszkedünk a romantikus környezetben lévő Farkas-kúthoz.
A forrástól a S+ és a Sás-tói tanösvény útvonalán több tájékoztató tábla mellett érünk ki a szép, tágas Sás-tói rétre, ahol pihenőhely, játszótér áll a kirándulók rendelkezésére. Hazánk legmagasabban fekvő mesterséges tava, a romantikus Sás-tó. Járjuk körbe a tavat, olvassuk el az informatív tájékoztató táblákat és mindenképpen másszunk fel az egykori olajfúrótoronyból lett 50 m magas kilátó legfelső szintjére. A panoráma elképesztő, a Mátra számtalan hegycsúcsát lehet jó időben beazonosítani.
A tavacska környezetét, a kempinget és a parkoló környékét is szépen felújították. Menjünk ki a kemping bejárata előtti parkolóba, keljünk át a 24-es főúton és lefelé haladva pár méterre balra az erdőbe vezet be minket a S+ jelzés. Néhány lépés után egy bozótos, köves nyiladékban jobbra ágazik le egy sziklás talajú, SO jelzésű ösvény, ezt választva fiatal erdőben 1 km közepes lejtővel érünk vissza kiindulási pontunkra, Mátrafüredre, a 24-es főútra.
Nógrád
Ipolytarnóc - Ősmaradványok Természetvédelmi terület
Ipolytarnóc nevét először a tövében 8m kerületű és közel 100 m hosszúságúra becsült óriási megkövesült fa tette híressé. A Borókás árok két oldalát a XIX. század elején még kőhídként összekötő óriásfenyő kövesedett törzsének vizsgálatai a tudománytörténeti megismerés folyamatát szépen példázzák, a kovásodott fatörzs hányatott sorsa pedig veszélyeztetett természeti értékeink védelmének fontosságát hangsúlyozza.
A világ legnagyobb ismert, kövesedett pinus-féléjét (Pinuxylon tarnocziense) a Borókás-patak bontotta ki a vulkáni kőzetek halotti lepléből.
A helybéliek „Gyurtyánkő-lóczának” nevezték el, kővé válásáról varázslatos meséket szőttek. A fatörzs megkövesedését valójában a vulkáni rétegekből kioldódó, a fa anyagát átitató kovasav okozta.
A terület első tudományos vizsgálatai, ásatásai a fatörzs mellett, 1836-ban kezdődtek el Kubinyi Ferenc révén.
Tuzson János botanikus terepi vizsgálataihoz kötődik az őslábnyomok felfedezése. Az egykori óriásfenyő törzsének már csak 3 nagyobb töredékét láthatjuk eredeti helyzetében, nagy részét széthordták. Vastagabb törzsrészeit a pince boltozata, míg a lombkoronához tartozó vékonyabb részét a nagycsarnok épülete őrzi.
Az ősfenyő évgyűrűinek vizsgálatával az alsó miocén napfolttevékenység 7 éves ciklusváltozását mutatták ki a jelenlegi 11 éves periódussal szemben. Egy ősmaradvány megannyi titkot rejthet önmagában, csak meg kell fejteni.
Ami a tömegesen előkerült kövült famaradványok alapján még bizonyosnak mondható: egy megkövült erdő rejtezik a vulkáni képződmények alatt.
Egy ősi tenger, a Paratethys fenekétől – egy folyóparti, szubtrópusi esőerdő övezetén keresztül – a vulkánok tetejéig ívelő időutazás révén csöppen a látogató a történelem előtti múltba. A példásan akadálymentesített, 800 m hosszú körút utcai cipőben, esős időben is bonyodalom nélkül bejárható. A tanösvény kiállításai magyar-angol nyelvűek. Legfontosabb ősmaradványai a cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok és az ősállati lábnyomok. A lábnyomos homokkövet két csarnok és egy védőpince rész mutatja be, a legújabb, folyamatban levő feltárások belső terét ideiglenes, faszerkezetű épület védi.
A nagycsarnok kiállítása világszínvonalú, a terület ősmaradványai mellett az egyéb európai – és magyar lábnyomos lelőhelyek ismertetésére is kitér. Az egykori vegetációt egy ősnövénysarok rekonstrukciója teszi szemléletessé, a lábnyomok alapján rekonstruált állatok pedig háromdimenziós kivetítés segítségével elevenednek meg.
Túrák indulása a csak szakvezetéssel látogatható geológiai ösvényen:
III-V. és IX-X. hónapokban keddtől vasárnapig és ünnepnapokon, 9.30 – 15.30 óra között, minden óra harminc perckor, nyáron 4 fő fölött 16.30 órás rendkívüli túraindítással.
2010 augusztusától az új fogadóépülettől a geológiai tanösvény bejáratáig vezető kőzetparki ösvény melletti 4 hektáros területen új arborétum várja a látogatókat. A miocén erdőben a 20 millió évvel ezelőtti miocén kor flórájának jelenkori leszármazottjai és ősállatreprodukciók között vezet az út.
A pihenőhelyekkel szabdalt, gyaloghidakon átívelő ösvények mentén különleges, egzotikus helyekről származó növények bontogatják lombjaikat. Árnyékukban minden olyan miocén kori állatfaj élethű szobra megtalálható, amelynek lábnyomait megtalálták az ipolytarnóci ősvilág mára megkövült, agyagos talajában.
Az arborétum közepén egy építészetileg is igen mutatós, ugyanakkor a tájba harmonikusan illeszkedő melegház található. Itt szenderegnek télen azok a növények, amelyek nyáron még szabadban virulnak. Ilyenek a pálmafélék is, melyek az ipolytarnóci melegebb harmadidőszak karakteres növényei voltak. Az elmúlt 20 millió év kontinensvándorlása sodorta a területet északabbra, a földi klíma is hidegebbé vált, az ősi trópusi, szubtrópusi flóra tovatűnt. Jégkorszakban élünk (állandó jégsapka fedi, még most is bolygónk pólusait), segíteni kell az egykori őshonos növényzetet a téli hónapok átvészelésében.
A fogadóépülettől a geológiai tanösvény bejáratáig egy 700 m-es útszakasz, a kőzetparki ösvény vezet el. Minden egyes lépése 15 ezer évvel visz közelebb a geológiai tanösvény bejáratánál levő rétegek korához. Az idő kerekét visszapörgető séta átéléséhez 2 millió évenkénti tanúkövek feliratai és az idősorba illeszkedő környékbeli kőzetminták nyújtanak segítséget.
A Geológiai ösvény bejárata mellől induló és a Fogadóépületig vezető biológiai sétányok kellemes kikapcsolódás ígéretével ismertetik a terület élővilágát. A 2 ill. 4 km hosszúságú erdei ösvényeket pihenőhelyek , kilátó és a helyi kőbányászkodás tájba simuló emlékhelyei színesítik.(Bejárásuk esős időben kevésbé ajánlott.)
A Geológiai ösvénytől 100-re, a felső parkoló mellől induló és Botos árokig, majd a Fogadóépületig vezető 4 km hosszú Kőszikla ösvény vízmosások, tanyaromok, kőzetkibúvások és felhagyott kőbányák mentén vezeti látogatóit. Kapaszkodós rész, főképp második szakasza nagyobb felkészültséget igényel, de megéri.
