Név alapján először azt hittem, hogy jelentős cukorhozzávaló átalakításon kell majd hogy átessen, mert szinte az össze amerikai édesség túlédesített, nem a magyarok szája-íze szerint való. De ahogyan átolvastam a receptet rájöttem, hogy ebben kivételes tökéletesen el van találva az édesség aránya.
A receptben szereplő pekándiót lecseréltem hazai viszonylatokban is könnyen elérhető egyszerű dióra.
Karamellás répatorta
Hozzávalók:
25 dkg liszt
1 1/2 tk sütőpor (6 g)
1 1/2 tk szódabikarbóna (9 g)
1/2 kk só (2 g)
2 tk őrölt fahéj (6 g)
1/2 tk reszelt szerecsendió
4 db tojás
20 dkg barnacukor
10 dkg kristálycukor
300 ml olaj (napraforgó, kókusz 275 g)
35 dkg apró lyukú reszelőn lereszelt sárgarépa
10 dkg durvára vágott dió (tapasztalat alapján legközelebb inkább darát dióval készítem)
Karamell öntethez:
20 dkg cukor
60 ml víz
120 ml tejszín (laktóz mentes)
3 dkg vaj
1 tk vanília kivonat
1 tk só (5 g)
Krémsajtos krémhez:
300 ml tejszín
500 g laktóz mentes krémsajt (Magic Milk)
6 dkg porcukor
8 dkg az elkészült karamell öntetből
Díszítésnek:
10 dkg dió
A sütőt bekapcsoltam 180°C-on alsó-felső sütésen. A diót durvára vágtam és félretettem, a répát megpucoltam és lereszeltem. A tojásokat beletettem a robotgépbe, és a habverő fejjel elkezdtem habosítani őket, majd hozzáadtam a barna és a kristálycukrot és tovább vertem a habot. Alacsonyabbra vettem a fordulatszámot és hozzáöntöttem az olajat. Egy tálba szitáltam a lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát, a fahéjat, a sót és a szerecsendiót, majd alaposan összekevertem őket. A lisztes keveréket a tojásos habhoz adtam és elkevertem, aztán a reszelt sárgarépát forgattam bele, végül az aprított diót.
A kis zománcos tepsimet (kb. 28x42 cm) kibéleltem sütőpapírral és beleöntöttem az egész tésztát. Eredetileg 2 db 22 cm-es átmérőjű kör alakú tortaformába kellett volna osztanom, de betegen nem volt kedvem vacakolni vele, jó volt nekünk a négyszögletes torta is.
Betettem a sütőbe és kb. 30-40 percig (tűpróba!) sütöttem, majd kivettem a tepsiből és rácson hagytam kihűlni.
A karamell öntethez kislábasba tettem a cukrot, a vizet és elkezdtem összemelegíteni őket. Felolvadta a cukor, szépen sziruposan hólyagosodott, majd elkezdett karamellizálódni, amikor elnyerte a tökéletes karamellbarna színt levettem a tűzhelyről (eddig a mozzanatig kevergetni tilos, mert visszakristályosodik, ilyenkor az edény mozgatásával "keverem" csak a karamellt) és hozzáöntöttem a tejszínt. Visszaraktam a tűzhelyre és folyamatosan kevergetve főztem még egy percig. Végül levettem a tűzhelyről hozzáadtam a vajat, a vaníliakivonatot és a sót, simára kevertem, és 8 dkg-ot rögtön kimértem belőle egy kis tálkába és félretettem hűlni.
A krémhez a krémsajtot a robotgéppel simára, könnyűre és habosra kevertem, majd hozzáadtam a porcukrot és a kihűtött karamell öntetből 8 dkg-ot. Amikor szépen elelegyedtek hozzáfogattam (ezt már nem géppel csak kézzel, szilikon spatulával csináltam) a felvert tejszínhabot.
A kihűlt répatortát keresztben és vastagságában is kétfelé vágtam, így összesen 4 lapot kaptam. Tálcára tettem egy lapot megkentem a krém ötödével, majd következett rá egy újabb piskótalap, majd megint krém, piskótalap, kém, piskótalap végül pedig a tetejét és az oldalait is bevontam a maradék krémmel,
a torta tetejére pedig ráöntöttem a maradék karamell öntetet.
Néhány szem diót félretettem a maradékot durvára vágtam. Az egészben hagyott diókat a torta tetejére tettem, a durvára vágottakkal pedig a torta oldalának az alját vontam be.
Kifejezetten finom lett, a tésztának inkább volt diós visszacsengése, mint répás, jobban működött volna darált dióval (a durvára vágott dió kissé rontott a textúráján, de így is remekül élvezhető maradt). A krém egyáltalán nem volt túl édes, az összhatás pedig zseniális!
Remélem ti is kedvet kaptatok hozzá, ha igen írjátok meg, hogy nektek hogy sikerült, hogyan ízlett. 😉
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése