Az első apák napja

Június 3. vasárnapja apák napja. Ez volt Krisztán elsők apák napja, nem teljesen úgy alakult ahogyan elképzelte , mert szinte egész napra "megnyerte" Grétát, de tulajdonképpen nagyon boldog napunk volt. Fontos, hogy ne csak anyák napjára összpontosítsunk, hiszen a gyerekeknek nem csak édesanyjuk, hanem édesapjuk van aki ugyanúgy imádja őket, akár csak mi anyák.
Krisztiánról tudok csak írni, mert csak a mi életünkbe látok bele igazán, de szerintem hasonló lehet a helyzet máshol is.
Szeptember óta mióta apa lett megváltozott az ő élete is. A legfontosabb személy az életében (a saját bevallása szerint is) a kislánya lett. Igaz látom rajta, hogy nehéz neki, amikor ő is felébred éjszaka Gréta sírására, aztán elmegy dolgozni, este pedig hazajön lestrapálva és sokszor egy nyűgös, hisztis gyerek várja, akivel még foglalkozni kell. De hősiesen állja a sarat, és minden elismerésem az övé.
Emlékezetessé szerettem volna tenni neki ezt a napot ezért egy kis meglepetéssel készültem neki (remélem jövőre ő sem felejti el az anyák napját, elvégre Gréta még nem lesz abban a korban, hogy magától felköszöntsön).

Ha még nem tettétek köszöntsétek fel ti is az apukákat, hiszen ők a legnagyobb hősök a gyerekek életében, megérdemlik a tiszteletet, a szeretetet és az odafigyelést (nem csak ezen a napon).

Kívánok minden apukának nagyon boldog apák napját!