Március – október hónapokban, keddtől vasárnapig, valamint ünnepnapi hétfőkön tart nyitva a park. Munkanapi hétfőkön a látogatók számára zárva tart. Tavasszal és szeptember – október hónapokban 9 – 16 óra között, nyári hónapokban 17 óráig történő meghosszabbítással. Túravezetések a geológiai ösvényen:
Tavasszal és szeptember-október hónapokban 9:30 – 15:30 között minden óra harminc perckor ( 9.30, 10.30, 11.30, 12.30, 13.30, 14.30 és 15.30 ), nyáron 16.30-as túraindítással meghosszabbítva. A legutolsó túra 4 fő alatt nem indul.
Csuklószalagos, látogatóbarát jegyrendszer van az egész napos tartózkodásra is tartalmas élményeket nyújtó Ősmaradványoknál.
Sétálójegy: 500 Ft/fő. 4D mozi a fogadóépületben: teljes árú jegy: 1 500 Ft/fő.
Geológiai túrajegyek teljes árú jegy: 1 500 Ft/fő, kedvezményes jegy 900 Ft/fő, 3 éves kor alatt a geológiai tanösvény megtekintése ingyenes.
Galyatető
Galyatető országos hírű magaslati üdülőhely a Mátrában, Mátraszentimre egyik településrésze. Magyarország 3. legmagasabb hegycsúcsa, a 964 méter magas Galya-tető déli oldalán alakult ki, melyről nevét is kapta.
Délkeleti oldalában 1894-ben nyitott gerendakunyhót épített a Mátra Egylet; ez volt a Samassa menedékház (nevét Samassa József egri érsekről kapta), amely azonban már az első világháború után tönkrement. A Magyar Hegymászók Egyesülete az egri érsekségtől bérelt területen az állam segítségével és adományokból 1921–1924 között új, emeletes kőmenedékházat épített, az Egyetemiek menedékházát, kétteraszos étteremmel, könyvtárral, 100 ágyas férőhellyel. Az épület mellett tartalék fa menedékház, kilátó, és három síugrósánc is állt; ekkor hozták létre az északi oldal sípályáit.
A második világháborúban elpusztult a Budapesti Hegymászó Egyesület menedékháza. A Nagyszálló Élmunkás üdülővé, majd 1949 után kizárólag szakszervezeti beutalóval igénybe vehető SZOT-üdülő lett. A személyzeti szálló mögött állt az építésvezető családjának háza, melyben egy ideig iskola is működött. A turistaház helyén megépült a BM üdülő (ma BM Andezit Hotel) és számos kisebb vállalati pihenőház, a déli Málnás-oldal rétjeit és a környező erdőket pedig felparcellázták, de Galyatető kereskedelmi szálláshely nélkül maradt. Az 1980-as évek végén megépült a biatlon-lőtér a hozzá csatlakozó sífutó-pályákkal, melyen később ifjúsági biatlon-világbajnokságot is rendeztek.
Galyatetőn is nagy károkat okozott a jeges eső, mivel a fákra rakódott vastag jégréteg súlya letörte az ágakat. Az erdészetek dolgozóinak 2015-ben is sok munkát adott a károk mérséklése. 2015-re a hegy legmagasabb pontján emelkedő Galya-kilátót az Európai Unió támogatásával felújították, magasították. Újjászületett az egykori személyzeti szálló is: Gatyatető turistacentrum néven turistaházat alakítottak ki benne.
Hollókő
Hollókő szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják. Dr. Román András és Mendele Ferenc közreműködésével került műemlékvédelem alá a község.
Nevezetességei:
Ófalu Falumúzeum
Postamúzeum
Hollókői Tájház
Babamúzeum
Szövőházak
Kelemen Ferenc fafaragó kiállítása és háza
Katolikus templom
Hollókői vár
Diósjenői Erdei Szabadidőpark
Diósjenő a börzsönyi kirándulások egyik kedvelt kiindulópontja. A fővárostól alig egy órás autózással, de vonattal és autóbusszal is könnyen megközelíthető. A Csóványost a „keleti falon” a Börzsöny legvadregényesebb, régmúlt idők emlékeit őrző erdőkön keresztül vezető utakon innen kiindulva lehet meghódítani.
A Börzsöny keleti bejáratát vigyázó erdőgondnoki épület és környezete néhány éve teljesen megújult, és az egykoron csak erdészek, vadászok, erdei munkások által használt „elvarázsolt kastélyt” és parkja a nagyközönség előtt is megnyílt. Azóta az itt kialakításra került Erdei Szabadidőpark a túrázók kedvelt kiinduló bázisává vált.
Az Erdei Szabadidőpark olyan létesítmény, mely a széles palettán mozgó látogatói igényeket is figyelembe vesz, hiszen sokan – sportértékű túrázási szándék nélkül vagy idő hiányában – csak ki akarnak mozdulni a természetbe. Számukra a Szabadidőpark ideális úti cél! A parkerdei környezetben haladó, ismertető táblákkal tarkított sétaút mentén a Börzsönyre jellemző erdőképpel találkozhatunk, mely alig 1 órás sétával teljesíthető. Az útvonalat játszóterek, erdei sportpályák színesítik, és kedvelt megállóhely az állatsimogató is. A park bejáratától induló tanösvény rövidebb vagy hosszabb útvonalát bejárva megismerkedhetünk a helyi erdők történeti érdekességeivel. A tavaszi és őszi osztálykirándulások alkalmával érkező csoportok számára, valamint más csoportok fogadására alkalmas a park területén található 50 fős nyitott épület. A piknikezni vágyók számára szabadtéri tűzrakó helyek állnak rendelkezésre.
A szabadidőpark infrastruktúráját használva a konkrét túracéllal érkezők rendezett körülmények között kezdhetik meg és fejezhetik be a térség számtalan, szebbnél szebb túraútvonalát érintő erdőjárást. Azok a családtagok és ismerősök, akik a nagyobb túrákat viszont nem tudják vállalni a hegyvidéken, azoknak a park adhat teljes értékű kikapcsolódási lehetőséget. A látogatók kényelmét a fogadó épületben információs pult, kávézó, ajándékbolt és mosdók szolgálják.
A szabadidőpark ideális rendezvény helyszín is. Szervezett tematikus (gombász, gyógynövényes, madarász) túráink mellett a jeles napokra (pl. Madarak és Fák Napja, Föld Napja, Erdők Hete) szervezett nagyrendezvényeinek is szeretettel várjuk az érdeklődőket!
A park akadálymentes, így a természetbe a babakocsival érkezők számára is ideális választás a park látogatása.
Borsod-Abaúj-Zemplén
Pálházi kisvasút
A Pálházi Állami Erdei Kisvasút, hazánk legrégibb keskeny-nyomtávú vasútja a Zempléni-hegységben közlekedik.Ez Magyarország 2. legrégibb kisvasútja. Nyomtáv: 760 mm, Hossza: Pálháza-Rostalló 7 km
A kisvasút a Hegyközi Erdészeti Igazgatóság üzemeltetésében Pálháza községből Rostalló végállomásig közlekedik a rendkívül látogatott Kemence patak völgyében, a Zempléni Tájvédelmi Körzet legszebb részein. Napi három vonatpárt üzemeltetnek áprilistól októberig, ezen túl igény szerint különvonat is rendelhető. Különlegessége az egyre beszűkölő völgyben vezető vonala, melynek Kőkapu megállóhelyénél a kő kapu sziklájába vájt alagúton halad át, egy nagyszerű fekvésű vadászkastély alatt. 
Lillafüred
Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) Miskolc településrésze, de a város belterületétől több kilométerre helyezkedik el, tulajdonképpen az agglomerációban. Miskolc egyik legmagasabban fekvő része, a Bükk-vidéken, a Szinva és a Garadna-patakok összefolyásánál. Turisztikai szempontból jelentősége kiemelkedő, ez az egyik legjelentősebb turisztikai település a Bükk-vidéken.
