2012. október 22.

Hosszú hétvége - piskótakocka csokoládé öntettel

Megint eljött a hétvége, nem mondhatnám, hogy kipihenten indulunk neki, de most legalább jó sok mindenre lesz időnk (gondoltam naívan). Eljött a nagy kérdések ideje is: "Mit együnk a jövő héten?". Ez az örökös probléma péntek közeledtével. Nem mondhatnám, hogy Krisztián kifejezetten finnyás (de ha belegondolok, hogy mi mindent nem hajlandó megenni, akkor talán mégis). Ha én mondom, hogy mit ehetnénk, akkor az általában nem felel meg (nincs benne hús, olyan zöldség van benne amit nem szeret -ebből jó sokat fel lehet sorolni-, nem elég laktató mert tésztaétel és még sorolhatnám), ha viszont őt kérdezem, akkor jön a szenvedés ("legyen finom, puha, omlós, nyaljam meg utána mind a tíz ujjamat és kérjek még belőle", pont ez az a mondat, amit ilyenkor a legkevésbé sem jó hallani), mert azt jelenti hogy lövése sincs mit enne, majd a nagy kínlódás jön, "jól van, jól van, mindjárt kitalálom", végül egy egész napi unszolás eredményeként jó esetben hallok három féle ételt, amit megenne.
Ha már megvan a következő heti menü lehet bevásárló listát írni és irány a heti nagybevásárlás. Ha éppen délelőttös, akkor együtt megyünk, ez azért szerencsés, mert nem kell cipekednem. Viszont, ha éppen délutános, az húzós szokott lenni (lehet, hogy inkább a kiskocsinak kellene húzósnak lenni, hátha úgy egyszerűbben hazajutnék), mint a málhás szamár megpakolva topogok hazáig, hogy aztán este nyafoghassak, hogy mennyire meghúzódott, és fáj a karom a sok cipekedéstől.

Most, hogy megvan a jövő heti menü terv és túl vagyok egyedül a nagy cipekedésen indulhat is a hétvége, amíg én szombaton meglátogatom a szülőket Tatán, addig Krisztián délutánra találkozót beszélt meg a már oly sokszor emlegetett Zolival. Egy kikötés van csak, mindenki érjen haza estére, mire elkezdődik az X-faktor. Ez most kivételesen nekem nem sikerült, kicsit elhúzódott a bevásárlás a szülőkkel. Mondjuk nem is baj, mert az első két előadás, amiről lemaradtam nem okozott volna nagy katarzist (sőt most az egész műsor valljuk meg nem sokat ért, és nem sírtunk a kiesők után).
Szerettünk volna vasárnap átmenni az öreg-tavi nagy lehalászásra, de közbeszólt egy jó kis megfázás, amiről még szombaton meg voltam győződve, hogy allergia, de egyértelmű lett vasárnap reggelre, hogy annál egy kicsit több. Úgy döntöttünk, hogy egy napot csúsztatjuk a lehalászást, addig meg kúrálom magam. Jöttek a jó kis népi praktikák: méz magában, mézes, citromos tea, frissen facsart citromlé magában, erős paprika, meg jó minőségű ágyas málnapálinka. Sajnos még mindig nem érzem úgy, hogy okés lennék, de legalább mindent megtettem.

Tegnap még nem nagyon voltam toppon, de ma már alkotni is kellene valamit a konyhában, mert elfogy a vasárnapi ebéd maradéka. Jöhet egy jó kis hortobágyi palacsinta, és ráadásként desszertnek minden valaha volt menzás gyerek kedvence (Krisztián még sose hallott róla, mert sose kellett az iskolai étkezdében ebédelnie...), piskótakocka csokoládé öntettel :)

Jöjjön  a recept a mindig tökéletesen működő piskótáról és a jó kis csoki öntetről.

Piskóta hozzávalók:
- 4 db tojás
- 4 ek. hidegvíz
- 20 dkg cukor
- 20 dkg liszt
- 1 tk. sütőpor
- vaníliás cukor

Csoki öntet hozzávalók:
- 1/2 csomag étcsokis pudingpor
- 5 dl tej
- 2 ek. cukor
- 5 dkg étcsoki

A tojások fehérjét a vízzel és egy csipet sóval habbá verem, majd kanalanként hozzáadom a cukrot és addig verem amíg a ,habverőt a habból kiemelve kis csúcsocskák képződnek. Innentől már nincs szükség a habverőre csak egy fakanálra, hogy ne törjön össze a hab. A tojások sárgáját és a vaníliáscukrot (nem vanilin cukrot, én mindig házi készítésűt használok) beleforgatom a habba, végül a lisztet és a sütőport szitálok rá, és ezzel is óvatosan összeforgatom. Beleöntöm a sütőpapírral kibélelt tepsibe, és irány a sütő 180°C alsó-felső sütés (véletlenül sem légkeveréses, mert teljesen kiszárad) kb. 20 perc alatt elkészül, de biztosat csak tűpróba után merek mondani.
Közben elkészítem a csokiöntetet, a legegyszerűbben, ahogy csak tudom: mikróban. A pudingport a cukorral és a tejjel simára keverem és mehet a mikróba 750W 5 perc  és félidőben egy keverés.
Ha kihűlt a piskóta felkockázom és mehet rá jó bőven az öntet.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...