2015. augusztus 8.

11. hónap

Már 11 hónapos. Atyaég!!!! Jövő hónapban már egy éves lesz. Hova tűnt az a picike 3,5 kg-os baba, akit ép csak most hoztunk haza a kórházból? Szinte észre sem vettük mikor és hogyan nőtt meg ennyire.

Súly: szerdán voltunk tanácsadáson 9,5 kg-nak mérték Grétát. Végre elkezdett lassulni a gyarapodása (Hurrá!!! Talán az én hátam sem megy teljesen tönkre, amíg végre eljutunk odáig, hogy már nem kell annyit kézben lennie és kevesebbet kell cipelni.)


Evés: 260-270 ml-t tápszert eszik reggel, este már csak 150-210 ml-t evett, de előtte 7-kor vagy 60 g Sinemil porból kap pépet, vagy 45 g Babydream gyümölcsös tejpép porból tejpépet. A tízóraival küzdünk,egy gyufásdoboz méretű vajas kenyérből alig rágcsál el egy keveset. Sonkát már nem rakhatok rá, mert kipiszkálja a szájából. Csináltam neki házi csirkemájkrémet, és húskrémet is, de azt max. lenyalja a kenyérről, együtt vele nem akarja megenni. Mostanában nem hajlandó megenni a joghurtot sem és küzdünk azért, hogy naponta pár 2x2-es kocka gyümölcsöt megegyen. Újabb küzdelem ez ebéd, nem akarja újra megenni a főztömet, bármivel próbálkozok, de az üveges bébiételekből is rosszul eszik, nem fogy el egy üveg, fél-háromnegyed üvegnyit hajlandó csak betolni.
A folyadékbevitele még mindig hatalmas, napi 7,5 dl - 1 l vizet megiszik a kiskacsa.


Alvás: Két hete majdnem minden éjszakát végigalszik. De azért még így is vannak rossz éjszakáink, amikor menni kell ringatni, ő pedig sír és esze ágában sincsen aludni az éjszaka közepén. Napközben még kétszer alszik: egyszer délelőtt 9-től fél 11-11-ig, délután pedig 2-től 4-negyed 5-ig. Még mindig ringatni kell, és ebben a nagy kánikulában kezd számára is nagyon kényelmetlen lenni, mert nagyon összeizzadunk, de hiába olyan fáradt, hogy állva el tudna aludni, amint beteszem az ágyába kipattan a szeme, feláll és sír. Napközben maximum 10 perc alatt el tudom altatni, éjszaka ez sajnos jóval több ideig tart, pedig amint meghallom a neszezését rögtön kipattanok az ágyból és rohanok át hozzá, soha sem kapcsolok villanyt, nem beszélek olyankor hozzá, csak kiveszem, adok neki néhány korty vizet (amennyit elfogad) és elkezdem ringatni. Amikor a szüleimnél vagyunk Tatán akkor az elaltatás is nehezebb és fél-háromnegyed óránál nem alszik tovább, és visszaaltatni sem tudom.


Egészség/betegség: Szerencsére makk egészséges a kisasszony.


Napirend:

Két verzió létezik:

5:45-6:00 Az éjszakai ébredések után Gréta ténylegesen felébred és indítja a napot

Megkapja a tápszerét és játszunk, Halász Juditot hallgatunk, amikor apa már elment dolgozni.

9-kor leteszem aludni.

Fél 11-11-ig nyugi van, addig én csinálhatom a házimunkámat.

1-kor ebédel utána még egy kicsit játszik és 2-kor leteszem a délutáni alvására.

4 - negyed 5-ig alszik és elindulunk sétálni, játszóterezni.

Kint a játszótéren megpróbálok beleszuszakolni egy kis uzsonnát, ha sikerül.

7-kor kap 60 g Sinemilből/ 45 g Babydream tejpépből pépet ez az elővacsi.

Nyolcra hazaesünk a játszóterezésből, megfürdetem, megissza az esti tápszerét és átviszem aludni a szobájába. Mostanában húzza az időt és gyakran  9-re alszik el.

A másik variáció annyiban tér el ettől, hogy hajnali 4-5 között felébred, megissza a tápszerét és visszaalszik, ilyenkor 7-kor ébred és 10-kor teszem le a délelőtti alvására, így 11-12-ig alszik. Ha 11-kor felébred, akkor az eredeti verzió szerint megy a délután és 2-kor újra le tudom tenni aludni, ha csak délben akkor 3-kor megy a délutáni durmolására.


Mérföldkövek: Az a helyzet, hogy Gréta hiába lenne képes megállni már kapaszkodás nélkül (már többször megfigyeltük, hogy amikor nem veszi észre, hogy nem kapaszkodik, akkor stabilan áll, de ha eszébe jut, hogy hoppá nem kapaszkodik, akkor rögtön lecsücsül), de annyira óvatos, hogy inkább minden lehetőséget megragad a kapaszkodásra, ha nincs számára stabil kapaszkodó, akkor inkább óvatos duhaj és nem rizikózik. Már megmutatta azt is, hogy felállni is tud kapaszkodás nélkül, simán combból feltolva magát. Elkezdett halandzsázni, valami eszméletlenül cuki, ahogy mutogat és hatalmas beleéléssel mondja a magáét, sőt úgy néz ránk, mint aki nem érti, hogy miért is nem értjük, amit mond nekünk. :D
Ha kérjük most már mindenkinek int pápát és tapsol is. Mindenre rámutat a mutatóujjával. Hüvelyk és mutatóujjait összecsippentve, azaz két ujjal felvesz bármi apróságot.
Július 26-án egyszerre áttört a két felső oldalsó metszőfoga, de nem örülhetünk sokáig a nyugis időszaknak, mert 2 nap kihagyás után újra hasmenése van, a két felső szemfoga van őrült módon beindulva és egyfolytában tolja be az ujjait, piszkálja őket vele.
Megtanult lemászni az ágyról féltem, hogy egyszer fejjel előre fog lezúgni ezért megtanítottam neki, hogy feküdjön ki hason az ágy szélére és lábait csúsztassa le, úgy jöjjön le. Igaz még nem hagyjuk egyedül, mert az ördög sosem alszik, de roppant ügyesen lemászik és mindig úgy, ahogyan mutattam neki.