A Palotaszálló meredek emelkedő tetején található, és ennek megerősítésére egy támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszert alakítottak ki. Innen nyílik az Anna-mésztufabarlang és több kisebb kőfülke, itt áll József Attila szobra és István főherceg látogatásának emlékoszlopa; a sétányról szépen látszik hazánk legmagasabb szabad esésű 20 méter magas vízesése. A függőkertet két oldalról a Szinva, illetve a Garadna határolja, tetején a szálló áll, az aljáról kőhídon át Felsőhámor faluba sétálhatunk.
A Palotaszálló építése előtti beszámolók már említést tesznek a Szinva patak eredeti vízeséséről, ami a Palotaszálló építése, illetve a tereprendezési munkálatok elvégzése előtt a Garadna patakkal együtt ömlött a Hámori-tóba. A 20 m magas vízesés létrejötte nem természetes, a Palotaszálló építése miatt el kellett terelni a Szinvát. A sétányról, ami nagyjából a vízesés felénél éri el a vízesést, a korlát mellett egy ösvényen biztonságosan le lehet jutni a vízesés alá. Mivel a vízművek a Szinva vizének jelentős részét elvezeti a szárazabb hónapokban a patakmederben csak nagyon kevés víz folyik, ezért, ha a túlzottan száraz időjárás úgy kívánja, a tóból emelnek át ide annyi vizet, hogy a vízesés látványa megmaradjon.
A Szinva völgyében a patak jobb partján, illetve helyenként a hegyoldalban vezető tanösvény a Palotaszálló alól, az Anna-barlangtól indul. A Szent István-barlanggal átellenben a hegyoldalba felkapaszkodva érinti a Patrona Hungariae szoborfülkét, majd a Limpiászi keresztet, és úgy ereszkedik vissza a patak völgyébe.
Az Anna-másztufabarlang egy világritkaságnak számító barlang, az egész világon mindössze 6 hozzá hasonlólétezik, ezért Magyarország egyik különleges természeti értékének számít. Magyarországon van még egy hozzá hasonló barlang Pécsett.
A Szent István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, látnivalói a Nagyterem, a Kilátó és a Színházterem. Egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak. A barlang idegenforgalmi célokra kiépített, 1991-óta gyógybarlanggá nyilvánított, fokozottan védett természeti érték.
A Szeleta-barlang Lillafüredről egy meredek emelkedőn közelíthető meg. Kadić Ottokár feltárása alatt több százezer éves pattintott kőeszközöket találtak, melyek készítőit a barlangról Szeleta-kultúrának (tudományos szóhasználatban seletien) nevezte el. Lakottsága az utolsó interglaciális elejétől több mint 100 ezer éven keresztül kimutatható.
A barlang szabadon látogatható, ám megközelítése csak gyalogosan lehetséges. A gyalogút nagy emelkedésű turistaösvény.
A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastóként. A jelenlegi méretű tavat 1810-ben hozta létre a kohászat állandó vízellátása érdekében Fazola Frigyes. A gyár vízgazdálkodásában a tó igen fontos szerepet játszott: vízállását naponta mérték, a zsilipek nyitását gondosan följegyezték.
A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. Partján a Neptun Búvárklub épülete található. A tó egyik partján vezet a Bánkútra vezető autóút, a másik oldalon festői sétány található. A völgyzáró gáttól nem messze, a völgy déli oldalában fakad az Eszperantó-forrás vize, ami az erdei vasút alatti átereszen átfolyva jut a tóba.
Lillafüredtől néhány kilométerre a Garadna völgyében pisztrángtelep található, egy bővizű forrásnak köszönhetően. A látogatók itt friss sült halat is fogyaszthatnak, sokan járnak vásárolni is ide. Hasonló telep működik a Szalajka-völgyben, ám ez abban különbözik tőle, hogy maga is árulja a néhány órája kifogott halakat.
A 2015 őszén megnyílt Lillafüredi Sport- és Kalandpark Magyarország egyik legszebb természeti környezetében, festői szépségű tájon, a Bükk hegységben található Szinva-völgyben, a Szinva-patak és a Garadna-patak összefolyásánál található. Érintetlen természetben, több mint kéthektáros területen, a Bükki Nemzeti Park területén fekszik. Az Erzsébet sétány két oldalán elhelyezkedő parkban kültéri és beltéri lasertag arénát, épületbe integrált magaslati kötélpályát, terep segway (elektromos kétkerekű) pályát, téli-nyári korcsolya és görkorcsolya pályát, tematikus játszóteret, streetball pályát, poolball pályát, valamint aktív pihenésre alkalmas piknikrétet alakítottak. Egyedülálló az a futball témájú PanIQszoba, amely 90 perces speciális logikai és ügyességi játékelemeket tartalmaz egy többtermes pályarendszerben. Az igazán bátrak kipróbálhatják az ejtőgépet és a zipline lecsúszót, a kicsik pedig kedvükre szórakozhatnak, játszhatnak a légvárban és az Aranymosónál.
A lillafüredi libegő Lillafüred és Jávorhegy között működő drótkötélpályás felvonó. Kiinduló állomása Lillafüreden az Erzsébet sétányon található, ahonnan 1080 méter hosszan, 263 méteres szintkülönbségen szállítja az utasokat a 606 méter magas Jávorhegyre, a menetidő 11–12 perc. Mellette rollerösvényt és egy Oxigén nevű túraútvonalat is kialakítottak.
Az erdészet 1920-ban kisvasutat építtetett (keskeny nyomtávú vasúti vonalat), elsősorban teherszállítási céllal. A menetrend szerinti személyszállítás igen korán, már 1923-ban megindult, így a Zsuzsi Vasúttal holtversenyben Magyarországon itt indult meg először a személyszállítás az erdei kisvasutak körében. Több szempontból is különleges, hiszen ezen a kisvasúton van Magyarország jelenleg legnagyobb kisvasúti hídja (Mélyvölgyi-híd), a nyitott személykocsi-állomás jelentős (⅔) része idén már 89 éves, továbbá itt közlekedik a világ első keskeny nyomtávtávolságú hibrid mozdonya. Jelenleg turisztikai célokra használják. Indulási állomása Miskolcon a Kilián városrészben van, és Garadnáig közlekedik, télen fűtött kocsikkal. Lillafürednél két alagút található a vasútvonalon. Az állomásépületben rendezték be a Kelet-bükki erdőgazdálkodás és a LÁEV története kiállítást.
Aggtelek
Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország negyedikként alapított nemzeti parkja, melyet 1985-ben az Aggteleki Tájvédelmi Körzetből hoztak létre. Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a geológiai értékek – a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok – védelmére alakult meg, mindazonáltal a területén sok védett növény- és állatfaj is előfordul.
Az Aggteleki-karszton kilencven kisebb-nagyobb karsztforrás fakad. A nemzeti park legnagyobb hozamú vízfolyása a Jósvafő közelében eredő Jósva-patak, melyet a legnagyobb karsztforrások (a Jósva-, a Kis- és Nagy-Tohonya- és a Kajta-forrás) táplálnak, illetve több kis ér és csermely mellett belefolyik a Ménes-patak is. A Jósva végül a Bódvába torkollik. Jelentős vízgyűjtő területe van a szintén Bódvába torkolló Telekes-pataknak is.
