2017. október 19.

Óvodai összefoglaló 2017 ősz

"Hej, óvoda,
óvoda,
de fényes az ablaka,
de tágas az ajtaja,
de szép tiszta
minden terme,
zsibong a sok
gyerek benne;
olyan, mint egy kacsalábon
forgó, ékes palota."
(Kormos István: Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról) 




Szeptember elsejével Gréta óvóvás lett. Izgalommal és egy kis félelemmel vártu ezt a napot. A borzalmas nyár után igazi megváltásnak bizonyult, hogy végre egy biztos helyre, jó környezetbe kerül Gréta, nem kell folyamatosan aggódnunk és családosan minden erőnket megfeszítve logisztikáznunk. Körzetileg a Kodály Zoltán Óvodához tartozunk, így szerencsére nekünk legalább nem kellett aggódnunk, hogy Grétát felveszik e, mi amúgy is mindenképpen ide szerettük volna iratni Grétát, mert nevéhez méltóan a Kodály óvódában nagy hansúlyt fektetnek a zenei nevelésre, a (nép)táncra, nagyon sok a program, az ismeretterjesztés, a kirándulás, igazán élménydús napjaik vannak a gyerekeknek.
Nincsenek vegyes csoportok, csak korcsoportosak, idén is 25 fős kiscsoport indult, mint máskor. Ugyan Gréta nem a piros csoportba került ahova eredetileg szerettük volna, hogy bekerüljön, de utólag láttuk, hogy ez nem is baj, így is tökéletes helyre került.
Már júniustól folyamatosan beszélgettünk Grétával az óvodáról, arról, hogy a nagy gyerekek már nem a bölcsibe, hanem az ovibe járnak, ez egy másik épületben van, van szép nagy kertje sok kültéri játékkal és az épületen, csoporton belül is nagyon sok új játék van. Ide sokkal több kisgyerek fog menni, mint a ölcsibe, és csuda jókat lehet majd velük együtt játszani. Arról is beszéltünk neki, hogy sok kisgyerek lesz, akik otthonról jönnek, nem voltak bölcsődések. Nekik egy kicsit jobban fog hiányozni az anyukájuk, ezért meg kell vígasztalni őket, hiszen anya, apa, mama, papa mindenkiért jönni fog a nap végén.
Előfeltétel volt a szobatisztaság, de egy kis enyhe nyomással Gréta 2 hét alatt még július elején teljesen szobatiszta lett, sokat dícsértük érte, hiszen a nagy ovisok már nem hordanak pelenkát.
Külön öröm volt neki, hogy most már nem kell kivenni a fülbevalóját, a nagy ovis lányok már hordhatnak fülbevalót (míg a bölcsődében tilos volt).
Röviden rengeteget dícsértük neki az óvodát és az ovisság előnyeit.

Az ovikezdés előtti hétre megbeszéltem az óvónénikkel Zsuzsa nénivel és Enikő nénivel egy családlátogatást, hogy Gréta is megismerje őket, ne legyen mindenki olyan idegen neki. Az óvónénik tüneményesek voltak, Gréta is hamar feloldódott, játszott, íncselkedett velük, mi pedig beszélgettünk. Erre nagyon nagy szükség volt hiszen beszoktatás nélkül lett Gréta óvodás. A nyári rengeteg szabadság és a munkahelyi pozícióm változása miatt nem tudtam több szabadságot kivenni, hogy csak pár órára vigyem be és fokozatosan szoktassam hozzá az óvodai élethez.
Szeptember elsején reggel Krisztiánnal együtt kísérük el Grétát az oviba. (Nyáron itt is energetikai felújítás volt, külső szigetelés, fűtésrendszer cseréje, belső festés, azon a héten kezdék visszahozni a gyerekeket a csereoviból.) Még nem voltak készen minden belső munkával ezért kezdetben (az első két hétben) egy csoportszobában volt az összes kiscsoportos, de nem voltak sokanelsőnek a bölcsődéből jött gyerekek kezdhettek. Ők jobban vették az akadályokat, hiszen már minimum egy éve közösséghez, napirendhez, szabályokhoz voltak szokva.
Igazi hős volt Gréta első nap egy jaj szava nem volt, nem szomorodott el, élvezte az óvodai életet és a játékokat. Délután ki sem akart jönni a csoportból, maradt volna még játszani. Ekkor megnyugodtam, ha az első napot így túléltük, hogy el sem pityeredett, nem hiányolt sem engem, sem a bölcsődéből ismert gyerekeket, gondozónőket már később sem lesz baj.

