Névnapi mini csokitorta Krisztiánnak

Az utóbbi 2 hónapban nem született egyetlen gasztro bejegyzés sem, mert a doki szigorú pihenést rendelt el, így nem cifráztam a dolgokat, egyszerű, gyorsan elkészíthető ételeket főztem, hogy minél kevesebb időt kelljen talpon töltenem.
Most viszont Krisztián névnapja van. Annyira sok mindenben segít nekem, magára vállalta az egész "ellátmány" beszerzését, munka után még haza is cincálja a legtöbbször nem pillesúlyú, jól megpakolt szatyrokat, rengeteg mindenben segít, hogy én pihenhessek (sokszor lelkiismeret furdalásom is van miatta, de aztán eszembe jut, hogy nem lustaságból fekszem ennyit, hanem azért, hogy a mi pici babánkkal minden rendben legyen).
Szóval úgy éreztem megérdemli, hogy valamivel meglepjem, aminek igazán örülne és itthon én magam is el tudom készíteni. És mi másnak örülne jobban, mint egy igazi jó kis csokis tortának. Mivel mióta babát várok nem igazán kívánom az édes ízeket, így csak egy mini tortát sütök, amit egymaga is könnyűszerrel be tud puszilni, és nem marad felesleg a nyakunkon.
A tortához Sweetapolita vaníliakrémes dupla csokis tortáját használtam fel, csak a krémen változtattam annyit, hogy azt is csokoládésan készítettem el, mivel Krisztián nem szereti a vaníliát.

Mini extra csokis torta

Hozzávalók:

Ördög csokoládés piskótához:
11,5 dkg lágy vaj
30 dkg barna nádcukor
2 tk vanília kivonat
2 db normál méretű, szobahőmérsékletű tojás
18,5 dkg liszt
6 dkg holland kakaópor
4 g sütőpor
6 g só
1 csésze író ( 4,5 tk citromlé kiegészítve 1 csészéig tejjel)
0,6 dl kávé
3 ek majonéz (nem tudom ugyan, hogy miért, de Rosie az igazi cukrász, ha azt írja, hogy kell, akkor kell)
3/4 tábla ét Tibi csoki (apróra vágva)
3/4 tk szódabikarbóna
2 tk ecet

Tejszínes csokikrém:
2 ek hideg víz
2 tk zselatin
1 3/4 csésze tejszín
1/2 tábla ét Tibi csoki

Csoki glazúz:
11, 5 dkg vaj
1,5 tábla ét Tibi csokoládé
1 ek méz
1 löttyintésnyi rum
só

A sütőt bekapcsoltam 175°C-ra hőlégkeverésre, a vajat a robotgépe tettem a nádcukorral és a vanília kivonattal magas fordulatszámon kevertettem 5 percig, majd alacsonyabbra vettem a fordulatszámot és beleütöttem a tojásokat
Mivel írót szerezni errefelé szó szerint lehetetlen ezért házilag szoktam előállítani. 4,5 tk frissen facsart citromlét szoktam felönteni annyi tejjel, hogy a keverék összesen 1 csészényi folyadékot tegyen ki, majd félretettem 10 percre pihenni.
Egy tálban összekevertem a száraz összetevőket: a lisztet, a kakaóport, a sót, és a sütőport. Az elkészült íróhoz hozzáöntöttem a kávét, majd elkezdtem összekeverni az alapanyagokat. Először a lisztes keverékhez öntöttem a az írós kávét, majd, a vajas-tojásos keveréket és szilikon spatulával simára kevertem. Végül beleforgattam az apróra vágott étcsokit és a majonézt.
Egy kisebb tálkába mértem az ecetet, belekevertem a szódabikarbónát, megvártam míg felhabzik és rögtön a tésztába kevertem.
Eredetileg Rosie 3 db 12 cm-es tortaformában süti ki a tésztát, de ezt a méretet képtelen voltam beszerezni így egy 10 cm-es fém bögrét béleltem ki sütőpapírral és ebben sütöttem ki az ördög piskótákat 3 részletben.
Egyenként 30 percet töltöttek a tészták a sütőben, majd rácsra borítottam és hagytam teljesen kihűlni őket.

Közben elkészítettem a csokis tejszínes krémet. A vízbe beáztattam a zselatint és 10 percre félretettem, hogy magába szívja a folyadékot. Egy lábasba öntöttem 1/3-ad csésze tejszínt, beletördeltem fél tábla csokoládét, és belekanalaztam a közben megdagadt zselatint. A tűzhelyen alacsony hőmérsékleten összemelegítettem, nagyon vigyázva arra, hogy a csokoládé ne égjen meg, mert akkor borzalmas lenne az íze.
Amikor teljesen homogén lett a csokikrém, akkor átöntöttem egy kisebb tálba, és betettem a hűtőbe, hogy kicsit kihűljön. Ezalatt a maradék 1 1/2 csésze tejszínt kemény habbá vertem, végül a kihűlt csokis, zselatinos krémet beleforgattam.

A 3 db piskótakorongot félbevágtam, így lett összesen 6 db csokis lapom. A lapokat megtöltöttem a csokis tejszínes krémmel és fél órára a hűtőbe tettem dermedni.

A csoki glazúrhoz egy hőálló tálba mértem a vajat, beletördeltem az étcsokit, hozzákevertem a mézet, beleöntöttem egy löttyintésnyi rumot, és egy csipetnyi sót szórtam bele.
Gőzfürdőn összeolvasztottam a hozzávalókat és meglocsoltam vele a megtöltött mini csokis tortácskát.

Mivel Krisztián csak később ért haza munkából ezért addig betettem a hűtőbe a sütit, így a glazúr kicsit besűrűsödött, megszilárdult mire a köszöntéshez jutottam.

És hogy milyen lett a végeredmény? Brutálisan csokis, ahogyan Krisztián szereti: a tészta omlós, nedves és lágy (teljesen más mint a magyar piskóták), a krém nem igazán édes, de nem is baj, mert a piskóta és a glazúr önmagukban is elég édesek. És az öntet selymes, pikáns, gazdag, egyszerűen megkoronázta az egész tortácskát.

Csakis csokifüggőknek ajánlom, ők viszont imádni fogják! :)