A közel 20 000 hektáros területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
A földtani értelemben egy egységet képező, ám az államhatárral kettéválasztott területen jelenleg számos különböző keletkezésű és változatos formakincsű barlang található. Területén egyaránt megtalálhatóak függőleges barlangok, zsombolyok, pl. a Vecsembükki-zsomboly, mely a karszt legmélyebb barlangja, víznyelőbarlangok, mint a Meteor-barlang, amelyet előre bejelentkezéssel a kalandot kedvelők meglátogathatnak. Forrásbarlangok, mint a Vass Imre- és a Kossuth-barlangok, aktív patakosak, mint a Béke-barlang és időszakosan aktívak. Kristálybarlangok, melyek legjelentősebb képviselője a szakvezetővel látogatható Rákóczi-barlang.
Szintén látogatható a karsztvidék legjelentősebb képviselője, a Baradla-barlang, amelyben az Igazgatóság szervezésében az 1 órás könnyű sétatúrától, a 6-7 órás kalandtúráig kedvükre választhatnak az érdeklődők. Emellett méretei, akusztikája, kiépítettsége lehetővé teszi 1 000 főt befogadó koncertek megrendezését.
- Baradla-barlang
- Béke-barlang
- Földvári-barlang
- Kossuth-barlang
- Meteor-barlang
- Rákóczi-barlang
- Vass Imre-barlang
Az Aggteleki Nemzeti Parkban 1327 hektáros erdőrezervátumot alakítottak ki; ennek magterülete 596 hektár. Leggyakoribb erdőtársulása gyertyános–kocsánytalan tölgyes a mélyebb szurdokokban középhegységi bükkösöket, szurdokerdőket, a fennsíkokon pedig hárs-kőris sziklai sztyepperdők nőnek. A délebbi, kissé melegebb vidékeken sziklagyepekkel, lejtősztyepp foltokkal váltakozó molyhos tölgyes bokorerdők találhatók.
A lágyszárúak közül a fokozottan védett, endemikus tornai vértő a park egyik legféltettebb kincse. Ritkaság a szintén fokozottan védett osztrák sárkányfű is.
A patakvölgyekben viszonylag nagy mocsárrétek, összefüggő magassásosok és magaskórósok, valamint a partokon égerligetek nőnek. A völgytalpak szélén állandóan szivárgó rétegforrásokon kialakult gyapjúsásos láprét-foltocskákon értékes, ritka növények élnek.
Az élőhelyek és a növények sokfélesége magával vonta az itt élő állatfajok változatosságát. Az ANP területén 413 védett és fokozottan védett állatfaj fordul elő. Az erdők nagyvadállománya gazdag, fő képviselői a gímszarvasok, őzek és vaddisznók. Az utóbbi időben olyan nagyragadozók is visszatelepültek az Északi-középhegységbe, mint a farkas, vagy a hiúz. A nemzeti park erdőiben költ az egyetlen Magyarországon fészkelő fajdféle, a császármadár, de süvöltőkkel, búbos cinegékkel és sárgafejű királykákkal is találkozhatunk – ez utóbbiakkal főleg a telepített fenyvesekben. A vizek mentén viszonylag nagy példányszámban élnek jégmadarak, vízirigót viszont csak elvétve láthatunk. A nyílt területek jellemző madara a cigánycsuk és a tövisszúró gébics.
A barlangok külön, sajátos élővilággal rendelkeznek. Ötszáznál is több barlanglakó és barlangkedvelő faj él az Aggteleki-karsztvidéken, melyek közül sok ritkaságnak számít (például a magyar vakfutrinka, az aggteleki vakbolharák, a szemercsés vakászka. Az Európában élő 28 denevérfaj közül 21 előfordul a nemzeti park barlangjaiban.
A park területén látható hazánk egyetlen állami tulajdonú, több mint 120 lóból álló huculménese.
Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem kedvelt látványosság. A Megyer-hegyen már a 15. századtól működő kőbánya volt, melyet 1907-ben szüntettek meg. Az elhagyatott bánya fejtési gödrében alakult ki az a tó, melyet Tengerszemnek neveztek el.
Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége.
Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és állandó vizű tó keletkezett a helyén. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe.
Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és állandó vizű tó keletkezett a helyén. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe.
A 324 m magas Megyer-hegy a földtörténeti harmadkor, középső-miocén vulkanikus riolittufa kúpja, tömegét döntően horzsaköves – kovás riolittufa és hidrokvarcit építi fel.
A kovasavval átitatott kőzetet megszilárdulás után igen nagy keménység jellemzi, amelyet kristályos zárványai és üregei kiválóan alkalmassá tettek a malomkő-gyártásra.
A Megyer-hegyen már a XV. században működő kőbánya volt. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték.
A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott.
A bányában felgyülemlett fenékvíz eltávolítására a – költségesebb vízkiemelést kiváltandó – vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori Ó-bánya DNY-i szegletében.
A felhagyott malomkő-bánya fejtési gödrében kialakult az a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek el. A tó víztömege mintegy 4.000m2, legnagyobb mélysége 6,5 m.
A tavacska mellett az egykori bányászok riolittufába vájt szállásai láthatók.
1977-ben a tavat és környékét természetvédelmi területté nyilvánították.
A kovasavval átitatott kőzetet megszilárdulás után igen nagy keménység jellemzi, amelyet kristályos zárványai és üregei kiválóan alkalmassá tettek a malomkő-gyártásra.
A Megyer-hegyen már a XV. században működő kőbánya volt. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték.
A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott.
A bányában felgyülemlett fenékvíz eltávolítására a – költségesebb vízkiemelést kiváltandó – vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori Ó-bánya DNY-i szegletében.
A felhagyott malomkő-bánya fejtési gödrében kialakult az a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek el. A tó víztömege mintegy 4.000m2, legnagyobb mélysége 6,5 m.
A tavacska mellett az egykori bányászok riolittufába vájt szállásai láthatók.
1977-ben a tavat és környékét természetvédelmi területté nyilvánították.
A geológiai különlegességnek számító egykori külszíni vasércbánya és a legmélyebb pontján ki kialakult tó, valamint a szép természeti környezet várja az idelátogató turistákat.
A rudabányai bányató közel 60 méteres mélységével jelenleg hazánk legmélyebb állóvize!
A rudabányai bányató közel 60 méteres mélységével jelenleg hazánk legmélyebb állóvize!
Az egykori külszíni bánya mellett elhaladó úton juthatunk el a bányában kialakult tóhoz és szép természeti környezetéhez.
Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!
A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalk és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat.
Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. Igaz, hogy már nagyobb ragadozóhalat (több kilós csukát) is fogtak itt, de nem ez a jellemző. A tó nem szerepel a horgászóvizek között, mert magántulajdonban van, és megközelítése is csak magánúton, a tulajdonos engedélyével lehetséges. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos! A tó megtekintése azonban lehetséges, ha a látogatási szándékot előre jelzik a rudabányai múzeumban (3733 Rudabánya, Petőfi u. 24., telefon: 48/353-151). A múzeum a tulajdonostól állandó engedéllyel rendelkezik a tó és a volt külszíni vasércbánya megtekintésének gépjárművel történő lebonyolítására.
Szomolya - Kaptárkövek
Szomolya központjából Ny-i irányba vezet ki a tanösvény, mely az 1960-ban védetté nyilvánított, 30,9 hektár nagyságú Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. A Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el a nyolc nagyobb, fülkés sziklára, kőkúpra tagolódó riolittufa vonulat, mely Magyarország legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő-csoportja. A sziklalakzatok fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. A terület eredeti növényzetét cseres-tölgyes és tatárjuharos-molyhostölgyes társulások alkották.
A kaptárkövek olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Ezek a földtani alakzatok az ember formaalakító tevékenységének nyomait is magukon hordozzák, ezért régészeti, néprajzi, kultúrtörténeti értéket is képviselnek.