Amikor az otthonról jött gyerekek elkezdték a beszoktatástvoltak minimális hullámvölgyek. Ha nem is sírt egy gyerek folyamatosan (bár erre is volt példa, hogy csak addig volt csönben amíg fél órát aludt), de felváltva folyamatos volt hetekig a sírás. Ez azért még az bölcsiből jött gyerekeket is meg tudja ingatni kicsit, Zuzsa néni mondta, hogy 2 alkalommal Gréta is elpityeredett ebben az időszakban az ebédnél, amikor már amúgy is fáradt volt és sok volt neki a többiek anyahiánya, sírása.

Viszont elmondhatom, hogy nagyon nagy szerencsénk van, Gréta szereti az óvodát 😊
Nem minta gyerek, mert nem szereti feltétlenül azt csinálni amit mondanak neki, erős az akarata, de képes beilleszkedni a közösségbe, tanítható, nevelhető. Szerencsére az óvó nénijeink is pozitívan állnak hozzá a dologhoz - az óvoda felkészítő időszak az iskolára, nem baj ha nem megy most minden, az a lényeg, hogy mire elérik az iskolás kort, addigra változzon javuljon a helyzet.

Kicsit furcsa volt számunkra, hogy egész szeptemberben nem mentek ki a gyerekekkel az udvarra, pedig a szabad levegőn, jobban el lehet foglalni a gyerekeket, még azokat is akik pityergősebbek. De sebaj, október eleje óta rendszeresen kint vannak, ez nagyon jó, mert Gréta szeret kint, jobb ha mozog és emiatt jobban el is fárad, jobban tud aludni ebéd után.

A programok még csak most kezdődtek, volt már idáig Mihály napi vásár ahonnan rengeteg kis kinccsel megrakott kosárkável jött haza, a héten pedig alma bál volt, ahova egy fényes piros alma volt mindenkinek a belépője, lehetett vinni bármilyen almával kapcsolatos dolgot (mi almalét vittünk és mini almás pitéket sütöttem a gyerekeknek).
Mihály napi vásárból hazahozott kincsek


Külön foglalkozások a kiscsoportosoknak nincsenek óvodán belül, de szerencsére találtam egy olyan elfoglaltságot ahova képes is vagyok elhordani Grétát (Itt az idő és a távolság a legnagyobb hátrány mert nagyon messze van, ahova több átszállásal és több, mint egy órás úttal tudnánk, azaz nem tudunk eljutni. Volt olyan hely is ahova szívesen mentünk volna,mert nincs messze, de lehetetlenül korán kezdenek - fél 4 kor. Én pont eddig dolgozom, utánna kellene Grétáért rohannom az oviba és magam után lobogtatva rohanni vele, ezért ezt is ki kellett zárnunk. Itt maradt bennem egy kis tüske is mert beiratkozáskor megkérdeztem a kezdési időpontot, hogy csak akkor iratom be ha egyáltalán van esélyünk odaérni, akkor 4, fél 5öt mondtak kezdésnek, ami vállalható lett volna már, így ki is fizettem a regisztrációs díjat de két napra rá jött az üzenet, hogy mégis inkább fél 4kor kezdenek. Nem a regisztrációs díj miatt lettem mérges, hogy potyára fizettem be, de ha az elején tudjuk ezt akkor nem is hitegettem volna vele Grétát, hogy jöhet ide.)
Szóval most gyerekbalettre jár Gréta az EDUTUS főiskola tornatermébe heti kétszer fél órára (kedd, csütörtök 17-17:30ig).
Imádja, olyan mérhetetlen boldogság ez neki hogy mehet táncolni, hogy akkor is viszem, ha "lóg a belem". Nem azért mert azt szeretném hogy kis balerina legyen, vagy a későbbiekben balettozzon, szimplán azért hogy élvezze a mozgást, örömét lelje benne. Később ha máshoz lesz kedve és megoldható a az oda és hazajuttatása akkor oda mehet ahova tényleg szeretne. Egyelőre a gyerek balett tökéletesen kielégíti az igényeit. Az első 5 alkalom végén lerendezett (alkalmanként) egy fél orás teli torokból üvöltést, mert ő még nem akar kijönni, tovább akar maradni táncolni, és különben is ha neki ki kellett jönnie akkor az iskolások se menjenek be táncolni. De rettentő sok magyarázással (na jó 1-2x be is fenyegettem, hogy ha még egyszer még egy ilyen őrült hisztériát ad elő, akkor soha többet nem hozom el táncolni) elértük, hogy végre nincs sírás, ordítás, megérti, hogy ki kell jönnie, de minden héten 2x jövünk táncolni.


 Szóval nagy az öröm Kulcsárék háza táján, mert Gréta szereti az óvodát. 😊💖

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...