Ruhák: Már 81 cm a kisasszony, 80-as (9-12 hós) méretet hord, nadrágokból már alig van  a 74-es, ami is jó rá, pólókból, és van 1-2 nadrágja, ami már 86-os méretű. Megkapta élete első igazi kis cipőcskéjét, egy puha talpú Freycoo-t a járástanuláshoz S-es méretben (még egy picit nagy rá, apró kis lábai vannak, de nagyon ügyesen lépeget már benne, ere majd egy külön bejegyzést szánok).


Pelenka: Sajnos az utóbbi 3 hónapban elég sok problémánk volt a mosható pelenkákkal, ezért át kellett térnünk és eldobhatót kell használnunk (4-es méretet, Babylove, Babyderam, Toujours, Pomette). Ha lesz időm írok egy pelenkás posztot is, sajnos nem tudom, hogy mikor, mert borzasztó kevés az időm.


Sírás: Nem sír, inkább visít, ordít, mintha nyúznák, ha valami nem úgy van ahogyan ő elképzelte. Napközben krónikus anyamániában szenved, ha csak a szobánktól 2 lépésnyire lévő konyháig lépek ki, már rögtön vigasztalhatatlanul sír pedig beszélek hozzá, hogy tudja nem hagytam el és egy pillanat múlva ott vagyok mellette.


A baba kedvencei: Nagyon szereti Halász Judit dalait, ringatja magát a zenére, majd kiugrik a bőréből. A könyvek még mindig nagy kedvencek és már nem csak rágja őket, hanem beül a szekrény elé, egymás után veszi elő, lapozza fel, nézegeti a leporellókat. Még mindig imád dobálózni: ha az etetőszékben ül a keze ügyébe kerülő bármit (cumisüveg, cumi, kanál, előke, kifli, stb.) angyalian ártatlan képpel dobja ki, majd kérdőn néz le, hogy vajon hogyan kerülhetett le a járólapra. Nagyon szeret hintázni és csúszdázni is.  A formabedobóból imádja kiborítani a különböző formákat, ha a formákból tornyot építünk neki azt rögtön lerombolja és csak akkor boldog, ha a gyűrűpiramisról leveheti a gyűrűket. A búgócsiga is nagy kedvenc nagyon örül magának, ha úgy kapja el, hogy a kezében még pörög tovább. A gurulós játéktároló dobozt járássegítőnek használja, belekapaszkodik a tetejébe és ahogyan gurul a tároló ő lépked utána. Kijön a konyhába és kihúzogatja a fiókokat, a székeket szintén járássegítőnek használva közlekedik. Mostanában a legújabb móka az előszobaszekrényből való kipakolás, ha ide desszantol tuti, hogy szanaszét repülnek a textil bevásárlószatyraim :D Somodi mamáéktól kapott egy Fisher Price csészepiramist, amiknek a csészéit össze lehet labdává illeszteni, a legkisebb két csészét ha összepasszintjuk neki, nagyon ügyesen szétszedi (Krisztián tanította neki, motiválva azzal, hogy a labda közepébe valami kis meglepetést rejtett), ilyenkor nagyon büszke magára. Imád hemperegni az ágyunkon, csak résen kell, hogy nagyon legyek, mert nem figyel még rá, hogy mennyire gurul ki az ágy szélére.


Anya kedvenc pillanata(i): Ahogyan incselkedik az emberekkel, rájuk mosolyog, aztán elfordul és hozzám bújik. Ahogyan átöleli a nyakam és a vállamba fúrja az arcocskáját. Ahogyan reggel pápát int apának az ajtóból. Amikor huncutul visszamosolyog rám, amikor rászólok, hogy meg se próbálja bántani a virágaimat. Imádom, ahogy a kis dumagép mondja a magáét, átszellemült arccal adja világ tudtára a véleményét.


Anya legkevésbé kedvenc pillanata(i): A hajtépésről, rágásról még mindig nem szokott le. Sajnos a legújabb dilik egyik a harapás, odabújik hozzám, majd egy óvatlan pillanatban beleharap a kulcscsontomba (mostanra tele vagyok fognyomokkal), amikor az éjszakai ébredések és több órás altatási procedúrák alatt miközben én csöndesen ringatom a vállamon ő közben a fülembe visít , nem használ a simogatás, puszi, semmi, ő csak őrjöng és tombol. És amivel újabban kikerget a világból az a pakolás. Pelenkázótáskából, polcról, dobozból, cipőtartó állványról, előszoba szekrényből, tulajdonképpen mindenhonnan, amihez hozzáfér. 3 perc alatt olyan pusztítást képes végezni, mint egy tornádó. Aztán anya kezdheti a rom eltakarítást, Gréta pedig abban a pillanatban pakol mindent újra szét. Nagyon kell vigyázni vele, és félteni minden értékesebb dolgot tőle, sikerült kiütnie a kezemből úgy a telefonomat, hogy ripityára tört a kijelzője.
Megtanult felmászni a gurulós doboza tetejére, rám pedig a szívbajt hozza, hogy mikor és hogyan fog lezúgni a tetejéről.

Ha apa odaül a géphez dolgozni, írni akkor rögtön megy és kéretszkedik az ölébe






1 megjegyzés:

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...