Szomolya község határában négy lelőhelyen, 13 kaptárkövön összesen 132 db fülke van. Ebből 117 db egy lelőhely 8 kaptárkövén található, s ugyanitt egyetlen kúpon 48 db fülkét lehet összeszámolni. Ez a lelőhely a Vén-hegy délnyugati oldala néven szerepel a szakirodalomban. A hatalmas kúpokkal, sziklaormokkal tagolt riolittufa-vonulat 8 egymástól jól elkülöníthető kaptárkövet foglal magába.
A völgyet uraló, legimpozánsabb sziklavonulat a Királyszéke (IV. sziklavonulat), mely egy búbos kemencéhez hasonlító nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódik, ahol összesen 48 db fülkétszámolhatunk meg. A sziklát átszelő hasadékban (Kutyaszorító) is találunk fülkéket. Az egyik fülkének csak a hátlapja maradt meg, de annak 112 cm-es magassága alapján kiérdemelte a legnagyobb ismert kaptárfülke címet. Feltűnően sok a nagyméretű fülke: a nyílásmagasságuk általában 60 cm fölött van, nem egy meghaladja a 80, sőt a 90 cm-t is. A kúpok csúcsaiba egy-egy kerek lyukat faragtak, amelyek rendeltetése még nem teljesen tisztázott.
Jósvafő
Az ország északi csücskében, Miskolctól körülbelül 65 kilométerre, az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik az ország mesebeli, apró települése, Jósvafő, melynek egyik leglátogatottabb természeti látnivalója hazánk egyik legszebb ember alkotta tava, a falu kapujától nem messze található jósvafői tengerszem.
A települést 1272-ben említik először, Ilsuafey néven. Azt jelzi, hogy a település a Jósva patak forrásánál, fejénél épült. A víznév szláv eredetű, a kifejezés „égerfákkal szegélyezett vízfolyást” jelent. Zsigmond király idején már kőtemplom és hámor is állt a településen. A trianoni békeszerződés előtt Abaúj-Torna vármegye része volt.
A megkapó völgyben elterülő, csodálatos környezettel rendelkező tavat, mely tündöklő, smaragd színét az őt tápláló tiszta, bővizű forrásoknak köszönheti, 1942-ben a Jósva-forrás felduzzasztásával, mesterséges úton, elsősorban áramtermelés céljából hozták létre.
Fákkal övezett, kanyargós erdei ösvényen juthatunk el a forráshoz és a tőle néhány percnyi sétával megközelíthető tóhoz, melynek bokrokkal szegélyezett partjáról mesebeli látványt nyújt a zölden csillogó víztükör, a völgyben álló, apró malom, valamint a tó oldalánál keresztülbukó, halkan csobogó vízesés, melynek erejét természetes energiaforrásként hasznosítják a közeli barlangok kivilágítására. Igazán kellemes sétát lehet tenni a völgyben a folyások mentén és a tó körül.
A több mint 1 hektáros Herba-parkban legalább 30 fajta gyógy- és fűszernövény található. Ismertető táblák segítik a növények és hatásaik megismerését. Szakmai vezetéssel ki-ki összeállíthatja saját fűszerkeverékét, valamint megkóstolhatja a helyben is megtalálható növényekből készített, a helyi kézműves ház fazekas műhelyéből kikerült csészékben tálalt teákat.
A Herba-park szolgáltatásait a falusi Élményudvart körbefutó, különböző anyagokkal kitöltött és ezáltal a talpat egészségesen masszírozó Mezítlábas ösvény, a Játéktérben kihelyezett ügyességi játékok, a játéktéren játszható népi játékok, lengő-teke, darts, golyó- játék, valamint szabadtéri sütés-főzési lehetőségek egészítik ki. A Park folyamatosan látogatható, a vezetett túra iránti igényt előzetesen egyeztetni szükséges.
Miskolc - Állatkert
A Miskolci Állatkert és Kultúrpark Magyarország legrégebbi múltra visszatekintő állatkertje; elődjét, a királyi vadaskertet még Nagy Lajos alapította itt 1355-ben. A mai állatkertet Miskolc Városi Vadaspark néven 1983. augusztus 20-án nyitották meg. Miskolcon, a Csanyik-völgyben található, közvetlenül a Bükki Nemzeti Park szomszédságában. 1993-ban fejlesztések kezdődtek az állatkertben, amely mára jelentős átalakuláson ment át. A vadaspark már nemcsak a Bükki és a Zempléni hegység vadvilágát mutatja be 21,2 hektáros területén, hanem többségében egzotikus állatokat: kétpúpú teve, különféle madagaszkári félmajmok, emu, kulán, fehérfarkú sül, Észak-amerikai kúszósül, gereza, pekari, huszármajom, indiai antilop, aguti, nagy mara, guanakó, selyemmajom, nagy szőröstatu, trópusi ízeltlábúak, halak és hüllők, különböző papagájfajok, de számos ragadozó is él itt, például szurikáta, barna medve, farkas, hiúz, bengáli tigris és leopárd. Ugyanakkor a vadaspark tanyaházában a tradicionális magyar háziállatokkal is meg lehet ismerkedni (szürke marha, magyar tarka, mangalica, racka, bivaly stb.). A vadasparkban 2014 elején mintegy hétszáz állat lakott, 130 fajból.
Az alapítási szándékának megfelelően ma is jelentős hangsúlyt kap a hazai fajok bemutatása. Az állatkert egyik legnépszerűbb lakói, a barna medvék. A ragadozó madarak röpdéiben egerészölyvek, pusztai sas és hóbaglyok élnek. A madártó lakóinak többsége szintén a hazai faunából kerül ki. A látogatók felől mindössze szárazárokkal határolt, tágas, természetszerű kifutókban a hazai nagyvadak mindegyike bemutatásra kerül: a gímszarvas, a dámvad, a vaddisznó és a muflon. Szomszédságukban a hazai nagyragadozók élnek: hiúzok, vadmacskák és farkasok.
Tiszántúl megyék szerint:
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Túristvánd - vízimalom
Az ipartörténeti szempontból egyedülálló, XVIII. század végén épült vízimalom a Felső-Tisza vidék büszkesége, népi stílusban épült szerkezetével, három alulcsapós vízikerekével egész Közép-Európában ritkaságszámba megy.
A malmot már 1315-ben megemlítik a Kende féle levéltári anyagok – de elképzelhető, hogy már előbb is létezett .
A korszerűsítésre 1927-ben került sor, ekkor az 1904-ben készült gépészeti berendezéseket helyezték el benne. Egyik hengerszéke a gabonaszemek töretéséért, a másik a darák és a dercék őrléséért felel.
A második világháború után igen súlyos károkat szenvedett el, használható vasait leszedegették, az összedőlés fenyegette. 1963-ban, majd 1977-ben zajlottak komolyabb munkálatok, tetőzetét visszaállították paláról az 1890 előtti zsindely tetőzetre.
Legutóbbi felújítására 1995 és 1998 között került sor.
Átélte az évszázadok viharait, változásait. Egész Európa egyetlen ilyen felépítésű és méretű vízimalma. A három, a vízilapátokkal együtt 6 méter 20 cm átmérőjű kerekekkel működő alulcsapós vízimalom nyugati oldala a partoldalba van építve, többi része cölöpökön.
Az épület teteje fazsindellyel fedett, két tornya van. Déli oldalán helyezkednek el a kerekek és a duzzasztó zsilip. A belső tér megvilágításáról tizenegy ablak gondoskodik, kívülről pedig három erkély díszíti, melyekről elbűvölő panoráma nyílik a kis folyóra és a környékre.
