Vörösboros marhapörkölt knédlivel

Nagyon ritkán szoktam marhapörköltet készíteni, akkor is csak akkor kerül rá az étlapra, ha akciós valahol a nudli. 

Krisztián szokta mondogatni, hogy pörköltben verhetetlen vagyok, legyen az akár csirke, sertés vagy marha, nálam jobban nem készíti senki sem (persze ő elfogult, de jól esik ezt hallani). Most hogy véletlenül a héten még ki tudtam venni a napi sajtót (azaz a heti akciós újságokat) a közös ládából mielőtt kidobták volna az összeset, megesett a szemem az akciós marhalábszáron és rögtön Krisztiánnak szegeztem a kérdést, hogy lenne e kedve hozzá. Hülye kérdés volt, még szép hogy bármikor igent mondana egy jó kis marhapörköltre. Volt is olyan kedves és le is ment vásárolni, nekem a lában sem kellett kitennem itthonról (úgy sem nagyon tudtam mozogni a lerobbant derekam miatt). Következzék  most egy igazán jó vörösboros marhapörkölt recept, aminek az illatától bárkinek összeszalad a nyál a szájában.

Knédli recept innen

Vörösboros marhapörkölt knédlivel

Hozzávalók a marhapörkölthöz:

50 dkg marhalábszár (vagyis nudli)
2 db közepes vöröshagyma
5 dkg zsír
2 ek. csemege fűszerpaprika
só
őrölt bors
őrölt kömény
fél tv paprika
1 db paradicsom
jó minőségű vörösbor (én most Villányi Bársony Cuvée-ből készítettem)

Hozzávalók a knédlihez:

11 dkg rétesliszt
29 dkg finomliszt
fél tojássárgága
fél egésztojás (bármilyen bután hangzik is)
1,5 dkg só
1,5 dkg cukor
1 tk rum
1,5 dkg élesztő
1 tk olaj
1,7 dl víz

A marhanudlit megmostam, leszedtem róla a hártyákat és a nagyon mócsingos részeket, majd felkockáztam. A vöröshagymákat megpucoltam és kockákra vágtam, majd a zsíron (igaz vétek egy marhapörkölthöz olajat használni, ezt nem lehet diétásan készíteni mert oda lesznek ezek a mennyei ízek) üvegesre dinszteltem. Amikor a hagyma elkészült, ráraktam a felkockázott marhanudlit és fehéredésig pirítottam (ettől pörkölt a pörkölt). Amikor már minden kocka kifehéredett lehúztam a lábost a tűzhelyről, hozzáadtam a pirospaprikát, a borsot, a köménymagot é felöntöttem fele rész vízzel, fele rész vörösborral, hogy teljesen ellepje a husikockákat.
Lefedtem a lábost és villanytűzhelyen 3-as fokozaton (gáztűzhelyen takarék) lassan főztem, 2 óra múlva hozzáadtam a felkockázott paradicsomot és paprikát, és felöntöttem vízzel és vörösborral, mert a szaft nagyon besűrűsödött, de a hús még nem volt teljesen jó (akkor tökéletes, amikor a szánkba véve nem kell rágni, hanem rögtön szétesik magától). Még másfél-két órát hagytam lassan fődögélni, ezalatt a szaft újra besűrűsödött és a hús tökéletesen omlóssá, puhává főtt szét, az utolsó pillanatban pedig mielőtt lekapcsoltam volna a tűzhelyt megsóztam (vigyázat, nem szabad az elején sózni, mert megkeményedik tőle a hús és nagyon nehezen puhul meg).

Köretnek hozzá most knédlit készítettem, ezt a cseh kenyérféleségez hasonló bucit, amit szaftos, ételekhez szoktak kínálni. Ízében olyan mint a kenyér, a lényegi különbség az, hogy a knédlinek nincsen kemény kérges héja, amit a készítési technika miatt (gőzölés) sikerül kiküszöbölni.

Először is előkészítettem a gőzölő edényt, semmi bonyolult dolog, csak az egyik legnagyobb fazekam aljának a közepére tettem egy fánk kiszúrót, annak a tetejére pedig egy 24 cm-es csatos tortaforma alját. Így tudtam megoldani a gőzölést, mindenfajta speckó gőzölőedény nélkül. A lábas aljába vizet öntöttem, épp csak annyit, hogy az emelvényt (azaz a kapcsos tortaforma alját) már ne érje el.
A hozzávalókat összegyúrtam és szép sima tésztát dagasztottam belőlük. Kerekre gömbölygettem, majd az egész felszínét bekentem olajjal, hogy ne tudjon kiszáradni.
Mondanám azt, hogy meleg helyen kelesztettem, de jelen pillanatban ebben a kánikulában csak a hűtőben van hideg, szóval egy órát kelesztettem, amíg a duplájára nőtt. Ezután 8 egyforma részre osztottam a tésztát (én mindig mérleggel mérem ki, hogy tuti biztos legyen), bekapcsoltam a gőzölőedényem alatt a főzőlapot és kerek, zsemle formájúra gömbölyítettem a tésztácska halmokat.
Amikor a lábasban felforrt a víz, az emelvényemre egy kerekre vágott szilikonos sütőpapírt tettem, hogy a knédlik ne ragadjanak oda és egyszerre kettőt tettem rá (egymástól a lehető legtávolabb). A fazékra rátettem a fedelét és a legmagasabb fokozaton 15 perc alatt készre gőzöltem. A fedőt nem szabad ezalatt az idő alatt felemelni, mert szégyenlős és összeesik. Így 4 adagban sikerült kigőzölnöm a gombócokat.

Ha magmaradunk a hagyományos vonalnál akkor nokedlivel a legfinomabb a marhapörkölt (csak én nehezen tudom rávenni magam a készítésére, mert olyan macerás utána a mosogatás...), ami pedig megkoronázza az egészet az a jól behűtött házi kovászos uborka. Egyszerűen mennyei!
Még Gréta is addig kunyizott, amíg kapott a pöreszből, apja lánya egyszerűen imádta. :D