2017. május 29.

Kalandok a Csibéknél 17.05.29

Régóta nem jelentkeztem már, egy hónapja már a gépet sem kapcsoltam be. Sok volt a betegség, aztán meg akár a tavaszi fáradtság telepedett rám valami ólmosság, esténként már semmi kedvem nincs írni, de úgy alapvetően semmihez sincs. Most hogy megjött a jó idő délutánonként kijárunk a játszótérre, amikor este hazaérünk fürdés vacsora és altatás. Ez sokszor eltart 10-ig! 😱😵 És akkor még nem csináltam semmilyen házimunkát...

Na de akkor csapjunk bele mi is történt velünk az utóbbi madnem 2 hónapban. Húsvétra (szokás szerint, mint szinte minden ünnepen) Gréta is lebetegedett. Különösen jól esett a szélvihar és havazás mindkettőnknek, jót tett az arcüreg gyulladásunknak. Gréta tőlünk egy futóbiciklit kapott, a mamáktól, papáktól ruhát, mesekönyvet, csokikat és egy homokozót kapott. A futóbringa nagyon jó választásnak bizonyult (ellenben a tavalyi triciklis mellélövéssel).
Gréta szerencsére gyorsan meggyógyult, nekem 3 hétig tartott, mire helyrejöttem, és pár nap kihagyás után benyeltem egy hólyagos torokgyulladást. Tele a hócipőm a sok betegséggel, jöhetne a nyár és az igazán jó idő, de szerintem erre más is ugyanúgy vágyik.

Gréta alvása jelenleg sem "kielégítő", maximum 2 éjszakát alszik át egymás után, eztán jönnek a felsírós, álmatlan, rohangálós éjszakák, így az ágyát már össze sem csukjuk. Ezzel ugyan lényegesen lecsökkent a szoba játéktere, de legalább nem a szőnyegre kell feküdnöm, ha megszólal az éjszakai "sziréna". Mikor fogja ez a gyerek véglegesen átaludni az éjjeleket???

De pozitív dolog is történt. Végre újra mindennapos rutin lett Grétánál a fürdés, mindezt sírás mentesen, sőt legutóbb már a hajmosás is teljesen könny, hiszti és sírás mentes volt. Nagyon nagy szó ez, de fél év alatt sikerült eljutnunk odáig, hogy maradandó lelki károk nélkül feloldottuk a stressz és újra megszerettettük Grétával a fürdést. Most épp a fogmosás megszerettetése a következő feladatom, ez a fogtörés óta nehéz ügy, de ezt sem adom fel.

Időközben megtörtént az óvodai beíratás és Grétát fel is vették a körzetileg illetékes Kodály Zoltán Óvodába. Szeptember elsejétől már nagy óvodás lesz. Valószínű a júniusi szülői értekezleten már kiderül, hogy a piros vagy a zöld csoportba kerül. A bölcsődei felújításról is vannak végre hírek, június 12-től lesz bezárva a bölcsőde előre láthatólag július 24-ig. Olyan bölcsőde lett kijelölve erre a 6 hétre ahova nem tudjuk elvinni Grétát, ezt már legutóbb kifejtettem. Ma lesz egy szülői értekezlet, ahol remélem nyitott fülekre talál a problémánk (ez nem csak nekünk gond, több szülő is így van vele). Egyelőre kétségbe vagyok esve, fogalmam sincs, hogy hogyan oldjuk meg, bele lehet őrülni ebbe a tehetetlenségbe.

Túl vagyunk a bölcsődei Gálán, ügyesek voltak nagyon ez volt az első nagy szereplése a gyerekeknek. Szombat reggel bölcsődébe vittük őket, mintha rendes hétköznap lenne onnan sétáltak át később a Vértes Agórája nagy előadó (színház) termébe. Nem tudták, hogy a szülők ott vannak a nézőtéren hiszen a színpad reflektor fényben úszott, a nézőtér pedig teljesen sötét volt. Minden csoport, minden kisgyerek nagyon ügyesen táncolt, énekelt, mondókázott, igazi kis tünemény voltak.

Anyák napján Gréta nem akart felköszönteni, a nekem készített virágot megköszönte a gondozónéninek és kijelentette, hogy ez az ő virága, nem adja nekem 😜 Krisztiántól azért megemlékezésként kaptam egy Grétával közös képet egy szép anyák napi idézettel.

Mi a mamának kéz , illetve tappancs lenyomatos textil táskát festettünk, illetve Gréta választott virágot.Aminek nagyon-nagyon örült a mama, hiszem szó szerint Gréta keze (lába) munkája van benne  😊

Majálisoztunk is a Csónakázó tó partján, Gréta kétszer körbebringázta a tavat, aztán körbenéztünk a vurstliban, Gréta kapott apával karöltve vattacukrot, és kisírt magának két narancs (párt) lufit - mert az elsőt fél perc alatt pukkasztotta ki. Volt egy kis durca is mert nem engedtük fel a "Niagara" hintára - de azért csakcsak sikerült elvinni a hinta elől, akkor már befejezte a duzzogást.

Most hétvégén kimentünk a városi gyereknapra, és megkezdődött számunkra is a szülők rémálma - (mennyibe fog ez kerülni nekünk??? 😱). Mert már nem csak az ugrálóvár volt az érdekes, beleszerelmesedett a körhintán egy piros motorba (hát igen, ő nem királykisasszony szeretne lenni... 😅), majd jött a dodzsem. De természetesen fel akart ülni a Break dancere, meg a vizi csocsóra, és lovacskázni is akart, de ezekről  lebeszéltük, azaz jó messzire vittük csökkentve a hiszti hangerejének a szintjét.

Ígérni nem ígérek semmit, hiszen alig tudom magam összekaparni, de most 2 téma van tervben amivel foglalkozni szeretnék: a szobatisztaság kérdése és a jó idő beköszöntével a szabadtéri (családi) programok.
 
Köszönöm, hogy elolvastátok a mi kis történetünket! 😊
Mindenkinek vidám, mosolygós napot kívánok!

Miért is nem szálhat fel a hintára egy 2,5 éves???


Mama anyák napi ajándék szütyője


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...