Cukor helyettesítő édesítőszerek összefoglalója

Ha arra a pontra jutottunk, hogy elhagyjuk a cukrot az étkezésünkből több lehetőségünk is van a kiváltásra.
Két nagyobb csoportba oszthatjuk a lehetőségeket:

• Természetes édesítőszerek,
• Mesterséges édesítőszerek.

Akkor vegyük sorban a lehetőségeket, kezdjük a természetes édesítőkkel. Már a nevükben is szerepel, hogy természetes eredetűek.

1. Fruktóz (más néven gyümölcscukor):természetes formájában a gyümölcsökben és a mézben található meg. A szénhidrát értéke azonos a cukoréval, glikémiás értéke alacsony így a cukorbetegek fogyaszthatják (napi maximum 30 grammot a nap folyamán elosztva), de fogyókúrázóknak semmiképpen sem ajánlanám (nem jobb a cukornál).
2. Méz: sokan gondolják, hogy ha már elhagyják a cukrot akkor legalább legyen egészséges, a szénhidrát tartalma 100 grammonként 82 g-ot tartalmaz, a glikémiás indexe pedig 55, még épphogy belefér az alacsony tartományba. Diétázóknak szintén nem ajánlom.
3. Juharszirup: ugyan nálunk annyira nem elterjedt, de páran talán már próbálták (amerikai palacsintához isteni). 100 g-jában 67 g szénhidrát van, glikémiás indexe 54,szintén épphogy belefér az alacsony kategóriába. Diétázóknak ez sem jó választás.
4. Nádcukor: nos ez az egyik legnagyobb buktató, hiszen rengetegen hiszik, hogy elengedhetetlen egy jó fogyókúrához, de a valóság az, hogy egyetlen hajszálnyival sem jobb, mint a kristálycukor. Szénhidrát tartalma 100 g-ban 99,6 g!!!, glikémiás indexe pedig 68, azaz már a magas gyorsan felszívódó tartományba tartozik. Messziről kerüljétek el!
5. Kókuszvirág cukor: leginkább divathóbortnak tudnám említeni, tulajdonképpen 79-90%-ban szahazóz azaz répacukor (vicces nem :P ) Glikémiás indexét 35 nem adják meg, de tekintve szaharóz tartalmát  ezt kötve hiszem, úgyhogy ne dőljetek be neki, ne költsetek rá fölöslegesen vagyonokat.
6. Agavé szirup: szintén túlmarketingelt divathóbort. nagy részben fruktóz tartalmú, tehát egy kicsivel sem jobb a cukorénál. Szénhidrát tartalma 100 grammban 70 g, glikémiás indexe 30, azaz alacsony. Így teljes mértékben egy kalap alá vehetjük a fruktózzal. Lásd fent.
7. Nyírfacukor, más néven Xillit: először nyírfacukorból állították elő innen az elnevezés (azóta már kukoricacsőből és a papírgyártás során visszamaradt cellulózból állítják elő). Édesítő ereje megegyezik a cukoréval, szénhidrát tartalma 100 g-ban 100 g viszont a glikémiás indexe alacsony 7-es így legalább lassan szívódik fel. A szájban élő baktériumok nem tudják lebontani ezért nem okoz fogszuvasodást. Viszont sajnos legtöbbször puffadást és hasmenést okoz, így érdemes vele csínnyán bánni. Sem fogyókúrázóknak sem IR-eseknek nem ajánlanám szívvel (leginkább a szénhidrát tartalma miatt).
8. Szorbitol: az édesítőereje 60%-a a cukorénak, glikémiás indexe 9. Nem ajánlanám cukorbetegeknek, mert a sejtekbe bekerülő glükóz első lépésként szorbitollá bomlik, és cukorbetegekben sokáig így is maradhat a károsodott szénhidrát-anyagcsere miatt. Ez a jelenség hosszú távon és előrehaladott diabéteszben a perifériás idegek és erek károsodását okozza. 
9. Maltitol: glikémiás indexe 36, a maltit-szirup GI-je pedig akár 52 is lehet (ez már szaharózt is tartalmaz), így sajnos nem sokkal jobb a répacukornál. Sok diétás csokit ezzel édesítenek, mert tulajdonságaiban nagyon hasonló a cukorhoz, így a csokoládé is ugyanúgy használható.
10. Eritrit(ol): Ennek a legkifejezettebb a hűsítő hatása, édesítőereje kb. 70%-os a répacukorhoz képest. (Én ugyanannyit szoktam használni belőle, mintha cukrot használnék.) Nem emeli a vércukorszintet, mivel változatlanul ürül a szervezetből (a vesén át), így a glikémiás indexe 0. Nem okoz sem puffadást, sem hasmenést. Vízben nehezebben oldódik, és vízmegkötő képessége is csekély, így az eritritollal édesített sütemények hamar kiszáradhatnak. Tapasztalat, ha túl sokat használunk belőle kellemetlen torokkaparó érzést kelt, mintha jeges lenne minden falat. 150°C felett lebomlik, ezért maximum ezen a hőfokon süssünk vele. Cukorbetegeknek, diétázóknak és IR-eseknek kifejezetten javaslom.
11. Stevia: egy Dél- Amerikában őshonos növény (Jázminpakóca) leveléből készítik. Levelei 30-szor édesebbek a répacukornál, kivonatai pedig akár 300-szor is édesebbek nála. Szénhidrát és glikémiás értéke 0, tehát cukorbetegek, diétázók és IR-esek is fogyaszthatják, ha meg tudnak barátkozni az erős mellékízzel. Puffasztó és hashajtó hatása nincsen.
12. Taumatin: ezt a fehérjét egy afrikai gyümölcsből izolálják. Ma már megtalálható a legtöbb folyékony édesítőszerben. Akár 2000x is édesebb lehet a cukornál, de jellegzetes ízű, ezért használják ezt is keverékekben. Hő- és saválló.