A malom szerkezete, hála az alapos felújításoknak működésre, őrlésre alkalmas ma is, melyet húsz fő feletti csoportoknak be is indítanak. Az épületben megtekinthető egy kiállítás is, melyben a vízimalom történetével, működésével ismerkedhetnek meg az idelátogatók.
A Tiszadobon található Andrássy-kastély parkjában látható a legnagyobb magyarországi sövénylabirintus. A tiszadobi páratlanul szép, mi több a a legszebbek közül való.
Tiszadobon, az élő és a holt Tisza ölelésében található Andrássy-kastély. A soktornyú, mesébe illő palotát, 1880 és 1885 között, a francia gótika stílusában építtette Andrássy Gyula, volt miniszterelnök, Alpár Ignác tervei szerint. Aszájhagyomány szerint Erzsébet királyné tiszteletére, a Loire menti kastélyok mintájára készült épületnek az év körmintájára 4 bejárata, 12 tornya, 52 szobája és 365 ablaka van. A kastély szállóként működik, nagy termeiben rendezvényeket és konferenciákat tartanak. Szépségét csodálatos környezete növeli. Északi oldalát a még most impompás látványt nyújtó buxus-labirintus, az angolpark övezi, délen franciapark, keletről a Tisza, nyugaton és északon a labirintus után az 500 hektáros parkerdő fogja körül.
A Nyíregyházi Állatpark a várostól 5 km-re a sóstói üdülőövezetben található, ahol strandfürdő, falumúzeum és egy parkerdő nyújt kikapcsolódást az idelátogatóknak. Az Állatpark ebben a természetes, szinte háborítatlan környezetben kapott helyet egy tölgyerdő mélyén. A 30 hektáros területen világrészek fogadják a látogatókat hogy végigjárhassák a Földet, megfigyelhessék miként élnek a világ különböző vidékein az állatok. A látogatók az állatpark saját szállodájában, a Hotel Dzsungelben pihenhetik ki fáradalmaikat.
A parkot 1998-ban hozták létre egy régi szabadidőpark helyén. A cél az volt, hogy megőrizve a természetes környezet adta lehetőségeket egy olyan állatbemutató jöjjön létre Magyarországon, ami a modern nyugat-európai állatkertek küldetésének felel meg. Ezért az évről évre történő építkezés fontos szabálya volt, hogy olyan kifutók épüljenek és úgy alakuljon az állatgyűjtemény, amely az akkori időszak állattartási elveit figyelembe vevő az európai sztenderdnek megfelelő élőhelyet teremt.
A park is folyamatos átalakuláson megy át, az időközben elavulttá vált állattartó helyeket igyekeznek modernizálni vagy megszüntetni. Így tehát a látogató egy folyamatos megújulást is végigkövethet ha évről évre eljön hozzánk. Nem csak az a fontos számunkra hogy a gyűjteményt gazdagítsuk, hanem az is hogy a meglévő állatainknak minél jobb feltételeket teremtsünk.
A sokszínű állatvilág több mint 500 faja, és több mint 5000 egyede él itt, melyek között olyan különlegességekkel találkozhatnak a látogatók, mint a fehér tigris, az afrikai elefánt, a komodói sárkány, az indiai orrszarvú, a jegesmedve, a homoki tigriscápa, és a nyugati síkvidéki gorilla.
Hajdú-Bihar
Hortobágy
A Hortobágyi Nemzeti Park az ország legnagyobb és legrégebbi nemzeti parkja, sokak szemében Magyarország esszenciája, a magyar puszta szinonimája. A Hortobágy a Világörökség része, számos látnivalót kínál a látogatónak a pusztai kocsikázástól a lovagláson, kerékpározáson, kisvonatozáson keresztül a vadasparkig, madárkórházig.
A hortobágyi látogatást érdemes a központban kezdeni, a Hortobágy falu melletti Látogatóközpontban. A hatalmas parkoló melletti területen viszonylag sok látnivalót találunk, itt a legsűrűbb a pusztai romantika. A parkolótól pár perces sétával elérhetők a legnépszerűbb nevezetességek, a híres Kilenclyukú híd, a Nemzeti Park Látogatóközpontja egy természetrajzi kiállítással, a Kézművesudvar, a Pásztormúzeum, a Körszín, a Madárpark, a Hortobágyi Csárda, innen indulnak a túrák a Vadasparkba is.
Hortobágy falu egy mesterségesen az 1960-as években az Állami Gazdaság munkásai részére létrehozott, tipikus alföldi település. A faluba nem is érdemes bemenni, a turistaközpont a falu mellett, a 33-as főút melletti területen, a Csárda és a Látogatóközpont körül fejlődött ki. Már a parkolóban megsuhint minket a pusztai romantika, rengeteg kézműves terméket árusító bódé, az elmaradhatatlan karikás ostorcsattogtatás fülsiketítő hangja.
A nagy parkoló főúttal átellenes oldalán, a csárdával szemben lévő épületben kapott helyet a modern, interaktív bemutatókkal felszerelt információs központ. Érdemes itt megtervezni a hortobágyi látogatásunkat, hiszen a park legnagyobb része szigorú védelem alatt áll, sok látnivalót kizárólag csoportosan, előre bejelentkezve lehet látogatni, a három tanösvényre is itt lehet a belépőket megvásárolni. Amennyiben kerékpározni szeretnénk a pusztai kijelölt kerékpárutakon, akkor is itt kell megváltanunk az engedélyt. Kerékpárt kölcsönözni is itt lehet. A kötelező ajándékbolton kívül egy egész érdekes ingyenes kiállítást nézhetünk meg, diorámákkal, filmvetítéssel, multimédiás eszközökkel fűszerezve. A fiatalabbak kalandfülkében ülve ismerkedhetnek meg, számítógép segítségével a puszta lakóival, a legkisebbek számára pedig foglalkoztató sarkot alakítottak ki.
Az épület mögött találjuk a Kézművesudvart, ahol tucatnyi népi mesterség művelője dolgozik és árulja portékáit.
A hortobágyi Öreg-tavi kisvasút évtizedeken át a vonala mellett elterülő halastavakat szolgálta ki; a szerelvényekkel vitték be a haleledelt és hordták ki a kifogott halakat. A vízimadarak által rendszeresen látogatott területek idővel védetté váltak, a Hortobágyi Nemzeti Park pedig úgy gondolta, hogy a kisvasút szerepet kaphatna a turizmusban is. A pályát felújították, új járműveket szereztek be, majd 2007-ben megindult a személyforgalom.
 |
| Forrás |
A kisvasút a nagyvárost elhagyva az Erdőspuszták világába nyújt betekintést.
Homokos talajra, néhol nagyobb buckákra telepített akácosok, fenyvesek, tölgyesek között, vagy annak belsejében halad, melyeket szántóföldek, tanyák szakítanak meg. A gazdag növény- és állatvilág, az itt élő gombafajok sokszínűsége figyelemreméltó.
A vasútvonal Hármashegyaljáig maradt meg, a Hármashegyalja – Nyírbéltek közti pályaszakaszt a DKV felbontotta, a járművek nagy része más kisvasutakra került. A megmaradt 16,6 km-es szakaszt. A folyamatos vasútüzem megszűnt, a vonatok tavasztól őszig közlekedtek, kizárólag a kiránduló forgalmat szolgálva.
