Minestrone

Kellett valami a rétes mellé, egy kis leves ami ami nem túl ütős, nem túl nehéz. A nyaralás után jól esnek a kímélőbb ételek (jó-jó tudom a rétes nem tartozik pont ide, de ezt csak szabadság alatt vagyok hajlandó készíteni). Ekkor jutott eszembe a Minestrone. Ezt az olasz zöldséglevest is vagy tucatnyiféleképpen készítik, tájegységenként, illetve családonként másként-másként. Nehéz is lenne így megmondani milyen az autentikus recept a lényeg az, hogy sokféle zöldség kell bele.
Krisztián még soha sem evett, ezért nem volt nehéz rávenni, hogy kóstolja meg, a feltétel csak az volt, hogy olyan zöldségek kerüljenek bele, amiket amúgy is megeszik.

Minestrone

Hozzávalók:
1 szál póréhagyma
2 gerezd fokhagyma
2 szál sárgarépa
1 szál fehérrépa
10 dkg zöldborsó
1 kis fej zellergumó (mert nem kaptam szárzellert)
20 dkg fehérbab (konzerv, mert nem volt kedvem olyan sokat főzőcskézni)
25 dkg hámozott paradicsom (szintén konzerv)
0,5 l passzírozott paradicsom
1 marék szarvacska tészta
reszelt sajt (legjobb a parmezán, de most nem kaptunk)
olivaolaj
só
bors
kakukkfű
oregano

A póréhagymát felkarikáztam, a fokhagymát lereszeltem és megpároltam 2 ek olivaolajon, épp csak annyira, hogy ne barnuljanak meg. Majd ráöntöttem a darabolt, hámozott paradicsomot, a felkarikázott répákat, a felkockázott zellert, a borsót, felöntöttem a passzírozott paradicsommal. Kb. 8 dl vízzel felhígítottam , borsoztam, megszórtam kakukkfűvel, oregánóval és addig főztem, amíg a zöldségek majdnem puhára főttek, ekkor tettem bele a tésztát. Megsóztam és a tészta puhulásáig főztem (de nem szabad túlfőzni).
Tálaláskor a tányérok aljába sajtot reszeltem erre mertem rá a forró levest.
És rájöttünk ez az egyetlen formája a "paradicsom" levesnek, amit Krisztián hajlandó megenni, szóval máris volt értelme elkészíteni :)