Milyen legyen a babakocsi?

Ez volt talán a legnagyobb dilemmám, hogy milyen legyen a számunkra tökéletes babakocsi, mert ez nem olyan dolog, ami "ha nem válik be, akkor holnap veszek majd egy másikat".
Sok véleményt meghallgattam, fórumokat olvasgattam, majd feltettem a legfontosabb kérdéseket magamnak:

1. Milyenek a környéken az útviszonyok? - Ugyan van mindenhol beton/aszfalt járda, de nem túlzottan jó minőségűek, valamint jó lenne kirándulni is a babával együtt.
2. Kell e cipelni a babakocsit? - Ugyan a másodikon lakunk, de 100 % hogy nem fogom felcipelni minden áldott nap a babakocsit gyerekestül (kitűnő helye lesz a tárolóban, és a mi kis 49 m2-es lakásunkban el sem férne), de mivel nincs autónk ezért elő fog fordulni, hogy ahova nem jutunk el gyalogosan oda tömegközlekednünk kell. Így pedig kivédhetetlen, hogy emelgetni kelljen.
3. Mekkora legyen a bevásárló kosara? - Szintén mivel nincsen autónk a bevásárlásokat gyalogosan kell intézni szóval ez is meghatározó szempont.
4. Megbízható szervizháttérrel rendelkezzen? - Persze, ha beüt a krah, akkor legalább legyen lehetőség orvosolni a problémát, ne kelljen egyből könnyes búcsút venni egy használhatatlan kocsitól.

Az útviszonyok miatt mindenképpen ragaszkodtam a nagy kerekekhez.

Mivel emelgetni is kell a kocsit ezért nem árt, ha minél könnyebb a váz+az ülőrész (és persze még a gyerek is benne fog feküdni/ülni).

Mivel nincs kocsink egyértelműen nagy bevásárló hálója kell hogy legyen, mert nincs lehetőségen a boltból kijőve egyszerűen bepakolni a csomagtartóba a megvásárolt holmikat, én pedig nem szeretném a "málhás ló" szerepét játszani.

Nem akartunk úgy olcsó kocsit választani, ami azért olyan hihetetlenül olcsó, mert 1-2 hónapon belül atomjaira hullik szét és még csak szerviz sincs az egész országban. Tehát lengyel kocsik kilőve. (Lehet, hogy egy-két embernek beválik, de én nem akartam kísérleti nyúl lenni.)

Engem megnyugtat a tudat, hogy a szeptemberben születő babánk egy zárt mózeskosárban babakocsizná át a telet (hiszen akkor is ki kell menni, nem lehetünk bent a lakásban több hónapon keresztül), viszont mire megjönnek az igazán jó idők addigra talán a gyerekünk is tud majd ülni magától és feltehetjük a nyitott sport ülőrészt neki.

Két kocsi közül vacilláltam már csak a végére: ABC Design Cobra és ABC Design Mamba.
Én a háromkerekű Cobrába szerettem bele, Krisztián viszont ragaszkodott a 4 kerékhez.

A szüleim jelentős összeggel beszálltak az árába, de úgy döntöttünk, hogy még így is inkább egy használtat választunk. Elkezdődött a vadászat, ami valljuk be nem volt egyszerű 3 okból:

1. számomra érthetetlen indokból a legtöbb eladó használt babakocsi rózsaszín vagy lila színű - mi viszont egy dologhoz komolyan ragaszkodtunk mégpedig a semleges színhez,
2. szintén érthetetlen előttem, hogy használt babakocsit miért is vennék meg egy közel új, bolti, használatlan kocsi áráért - kizárt, hiszen az újra sem akarunk 130 ezret költeni,
3. a hirdetések java része erősen lestrapált babakocsiból állt össze (szakadt, törött, foltos) és az áruk még így is 50 és 65 ezer között mozgott - ezzel az árral már nem lett volna bajunk, de nem akartuk rögtön szervizbe vinni a frissen megvásárolt használt kocsit, hogy egyből költhessünk is rá, habár mi (avagy a gyerek) még nem is használtuk.

Félidőben sikerült megtalálni a tökéletes darabot: egy beige-barna színű, nagyon megkímélt állapotú Cobrát.
Így lett meg az első "babaholmink", ami minden esetben jó megoldás lesz akár fiunk, akár lányunk születik.