Állatkert
| A debreceni Nagyerdő varázslatos fái közé megálmodott intézmény 1958 óta várja vendégeit. A vidéki kertek sorában elsőként alapított állatkert az elmúlt évtizedek alatt szervesen beépült a város és az erdő életébe. Az alapítás kori kicsiny terület bővülésével ma már 17 hektáron mutatja be öt földrész 165 fajának mintegy 1500 példányát. Kicsik és nagyok számára az önálló „felfedezések” élményét, az állatvilág, a természet titkaiba történő bepillantás közvetlen, személyesen megtapasztalható varázsát is megismerhetik a résztvevők az állatkerti foglalkozásokon, szakvezetéseken, a zoológiai szaktáborokon, vetélkedőkön és a jeles napok rendezvényein | |
A kert különleges értékei közé tartoznak a fehérkezű gibbonok. Jerry és Lenocska elsőként alapítottak az országban eredményesen gyarapodó családot. A nílusi vízilópár, Linda és Szigfrid lánya, vezérnősténnyé nőtte ki magát az amerikai San Diegó-i Disneylandben. A látogatók kedvencei a feketefejű pókmajmok, a kétujjú lajhárok, és a recés zsiráf. Madarak között Magyarországon csak itt láthatóak a nyerges gólyák és fuvolázómadár. | |
Az állatkert 1961-től összevonva működik a Vidámparkkal, Nagyerdei Kultúrpark néven. A Vidámpark 15 játéküzemével a régió legnagyobb és legpatinásabb intézménye.
Jász-Nagykun-Szolnok
Kengyel települése egyedülálló értéket őriz. A Törökszentmiklóst és Martfűt összekötő 4629-es számú közútról nem mindennapi látvány tárul szemünk elé, amikor Kengyel Baghy-major elnevezésű városrészébe érünk. Őseink egykoron több kunhalmot is emeltek Kengyel határában, ezek közül a Szélmalom-domb a legkülönlegesebb. A már önmagában is értékes múltbéli emléknek számító magaslaton ugyanis tekintélyes méretű szélmalom vonzza magára tekintetünket. A Kengyel legfőbb nevezetességének számító látványosságot Baghy-majori-halomként is szokás említeni. A terület unikális természeti értéket is képvisel. A 8 méter magas kunhalom környezetéből való kiemelkedése lévén megőrizte a táj eredeti növényzetét alkotó löszpuszta gyepek jellemző fajait.
Napjainkra sajnos drasztikus csökkenésen ment keresztül a fajgazdag, színpompás növényeket rejtő löszpuszták kiterjedése, hiszen ezek az egykori, termékeny talajú élőhelyek ma már intenzív művelés alatt álló szántóföldek, utakkal, csatornákkal elcsúfított leromlott területek. A meredek kunhalmok azonban nem teszik lehetővé, hogy az eke bennük is kárt tegyen, ráadásul a kunhalmok jogi védelmet is élveznek.
A Tiszaigari Arborétum és Természetvédelmi Terület az 1800-as évek vége felé alakult a Tisza által egykor gyakran elöntött magasabb térszínen helyezkedik el, öntéstalaja a lerakott hordalékból áll. Területe 19 hektár. 1976 óta védett. Közel 20 hektáros területen fekszik. Részlegesen felújították a sétautakat, teljesen kicserélték a növényismeretető táblákat, és az arborétumot körbevevő kerítés is újjáépült. A növényállomány bővítése egy 43 egyedből álló tölgyfajgyűjtemény kialakításával kezdődött, amelyet 65 cserje- és 14 rózsaféle ölel körül. A fafajokat, a helytörténeti érdekességeket új táblák jelzik.
1976-ban az arborétumot országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, 1985 után a több mint 375 fajból álló gyűjtemény elérte az arborétumi kritériumot. A kertben számos idős, nagy méretű lombos és tűlevelű fafaj található, köztük a legjelentősebbek: páfrányfenyő, tiszafa, kolorádói jegenyefenyő, szerb luc, duglászfenyő, amerikai mocsárciprus. A bükk és a szelídgesztenye mellett 17 tölgyfaj is fellelhető. Említésre érdemes a kúszó farkasalma, a nagylevelű liliomfa, a tulipánfa és az illatos fűszercserje is. Legértékesebb növényfajai az arborétummal egyidős tiszafák, a páfrányfenyő, a kolorádói jegenyefenyő és a szerb luc.
A tiszaigari Mátyás király fa az Arborétum melletti területen található. Az Arborétumot egy korabeli faiskolából alakították ki, 350-nél több fafaj és cserje lakóhelye.
A fa becsült életkora 250 év, törzsének átmérője közel 6 méteres, magassága 20 méter.
A fa becsült életkora 250 év, törzsének átmérője közel 6 méteres, magassága 20 méter.
Nevét a néphagyományból eredeztetik, mely a fa korára asszociálva úgy gondolja, hogy a fa alatt talán már a jóságos királyunk is megpihent.
Favédelmi módszerekkel igyekeznek megakadályozni a fa egészségi állapotának romlását.
Favédelmi módszerekkel igyekeznek megakadályozni a fa egészségi állapotának romlását.
Szarvas - Arborétum, Mini Magyarország
A Szarvasi arborétum, közismertebb nevén Pepi-kert; a Hármas-Körös egyik holtága mentén alakult ki, és mára hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteményének számít, ahol száz évet megélt mocsárciprusokat, mamutfenyőket is láthatunk 82 hektár területen. Itt mára már 5 fás növénygyűjtemény található; a "Pepikert",a Törzsültetvény és faiskola, a Parkerdő, a Mitrowssky-kert és az ún. Konyhakert.
Az arborétum ma országos védettségű természetvédelmi terület, melynek kezelője előbb a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, ma annak jogutódja a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara.
Szarvasi Arborétumban található Mini Magyarország makettpark Európa legújabb makettparkjaként 2013. április 10-én nyílt meg a város történetének egyik legnagyobb magánerős beruházásaként. A szarvasi Mini Magyarország létrehozását a klagenfurti Minimundus ihlette. A hazánk legnagyobb arborétumában, a Kárpát-medence és a történelmi Magyarország mértani középpontjában lévő makettparkban – a mostanra megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően – hazánk és Erdély történelmét, hagyományait, építészeti nevezetességeit mutatják be.
Gyuláról a legtöbbeknek a vár, a várfürdő, a várszínház, a gyulai kolbász, a pálinka vagy épp a román határ közelsége ugrik be először.
Aki még nem járt itt, az elképzelni sem tudja, hogy egy magyar kisváros is lehet éppolyan kellemes és tiszta, mintha mondjuk Ausztria felé vennénk az irányt.
Gyula valóban egy kis ékszerdoboz az ország délkeleti csücskében. Titokzatos, fényes, varázslatos és végtelenül romantikus.
Gyula a vizek városa.
A várost átszelő Fehér-Körös mellett Gyula atmoszféráját a folyó egykori természetes medrében folyó Élővíz-csatorna határozza meg.
Vadregényes hangulatával a kis folyam mindenkit magával ragad.
Az egykor zabolátlan Körösök mellett számos kisebb tavacska tarkítja a városképet, de igazán kellemessé és romantikussá a belváros szökőkútjai teszik Gyulát.
Gyula vára az egyetlen szinte teljesen épen megmaradt gótikus téglavár: egyszerűen lenyűgöző építmény. A 14-15. században épült vár múzeumában az érdeklődők 24 kiállító teremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét.
A vidéken már a a római császárság korában sokan laktak. A város születése az Árpád-kor végére tehető, akkor Gyulamonostorának hívták.
Gyula neve először Károly Róbert 1313-ban lelt két oklevelében szerepelt.