Az édesítők között létezik ezek keveréke is pl: 1:4 édesítők (negyedannyi-ugyanannyi). Ezt házilag is el lehet készíteni 1 kg eritritolhoz 4 csapott evőkanál por állagú steviát kell keverni (4 kg répacukornak fel meg kalória és szénhidrát tartalma is egyaránt 0! és az utóízek is megszűnnek)

Mesterséges édesítők:

Az ide sorolt anyagok egyáltalán nincsenek hatással a vércukorszintre, így a fogyasztásukat nem kell beleszámolni a napi szénhidrát bevitelbe. Kifejezett édesítő erejük miatt nagyon keveset kell használni belőlük, ezért hígított formában kerülnek forgalomba szilárd porként és oldatként is, hogy könnyebb legyen az adagolás. Nem mindegyik hőálló, így meg kell gondolni, mit teszünk a süteménybe, hogy készen is édes legyen. Ezeket az anyagokat vegyi kísérletek során véletlen melléktermékként fedezték fel őket.

1. Aszpartám: az egyik legelterjedtebb és legtöbbet vitatott édesítőszer. Nem, nem rákkeltő, és nem okoz más szörnyű kórokat, ez a híre egy 1998-ban elindult internetes hoaxnak, városi legendának köszönhető, cáfolatára az OÉTI is közleményt adott ki. Az aszpartám egyébként nem hőálló, így nem lehet vele süteményt sütni, főleg por alapú édesítőszerekben fordul elő szorbitollal keverve.
2. Szuklaróz: a szukralóz egy újabb mesterséges édestőszer: ’90-es évek óta vált egyre népszerűbbé. Maga a vegyület a szukrózból áll, vagyis a répacukor molekulát módosították úgy, hogy a szervezetünk nem képes azt lebontani, így nincs hatással a vércukorszintre, és 600x édesebb is.
   A szukralóz hőálló is, így nyugodtan használhatjuk sütéshez-főzéshez.
3. Nátrium-ciklamát: voltak viták egy kísérlet miatt, amiben patkányokat “kezeltek” ezzel a szerrel, és ezután az állatok 3%-ában húgyhólyagtumorokat találtak. A kísérletről annyit, hogy ha humán dózisra akarnánk fordítani a dolgot, akkor a patkányok annyit cikalmátot kaptak, mintha mi 350 dobozos üdítőt innánk meg egy nap alatt. Emiatt az USA-ban betiltották, de a világ 55 országában engedélyezett, köztük az EU-ban is. 30-50x édesebb a cukornál, és hőstabil és olcsó, ezért kerül belőle valamennyi a folyékony édesítőszerekbe. 2003-ban publikáltak egy követéses vizsgálatot, vagyis éveken át figyelték, hogy mi történik azokkal a férfiakkal, akik ciklamátot fogyasztanak, és azt találták, hogy ez nem károsítja reproduktív egészségüket, vagyis nem lesznek meddőek tőle, mint ahogy az korábban felröppent hírként a cikalmátról. (Forrás)
4. Nátrium-szacharinát (szaharin): a szacharin az első mesterséges édesítőszerünk. Ezzel kapcsolatban is volt ijedtség, mert patkányoknak túladagolva húgyhólyag-tumorokat okozott. Idővel kiderült, hogy a patkányok veséje és vizelete más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a mienk, és ezek a körülmények a rágcsálókat kiemelten veszélyeztetik.
   Mégis alkalmas emberi fogyasztásra, de nem hőstabil. Enyhe fémes utóízének elfedésére, általában 10:1 arányban keverik nátrium-ciklamáttal.
5. Aceszulfám-k:  hőstabil mesterséges édesítőszer. Ezzel szemben is merültek fel egészségügyi aggályok. Állatkísérletekben nem bizonyult rákkeltőnek, de felvetették, hogy inzulinválaszt válthat ki. (De amint édes ízt érzünk a szánkban rögtön beindul az inzulintermelés így ez igaz minden édesítőszerre.) 

Én eritritol párti vagyok, az 1:4 édesítők is szóba jönnek És ti melyiket választjátok?

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)