Történt most kedden, hogy kivettem az utolsó nap szabadságomat karácsony előtt, hogy elvégezzem otthon az ünnep előtti teendőimet: ablakpucolás, függönymosás, nagy takarítás.
Amikor nagy nehezen a létra tetején egyensúlyozva felraktam a nagy szobai függönyt és elégedetten másztam lefelé, hogy ez volt az utolsó: az ablakokkal, függönyökkel végeztem (elrendezgettem a nedvesen még összetapadt organza anyagot, hogy mire megszárad ráncmentes legyen), nos majdnem megállt a szívem.
A függönyön vízszintes irányban egymás alatt-fölött több helyen egyenként kb. 10cm-es szakadások voltak.
A szakadt organza |
Este elmentem a szokásos keddi spinning edzésemre, mikor pedig hazaértem Krisztián majdnem a fejemet vette, hogy hogyan lehetek ilyen balfék, hogy tönkretettem a függönyt, inkább ne nyúljak többet semmihez, hogy több kárunk ne legyen. Kicsit érzékenyen érintett a dolog, mert majd a szívem szakadt meg a történtek miatt, nem is beszélve arról, hogy 4 éve karácsonyra kaptam anyutól ezt a függönyt, amikor még az albérletben laktunk.
Aztán másnap megkaptam (ha nem is megnyugtatást, de a) választ, hogy miért történt mindez, és tényleg így is lehetett.
Két éve már, hogy megvettünk a mi első közös otthonunkat. Sok mindenre nem derült fény a lakásnézések során és már csak a beköltözésünk után szembesültünk ezekkel. Ebben a szürke, ködös időszakban nem olyan feltűnő, de tavasztól őszig, reggel nyolctól délután ötig végig betűz a nap a lakásba, fényárban úszik az egész lakás és van min. 40°C (nyáron közel 50 is).
Nos a nap nemcsak a bőrt öregíti, de a függönyünket is "megette", szóval hiába is mostam volna a kádban kézzel nyomogatva (a centrifugálásnál úgy is megadta volna magát).
Szóval ez történt karácsony előtt egy héttel, de nem maradhat így a helyzet, nem élünk mi putriban, hogy mindenféle szétmállott "rongydarab" lógjon az ablakunk előtt. Elindultam függönyt venni, ami hogy is mondjam: nem esett valami jól karácsony előtt. Egy délutáni rohangálás és halálra fagyás után megtaláltam a megfelelőt, sőt addig-addig kutattam, amíg akciós helyere is ráleltem, így közel 4.000 Ft-ot spóroltam. Ami viszont elszomorított, az az, hogy a megvarrását már csak január 15-re vállalták volna. Január 15??? Na ne már!!! Nekem már szentestére a helyén kell hogy legyen. Szóval nincs más választásom nekem kell megvarrni.
Az új függöny készülőben |
kétoldalt már beszegtem, csak a ráncolót kell rávarrni a tetejére |
Ami ugye tök jó móka varrógép nélkül, kézzel varrva egy 5 méter széles, 2,4 méter magas függönyt, úgy hogy még sütnöm kell, bevásárolni, főzni, és 24-ére még egy 3 szintes eljegyzési torta megsütését is bevállaltam már korábban.
Szóval szorítsatok nekem, hogy mindenfajta idegbaj nélkül végezzek időre, az új függöny a helyére kerülhessen, végezzek a sütéssel, főzéssel, bevásárlással és a tortát is ki tudjam adni a kezeim közül 24-én még délelőtt, a karácsony pedig tényleg a szeretet ünnepe lehessen.
Jaj!
VálaszTörlésIsmerős érzés; nekünk simán nem volt függönyünk az új terasz ajtóra (kétszárnyas) és ablakra, no meg akkor még varrógépem sem, szintén kézzel varrtam; a párom meg is jegyezte, hogy hamupipőkézek :)
Hát igen, és is kb. annak éreztem magam :)
Törlés