A török hódoltság Gyulát sem kerülte el, az 1800-as években súlyos tűzvész pusztított de a város olyan mintha mégis évszázadok óta érintetlen lenne.
És azt még meg sem említettük a híres Almássy-család kastélyát és parkját, a környékbeli Bréda-kastélyt, a parkokat, a hidakat, a világórát, a szobrokat.
Orosháza - Rágyánszky Arborétum
Alapítója Rágyánszki János (1908-1973) kertész, aki gyulamezei faiskolájából 1952-ben telepítette ide meglevő állománya értékesebb részét. Ma özvegye és fia vezetése alatt működik az arborétum, amely a budapesti ELTE dendrológiai megfigyelőállomása is.Növényei tudományos kutatási célokat szolgálnak.A 3 hektár területen fekvő, örökzöldekben és fenyőkben számottevő gyűjtemény jelenleg kb. 3000 egyedszámot képvisel.Kiemelkedő a mamutfenyő- és a cédrusállomány, amely alkalmazkodott a hazai klímához. Sok ritkaság mellett az országban egyedüli fenyőpéldány a chilei Araukária.
Csongrád
Szeged - Vadaspark
A Szegedi Vadaspark Magyarország egyik legfiatalabb állatkertje, és a legnagyobb területű is egyben. Elsősorban veszélyeztetett fajok tartására szakosodott, különösen kiemelkedő a park dél-amerikai állatokat bemutató része.
A földrészenkénti felosztásban elhelyezett kifutókban hazai és távoli tájak állatai egyaránt megtekinthetők. Számos ritka, kihalástól veszélyeztetett fajok található a Vadaspark gyűjteményében, melyek megmentése, fennmaradása fontos feladatát képezi az állatkerteknek, ezért nemzetközi fajmegmentési programok (EEP, ESB) keretében tartják és szaporítják. A Szegedi Vadaspark egyik különlegessége, hogy a legnagyobb arányban itt élnek ilyen programos fajok hazánkban, ami jelzi a Vadaspark fő koncepcióját a gyűjtemény tervezésében. Ennek is köszönhető, hogy több különleges állatfaj - mint például a rozsomák, a fossza, a csupaszpofájú tamarin - Magyarországon csak itt látható. Azonban nem maradhatnak el a nagy közönség kedvenc állatok sem, „fehérként” ismert oroszlánoktól (a dél-afrikai alfaj világos színű változata), a zsiráfokon keresztül a borjúfókákig.
A Vadaspark legfőbb vonzerejét a különleges állatok mellett az otthont adó tölgyerdő, a természetes környezet jelenti, amely önmagában is kirándulásra csábít, és a legnagyobb forróságban is kellemes klímát biztosít. A kifutók tágasak és természetszerűek, az állatok jólétét szolgálják amellett, hogy a látogatók is olyan környezetben figyelhetik meg őket, amely megfelel az élőhelyüknek.
A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre a Csongrád megyei Ópusztaszeren. Legismertebb kiállított műve Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe.
A rotundában található az emlékpark fő attrakciójának számító Feszty-körkép. A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját idézi fel. Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette.
A rotundában több más állandó kiállítás is található, közte:
- A világ körképei, mely harmincnégy körképet mutat be a 19. századból, amikor a körképek virágkorukat élték;
- a Panoptikum, 22 magyar történelmi személyiség viaszfigurájával;
- a Promenád ami a Monarchia fénykorának, a 19. század végének egy nagyvárosi és egy kisvárosi utcáját mutatja be üzletekkel, korhű ruhát viselő viaszfigurákkal;
- a Parktörténeti kiállítás, mely az emlékpark történetét mutatja be;
- Szer monostora mely a park területén állt egykori monostort mutatja be a régészeti leletek segítségével
- és a Rokon népek, amely a finnugor nyelvcsalád népeit mutatja be fényképeken.
2013-ban kiállították az 1897-ben készült, lengyel tulajdonban lévő Erdélyi körkép megtalált részeit is.
A 'Szabadtéri néprajzi gyűjtemény' az ország skanzenjeinek egyike. 19 épületegyüttessel és három szabadtéri kiállítással rendelkezik, kialakítása 1978-ban kezdődött meg és azóta is tart. Az épületegyüttesek az ország különböző tájait mutatják be, a látogató betekinthet a 19. századi falvak és tanyavilág életébe, a különféle mesterségekbe, láthat iskolát, postát, szatócsboltot, szélmalmot, kisvasutat, pékműhelyt is. Itt tekinthető meg a kocsigyűjtemény és a mezőgazdasági gépek gyűjteménye.
Az 'Erdő és ember kiállítás' jurtára emlékeztető vörösfenyő pavilonban látható. A kiállítás erdő, fák és ember kapcsolatát mutatja be. A kultúrtörténeti kiállítás az országban egyedülálló. Vele szemben kis kéttornyú ökumenikus kápolna található.
A 'nomád park' Eurázsia sztyeppéinek világát idézi fel, jurtákkal és téli szállásokkal. Itt lovasbemutatót is szoktak tartani.
A 'vízügyi kiállítás' ember és víz kapcsolatát mutatja be, a tutajozásnak, a fafeldolgozásnak, hajóépítésnek és halászatnak állít emléket. Egy fény- és hangeffektusokkal ellátott makett segítségével az 1879-es szegedi nagy árvíz tanúi is lehetünk.
A romkert az 1970 óta tartó helyi ásatás eredményeit és a monostor romjait mutatja be.
A koronás jurta szintén jurtára emlékeztető épület. Egy hatalmas, i. sz. 200 körül kikelt és 1956-ban elpusztult fa évgyűrűire a magyar történelem fontos évszámait vésték fel, magukat a történelmi eseményeket makettek is bemutatják körülötte vitrinekben.
A koronás jurta szintén jurtára emlékeztető épület. Egy hatalmas, i. sz. 200 körül kikelt és 1956-ban elpusztult fa évgyűrűire a magyar történelem fontos évszámait vésték fel, magukat a történelmi eseményeket makettek is bemutatják körülötte vitrinekben.
Több emlékmű is található a park területén: Árpád-emlékmű és Árpád-liget a honfoglalás emlékére; katonai emlékmű, mely több mint ezer év magyar csatáinak állít emléket; a Szegedi kapu, domborművekkel; az 1945-ös földosztás emlékműve; földműves-emlékmű; megyék emlékköve a megyék első országos gyűlése emlékére.
A park területén ezenkívül erdei tanösvény, erdei tornapálya és játszótér is található.
1993-ban, az elsőként megnyitott hazai díszmadárpark.
A mintakert nyilvánosság felé nyitásának célja elsősorban, hogy megismertesse a díszmadarak sokaságával az ide látogatókat. Garantált a kellemes kikapcsolódás.
Szia! Szuper összefoglaló. :) Annyi észrevételem lenne, hogy Kaposvár Somogy megyében van, illetve a leírás sem igazán passzol.
VálaszTörlésKedves Bius!
TörlésKöszönöm szépen, hogy ilyen figyelmes vagy és szóltál, hogy elcsúsztam a megyével, már javítottam is. Az információk a következő oldalról származnak:
http://www.historiavolgy.hu/
Ha kiegészítenéd illetve megcáfolnád akkor kérlek írd meg és javíts ki, hogy a helyes információk juthassanak le mindenkihez.
További szép mosolygós napot kívánok Neked!
Üdv, Barbi
Szia! Bocsánat a késői válaszért, úgy értettem, hogy ez a leírás nem Kaposvárról szól, hiszen nem is északkeleten van, mint ahogy a leírás kezdődik, hanem délnyugaton.
VálaszTörlésKöszi!
VálaszTörlés